Doing Business in Hungary

Adózