Doing Business in Hungary

Adózás

3.1.  Bevezetés

Magyarországon az adózás központi és helyi szintre tagolódik. Míg a központi adók az állami költségvetés bevételeit képezik, addig a helyi adók az önkormányzatokat illetik. 

A központi adók rendeltetésük szerint általános és különadókra bonthatók. Általános adóknak tekinthetők a hagyományos adók (társasági adó, általános forgalmi adó, személyi jövedelemadó),különadók alatt pedig az egyes iparágakat/gazdasági szektorokat terhelő adókat értjük (energiaellátók jövedelemadója, pénzügyi szervezetek, hitelintézetek különadója, hitelintézeti járadék, energiaadó, közműadó, távközlési adó, reklámadó, népegészségügyi termékadó).

A helyi adók - melyek közül a legjelentősebb a helyi iparűzési adó, telekadó, építményadó - bevezetése és mértékének megállapítása az egyes önkormányzatok döntési kompetenciájába tartozik.

Magyarországon az adózásban főszabályként az önadózás elve érvényesül. A vállalkozások, magánszemélyek maguk állapítják meg, vallják be és fizetik meg az adójukat. Az önadózás mellett bizonyos esetekben bejelentés alapján a hatóság kivetéssel, kiszabással állapítja meg az adót. Így például a termékimportot terhelő áfa, a regisztrációs adó, helyi kommunális adó, építményadó esetében kivetés, a vagyonszerzési illeték, az eljárási illetéknél kiszabás érvényesül.  

A közteherviselés rendszerében fontos szerepet töltenek be az illetékek és a járulékok is.

A magyarországi adópolitika alapján a központi adók a jövedelemadózás felől a fogyasztási adók felé, illetve az általános adók felől a különadók felé tolódnak. 

Magyarország az Európai Unió tagjaként harmonizált hozzáadott értékadó, vám-, és jövedéki szabályozással rendelkezik. Adórendszerének működtetése során mindent megtesz annak érdekében, hogy a hazai adóigazgatás az Európai Unió, az OECD, a BEPS elvárásainak megfeleljen.

Az elsőre akár bonyolultnak tűnő adórendszer, a néha túlzott mértékű adminisztráció ellenére megéri Magyarországon vállalkozni adózási szempontból is, hiszen az alacsony társasági adókulcs és az adókedvezmények széles köre (különösen a beruházási, fejlesztési adókedvezmények),a foglalkoztatás adóterhelésének folyamatos csökkentése kedvező adózási környezetet biztosít.

Amennyiben Ön Magyarországon szeretne üzletet indítani, akkor a következő kérdéseket érdemes tisztázni:

Miért vállalkozna Magyarországon?

Első körben azt kell megvizsgálnia, hogy milyen célból kíván Magyarországon tevékenykedni? Csak az Ön által már előállított áruk, szolgáltatások jelennének meg, vagy magyarországi tőkebefektetést szeretne megvalósítani? Meg kell vizsgálnia, hogy a tevékenysége gazdasági célú letelepedéshez kötött-e. Bizonyos tevékenységek esetén Ön döntési szabadsággal rendelkezik, hogy le kíván-e telepedni Magyarországon, ám előfordulhat, hogy tevékenysége alapján mindenképpen magyarországi letelepedettségre és meghatározott vállalkozási formára lesz szüksége. Amennyiben letelepedés mellett dönt, el kell döntenie, hogy gazdasági célú letelepedés keretében önálló céget, vagy fióktelepet akar létrehozni, esetlegesen csak kereskedelmi képviselettel jelenne meg Magyarországon.

Mit jelent a gazdasági célú letelepedettség? Miért fontos ez Önnek?

Önálló, üzletszerű gazdasági tevékenységet folytathat gazdasági célú letelepedés keretében az a külföldi, aki Magyarország területén, rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett járó tevékenységet végez - tartós, huzamos jelleggel – és az erre a célra szolgáló létesítmény útján telephelye keletkezik, bizonyos kivételektől eltekintve.

Az adókötelezettségek megállapítása érdekében a társasági adó és az általános forgalmi adó szempontjából egymástól elkülönülten kell megítélni, hogy tevékenysége miatt keletkezik-e telephelye. Előfordulhat, hogy társasági adó szempontjából nem, de általános forgalmi adóban Önnek telephelye keletkezik, ami általános forgalmi adókötelezettségeket von maga után. Telephely keletkezése meghatározásánál kiemelt jelentőséggel bírnak a kettős adóztatás elkerülését szolgáló egyezmények.

Ez azért fontos, mert Önnek eltérő kötelezettségekkel kell számolnia annak függvényében, hogy rendelkezik-e gazdasági letelepedettséggel.

Milyen tevékenységekhez nem szükséges a gazdasági célú letelepedettség?

Ha Ön tevékenységéhez belföldön alkalmazottat nem foglalkoztat, akkor gazdasági célú letelepedettség nélkül is tud végezni nevelési-oktatási intézménynél, szakképzési intézménynél, felsőoktatási intézménynél oktatási, kutatási tevékenységet, előadó-művészi tevékenységet, hivatásos sportolói tevékenységet, olyan tevékenységet, amely az Ön által külföldön megszerzett Magyarországon lévő termék értékesítésére, illetve szolgáltatás nyújtására korlátozódik, ha ez személyes jelenlét nélkül történik. Ugyanígy végezhető letelepedettség nélkül ingatlan és természeti erőforrás térítés ellenében történő hasznosítása.

Az EGT-államban letelepedett, ott jogszerűen szolgáltatási tevékenységet folytató, szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló szolgáltatásnyújtáshoz főszabályként nincs szükség letelepedésre, engedélyezésre vagy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének a bejelentésére vagy bármilyen tanúsítvány, hatósági bizonyítvány vagy igazolvány meglétére. A szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező vállalkozásnak Magyarország területén való, határon átnyúló szolgáltatásnyújtása nem korlátozható, vele szemben követelmények nem alkalmazhatók.

Kik képviselhetik a vállalkozásokat? Mi a pénzügyi képviselet? 

A külföldi vállalkozás nevében belföldi gazdasági tevékenységével összefüggésben adózási ügyekben főszabály szerint kizárólag belföldi fióktelepe járhat el, ha a külföldi vállalkozás belföldi fióktelep alapítására köteles vagy egyébként ilyennel rendelkezik. A fióktelep gyakorolja a külföldi vállalkozás nevében az adózói jogokat, teljesíti az adókötelezettségeket, eljár a hatósá¬gokkal és harmadik személyekkel szemben.

Ha Ön gazdasági tevékenységére tekintettel Magyarországon adókötelezetté válik, az adókötelezettségek teljesítése érdekében meghatalmazottat bízhat meg. Bizonyos esetekben már köteles pénzügyi képviselőt megbíznia adózási ügyeinek vitelére. A pénzügyi képviselő megbízása kötelező az EU-n kívül letelepedett, de belföldön adóköteles ügyleteket végző vállalkozások esetében. Az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező vállalkozások részére is lehetőség van pénzügyi képviselő megbízására. 

Magyarországi gazdasági társaság alapításkor külföldi tulajdonosok, illetve külföldi ügyvezetők esetén kézbesítési megbízott megadása kötelező, ha nem rendelkezik állandó magyarországi lakcímmel. A kézbesítési megbízott feladata, hogy a bíróságnak, illetve más hatóságnak a cég működésével összefüggésben keletkezett, a külföldi személy részére kézbesítendő iratokat átvegye, és azokat a megbízója részére továbbítsa. 

A már letelepedett vállalkozások esetében az adóhatóság előtti képviseleti jog alapulhat közvetlenül jogszabály alapján hozott szervezeti döntésen (törvényes képviselet) és a képviseleti jog egyoldalú jognyilatkozat alapján történő átadásával (meghatalmazáson alapuló képviselet). A gazdasági társaságot vezető tisztségviselői és képviseletre feljogosított munkavállalói írásban cégjegyzés útján képviselik. A meghatalmazás történhet közokiratban, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban.

Milyen vállalkozási formák léteznek? Mi a jellemzőjük?

  • Önálló/egyéni vállalkozó, 
  • gazdasági társaság, 
  • fióktelep, vagy 
  • kereskedelmi képviselet.

Ki lehet egyéni vállalkozó?

Az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államnak az állampolgára, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy jogosult egyéni vállalkozói tevékenységet indítani Magyarországon.

Az egyéni vállalkozás bejelentése díjmentes. A bejelentéskor meg kell adni a vállalkozás keretében folytatni kívánt tevékenységeket. Az egyéni vállalkozói minőség kizárólag a bejelentett tevékenységre korlátozódik, a bejelentést követő nyilvántartásba vétellel már folytatható a gazdasági tevékenység. Meghatározott tevékenységek folytatásához, mint például ingatlan bérbeadás, nem kell egyéni vállalkozóként bejelentkezni, arra önálló tevékenység formájában is lehetőség van. Az egyéni vállalkozó pénzforgalmi szemléletben köteles gazdasági tevékenységéről nyilvántartást vezetni, ezért javasolt könyvelő megbízása.

Fontos tudni, hogy az egyéni vállalkozó felelőssége korlátlan, azaz teljes vagyonával felel vállalkozása tartozásaiért.

Miért jó a gazdasági társaság? Mennyi idő, adminisztráció, költség a cégalapítás?

Külföldi állampolgár Magyarországon társaságot alapíthat, abban részesedést szerezhet. Amennyiben a magyarországi cégalapítás létrehozatala mellett dönt, akkor egy jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságot szükséges alapítania. Fontos tudnia, hogy társaság alapítása esetén az anyacégnek a felelőssége nem terjed ki az általa alapított társaság tartozásaira, ezzel ellentétben az anyagcég felelősséggel tartozik a fióktelep és kereskedelmi képviselet tartozásaiért.

Az elektronikus ügyintézés lehetőséget biztosít a gyors cégalapításra és az úgynevezett egyablakos rendszeren keresztül Ön a társaság alapításával egyidejűleg az adóhatósághoz történő bejelentkezését és az adószám igénylést is teljesíteni tudja. A cégalapításkor nyilatkozni kell az általános forgalmi adóval összefüggésben, milyen adózási formát kíván választani. A cég könyvelésére, az adókötelezettségek teljesítésére, illetve a társaság éves beszámolójának elkészítésére könyvelési szolgáltatót kell megbíznia, vagy könyvelési végezettséggel rendelkező munkavállalót kell foglalkoztatnia. 

Tudnia kell, hogy a kötelező könyvvizsgálat is megjelenik, amennyiben a vállalkozás éves nettó árbevétele meghaladja a 300 millió forintot, vagy a munkavállalók száma az 50 főt.

Mi a fióktelep jogi, adózási státusza?

Külföldi vállalkozók fióktelep alapításával is végezhetnek vállalkozási tevékenységet Magyarországon. A fióktelep a külföldi vállalkozás elkülönült, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egysége, melyet a magyar cégbíróság vesz nyilvántartásba. A külföldi vállalkozás a fióktelepen keresztül jogosult vállalkozási tevékenységet folytatni, ennek során a hatóságokkal és harmadik személyekkel szemben a fióktelep jár el. A fióktelep jogképes, saját cégneve alatt a külföldi vállalkozás javára szerez jogokat és vállal kötelezettségeket.

A fióktelep adózási szempontból önálló jogalanynak minősül. 

A cég könyvelésére, az adókötelezettségek teljesítésére, illetve a társaság éves beszámolójának elkészítésére könyvelési szolgáltatót kell megbíznia, vagy könyvelési végezettséggel rendelkező munkavállalót kell foglalkoztatnia. 

A fióktelep foglalkoztatottjai a külföldi vállalkozással állnak jogviszonyban, de az adókötelezettségeket a fióktelep útján kell teljesíteni.

Mi a kereskedelmi képviselet jogi, adózási státusza? 

A kereskedelmi képviselet a külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egysége, működését a cégbejegyzést követően kezdheti meg. A kereskedelmi képviselet által végezhető tevékenységek köre a szerződések külföldi vállalkozás nevében történő közvetítésére, előkészítésére, valamint tájékoztatási, reklám- és propagandatevékenység végzésére korlátozódik.

A kereskedelmi képviselet saját nevében profit- vagy más bevételszerzéssel járó vállalkozási tevékenységet nem folytathat, de a külföldi vállalkozás nevében és javára megkötheti a képviselet működtetésével összefüggő szerződéseket.

A kereskedelmi képviseletnél történő munkavállalás esetén ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni, mint a fióktelep esetében.  

Külföldiek tulajdonszerzése Magyarországon (ingatlan, termőföld)?

Külföldi jogi vagy külföldi természetes személy termőföld tulajdonjogát nem szerezheti meg. Mező- és erdőgazdasági földnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogát pedig, az ingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal engedélyével szerezheti meg. Nem szükséges kormányhivatali engedély az Európai Unió, az EGT tagállamainak, Svájc állampolgárai, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezetei ingatlanszerzéséhez, illetve öröklés esetén.

Milyen kötelezettségei vannak, ha munkavállalókat is alkalmaz a társaság? 

A magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi vállalkozásnak (munkáltatónak),aki a Magyarországon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében foglalkoztat munkavállalót, illetve Magyarországon kívül foglalkoztat olyan munkavállalót, aki a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján a társadalombiztosítás hatálya alá tartozik, bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget a fióktelep, illetve pénzügyi képviselő útján, ennek hiányában közvetlenül saját magának kell teljesíteni.

Abban az esetben, ha a járulékkötelezettségek teljesítésére nem rendelkezik képviselővel (fióktelep, pénzügyi képviselő),és foglalkoztatóként történő bejelentkezését is elmulasztja, akkor a foglalkoztatott természetes személy teljesíti a bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget, és viseli a járulékkötelezettségek elmulasztása miatti egyes jogkövetkezményeket. 

Magyarországon a foglalkoztatáshoz kapcsolódó munkabér adóterhei mind a munkáltatót, mind a munkavállalót terhelik. 

Kik a kapcsolt vállalkozások, milyen kötelezettségek párosulnak ehhez? 

Kapcsolt vállalkozásnak minősülnek azok a vállalkozások, amelyek egy tulajdonosi körhöz tartoznak és egymásra többségi befolyást gyakorolnak. Többségi befolyásról beszélünk, ha egy személy egy másik személyben a szavazatok több mint felével, vagy meghatározó befolyással rendelkezik. Magyarországon a cégek közötti ügyvezetés azonossága is megalapozza a kapcsoltsági jogviszonyt.

A kapcsolt vállalkozások egymás közti ügyleteik adóalapjának meghatározásakor figyelemmel kell lenniük a független felek közötti ügyletekben alkalmazott, szokásos piaci árnak tekintendő árakra. A kapcsolt vállalkozások egymás között alkalmazott transzferár piaci mivoltát bizonyos esetektől eltekintve minden évben nyilvántartással kötelesek alátámasztani. Minden vállalkozásnak a kapcsolt vállalkozásaival kötött első szerződést követően be kell jelentenie a másik kapcsolt vállalkozást, valamint az egymás közötti készpénzfizetést is, ha az 1 millió forintot meghaladja.

Miért van jelentősége a kettős adózást elkerülő egyezményeknek, az OECD Modellegyezménynek, BEPS akcióterveknek?

Társasági adó szempontjából nem csak a társasági adótörvény szabályait kell figyelembe venni, hanem a Magyarország által a jövedelemadózást, illetően kötött kettős adózást elkerülő egyezmények rendelkezéseit, az OECD Modellegyezményben, annak Kommentárjában és a Jelentésben foglaltakat. 

A kettős adóztatás elkerülése mellett az OECD által kidolgozott BEPS akcióterv célja olyan belföldi és nemzetközi adózási szabályozás kifejlesztése, amely a kettős „nem-adóztatási” helyzetekben a gazdasági tevékenység adóztatását biztosítja, illetve az ilyen adótervezési stratégiák felismerésére és jelzésére dolgoz ki szabályozást.

A BEPS tanulmány egy 15 pontból álló akcióterv, amely egy átfogó, nemzetközileg koordinált összefogást sürget a globális agresszív adótervezés visszaszorítása érdekében. A 15 BEPS akcióterv együtt gyakorlatilag 3 különböző területre terjed ki: 

  1. hazai adójogszabályokra vonatkozó ajánlások és modellek,
  2. az OECD kettős adóztatási modellegyezmény módosítása és iránymutatás annak implementálására, illetve
  3. egyéb riportok.

Mi az az adózói minősítés, miért kell róla tudnia?

Magyarországon adózói minősítést is alkalmaz az adóhatóság az egyes vállalkozásokra vonatkozóan, mely alapján három kategóriába sorolják a vállalkozásokat: általános-, megbízható-, és kockázatos adózók. 

Kezdő vállalkozások a működésük első három évében még nem kaphatnak megbízható minősítést. A megbízható minősítés esetén a vállalkozások különböző kedvezményekben részesülnek, mind adókötelezettségek teljesítésekor, mind az adóellenőrzések alatt. Ezzel szemben a kockázatos minősítés szigorúbb adóhatósági felügyeletet, nagyobb adminisztrációt és gyakoribb ellenőrzéseket von maga után.

Mit kell tudni a vállalkozások ellenőrzéseiről, mikor számíthat adóellenőrzésre az adóhatóságtól?

Magyarországon 1-2 kivételes esetet leszámítva nincs kötelezően lefolytatandó adóellenőrzés. Legtipikusabb eset, amikor egy vállalkozás szinte biztosan számíthat adóellenőrzésre, ha olyan adóbevallást nyújt be, amelyben adót igényel vissza az államtól. Az adóhatóság kockázatelemzés alapján választja ki az adózókat az ellenőrzésre. 

Az ellenőrzés megindításáról az adóhatóság értesíti az adózókat, tájékoztatást adva a vizsgálat alá vont adókról, gazdasági eseményről, adóelszámolási időszakról. Az ellenőrzés lefolytatása jellemzően az iratok bekérésével és azok vizsgálatával kezdődik. Az adóhatóság különféle ellenőrzési/bizonyítási cselekmény elvégzésére - pl. nyilatkozattételre idézhet, tanúkat hallgathat meg, helyszíni ellenőrzés végezhet, a gazdasági cselekményekkel összefüggésben más adóalanyoknál is vizsgálatot rendelhet el - jogosult. Az ellenőrzés befejezéseként egy jegyzőkönyv készül, amire lehetőség van észrevételt tenni. Amennyiben a jegyzőkönyvben valamilyen mulasztás, korábban meg nem fizetett adó szerepel, a jegyzőkönyv alapján az adóhatóság határozatot hoz. A korábban meg nem fizetett adót, valamint az ahhoz kapcsolódó adóbírságot, késedelmi pótlékot, az elmulasztott adókötelezettség esetében mulasztási bírságot az adóhatóság határozatban állapítja meg.

A határozat az adóhatóság felettes szervénél fellebbezéssel megtámadható. Ha az adózó a másodfokú határozattal nem ért egyet, bírósághoz fordulhat jogorvoslatért. 

Magyarországon az adókötelezettségek a bevallását követő ötödik év utolsó napjával évülnek el. 

3.2.  Jövedelemadók

3.2.1.  Vállalkozások jövedelemadózása

Társasági adó

A Magyarországon jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy azt eredményező gazdasági tevékenység alapján, az annak során keletkezett jövedelem után a vállalkozásokat társasági adókötelezettség terheli.

Adó alanya, alapja

A Magyarországon belföldi illetőséggel rendelkező adóalanyok adókötelezettsége a belföldről és külföldről származó jövedelmükre egyaránt kiterjed. A belföldi illetőséggel nem rendelkező vállalkozásokra az adókötelezettség csak a belföldi, azaz a magyarországi telephelyen végzett tevékenységből (külföldi vállalkozó),illetve az ingatlannal rendelkező társaságban meglévő részesedés elidegenítéséből, kivonásából származó jövedelmére terjed ki.

Belföldi illetőségűnek minősülnek többek között a következő belföldi személyek:

  • gazdasági társaság (ilyennek minősül többek között a nyilvánosan működő részvénytársaság, a zártkörűen működő részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság, betéti társaság) ideértve többek között a nonprofit gazdasági társaságot és a szabályozott ingatlanbefektetési társaságot is;
  • alapítvány, közalapítvány;
  • ingatlannal rendelkező társaság,
  • európai részvénytársaság, európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium (ERIC),európai területi együttműködési csoportosulás;
  • bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon.

Belföldi illetőségű adóalanynak minősül a külföldi személy, ha ingatlannal rendelkező társaságban meglévő részesedés elidegenítése vagy kivonása révén jövedelmet szerez. Ingatlannal rendelkező társaságnak minősül a társaság, amennyiben vagy az adózónak, vagy a belföldi illetőségű adózónak vagy külföldi vállalkozónak minősülő kapcsolt vállalkozásaival együttesen, az egyes beszámolókban kimutatott eszközök mérlegfordulónapi könyv szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlan értéke több, mint 75 százalék. További feltétel, hogy az ingatlannal rendelkező társaság tagjának vagy a csoport valamelyikének tagja az adóév során legalább egy napig olyan államban van illetősége, mellyel a Magyarország nem kötött kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt vagy az egyezmény az árfolyamnyereség adóztatását Magyarországon lehetővé teszi.

A fentieken túl belföldi illetőségű adózónak minősül többek között a külföldi személy, ha üzletvezetésének helye belföld, továbbá a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon.

Külföldi személyt telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni ingatlan, vagy természeti erőforrás ellenérték fejében történő hasznosítása, vagy értékesítése esetén. A hasznosítás magában foglalja a vagyoni értékű jog térítés ellenében történő átadását és értékesítését is. Ez a szabály nem vonatkozik a valamely EGT államban alapított külföldi ingatlanbefektetési alapokra, ha alapításuk szerinti államban nem alanyai társasági adónak.

Az adó alapja belföldi és külföldi vállalkozások esetében is az adózás előtti eredmény módosítva a társasági adóról szóló törvény által nevesített csökkentő, növelő tételekkel.

Fontos tudni, hogy a kapcsolódó feltételek teljesülése esetén a jogdíjként elszámolt bevétel 50 százaléka, a kutatás és fejlesztés felmerült közvetlen költsége csökkenti a társasági adóalapot.

A kapcsolt vállalkozásoknak lehetőségük van arra, hogy szétosszák egymás között a kutatás és fejlesztési tevékenység közvetlen költségeit, amely összeg csökkenti a többi társaság adóalapját.

A társaság által az adóévben kapott osztalékként elszámolt bevétel csökkenti az adóalapot, kivéve, ha az osztalékot ellenőrzött külföldi társaságtól kapta.

Az adózó a korábbi évek elhatárolt veszteségét legfeljebb az – elhatárolt veszteség nélkül számított – adóalap 50 százalékáig jogosult adóalap-csökkentő tételként érvényesíteni. A fel nem használt elhatárolt veszteség a következő 5 adóévre átvihető.

Adó mértéke

Az 500 millió forintot meg nem haladó pozitív adóalapig 10 százalék, az a feletti adóalapra 19 százalék.

Jövedelemminimum

Ha a vállalkozás adózás előtti eredménye, vagy adóalapja közül a nagyobb nem éri el a jövedelemminimumot, akkor a következő két lehetőség közül választhat:

  1. nyilatkozatot tesz az adóbevallásában a költségszerkezetéről, vagy;
  2. a jövedelemminimumot tekinti adóalapjának, és az után fizeti meg az adót.

A jövedelemminimum a módosított összes bevétel 2 százaléka.

Az előtársasági időszak adóévében, illetve az azt követő első adóévben nem kell figyelembe venni a jövedelemminimumra vonatkozó szabályokat.

Ellenőrzött külföldi társaság (EKT)

Külföldi személy ellenőrzött külföldi társaságnak minősül, ha

  • az adóév napjainak többségében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi illetőségű tényleges tulajdonosa van, vagy
  • az elért bevételeinek többsége belföldi forrásból származik,

De mindkét esetben csak akkor, ha az általa fizetett társasági adó nem éri el az adó és adóalap hányadosának a 10 százalékát, vagy nyereséges, de ennek ellenére nem fizet társasági adót, mivel az adóalapja nulla, vagy negatív.

Az EKT-szabályt nem kell alkalmazni, ha a külföldi társaság székhelye, illetősége az Európai Unió tagállamában, az OECD tagállamában, vagy olyan államban van, amellyel a Magyar Köztársaságnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerülésére és ott valós gazdasági jelenléte van.

Az adózó köteles bizonyítani, hogy a társaság nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak. A tényleges tulajdonosi jogállás közvetett fennállását azonban nem az adózónak kell bizonyítania.

Alultőkésítés

Ha a társaság kötelezettsége (kivéve a pénzügyi intézménnyel szemben fennállót, valamint az áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból származó kötelezettségek és követelések összegét) meghaladja a saját tőke háromszorosát, akkor az elszámolt kamat arányos részével köteles megnövelni a társasági adóalapját.

Az alultőkésítési ráta számításakor a kapcsolt vállalkozással szemben fennálló kötelezettségek összegét ugyancsak figyelembe kell venni akkor, ha a transzferár-szabályok alkalmazása miatt az adózó az adózás előtti eredményét a szokásos piaci kamat összegével csökkentette. Az adóalap korrekciós tétel számításakor az elszámolt kamatráfordításon túl a szokásos piaci árra való tekintettel elszámolt adóalap csökkentő tételt is figyelembe kell venni. A kötelezettségek értéke csökkenthető követelések megadott hányadával.

Osztalék

Magyarországon az osztalék után társaságoknak nem kell adót fizetni, forrásadó nem terheli a nem magyar illetőségű vállalkozások részére kifizetett osztalékot. A magyar vállalkozások az adóévben kapott (járó) osztalékként elszámolt bevételükkel csökkenthetik az adóalapjukat, kivéve, ha az osztalékot ellenőrzött külföldi társaságtól kapták.

Kapott jogdíj

Bizonyos feltételek teljesülése esetén a jogdíjként elszámolt bevétel 50 százaléka csökkenti az adóalapot. Az így elszámolt csökkentő tétel összege nem haladhatja meg az adózás előtti nyereség 50 százalékát.

Kutatás és fejlesztés

Bizonyos feltételek teljesülése esetén a kutatás és fejlesztés felmerült közvetlen költsége csökkenti a társasági adóalapot.

Továbbá bizonyos feltételek fennállása esetén a kapcsolt vállalkozások szétoszthatják egymás között a kutatás és fejlesztési tevékenység közvetlen költségeit, amely összeg csökkenti a többi társaság adóalapját.

Adókedvezmények

Fejlesztési adókedvezmény

A vállalkozás a számított adó 80 százalékáig adókedvezményt vehet igénybe

  • a jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű beruházás;
  • meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén üzembe helyezett és üzemeltetett, jelenértéken legalább 1 milliárd forint értékű beruházás;
  • jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, korábban már használatba vett, állati eredetű élelmiszert előállító létesítmény élelmiszer-higiéniai feltételeinek megteremtését szolgáló beruházás;
  • jelenértéken legalább 100 millió forint értékű önálló környezetvédelmi beruházás;
  • a jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, az alapkutatást, az alkalmazott kutatást vagy a kísérleti fejlesztést szolgáló beruházás;
  • jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, kizárólag film- és videógyártást szolgáló beruházás;
  • munkahelyteremtést szolgáló beruházás;
  • jelenértéken legalább 500 millió forint értékű, kis- és középvállalkozás által megvalósított beruházás;
  • szabad vállalkozási zóna területén üzembe helyezett és üzemeltetett, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás esetén.

A beruházásnak olyan induló beruházásnak kell lennie, amit kis- és középvállalkozás valósít meg, illetve nagyvállalkozás Közép-Magyarországi régión kívüli régiók valamelyikében, vagy Közép-Magyarországi régió kormányrendeletben meghatározott támogatható településein új gazdasági tevékenység végzésére irányuló beruházásként valósít meg.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a fenti leírások nem terjednek ki az adókedvezmények valamennyi részletszabályozásának bemutatására.

Kis- és középvállalkozások adókedvezménye

A kis- és középvállalkozás a megkötött hitelszerződés alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához, pénzügyi intézménytől igénybe vett hitel kamata után adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmény az adóévben fizetett kamat 60 százalék, maximum 6 millió forint.

Látványcsapat-sporttámogatási adókedvezménye

A látványcsapat-sportágak részére visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás értéke után, a kiállított támogatási igazolásban szereplő összegig, de legfeljebb a fizetendő adó 70 százalékáig adókedvezmény vehető igénybe a juttatás adóévében és az azt követő adóévek adójából, de utoljára a támogatás naptári évét követő hatodik naptári évben lezáruló adóév adójából.

Amennyiben az adózó sporttámogatást nyújt, abban az esetben köteles egy úgynevezett kiegészítő sportfejlesztési támogatást is adni, melyet az adóévet követő 90 napon belül kell teljesíteni az országos sportági szakszövetség, illetve a sportköztestület által megnyitott, e célt szolgáló elkülönített fizetési számlára. Azonban a kiegészítő sporttámogatás összegével nem csökkenthető sem a fizetendő adó, sem pedig a társasági adó alapja.

Filmalkotáshoz és előadó-művészeti szervezet támogatásához kapcsolódó adókedvezmények

A vállalkozás a fizetendő adó 70 százalékáig adókedvezményt vehet igénybe az adóévben és az azt követő adóévek adójából, de utoljára a támogatás naptári évét követő hatodik naptári évben lezáruló adóév adójából a szakmai hatóság által előadó-művészeti szervezet támogatásáról, illetve filmalkotások támogatásáról kiadott támogatási igazolások összegéig. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy meghatározott feltételek szerint kiegészítő támogatást is nyújtson előadó-művészeti szervezet támogatása esetén az Emberi Erőforrások Minisztériuma vagy az előadó-művészeti szervezet, illetve filmtámogatás esetén a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt. vagy a filmelőállító részére a támogatás juttatásának adóévében.

A támogató a támogatás juttatásáért a támogatott előadó-művészeti szervezet részéről ellenszolgáltatásra nem jogosult.

Rendelkezés az adóról

Az adózók felajánlhatják adóelőleg-kötelezettségük maximum 50 százalékát, illetve a tárgyévi feltöltési/adófizetési kötelezettségük maximum 80 százalékát a filmalkotások, előadó-művészeti szervezetek illetve látvány-csapatsportok támogatására. A felajánlott összeg után utólagos adójóváírásra jogosult az adózó a felajánlott összeg (de maximum a fizetendő adó 80 százaléka) után. Ennek mértéke adóelőlegből és adóelőleg-kiegészítésből felajánlott juttatás esetén 7,5 százalék, illetve 2,5 százalék, adóból történő felajánláskor. Az adóról történő rendelkezést nem lehet együttesen alkalmazni a filmalkotások, előadó-művészeti szervezetek illetve látvány-csapatsportok támogatásából eredő adókedvezmény igénybevételével.

Növekedési adóhitel

Az a vállalkozás, amelyek jogvesztő határidőig nyilatkozatot tesz az adóhatóság felé növekedési hitel alkalmazásának szándékáról, és

  • társaság adóalanyisága az adóévet megelőző harmadik adóévben, vagy korábban kezdődött, és
  • az adóévben és az adóévet megelőző három adóévben nem vett részt átalakulásban, egyesülésben, szétválásban, és
  • az adóévi adózás előtti eredményének a megelőző adóévi adózás előtti eredményét meghaladó része eléri vagy meghaladja az adózó megelőző adóévi adózás előtti eredménye abszolút értékének az ötszörösét,

az adóévi adózás előtti eredményüknek a megelőző adóév adózás előtti eredményét meghaladó része után (növekedési adóhitel) az adóelőleget/adót a következő két adóév során kell megfizetni.

Adóbevallási és fizetési határidő

A társaságoknak Magyarországon évente (üzleti évente) kell társaságiadó-bevallást benyújtaniuk az adóévet követő május 31-ig. Attól függően, hogy a társaság előző adóévi adókötelezettsége eléri-e vagy sem az 5 millió forintot, havonta vagy negyedévente köteles társaságiadó-előleget fizetni. Amennyiben a társaság tárgyévet megelőző éves árbevétele elérte a 100 millió forintot, akkor társaságiadó-feltöltésre és erről bevallás benyújtására lesz köteles. Mindez a társaságiadó-előleg kiegészítését jelenti a tárgyév kalkulált adókötelezettségével megegyező összegre. A feltöltés határideje tárgyév december 20. napja. A befizetési határidők a bevallási határidőkhöz igazodnak.

Forrásadó

Magyarország nem vet ki forrásadót az osztalék, kamat és jogdíjak után, ha társaság részére történik a kifizetés. Ha magánszemélyek részére történik a kifizetés, akkor erre a kettős adóztatást elkerülő egyezmények alapján, az ott leírtak szerint kerülhet sor.

Egyszerűsített vállalkozói adó (EVA)

Az EVA a 30 millió forintot meg nem haladó éves bevételt elérő vállalkozások számára kínál választási lehetőséget annak érdekében, hogy nyilvántartási kötelezettségeik egyszerűsödjenek és egyben adóterhelésük is mérséklődjön. Az EVA a következő adókat helyettesíti: általános forgalmi adó, vállalkozói személyi jövedelemadó, vállalkozói osztalékalap utáni adó, társasági adó, osztalék utáni személyi jövedelemadó.

Adó alanya, alapja

Az EVA alkalmazását választhatja többek között az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság. Az EVA választásának feltétele, hogy az általános forgalmi adóval együtt éves szintre átszámított összes bevétel a 30 millió forintot nem és a megelőző két adóévben bevételt számoljon el a vállalkozás.

Az adó alapja az általános forgalmi adóval növelt bevétel, módosítva néhány növelő illetve csökkentő tétellel.

Adó mértéke

Az adó mértéke 37 százalék. Amennyiben a bevétel és az összes bevételt növelő összeg együttesen meghaladja a 30 millió forintot, akkor az a feletti rész után az EVA mértéke 50 százalék.

Adóbevallási és fizetési határidő

A bevallást a Számviteli Törvény hatálya alá nem tartozó adóalanyok esetén a tárgyévet követő év február 25. napjáig kell beadni. Ide tartoznak a bevételi nyilvántartást vezetők és az egyéni vállalkozók. Mindenki más a tárgyévet követő év május 31. napjáig köteles a bevallását benyújtani.

A tényleges bevétel alapján az adózónak adóelőleget kell fizetnie a negyedévet követő hó 12. napjáig. A befizetett előlegeket az adóévre várható adó mértékének megfelelően a tárgyév december 20. napjáig ki kell egészíteni.

Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA)

A KATA kiszámítható, tervezhető és egyszerű adminisztrációval járó alternatív tételes adó. Az adó megfizetésével mentesül a vállalkozás a társasági adó-, a személyi jövedelemadó-, szociális hozzájárulási adó-, egészségbiztosítási járulék-, nyugdíjjárulék-, munkaerő-piaci járulék-, egészségügyi hozzájárulás-, szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettség alól.

Adó alanya

KATA alanya lehet választása alapján egyéni vállalkozó, egyéni cég, valamint vállalkozások közül a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság és betéti társaság.

Adó alapja, mértéke

A kisadózó vállalkozás a főállású kisadózóként bejelentett magánszemély után havi 50 000 (vagy választása szerint, magasabb tb-ellátási alapra való jogosultság igénylése miatt 75 000) forint tételes adót fizet. A kisadózó vállalkozás a főállásúnak nem minősülő bejelentett kisadózó után (pl.: akinek heti 36 órás vagy azt meghaladó munkaviszonya van, öregségi nyugdíjas, külföldön biztosítottnak minősül, más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó) havi 25 000 forint tételes adót fizet.

A kisadózó vállalkozásnak a tételes adó megfizetése mellett a bevétel 6 millió forint feletti része után 40 százalékos mértékű adót kell fizetnie.

Adóbevallási és fizetési határidő

A tételes adót havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni. A kisadózó vállalkozás 6 millió forint alatti árbevétel esetén nyilatkozatot, 6 millió forintot meghaladó árbevétel esetén bevallást tesz a naptári évben elért bevételéről a naptári évet követő év február 25-éig.

Kisvállalati adó (KIVA)

A KIVA egy pénzforgalmi szemléletű adó, amely módot ad arra, hogy a vállalkozások meghatározott köre a „hagyományos” adózási formákhoz képest kedvezőbb szabályok szerint teljesítse adókötelezettségei jelentős részét. Amennyiben a vállalkozás ezen adónemet választja, az kiváltja a társasági adó, szociális hozzájárulási adó-, illetve szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettséget.

Adó alanya, alapja

KIVA alanya lehet az egyéni cég, a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével bármely formában működő gazdasági társaság, szövetkezet, külföldi vállalkozó, belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy, ha megfelel a következő törvényi előírásoknak:

  • az átlagos statisztikai létszám 25 főt nem haladhatja meg,
  • a bevétel 500 millió Ft-ot nem haladhatja meg,
  • a mérlegfőösszeg 500 millió Ft-ot nem haladja meg,
  • az adószámát nem törölték vagy függesztették fel az adóévet megelőző két évben,
  • a mérleg fordulónapja december 31.,
  • a beszámoló forintban van összeállítva,
  • nem lehet eltérő üzleti éves.

Fontos, hogy a létszám- és a bevétel számításánál a kapcsolt vállalkozások adatait össze kell adni.

Az adó alapja a pénzeszközök számviteli beszámolóban kimutatott tárgyévi és előző évi értékének a különbsége, növelve a járulékalapot képező személyi jellegű kifizetésekkel, továbbá korrigálva a törvény szerinti korrekciós tételekkel. Az adó alapja azonban nem lehet kevesebb, mint a járulékalapot képező személyi jellegű kifizetések összege, tehát az adót minimum a személyi jellegű kifizetések összege után kell megfizetni.

Adó mértéke

Az adó mértéke az adóalap 16 százaléka.

Adóbevallási és fizetési határidő

Az adóalany a kisvállalati adó alapját és az adót adóévenként köteles megállapítani és az adóévet követő év május 31-ig bevallani, befizetni. Az adó alanya az adóelőleg-megállapítási, bevallási és fizetési kötelezettségét negyedévente köteles teljesíteni, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig.

3.2.2.  Magánszemélyek jövedelemadózása

Egyéni Vállalkozó adózása

Magyarország területén természetes személy üzletszerű – rendszeresen, nyereség - és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott – gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet.

Adó alanya 

Az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély, közjegyző, bírósági végrehajtó, ügyvéd. 

Vállalkozói személyi jövedelemadó alapja, vállalkozói osztalékalap 

Az egyéni vállalkozó az adófizetési kötelezettségeinek megállapításkor először a vállalkozói személyi jövedelemadó alapot és annak adóját köteles megállapítani és megfizetni. A vállalkozói személyi jövedelemadó adóalapot az egyéni vállalkozó a teljes bevételéből a költségek levonásával, és a törvényben meghatározott tételekkel korrigálva határozza meg. Az egyéni vállalkozó a társaságokhoz hasonlóan számolja el a veszteségelhatárolását, illetve köteles jövedelem-nyereség minimum után megállapítani a fizetendő adóját.  

Az egyéni vállalkozó törvényi feltételek megléte esetén átalányadózást választhat.  

Ezt követően kerül sor az adózás utáni jövedelem után vállalkozói osztalékalap és az osztalékadó fizetési kötelezettség megállapítására.  

Adó mértéke 

A vállalkozói személyi jövedelemadó mértéke 500 millió forint alatt 10 százalék, a felett pedig 19 százalék.

A vállalkozót az adózás utáni vállalkozói jövedelemből megállapított vállalkozói osztalékalap után további adófizetési-kötelezettség terheli. Ennek mértéke 15 százalék.

Adóbevallási és fizetési határidő

Az egyéni vállalkozó az adót adóévenként köteles megállapítani és amennyiben az általános forgalmi adónak az alanya az adóévet követő év február 25-ig, egyéb esetben az adóévet követő év május 31-ig bevallani, befizetni. Az adó alanya az adóelőleg-megállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségét negyedévente köteles teljesíteni, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig.

Személyi jövedelemadó

Az személyi jövedelemadó célja, hogy a magánszemélyek hozzájáruljanak a közterhekhez, valamint az adóbevételek biztosítása az állami és az önkormányzati költségvetés számára.

Adó alanya 

A belföldi illetőségű adóalanyok adókötelezettsége az összes bevételükre, azaz a világjövedelmükre terjed ki. A külföldi illetőségű magánszemélyek adókötelezettsége kizárólag a Magyarországról származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján Magyarországon adóztatható bevételére terjed ki.

Belföldi illetőségű magánszemély többek között:

  • a magyar állampolgár (kivéve, ha kettős állampolgár és nem rendelkezik lakhellyel vagy tartózkodási hellyel Magyarországon),
  • az EGT-tagállam állampolgára, ha 183 napnál többet tartózkodik Magyarországon,
  • harmadik országbeli állampolgárok, ha letelepedési engedéllyel rendelkeznek,
  • az olyan személyek, akiknek kizárólag Magyarországon van lakóhelyük.

Amennyiben a vonatkozó országok kötöttek kettős adóztatást elkerülő egyezményt, akkor elsődlegesen az egyezmény alkalmazandó.

Adó alapja

A belföldi illetőségű adóalanyok adókötelezettsége az összes bevételükre, azaz a világjövedelmükre terjed ki. A külföldi illetőségű magánszemélyek adókötelezettsége kizárólag a Magyarországról származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján Magyarországon adóztatható bevételére terjed ki. 

Összevont adóalap

Az összevont adóalap részét képezi az önálló tevékenységből származó jövedelem, a nem önálló tevékenységből származó jövedelem, és az egyéb jövedelem. 

Az önálló tevékenységből származó jövedelem esetén az adóalapot az adózó döntése alapján két módszer alapján kalkulálhatja: tételes költségelszámolást, vagy 10 százalékos költséghányadot alkalmaz.

Külön adózó jövedelmek

Külön adózó jövedelemnek minősül többek között az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem, a kamatjövedelem, az osztalékból származó jövedelem, tartós befektetésből származó jövedelem.

A különadózó jövedelmek a természetbeni juttatások, valamint a kamatkedvezményből származó jövedelem is. Ez utóbbi két jövedelem után nem a magánszemély, hanem a jövedelmet juttató köteles az adó bevallására és megfizetésére. 

Adó mértéke 

Az adó mértéke az adóalap 15 százaléka.

Adókedvezmények 

Az adókedvezményekkel kizárólag az összevont adóalapba tartozó jövedelmekre számított adó csökkenthető, a különadózó jövedelmekkel szemben azokat nem lehet érvényesíteni. 

Családi adóalap-kedvezmény

Külföldi illetőségű magánszemély csak akkor érvényesíthet családi kedvezményt, ha ugyanarra az időszakra máshol nem illeti meg ugyanolyan vagy hasonló kedvezmény, és összes jövedelmének legalább 75 százaléka Magyarországon adóköteles.

Családi adóalap-kedvezményként havonta egy gyermek esetén 66 670 forint, két gyermek esetén gyermekenként 83 330 forint, míg három és több gyermek esetén gyermekenként 220 000 forint vehető figyelembe.

Első házasok kedvezménye

Minden olyan házaspár, ahol az egyik fél első házasságát köti, együttesen jogosultsági hónaponként, de legfeljebb 24 hónapon keresztül 33 335 forinttal csökkentheti adóalapját. Az első házasok kedvezménye nem vehető igénybe, ha a magánszemély egyidejűleg jogosulttá válik a családi kedvezmény érvényesítésére is.

Adóbevallási és fizetési határidő 

A magánszemélyeknek naptári évenként kell a személyi jövedelemadó-bevallásukat benyújtaniuk. A bevallás benyújtásának határideje a tárgyévet követő év május 20. napja. A vállalkozási tevékenységet folytató magánszemélyek esetén ez a határidő a tárgyévet követő év február 25. napja. 

Amennyiben a magánszemélynek nem önálló tevékenységből, különösen munkaviszonyból vagy munkaviszonyhoz hasonló egyéb jogviszonyból származik a jövedelme, a magánszemély munkáltatójának minden hónapban a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell adóbevallást benyújtania az általa levont adóelőlegekről, melyek összesített összegeiről a tárgyévet követően a munkáltatónak igazolást kell kiállítania a munkavállaló részére. A munkáltatónak elektronikus úton havi adatszolgáltatási kötelezettsége is van az adóhatóság felé. 

A magánszemélynek, ha nem kifizetőtől származó jövedelmet szerzett, vagy ha az adóelőleg levonására a kifizető nem kötelezett, az egyéni vállalkozónak, valamint a mezőgazdasági őstermelőnek az adóelőleget negyedévenként, a negyedévet követő hó 12-éig kell megfizetnie, és az adóévről benyújtandó személyi jövedelemadó bevallásban kell bevallania.

A Magyarországra kiküldött munkavállalóknak negyedévente a negyedévet követő hó 12. napjáig kell személyi jövedelemadót fizetniük.

Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO)

A művészeti alkotás szabadságának megvalósulását a testkultúra, különösen a sportfejlődésének előmozdításának a céljából a törvényben meghatározott foglalkozású magánszemélyek alkalmazhatják az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást. 

Adó alanya

Az adó alanya az újságíró, író, képzőművész, rendező, színész, zenész, sportoló, edző, cirkuszi előadóművészi tevékenységet végző személy.

Az EKHO választásának feltétele, hogy a magánszemély éves jövedelme kevesebb, mint 60 millió forint (sportolók és edzők esetén 125 millió forint),és rendelkezik munkaviszonyból, vagy egyéb jogviszonyból származó jövedelemmel, amely után a közteherviselési kötelezettség teljesítése az általános szabályok szerint történik.

Adó mértéke

Az EKHO alkalmazása esetén a kifizetőt terhelő hozzájárulás: 20 százalék, a magánszemély által fizetendő hozzájárulás 15 százalék (nyugdíjas magánszemély esetén 11,1 százalék).

EU-tagállamban biztosítási jogviszonnyal rendelkező magánszemély esetén az általa fizetendő EKHO összesen 9,5 százalék, a kifizetőt nem terheli EKHO-fizetési kötelezettség.

Adóbevallási és fizetési határidő

A magánszemély EKHO-s jövedelmét a személyijövedelemadó-bevallásában kell bevallania az arra előírt határidőn belül.

3.3.  Fogyasztáshoz kapcsolódó adók

3.3.1.  Általános forgalmi adó

A magyar áfa-törvény összhangban van az EU áfa-direktívával, mely egyes esetekben választási lehetőséget ad a tagállamok számára az adott rendelkezés nemzeti jogba való átültetése kapcsán. Az áfa törvény hatálya a magyarországi termékértékesítésre, és szolgáltatásnyújtásra, termék Európai Közösségen belüli beszerzésére, valamint Európai Közösségen belülre történő értékesítésére és a termék exportjára és importjára, valamint a szolgáltatásexportra és -importra terjed ki.

Adó alanya

Adóalanynak minősül az a jogképes személy vagy szervezet, amely gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. Amennyiben a Magyarországon nem letelepedett adózó olyan tevékenységet végez, amely Magyarországon adóköteles, akkor regisztráltatnia kell magát, és adószámot kell kérnie. A regisztráció nincs minimális forgalomhoz kötve, akár már egy kisebb értékű ügylet miatt is kötelező adószámot regisztrálni Magyarországon.

Több esetben mentesülnek azonban a külföldi adóalanyok a magyarországi áfa regisztráció alól, például ha magyarországi termékimportot követően Közösségen belül értékesítik az árut, háromszögügylet középső szereplőjeként, vevői készlet egyszerűsítés esetén, áfa raktáron belüli belföldi értékesítés és áfa raktárból történő Közösségen belüli értékesítés esetén.

A gazdasági céllal belföldön nem telepedett regisztrált áfa alany az áfatörvényben szabályozott jogainak gyakorlására, kötelezettségeinek teljesítésére pénzügyi képviselőt bízhat meg.

Ha az adófizetésre kötelezett adóalany gazdasági céllal harmadik államban telepedett le, akkor számára pénzügyi képviselő megbízása kötelező.

Adó mértéke

Magyarországon az általános adókulcs 27 százalék. Az általános adókulcs mellett egy 5 százalék és 18 százalékos kedvezményes adókulcs került meghatározásra.

A 18 százalékos adókulcsot kell alkalmazni például a tejre és tejtermékekre, valamint a gabona, liszt, keményítő vagy tej felhasználásával készülő termékekre, valamint a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás és az alkalmi szabadtéri rendezvényre történő kizárólag belépést biztosító szolgáltatások után.

Az 5 százalékos adókulcs alkalmazandó többek között a gyógyszerekre, gyógyászati segédeszközökre, könyvekre, e-könyvekre, folyóiratokra, a sertésre, a szarvasmarhára, a juhra, a kecskére, a távhőszolgáltatásra, valamint az előadóművészek zártkörű rendezvényeken nyújtott hangszeres élőzenei szolgáltatásaira.

Adó alapja

A pénzben kifejezett ellenérték, amit a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója kap. Ha az ellenérték nem pénzben kifejezett az adó alapját a termék, szolgáltatás szokásos piaci árán, pénzben kifejezve kell megállapítani.

Elszámolandó adó, adóvisszaigénylés

Az adóalany a fizetendő adót csökkentheti az adó-megállapítási időszakban keletkezett és levonható előzetesen felszámított adó összesített összegével. A fizetendő adó és a felszámított adó különbözete az elszámolandó adó. Abban az esetben, ha az elszámolandó adó pozitív, az adóalany köteles ezt, a pozitív részre jutó összeget megfizetni a bevallás benyújtásával egyidejűleg. Abban az esetben pedig, ha negatív az elszámolandó adó, erre a negatív részre jutó negatív összegre nyílik meg - további feltételek megléte esetén - az adózó adó-visszaigénylési joga.

Az adóalany a negatív elszámolandó adóját a következő esetekben igényelheti vissza az adóhatóságtól, amennyiben az adóalany visszaigénylendő adója abszolút értékben

  • havi bevallásra kötelezett esetében az 1 000 000 forintot,
  • negyedéves bevallásra kötelezett esetében a 250 000 forintot,
  • éves bevallásra kötelezett esetében az 50 000 forintot

eléri vagy meghaladja.

Magyarország meglehetősen szigorú mind az áfa megfizetése, mind visszaigénylése terén. Például a számlakiállítónak akkor is minden esetben be kell fizetnie az áfát, ha a vevő nem egyenlítette ki a számlát.

Adó kiutalása

Abban az esetben, ha az adóalany adóvisszaigénylést kér, az adóhatóságnak az áfa kiutalására nyitva álló határideje – főszabály szerint – az adóbevallás benyújtásától, de legkorábban az adó esedékességétől számított 75 nap.

Amennyiben az adóalany a bevallás benyújtásának napjáig maradéktalanul, teljes mértékig megfizette azon számlák ellenértékét, amelyekkel kapcsolatban adólevonási jogot gyakorolt és a visszaigényelhető adó összege az 1 millió forintot nem éri el, abban az esetben a kiutalásra nyitva álló határidő 30 nap, amennyiben pedig az 1 millió forintot meghaladja, 45 nap. Amennyiben az adóhatóság az adóalanyt ún. kockázatos adózónak minősíti, a kiutalási határidő – a fentiektől függetlenül – 75 nap.

Vevői készlettel kapcsolatos egyszerűsítés

Magyarország bevezette a vevői készlettel kapcsolatos egyszerűsítést. Ennek megfelelően a belföldi adóalanynak nem minősülő értékesítőnek nem kell bejelentkeznie az áfatörvény hatálya alá, amennyiben az árut bizonyos feltételek teljesülése mellett az EU-ból egy belföldi vevő raktárába tárolja be. Az eladó Közösségen belüli termékértékesítést számlázhat ebben az esetben a vevőjének.

Ingatlannal kapcsolatos szabályok

Adóköteles, és egyenes adózás alá esik az új épület, valamint az építési telek értékesítése. Új épület az az épület, amelynél az első rendeltetésszerű használatbavétel még nem történt meg vagy az arra jogosító engedély jogerőre emelkedése, illetve a használatbavétel tudomásulvétele óta még nem telt el 2 év. Minden más ingatlan értékesítése, illetve valamennyi ingatlan bérbeadása, haszonbérbeadása mentes az áfa alól. A mentesség helyett eltérő adózási mód választása (adókötelessé tétel) azonban lehetséges. Ha az eladó adókötelessé tette az értékesítését, és egy másik adóalanynak adja el az ingatlant, a belföldi fordított adózás szabályai alkalmazandók.

Amennyiben nem adóalany magánszemély két éven belül 4 ingatlant értékesít, akkor a negyedik értékesítés adóalanyiságot eredményez.

Belföldi (Magyarországon belüli) fordított áfa

Bizonyos ügylettípusok és feltételek fennállása esetén belföldi adózók közötti ügylet során a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője lesz az adófizetésére kötelezett, ilyennek minősülnek többek között:

  • kivitelező által kulcsrakész ingatlan értékesítése
  • olyan ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások, amelyek építési-engedélykötelesek, építési-szerelési és egyéb szerelési munkák, amelyek ingatlan bővítésére, bontására, átalakítására irányulnak;
  • a termékértékesítéshez és a szolgáltatásnyújtáshoz munkaerő kölcsönzése, kirendelése, személyzet rendelkezésre bocsátása, iskolaszövetkezet szolgáltatása, hulladékértékesítés;
  • ingatlanértékesítés, amely főszabály szerint adómentesnek minősül, azonban az értékesítő adókötelezettséget választott;
  • dologi biztosíték értékesítése;
  • gabonafélék és bizonyos termények értékesítése;
  • egyes vas- és acélipari termékek értékesítése.

Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszert (EKAER)

Az adócsalás elleni küzdelem jegyében vezette be Magyarország az EKAER rendszert. Cél a közúton fuvarozott áruk valós útjának nyomon követése, az árubeszerzések, értékesítések során keletkező közterhek megfizetésének biztosítása.

EKAER regisztrációs és bejelentési kötelezettsége keletkezik mindenkinek, aki

  • az Európai Unióból Magyarországra beszerzést vagy behozatalt valósít meg útdíjköteles gépjárművel,
  • Magyarországról az Európai Unió területére értékesítést vagy kivitelt valósít meg útdíjköteles gépjárművel,
  • Magyarországon nem fogyasztó felé első adóköteles értékesítést végez útdíjköteles gépjárművel.

A bejelentés elmaradása esetén a rakományt lefoglalhatják, az áru értékének 40 százalékig terjedő bírsággal lesz sújtható.

Összesítő nyilatkozat (VIES):

Az Európai Közösség területén belül történő közösségi termékértékesítésekről és szolgáltatásnyújtásokról, valamint az Európai Közösség területéről történő termékbeszerzésekről és szolgáltatás igénybevételről is szükséges az adóalanyoknak Magyarországon összesítő nyilatkozatot benyújtaniuk havonta vagy negyedévente. Az összesítő nyilatkozatot általában az áfa bevallással megegyező gyakorisággal kell benyújtani.

Összesítő jelentés:

Az általános forgalmiadó-alanyok termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele, valamint termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetén tételes nyilatkozat benyújtására kötelezettek az áfa bevallásban azon számlákról, amelyekben az áthárított áfa összege legalább 1 millió forint. A tételes jelentés mellett a levonási jogot gyakorló adózó összevont jelentésre is kötelezett, ha ugyanattól az adóalanytól befogadott több számla alapján ugyanazon bevallási időszakban 1 millió forintot meghaladó összegben gyakorol áfalevonási jogot. Az adózó - önkéntes alapon - összeghatártól függetlenül teljesítheti összesítő jelentéstételi kötelezettségét.

Számlázó program bejelentése

Minden adóalany köteles az általa használt számlázó programot bejelenteni az adóhatóságnak. A számlázó programnak önálló, de a programba beépített, „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” elnevezésű funkcióval kell rendelkeznie, amelynek elindításával adatexport végezhető a NAV által megadott formátumban a kibocsátott számlák adatairól.

Adóbevallási és fizetési határidő

Az adóalanyoknak az adófizetési kötelezettségük mértékétől függően havonta, negyedévente, vagy évente kell adóbevallást benyújtaniuk a bevallási időszakot követő hónap 20 napjáig, éves bevalló esetén pedig a bevallással érintett évet követő február 25-ig és ezzel egyidejűleg kell az adófizetési kötelezettségüket teljesíteniük. A bevallási kötelezettséggel összefüggésben összesítő nyilatkozat, illetve összesítő jelentés benyújtási kötelezettség is megjelenhet. A magyar rendszerben tehát nincs „előzetes bevallás” és végleges bevallás, hanem minden benyújtott bevallás jogerős nyilatkozatnak tekintendő

Külföldiek Áfa-visszatéríttetése

Az EU más tagállamában letelepedett áfa alanyok 2010. január 1-jétől az országuk szerinti adóhatósághoz elektronikus úton előterjesztett kérelemmel jogosultak a rájuk áthárított áfa visszatéríttetésére.

Az elismert harmadik államban (Svájc és Liechtenstein) letelepedett áfa alanyok azonban továbbra is közvetlenül a magyar adóhatósághoz nyújthatják be kérelmüket papíralapon vagy elektronikus üzenet formájában.

A Magyarországon székhellyel, illetve állandó telephellyel rendelkező áfa alanyok az Európai Közösség más tagállamában rájuk áthárított hozzáadottérték-adó (külföldi áfa) visszatéríttetése iránt a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) fordulhatnak. A NAV az eljárásban csak előzetes szűrőfeladatokat lát el, ha a kérelmezők megfelelnek a jogszabályi előírásoknak, a kérelmeket a hivatal az átvételük napjától számított 15 napon belül köteles továbbítani a külföldi adóhatóságokhoz. A kérelem beérkezésének határideje a tárgyévet követő év szeptember 30. napja.

3.3.2.  Jövedéki adó

Az európai uniós adózási előírások kiterjednek a jövedéki adó harmonizációjára is. Magyarország az uniós irányelvekkel összhangban alakította ki a jövedéki adóztatás hazai rendszerét.

Adó alanya

A törvényben meghatározott esetekben jövedéki termékkel szabadforgalomban kereskedni, jövedéki terméket exportálni és importálni, Közösségi forgalomban értékesíteni, vagy onnan beszerezni meghatározott mennyiség feletti kereskedelmét csak jövedéki engedéllyel lehet.

Nem jövedéki engedélyes kereskedő jövedéki terméket csak adóraktárból, jövedéki engedéllyel rendelkező kereskedőtől és importálótól, felhasználói engedélyestől szerezhet be.

Adókötelezettség a jövedékiadó-köteles termékek előállításával egyidejűleg, illetve ezen termékeknek harmadik országból az EU területére történő behozatalakor keletkezik. Az adófizetési kötelezettség viszont kizárólag a jövedéki termékek fogyasztás céljára történő kibocsátása időpontjában válik esedékessé, valamint akkor, amikor az előállított adóköteles termék olyan hiányát állapítják meg, amely nem számolható el adómentesen.

Adó tárgya

Az alábbi termékek után keletkezik jövedékiadófizetési-kötelezettség Magyarországon:

  • Ásványolaj
  • Alkoholtermékek
  • Sör
  • Bor
  • Pezsgő
  • Köztes alkoholtermék
  • Dohánygyártmányok:
  • Cigaretta
  • Szivar, szivarka
  • Finomra vágott fogyasztási dohány
  • Egyéb fogyasztási dohány

Az 5,5 térfogat-százaléknál kisebb alkoholtartalmú, legfeljebb 0,33 liter kiszerelésű, valamint a 2207 és 2208 vámtarifaszámú alkoholterméket tartalmazó 1,2 térfogatszázalékot meghaladó alkoholtartalmú alkoholtermékek kivételével az alkoholtermékeket főszabály szerint zárjeggyel kell ellátni:

  • szabadforgalomba bocsátásuk,
  • importjuk,
  • a Közösség más tagállamából való beszerzést követő belföldi forgalomba hozataluk, valamint
  • a bérfőzető és a magánfőző által történő értékesítéskor.

Dohánygyártmányok kizárólag adójeggyel ellátva hozhatóak forgalomba belföldön.

Adó alapja és mértéke

Az alábbi jövedékiadó-mértékek hatályosak 2016. január 1-jétől:

  • Ásványolaj: 70 000 Ft/ezer litertől 124 200 Ft/ezer literig, illetve 12 725 Ft/ezer kg-tól 95 800 Ft/ezer kg-ig az ásványolaj típusától függően;
  • Alkoholtermék: 333 385 Ft/tiszta alkohol összegtől;
  • Sör: 1 620 Ft/hektoliter, 810 Ft/hektoliter kis sörfőzdék által előállított sör esetén;
  • Bor: Szőlőbor 0 Ft/hektoliter, Egyéb bor 9 870 Ft/hektoliter, a saját fogyasztásra szánt szőlőbor adómentes;
  • Pezsgő: 16 460 Ft/hektoliter;
  • Köztes alkoholtermék: 25 520 Ft/hektoliter;
  • Dohánygyártmányok:
  • Cigaretta: 12 500 Ft/ezer db és a kiskereskedelmi eladási ár 31 százaléka, de minimum 24 920 Ft/ezer db;
  • Szivar, szivarka: a kiskereskedelmi eladási ár 28,5 százaléka;
  • Finomra vágott fogyasztási dohány: a kiskereskedelmi eladási ár 52 százaléka, de minimum 12 460 Ft/kg;
  • Egyéb fogyasztási dohány: a kiskereskedelmi eladási ár 32,5 százaléka, de minimum 12 460 Ft/kg

3.3.3.  Regisztrációs adó

A Magyarországon forgalomba hozott gépjárművek után regisztrációs adót kell fizetni, vagyis a forgalomba helyezés feltétele az adó megfizetése. Az adó import, Európai Közösségen belüli beszerzés és gépjármű átalakítás esetén is fizetendő.

Adó alanya

Az adó alanya az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, akinek (amelynek) a nevére a forgalomba helyezést kezdeményezik, vagyis az a személy, aki (amely) a forgalomba helyezést követően a törzskönyvben is mint tulajdonos lesz feltüntetve. Import esetében – ha az importra kifejezetten azért kerül sor, mert a gépjárműveket forgalomba kívánják helyezni – az adó alanya az importőr lesz.

Az adó mértéke

A személygépkocsik után fizetendő adó 45 000 és 4 800 000 forint között kerül megállapításra a gépkocsi életkorának, környezetvédelmi besorolásának és műszaki tulajdonságának függvényében. A hibrid meghajtású személygépkocsik után a fizetendő regisztrációs adó egységesen 76 000 forint. 

Adómentesség

Az adófizetési kötelezettség alól mentesülnek az elektromos meghajtású, kizárólag elektromos úton tölthető személygépkocsik.

3.3.4.  Környezetvédelmi termékdíj

A környezetvédelmi termékdíj bevezetésének célja, hogy ösztönzőleg hasson a szennyezőanyag kibocsátásának csökkentésére, elősegítse a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodást, illetve a hazai és nemzetközi előírásokon alapuló hulladékgazdálkodási célkitűzések megvalósulását.

Környezetvédelmi termékdíj alanya

A következő termékek első belföldi forgalomba hozatala vagy első saját célú felhasználása esetén környezetvédelmi termékdíjat kell fizetni:

  1. az akkumulátor;
  2. a csomagolóeszköz, az egyéb csomagolószer (a továbbiakban együtt: csomagolószer);
  3. az egyéb kőolajtermék;
  4. az elektromos, elektronikai berendezés;
  5. a gumiabroncs;
  6. a reklámhordozó papír;
  7. az egyéb műanyag termék;
  8. az egyéb vegyipari termék;
  9. az irodai papír.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy csak akkor kell fizetni termékdíjat, ha a fenti termékek belföldön kerülnek eladásra, illetve akkor is, ha csomagolási hulladék keletkezik Magyarországon bármely más típusú termék forgalmából következően.

Külön szabályok vonatkoznak a belföldi előállítású egyéb kőolajtermék esetében, mert akkor az első belföldi forgalomba hozó első vevőjét, vagy a saját célú felhasználót terheli a termékdíj fizetési kötelezettség, illetve bérgyártás esetén a bérgyártatót terheli a kötelezettség.

A termékdíj-kötelezettség számla vagy szerződés alapján bizonyos esetekben átvállalható.

Környezetvédelmi termékdíj alapja

A környezetvédelmi termékdíj alapja a termékdíj-köteles termék kilogrammban kifejezett nettó tömege.

Környezetvédelmi termékdíj mértéke

A környezetvédelmi termékdíj köteles termékek és az azokat terhelő termékdíjtételek a következők:

MegnezevésTermékdíjtétel
Akkumulátor57 Ft/kg
Csomagolóeszköz, egyéb csomagolószer19-1900 Ft/kg
Egyéb kőolajtermék114 Ft/kg
Egyéb műanyagtermék1900 Ft/kg
Egyéb vegyipari termék11-57 Ft/kg
Elektromos, elektronikai berendezés57-304 Ft/kg
Gumiabroncs57 Ft/kg
Irodai papír19 Ft/kg
Reklámhordozó papír85 Ft/kg

A csekély mennyiségű kibocsátó (termékdíjköteles terméket forgalomba hozó, saját célra felhasználó vagy készletre vevő) és a mezőgazdasági termelő kötelezett átalányfizetést is választhat.

Bevallási és fizetési határidő

Az adófizetésre kötelezett adózóknak negyedévente kell bevallást benyújtaniuk a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig.

A kötelezettet a tárgyév negyedik negyedévére nézve termékdíjelőleg megállapítási-, termékdíjelőleg bevallási- és -befizetési-kötelezettség terheli. Ennek mértéke a tárgyév első három negyedéve után fizetett termékdíj harmadának a 80 százaléka.

3.4.  Foglalkoztatással összefüggő közterhek

Magyarországon, az EU más tagállamaihoz hasonlóan hatályos a 883/2004/EK rendelet, illetve annak végrehajtásáról szóló 987/2009/EK rendelet, amelyek a migráns munkavállalók társadalombiztosítási helyzetét szabályozza.

Főszabály szerint a munkavállaló abban az államban biztosított, amelyikben dolgozik. Ez alól kivételt képez a rövid időtartamú kiküldetés (STA),amely esetében bizonyos feltételek mellett a munkavállaló főszabály szerint maximum két (öt) évig a kiküldő országban maradhat biztosított.

A biztosítás nem terjed ki a nem bejegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy a munkavégzés a két évet nem haladja meg.

Magyarország szociálpolitikai, vagy szociális biztonsági egyezményt kötött néhány országgal a biztosítási kötelezettség meghatározása és a kettős járulékfizetés elkerülésének érdekében. Ilyen országok többek között a volt Szovjetunió kötött megállapodás tekintetében az egyes utódállamok (Oroszország),Szerbia, Horvátország, Bosznia és Hercegovina, Montenegró, Koreai Köztársaság, Kanada, Québec, Moldova, Japán, Mongólia, Ausztrália, India. A jelenleg hatályos egyezményeket a Függelék 2. pontja tartalmazza.

A fenti társadalombiztosítási járulékra vonatkozó rendelkezések érvényesek a munkáltató által korábban fizetett társadalombiztosítási járulékot felváltó szociális hozzájárulási adóra is.

3.4.1.  Munkavállalót, biztosítottat terhelő nyugdíjbiztosítási, valamint egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék

Járulék alanya

Az a magánszemély, aki biztosítottnak minősül. Biztosított a munkaviszonyban, meghatározott havi jövedelmet meghaladó, díjazás ellenében munkavégzésre irányuló megbízási, vállalkozási viszonyban személyes munkát végző személy. Biztosítottnak minősül bármely vállalkozás természetes személy tulajdonosa, az egyéni vállalkozó.

Járulék alapja

A járulék alapja a biztosítottat foglalkoztató személytől származó személyi jövedelemadó előleg megállapításánál figyelembe vett jövedelem. A vállalkozó esetében a mindenkori minimálbér meghatározott százaléka.   

Járulék mértéke

Nyugdíjbiztosítási járulék: 10 százalék. 

Egészségbiztosítási és munka-erőpiaci járulék: 7,5 százalék.

Járulék kedvezmény

Az egyéni egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulékból leírható a személyi jövedelemadónál fel nem használt családi adókedvezmény 15 százaléka (családi járulékkedvezmény). Elsődlegesen a bruttó fizetésből levonandó egyéni egészségbiztosítási járulékkal szemben vehető igénybe az adókedvezmény. Amennyiben marad még fel nem használt adókedvezmény, úgy azt az egyéni nyugdíjjárulékkal szemben lehet érvényesíteni.

Adóbevallási és fizetési határidő

A kifizető (munkáltatónak) a levont személyi jövedelemadó előleggel egyidejűleg a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig köteles a járulékokkal kapcsolatos bevallást benyújtani és az adót megfizetni.

3.4.2.  Munkáltatót, foglalkoztatót terhelő közterhek

Szociális hozzájárulási adó

Adó alanya

Az a vállalkozás, amely a vele biztosítotti jogviszonyban álló magánszemély (munkavállaló) részére nem önálló, vagy önálló jövedelem jogcímen adózó személyi jövedelemadó köteles jövedelmet juttat.

Az adó alanya a juttatás után megállapítja és megfizeti az őt terhelő szociális hozzájárulási adót. 

Adó alapja

A személyi jövedelemadó előleg megállapításánál figyelembe vett összeg. Abban az esetben, ha nincs ilyen jövedelem a járulékalapja a munkaszerződésben meghatározott alapbér, illetve megbízási szerződés esetén a szerződésben rögzített díj. Ha a munkát külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, az adó alapja a szerződéses díj havi összege.

Adó mértéke

A munkáltató által fizetendő adó 27 százalék. 

Adókedvezmény

A munkáltató több jogcímen is csökkentheti az adófizetési kötelezettségét. A kedvezmények jellemzően a hátrányos helyzetben lévő munkavállalók, illetve munkavállalók hátrányos térségekben történő foglalkoztatásának ösztönzése mellett, a magas hozzáadott értéket produkáló munkaerő foglalkoztatását is preferálják. Mindazonáltal további kedvezmény igénybevételének alapját képezhetik többek között a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott személy, megváltozott munkaképességű munkavállaló, a gyermek nevelése során folyósított állami szociális támogatásban részesülő személyek, valamint kutatók foglalkoztatása.

Adóbevallási és fizetési határidő

A kifizető (munkáltatónak) a levont személyi jövedelemadó előleggel egyidejűleg a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig köteles a járulékokkal kapcsolatos bevallást benyújtani és az adót megfizetni.

Szakképzési hozzájárulás 

Adó alanya

A belföldi székhelyű gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, belföldön telephellyel, fiókteleppel rendelkező külföldi jogi személy, amennyiben Magyarországon vállalkozási tevékenységet folytatnak. 

Adó alapja

A szakképzési hozzájárulás alapja főszabály szerint megegyezik a szociális hozzájárulási adó alapjával.

Adó mértéke

A szakképzési hozzájárulás mértéke az adó alapjának 1,5 százaléka. 

A szakképzési hozzájárulás teljesíthető gyakorlati képzés szervezésével, illetőleg az adó megfizetésével. A kötelezettség teljesítésének módját a hozzájárulásra kötelezett választja meg. Gyakorlati képzés szervezése esetén a bruttó kötelezettség mértéke a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott alapnormatíva (2016. évben 453 000 Ft/fő/év) alapján csökkenthető.

Adókedvezmény

Ha a csökkentő tételek összege meghaladja a kötelezettség mértékét, a különbözet visszaigényelhető.

Meghatározott ismérvekkel rendelkező munkavállalók foglalkoztatása esetén a szakképzési hozzájárulás alapja csökkenthető a foglalkoztatás első két évében a bruttó munkabér összegével, de legfeljebb munkavállalónként havi 100 000 forinttal.

Adóbevallási és fizetési határidő

A hozzájárulásra kötelezetteknek előleget kell fizetniük az adott év első 11 hónapjára. Az előleget havonta kell bevallani és megfizetni a tárgyhót követő hónap 12. napjáig. A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő év január 12. napjáig kell befizetni, illetve a többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni.

Rehabilitációs hozzájárulás 

Adó alanya

A munkaadó rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási rehabilitációjának elősegítése érdekében. 

Adó alapja

Amennyiben a vállalkozásnál foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja és az általuk foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát, akkor megjelenik a hozzájárulás fizetési kötelezettség.

Adó mértéke

A rehabilitációs hozzájárulás mértéke 964 500 Ft/fő/év, amit az éves fizetendő rehabilitációs hozzájárulás megállapításához az egy tizedes jegyre kerekített átlagos statisztikai állományi létszámból megállapított 5 százalékos kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszámmal kell megszorozni. 

Adóbevallási és fizetési határidő

A munkaadó a rehabilitációs hozzájárulást a NAV felé köteles megállapítani, illetve bevallani és megfizetni.

3.5.  Önkormányzati adók

A települési önkormányzatok illetékességi területükön dönthetnek települési adók és helyi adók bevezetéséről. Helyi adók a helyi iparűzési adó, az építményadó, a telekadó, a magánszemélyek kommunális adója, az idegenforgalmi adó.

3.5.1.  Települési adó

A települési adó lehet bármilyen adó, feltéve, hogy nem olyan adótárgyat terhel, amelyre már törvényben meghatározott közteher vonatkozik, ideértve a helyi adókat is.

Adó alanya

Kizárólag természetes személy lehet.

Adó alapja, mértéke, adóbevallás és fizetési határidő

Minden önkormányzat maga dönti el, nincs törvényi kötöttség.

3.5.2.  Helyi iparűzési adó

A helyi iparűzési adó a legszélesebb körben elterjedt és alkalmazott helyi adó. Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység.

Adó alanya, alapja

Helyi iparűzési adót köteles fizetni az a vállalkozó, akinek a székhelye vagy a telephelye az adott önkormányzat területén található (állandó jelleg),vagy az önkormányzat területén ideiglenes jelleggel 30 napot meghaladóan vállalkozási tevékenységet végez. 

Az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az alvállalkozói teljesítések értékével, a kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségével, illetve az anyagköltséggel.

Adó mértéke

Az adó maximális mértéke az adóalap 2 százaléka. Ettől az önkormányzatok eltérhetnek, dönthetnek úgy is, hogy nem vezetik be.

Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként 5 000 forint.

Adómentesség, adókedvezmény

Amennyiben egy vállalkozás tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszáma az előző évhez képest növekszik, a növekedéshez igazodóan jogosulttá válik  1 millió forint/fő összeggel csökkenteni az adóalapját. Az adókedvezmény az adóévről benyújtott bevallásban vehető figyelembe.

Mentes az adó alól a szabályozott ingatlanbefektetési társaság, annak elővállalkozása, illetve ezek projekttársasága.

Mentes az adó alól a beszerző, értékesítő szövetkezet. 

A fentieken túlmenően az önkormányzat is jogosult rendeletében adómentességet, adókedvezményt megállapítani a vállalkozó számára, amennyiben a vállalkozás adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió forintot.

Adóbevallási és fizetési határidő 

Helyi iparűzési adó-előleget évente kétszer, március 15-ig és szeptember 15-ig kell fizetni. Az előző évben 100 millió forint feletti árbevétellel rendelkező vállalkozóknak az adót december 20-ig ki kell egészítenie a várható éves adókötelezettségének megfelelő összegre, egyúttal erről bevallás benyújtására is kötelezett.

A helyi iparűzési adó-bevallás benyújtásának és az adó megfizetésének határideje a tárgyévet követő év május 31. Az ideiglenes jelleggel végzett tevékenység utáni iparűzési adót legkésőbb a tevékenység befejezése napját követő hó 15. napjáig kell megfizetni.

3.5.3.  Építményadó

A lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, annak valamennyi helyisége, függetlenül annak rendeltetésétől és hasznosításától. 

Az adó alanya

Az építmény tulajdonosa.

Az adó mértéke

  • maximum 1 852,1 Ft/m2, vagy
  • a korrigált forgalmi érték maximum 3,6 százaléka.

Fizetési határidő 

Az éves építményadó évente két részletben fizetendő, március 15-ig és szeptember 15-ig.

3.5.4.  Telekadó

Az adó alanya

A telek tárgyév január elsején regisztrált tulajdonosa.

Az adó mértéke

  • maximum 336,7 Ft/m2, vagy
  • a korrigált forgalmi érték maximum 3 százaléka.

Fizetési határidő 

Az éves telekadó évente két részletben fizetendő, március 15-ig és szeptember 15-ig.

3.5.5.  Magánszemély kommunális adója

Az adó alanya

Az a magánszemély lehet, aki az év első napján építmény, valamint telek tulajdonjogával, továbbá nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. 

Az adó mértéke

  • építményenként, telkenként, lakásbérleti jogonként maximum 28 624,3 Ft. 

Fizetési határidő 

Az éves adó évente két részletben fizetendő, március 15-ig és szeptember 15-ig.

3.6.  Különadók

Különadó alatt az egyes iparágakat/gazdasági szektorokat terhelő adókat értjük (energiaellátók jövedelemadója, pénzügyi szervezetek, hitelintézetek különadója, hitelintézeti járadék, energiaadó, közműadó, távközlési adó, reklámadó, népegészségügyi termékadó, bányajáradék).

Ezekkel az adókkal csak az adott gazdasági szektorban vállalkozóknak kell számolniuk.

3.6.1.  Tranzakciós illeték

A tranzakciós illeték bevezetésének célja a pénzügyi szektor szereplőinek fokozottabb bevonása a társadalmi közös kiadások fedezete biztosításának folyamatába. A pénzügyi tranzakciós illeték a lakossági és vállalati banki, postai tranzakciókra, így egyebek között az átutalási megbízásra, beszedési megbízásra, bankkártyás vásárlásra, csekkbeváltásra, készpénzkifizetésre, készpénzátutalásra, továbbá a kölcsöntörlesztésre, a pénzváltási tevékenységre, valamint a banki díj és jutalék felszámítására terjed ki.

Adó alanya, alapja

Az adó a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatóra, pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézetre, pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítőre terjed ki. Az illetéket minden esetben a szolgáltatónak kell megfizetnie.

Alapja főszabály szerint az az összeg, amellyel a pénzforgalmi szolgáltató a fizető fél fizetési számláját megterheli.

Adó mértéke

Mértéke főszabály szerint az illeték alapjának 0,3 százaléka, de műveletenként maximum 6 000 Ft. A készpénz kifizetési tranzakciót magasabb, 0,6 százalékos illeték terhel és az illetékfizetési kötelezettségnek nincs maximuma.

Adómentességek

Mentes ezen illeték alól többek között a csoportfinanszírozási tevékenység (cash pool),feltéve, hogy a csoport tagjainak számláit ugyanazon pénzforgalmi szolgáltató vezeti.

Adóbevallási és fizetési határidő

Az adófizetésre kötelezett adózóknak havonta, a teljesítési napot követő hónap 20. napjáig kell bevallaniuk és megfizetniük az illetéket.

3.6.2.  Népegészségügyi termékadó

A népegészségügyi termékadó bevezetésére a népegészségügyileg nem hasznos élelmiszerek fogyasztásának visszaszorítása és az egészséges táplálkozás előmozdítása, valamint az egészségügyi szolgáltatások, különösen a népegészségügyi célú programok finanszírozásának javítása érdekében került sor.

Adó alanya, alapja 

Azok a személyek, szervezetek, akik/amelyek a következő termékeket első alkalommal Magyarországon értékesítik, vagy külföldről szerzik be, és azt saját előállítású termék gyártásához használják fel alapanyagként, összetevőként és a terméket belföldön értékesítik, népegészségügyi termékadót kötelesek fizetni: üdítőital, energiaital, előrecsomagolt cukrozott készítmény, sós snack, ételízesítő, ízesített sör, alkoholos frissítő, gyümölcsíz, alkoholos ital.

Az adó alapja az adóalany által értékesített, beszerzett adóköteles termék mennyisége kilogrammban vagy literben kifejezve. Az adóalap meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni a csomagolás tömegét.

Adó mértéke

Az adó mértéke termékenként változó 

Termék megnevezéseAdó mértéke
Szörp200 Ft/liter
Egyéb üdítőital7 Ft/liter
Energiaital250, illetve 40 Ft/liter
Cukrozott kakaópor70 Ft/kilogramm
Más előrecsomagolt cukrozott készítmény130 Ft/kilogramm
Sós snack250 Ft/kilogramm
Ételízesítő250 Ft/kilogramm
Ízesített sör és más alkohol frissítő20 Ft/liter
Gyümölcsíz500 Ft/kilogramm
Alkoholos ital20-900 Ft/liter, az alkoholtartalom térfogatszázalékához igazodóan sávosan változó

Adómentességek

Nem adóköteles a legalább 20 százaléknyi mézet tartalmazó előre csomagolt cukrozott készítmény, ha a cukor tatalma legfeljebb 40 százalék.

A termékadó fizetési kötelezettség alól mennyiséghez, értékesítéshez, beszerzéshez kötött mentességek kapcsolódhatnak. 

Adóbevallási és fizetési határidő

A bevallási kötelezettséget az adó alanya a rá irányadó általános forgalmi adó bevallási időszakra (havi, negyedéves, éves),az általános forgalmi adóra előírt határidőig, a tárgyhót követő hónap 20-ig teljesíti. Az általános forgalmi adóban alanyi mentességben részesülő adóalany vagy a bevallás benyújtására nem kötelezett általános forgalmi adó alanya, továbbá az általános forgalmi adó alanyának nem minősülő adóalany bevallási kötelezettségét az adóévet követő év második hónapjának 25. napjáig teljesíti.

3.6.3.  Energiaellátók jövedelemadója (Robin Hood-adó)

Az energiaellátók jövedelemadója bevezetésére a lakossági felhasználókat sújtó versenyhátrány csökkentése és megszüntetése, valamint az energiafelhasználás hatékonyabbá tétele, ezáltal az energiafelhasználás költségeinek csökkentése érdekében került sor.

Adó alanya, alapja

Az energiaellátó vállalatok, a közszolgáltatók, a külföldi vállalatok magyarországi telephelye is az energiaellátók jövedelemadójának fizetésére kötelezettek. 

Az adó alapja a módosított adózás előtti eredmény.

Adó mértéke 

Az adó mértéke az adóalap 31 százaléka. 

Adóbevallási és fizetési határidő

Az energiaellátók jövedelemadójáról a bevallási, adófizetési kötelezettséget május 31-ig kell teljesíteni. 

Az adó alanya az adóelőleg fizetésére kötelezett. A jövedelemadó-előleg havonta, vagy negyedévente egyenlő részletben esedékes annak függvényében, hogy az előző évi fizetendő adó meghaladta-e a törvényben meghatározott összeget, vagy sem. Az adóelőleget az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészíteni, erről a bevallást a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig kell bevallani és ugyanezen határidőig megfizetni.

3.6.4.  Energiaadó

Az energiaadóból befolyó költségvetési bevételek az energiagazdálkodás és a környezetvédelem céljainak figyelembevételével az energiatakarékossági szempontok maradéktalan érvényre juttatása.

Adó alanya, alapja

Az energiagazdálkodás és a környezetvédelem céljainak figyelembevételével, az externális környezeti károk energiaárakba történő beépítése, az energiatakarékossági szempontok érvényre juttatása, valamint a villamosenergia, a földgáz és a szén e szempontokat érvényre juttató adóztatásához szükséges feltételek megteremtése érdekében energiaadó fizetendő bizonyos energiakereskedelmi szolgáltatás után.

Alapja az energiakereskedő, felhasználó, előállító nem lakossági fogyasztóknak történő energiaértékesítése.

Adó mértéke 

Az adó alapja és mértéke a következő szerint kerülnek meghatározásra:

  • villamos energiára megawattóránként  310,50 forint;
  • a földgázra gigajoule-onként 93,50 forint;
  • a szénre ezer kilogrammonként 2 516 forint.

A törvény meghatározott célú felhasználás esetén lehetővé teszi a megfizetett energiaadó visszaigénylését, illetve az adónak az önadózás keretében megállapított, de meg nem fizetett (fizetendő) energiaadóból történő levonását.

Adóbevallási és fizetési határidő 

Az adóalany a megállapított nettó adót havonta, a tárgyhó első napjától a tárgyhó utolsó napjáig terjedő adómegállapítási időszakra, a tárgyhót követő hó 20. napjáig köteles bevallani és megfizetni, illetve jogosult visszaigényelni. 

3.6.5.  Távközlési adó

A távközlési adó bevezetésével a jogalkotó a távközlési szektor szereplőit kívánta bevonni a társadalmi közös kiadások fedezete biztosításának folyamatába.

Adó alanya, alapja

A távközlési adó (telefon- vagy sms-adó) a távközlési szolgáltatást terheli. Alanya a Magyarországon távközlési szolgáltatást nyújtó természetes személy, jogi személy vagy egyéb szervezet. 

Az adó alapja a hívószámról indított hívások időtartama illetve a küldött üzenetek száma.

Adó mértéke 

Mértéke híváskezdeményezésnél magánszemély-előfizető esetén percenként 2 Ft, nem-magánszemély előfizető esetén percenként 3 Ft, SMS- és MMS-üzenetnél magánszemély esetén darabonként 2 Ft, nem-magánszemély esetén darabonként 3 Ft. A kiszabható adó mértékének azonban van maximuma, mely hívószámonként magánszemély esetében legfeljebb 700 Ft havonta, nem magánszemély esetén pedig 5 000 Ft havonta.

Adóbevallási és fizetési határidő

A szolgáltató az adót a hívást, üzenetküldést követő második hónap 20. napjáig vallja be és fizeti meg külön erre a célra rendszeresített bevallási nyomtatványon.

3.6.6.  Reklámadó

A magyar reklámadó egyike a legújabb adótörvényeknek. Az arányos közteherviselés jegyében Magyarországon adóköteles a reklámnak médiaszolgáltatásban, Magyarországon kiadott, vagy terjesztett magyar nyelvű sajtótermékben, szabadtéri reklámhordozón, ingatlanon, gépjárművön, nyomtatott anyagon,  interneten magyar nyelven, vagy magyar nyelvű internetes oldalon történő közzététele, illetve annak megrendelése.

Adó alanya 

Az adóalanya a reklám közzétevőjének minősülő médiatartalom-szolgáltató, lapkiadó, a meghatározott eszközt reklámozás céljára hasznosító, valamint a reklámot interneten közzétevő személy. A törvényben meghatározott módok bármelyikén megvalósuló reklám közzététel esetén az adóalanyt illetőségtől függetlenül terheli adókötelezettség.

A reklám közzétevője meghatározott kivételektől eltekintve köteles megrendelője részére a reklámadó kötelezettségének fennállásáról nyilatkozatot adni. Amennyiben ezt elmulasztja a megrendelő köteles reklámadót fizetni.

Adó alapja 

A reklámközzétevők által fizetendő adó alapja az adóköteles tevékenységből származó módosított adóévi nettó árbevétel. Saját célú reklám közzététele esetén az adó alapja a közzététellel kapcsolatban felmerült közvetlen költség. Saját célú reklámról beszélünk, ha az adott reklám közzétevője és megrendelője ugyanaz a személy.

A reklám közzététel megrendelője esetén az adó alapja a havi reklámköltség.

Adó mértéke 

A reklámközzétevő által fizetendő reklámadó mértéke

  • az adóalap 100 millió forintot meg nem haladó része után 0 százalék,
  • az adóalap 100 millió forintot meghaladó része után 5,3 százalék.

A reklám megrendelő által fizetendő reklámadó mértéke a havi 2,5 millió forintot meghaladó reklámöltség 5 százaléka.

Adóbevallási és fizetési határidő

A reklámadót a reklámközzétevőnek évente kell bevallani és megfizetni az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig. Adóelőleg fizetésre kötelezett adózók évente kétszer adóelőleget kötelesek fizetni, és az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig feltöltési kötelezettség is terheli őket. 

A reklámközzétevő legkésőbb a reklám közzétételről kiállított számlán köteles nyilatkozatot adni a megrendelője felé, kivéve, ha mentes a nyilatkozat kiadása alól. A kötelezően kiadandó nyilatkozat hiányában a reklám közzétételt megrendelő vállalkozás válik a reklámadó alanyává. A megrendelő köteles a havi 2,5 millió forintot meghaladó reklámköltései után a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig az adót bevallani és megfizetni. A megrendelői adófizetési kötelezettség esetén az adó mértéke egységesen 5 százalék.

Mentesül a megrendelő az adókötelezettség alól, ha a nyilatkozatot kérte a reklám közzétevőtől, és az felszólítás ellenére sem adta, és a megrendelő e tényről tájékoztatja az adóhatóságot.

3.6.7.  Pénzügyi szervezetek, hitelintézetek különadója, a hitelintézetek járadéka

A köznyelvben csak bankadóként ismert, a pénzügyi szervezetek egy szélesebb körét érintő közterhek bevezetésének indoka a pénzügyi szektor szereplőinek fokozottabb bevonása a társadalmi közös kiadások fedezete biztosításának folyamatába.

Pénzügyi szervezetek különadója

Adó alanya, alapja

A különadóval érintett pénzügyi szervezetek a következők: bankok, szakosított hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, befektetési vállalkozások, a tőzsde, a befektetésialap-kezelők, kockázati tőkealap-kezelők.

Különadó fizetésre köteles továbbá a forgalmazó az általa Magyarországon forgalmazott, értékpapírszámlán nyilvántartott külföldi kollektív befektetési értékpapír után, illetve a befektetési alapkezelő által kezelt Magyarországon bejegyzett befektetési alap befektetési jegy.

A különadó alapja az egyes pénzügyi szerve meghatározott éves beszámoló adataiból számított módosított mérlegfőösszeg, korrigált árbevétel.

Adó mértéke

Hitelintézetenként eltérő a fizetendő különadó mértéke. Hitelintézetek esetében az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék az e feletti összegre 0,24 százalék. 

Egyéb pénzügyi szervek esetén az adóalap 5,6 százaléka, illetőleg 6,5 százaléka. 

Adóbevallási és fizetési határidő

Az adó megállapításának módja (alapja és mértéke) az egyes kötelezetteknél eltérően került meghatározásra. 

A pénzügyi szervezet a különadót 2016. március 10-ig megállapítja és az esedékességének megfelelő részletezésben külön nyomtatványon bevallja, valamint negyedévenként, a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig négy egyenlő részletben megfizeti.

A forgalmazó, illetve a befektetési alapkezelő a befektetési alap különadó-kötelezettségét negyedévente, az éves adómérték egy negyedét figyelembe véve, a negyedévet követő hónap 20. napjáig állapítja meg, vallja be és fizeti meg.

Hitelintézetek járadéka

Adó alanya, alapja 

A hitelintézetek a hitelintézeti járadék fizetésére is kötelezettek. 

Adó mértéke

A hitelintézetek az állami kamattámogatással, kamat-kiegészítéssel érintett hitelállományuk alapján az állammal szembeni kamatkülönbözet fizetési-kötelezettséggel csökkentett kamat és kamatjellegű bevételük után 5 százalék mértékű járadékot kötelesek fizetni a központi költségvetésbe. 

Adóbevallási és fizetési határidő

A hitelintézetek a negyedévet követő hónap 12-ig, illetve az utolsó negyedév 20. napjáig járadékelőleget kötelesek fizetni.

Hitelintézetek különadója

Adó alanya, alapja, mértéke 

A hitelintézetek 2016-ben kezdődő üzleti évben a pénzügyi szervezetek különadóján kívül kötelesek a kizárólag hitelintézeteket terhelő 30 százalékos mértékkel megállapítandó különadó megfizetésére is. Az adó megállapításakor tekintettel kell lenni a pénzintézetek különadójaként fizetendő összegre.

3.6.8.  Közműadó

A közműadó a közművezetékek tulajdonlását terheli. Közművezeték többek között a vízellátási, földgáz-, hő- és villamosenergia-ellátási, hírközlési igény kiszolgálását lehetővé tevő vezeték, amely közterületen vagy közterületnek nem minősülő földrészleten van.

Adó alanya

Aki a naptári év első napján a közművezeték tulajdonosa, illetve a közművezeték üzemeltetője az állam vagy helyi önkormányzat tulajdonában álló közművezeték esetén.

Adó alapja

A közművezeték nyomvonalának méterben kifejezett hossza.

Adó mértéke

A vezeték nyomvonalhosszának minden megkezdett métere után 125 Ft. 

A hírközlési vezeték tulajdonosa sávosan progresszív módon fizeti meg az adó összegét. 

Adómentesség

Új nyomvonalon létesített közművezeték esetén már nem az üzembe-helyezést követő év első napjától, hanem a tényleges használatbavételt követő hatodik év első napjától áll fenn, vagyis az ilyen vezeték után a létesítéstől számított 5 évig nem kell adót fizetni.

Adóbevallási és fizetési határidő

A közműadó bevallást évente kell teljesíteni, a naptári év március 20-ig. Az adott évre járó adót évi két egyenlő részletben, március 20-ig és szeptember 20-ig kell megfizetni.

3.6.9.  Bányajáradék

Az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia természetes előfordulási helyükön állami tulajdonban vannak. A bányavállalkozó által kitermelt ásványi nyersanyag a kitermeléssel, az energetikai célra kinyert geotermikus energia a hasznosítással a bányavállalkozó tulajdonába megy át.

A kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia után az államot részesedés, bányajáradék illeti meg.

Bányajáradék alanya 

Bányajáradékot fizet a bányavállalkozó, az ásványi anyagok bányászatára engedéllyel rendelkező, a bányafelügyelet engedélyétől eltérő, más hatósági engedély alapján ásványi anyagot kitermelő engedélyes, valamint a kitermelésre jogosult, és a geotermikus energiát kitermelő jogalany

Bányajáradék alapja 

A bányajáradék alanya általa kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia, illetve földalatti szénelgázosítással történő kitermelés esetében az általa igénybevett ásványi nyersanyag.

Bányajáradék mértéke

Az adó mértéke a kitermelt, igénybevett, felhasznált ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező értéknek, illetve a kitermelt geometrikus energia értékének meghatározott százaléka.

Adóbevallási és fizetési határidő

A bányajáradékot önbevallás útján kell meghatározni. A bányajáradék önbevallást akkor is be kell nyújtani, ha az adott időszakban bányajáradék fizetési-kötelezettség nem keletkezett. A bevallást kőolaj, földgáz és a szén-dioxid gáz esetében havonta, a tárgyhót követő hónap 20. napjáig, egyéb ásványi nyersanyagok és a kinyert geotermikus energia után negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig kell megküldeni a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Járadékbevételi Osztályához és ezzel egyidejűleg megfizetni a bányajáradék összegét a központi költségvetés elkülönített számlájára. 

3.7.  Egyéb adók, illetékek

3.71..  Egészségügyi hozzájárulás (EHO)

Magyarországon az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásával összefüggésben egészségügyi hozzájárulást kell fizetni egyes olyan adóköteles jövedelmek után, amelyek nem társadalombiztosítási járulékkötelesek, valamint amelyek nem képezik a szociális hozzájárulási adó alapját. Az EHO fizetésére kötelezettek köre és az EHO mértéke jövedelemszerzési jogcímenként változó.

Adó alanya, alapja

Az egészségügyi hozzájárulás alanya az a vállalkozás, amely belföldi illetőségű magánszemélynek nem társadalombiztosítási járulék köteles jövedelmet juttat. Ha az egészségügyi hozzájárulás alapját képező jövedelem nem kifizetőtől származik, vagy a kifizetőt e jövedelem után nem terheli jövedelemadó-megállapítási kötelezettség, az egészségügyi hozzájárulást a jövedelmet szerző belföldi magánszemélyt terheli.

A magánszemély által megszerzett egyes tőkejövedelmek, illetve ingatlan bérbeadás után EHO-t kell fizetni, az EHO alanya a jövedelemszerző magánszemély.

Az EHO alapja a magánszemély által megszerzett jövedelem. Ha a magánszemély természetben szerez jövedelmet és az EHO-t nem lehet levonni az EHO alapja a jövedelem 1,19 szerese.

Adó mértéke

A fizetendő egészségügyi hozzájárulás mértéke jövedelemszerzési jogcímenként változó.

27 százalékos mértékű EHO terheli:

  • az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adóalap számításnál figyelembe vett azon jövedelmet, ami után társadalombiztosítási járulékot, szociális hozzájárulási adót nem kell fizetni;
  • a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások adóalapként meghatározott összegét;
  • a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összegét.

14 százalékos mértékű EHO terheli a(z):

  • munkáltató által adott a béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott összegét;
  • adóévben megszerzett vállalkozásból kivont jövedelmet;
  • értékpapír-kölcsönzésből, osztalékból származó, árfolyamnyereségből származó jövedelmet;
  • ingatlan bérbeadásából származó egymillió forintot meghaladó jövedelem egészét;
  • választása alapján a külföldi illetőségű előadóművész Magyarországon kifejtett tevékenységével összefüggésben megszerzett jövedelmét.

A 14 százalékos egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettség maximuma éves szinten 450 000 forint (amely bizonyos feltételek fennállása esetén csökkenthető).

5 százalékos mértékű EHO terheli a:

  • kamatjövedelmet;
  • hároméves lekötési időszak utolsó napját megelőzően megszakított tartós befektetési szerződés alapján keletkezett lekötési hozamot.

Adóbevallási és fizetési határidő

A kifizetőnek a magánszemély részére fizetett összegből le kell vonnia az egészségügyi hozzájárulást. Általános szabály szerint havonta a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig kell a bevallást benyújtani és az adót megfizetni. Ha nem kifizetőtől származik a jövedelem, a magánszemélynek negyedévente kell az EHO-t megfizetnie, de csak az éves jövedelemadó bevallásban kell bevallania.

3.7.2.  Gépjárműadó

A gépjármű forgalomba helyezését követően gépjárműadó kötelezettség keletkezik. A gépjárműadó célja a motorizációval járó közterhek arányosabb elosztása, az önkormányzatok bevételeinek növelése, a közúthálózat karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges források bővítése. 

Adó alanya, tárgya

A járműnyilvántartásban szereplő gépjármű üzembentartója, vagy tulajdonosa. 

Az adó mértéke

Az adó mértéke a személygépkocsi esetén annak gyártási évétől és teljesítményétől, teherautó és autóbusz esetén pedig annak súlyától függően változik. Az adó személygépkocsi esetén kilowattonként 140 és 345 forint között kerül megállapításra.

Busz, lakókocsi esetén az adó a nyilvántartásban feltüntetett saját tömeg, nyerges vontató esetén, a saját tömeg kétszerese, növelve a vontatható össztömeg meghatározott részével, tehergépjármű esetén a saját tömegplusz raksúly 50 százaléka alapján, minden megkezdett 100 kilógramm után kerül megállapításra 850 vagy 1 380 forintos mértékkel kerül kiszabásra. 

Adómentesség

Környezetkímélő gépkocsik után nem kell gépjárműadót fizetni.

Adóbevallási és fizetési határidő

Az éves gépjárműadó évente két részletben fizetendő, a tárgyév március 15. napjáig, valamint a tárgyév szeptember 15. napjáig.

3.7.3.  Cégautó adó

Cégautó adót kell fizetni a nem magánszemély tulajdonban lévő, vagy olyan személygépkocsik után, melyekkel kapcsolatban a magánszemély költséget, ráfordítást vagy értékcsökkenést számol el.

Adó alanya

Az adó a személygépkocsi tulajdonosát terheli. Pénzügyi lízing, illetve tartós bérlet esetén a hatósági nyilvántartásba bejegyzett lízingbe vevő, illetve bérlő.

Az adó mértéke

A személygépkocsi teljesítménye és környezetvédelmi besorolása függvényében havi 7 700 és 44 000 forint közé esik. A kétszeres adóztatás kizárása érdekében a cégautóból levonható a megállapított gépjárműadó. 

Adómentesség

Környezetkímélő gépkocsik után nem kell cégautó adót fizetni. 

Adóbevallási és fizetési határidő 

A bevallást benyújtani és az adót megfizetni negyedévente kell, a negyedévet követő hónap 20. napig.

3.7.4.  Regisztrációs adó

Regisztrációs adót kell a forgalomba helyezendő személygépkocsi és lakóautó, motorkerékpár után, továbbá a gépjárműflotta-üzemeltető személygépkocsijának belföldi illetőségű személy részére történő bérbeadásakor.

Adó alanya

Akinek a nevére a forgalomba helyezést kezdeményezik. Import esetén az importáló, Közösségen belüli beszerzés esetén, aki az áfa fizetésre köteles, átalakítás esetén a tulajdonos.

Az adó mértéke

A személygépkocsik után fizetendő adó 45 000 és 4 800 000 forint között kerül megállapításra a gépkocsi életkorának, környezetvédelmi besorolásának és műszaki tulajdonságának függvényében. 

A hibrid meghajtású személygépkocsik után a fizetendő regisztrációs adó egységesen 76 000 forint. 

Adómentesség

Az adófizetési kötelezettség alól mentesülnek az elektromos meghajtású, kizárólag elektromos úton tölthető személygépkocsik.

3.7.5.  Biztosítási adó

Biztosítási adókötelezettség terheli a biztosítási szolgáltatást nyújtó biztosítót abban az esetben, ha a biztosítási kockázat felmerülésének helye Magyarország. Biztosítási szolgáltatás a casco, valamint a vagyon- és baleset-biztosítás nyújtása. 

Adó alanya

Az adó alanya a biztosító. Adóalany az Európai Gazdasági Térség tagállamában székhellyel rendelkező vagy a harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe, továbbá a határon átnyúló biztosítási szolgáltatást nyújtó is, feltéve, hogy ezen külföldi székhelyű biztosítók Magyarországon adóköteles biztosítási szolgáltatást nyújtanak.

Adó alapja

Az adó alapja a biztosítási díj.

Az adó mértéke

Az adó mértéke casco esetén a bruttó biztosítási díj 15 százaléka, vagyon- és baleset biztosítás esetén a bruttó biztosítási díj 10 százaléka. 

Amennyiben a megelőző évben a biztosító casco, illetve vagyon- és baleset biztosítási szolgáltatásból származó biztosítási díj bevétele nem érte el a 8 milliárd forintot, abban az esetben kedvezményes adómértékek alkalmazandóak. Az adóévi összesített casco valamint vagyon- és balesetbiztosításból származó díjbevétel 100 millió forintot meg nem haladó része után a normál adómérték 25 százaléka, míg a 100 millió forintot meghaladó, de 700 millió forintot meg nem haladó része után a normál adómérték 50 százaléka alapján kell a biztosítási adót meghatározni.

Adóbevallási és fizetési határidő

A biztosító az adót a biztosítási díj, díjrészlet elszámolása hónapját követő hónap 20. napjáig állapítja meg, vallja be az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon és fizeti meg.

3.7.6.  Illetékek

Magyarországon öröklés, ajándékozás és visszterhes vagyonátruházás esetén vagyonszerzési illetéket, a közigazgatási hatósági és bírósági eljárásért eljárási illetéket, a cégbíróságok törvényességi felügyeleti tevékenységéért felügyeleti illetéket kell fizetni.

Visszterhes vagyonátruházási illeték

Illeték tárgya

Az ingatlan, a törvényben meghatározott ingó - és vagyoni értékű jog megszerzése visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik. Az illetékfizetési kötelezettség a vagyonszerzőt terheli

Az illetékfizetési-kötelezettség a következő vagyoni értékű jogokra és ingókra terjed ki:

az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése, továbbá e jognak a megszüntetése folytán bekövetkező vagyonszerzés;

  1. az ingatlanon fennálló haszonélvezet gyakorlásának átengedése;
  2. ingónak hatósági árverésen történő megszerzése;
  3. gépjármű, illetőleg pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése;
  4. közterületen álló, ingatlannak nem minősülő felépítmény tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése;
  5. az önálló orvosi tevékenység praxisjogának megszerzése;
  6. az értékpapír öröklési szerződéssel való megszerzése;
  7. belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy) megszerzésére.

Illeték mértéke

A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke a megszerzett vagyon forgalmi értéke után 4 százalék, ingatlan, illetve belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4 százalék, a forgalmi érték ezt meghaladó része után pedig 2 százalék, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint.

Lakástulajdon szerzése esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja a lakástulajdon forgalmi értéke, mértéke egységesen 4 százalék.

Gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke a jármű hajtómotorának teljesítményétől és a jármű korától függően 300 Ft/kW és 850 Ft/kW között alakul.

Mentesség

Az illetékkötelezettség alól mentes többek közt:

  • a vállalkozó által értékesítési célra újonnan épített lakás tulajdonjogának megvásárlása;
  • a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak),valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10 százalékát és lakóházépítési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozatott tesz;
  • ingatlan, vagy belföldi ingatlannal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét kedvezményezett eszközátruházás keretében történő megszerzése;
  • ingatlan, vagy belföldi ingatlannal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét kapcsolt vállalkozások közötti átruházása, ha a vagyonszerző főtevékenysége ingatlan bérbeadása, üzemeltetése, vagy ingatlan adásvétele;
  • ingatlan visszlízing konstrukcióban történő megszerzése.
  • egyenes ági rokonok, házastársak egymás közötti ügyletében megvalósuló vagyonátruházás;
  • házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyon megszerzése

Öröklési és ajándékozási illeték

Illeték tárgya

Az öröklési és az ajándékozási illeték tárgya a haláleset folytán, illetve az ajándékozással történt vagyonszerzés.

Illeték alanya

Az örökös, illetve a megajándékozott személy.

Illeték mértéke

Az örökösödési és ajándékozási illeték általános mértéke 18 százalék, lakástulajdon és lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetében 9 százalék.

Mentesség

Mentes az örökösödési és ajándékozási illeték alól az egyenes ági rokonok és házastársak közötti öröklés és ajándékozás, továbbá a túlélő házastárs öröklés tekintetében.

Eljárási illeték

Illeték tárgya

Általában a közigazgatási hatósági eljárásért eljárási illetéket, vagy igazgatási szolgáltatási díjat, míg a bírósági eljárásért eljárási illetéket kell fizetni.

Illeték alanya

Az eljárást megindítását kérő személy, aki azt kérelmenként fizeti meg.

Illeték alapja, mértéke

Az illeték az eljárás tárgyának az értékének függvényében, vagy tételesen kerül meghatározásra.

3.8.  Kettős adóztatást elkerülő egyezmények

Magyarország számos országgal kötött a kettős adóztatást elkerüléséről szóló egyezményt. A Függelék 1. pontja ezeket az országokat tartalmazza.

3.9.  A transzferárakkal kapcsolatos szabályozás

A magyar transzferár-szabályozás az OECD-szabályozással összhangban készült el.

2015. január 1-től kapcsolt vállalkozásoknak minősülnek azok a vállalkozások is, amelyek között az ügyvezető személyének azonosságára tekintettel valósul meg a döntő befolyásgyakorlás.

A kapcsolt vállalkozásoknak az egymás közötti szerződéseik során olyan árat kell meghatározniuk, ami megegyezik a hasonló körülmények között független felek között alkalmazott árral. Amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek hasonló körülmények esetén egymás között alkalmaznának, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték különbözetével az adóalapot módosítani kell, illetve lehet. Az adózónak a különbözettel növelnie kell az adózás előtti eredményét, amennyiben az eltérés következtében alacsonyabb adózás előtti eredményt ért el, mint a szokásos piaci ár mellett ért volna el.

Amennyiben magasabb adózás előtti eredményt ért el, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett elért volna, meghatározott feltételek teljesülése esetén a különbözettel csökkentheti az adóalapot.

Transzferár-nyilvántartás készítési-kötelezettség terheli általánosan az adóalanyt a kapcsolt vállalkozásával kötött hatályos szerződése, megállapodása alapján, amennyiben az adóévben teljesítés történt. Nem köteles transzferár-nyilvántartást készíteni az adóév utolsó napján mikro- és kisvállalkozásnak minősülő adózó.

Nem terheli transzferár nyilvántartáskészítési-kötelezettség a kapcsolt vállalkozásokat, ha a szerződés alapján történő teljesítések értéke az adóévben az általános forgalmi adó nélkül számított szokásos piaci áron nem haladja meg az 50 millió forintot. Az értékhatár megállapításánál az összevonható szerződések alapján történő teljesítések értékét együttesen kell figyelembe venni. Továbbá nem terheli transzferár-nyilvántartási kötelezettség azon szolgáltatás, termékértékesítés ellenértékének kapcsolt vállalkozás(ok) részére változatlan összegben, illetve értéken történő átterhelését, feltéve, hogy a szolgáltatást nyújtó, terméket értékesítő kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll az adózóval, a költséget viselő féllel.

A szokásos piaci árat a következő módszerek valamelyikével kell meghatározni:

  1. összehasonlító árak módszerével;
  2. viszonteladási árak módszerével;
  3. költség és jövedelem módszerrel;
  4. ügyleti nettó nyereségen alapuló módszerrel;
  5. nyereségmegosztásos módszerrel;
  6. egyéb módszer alapján, ha a szokásos piaci ár az 1)-5) pontokban foglaltak alapján nem határozható meg.

Az adóhatóság kérelemre határozattal állapítja meg a kapcsolt vállalkozások közötti jövőbeni ügyletben érvényesíthető szokásos piaci árat. Az eljárás díja 500 000 forinttól 10 millió forintig terjed az ügylettől függően.

Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább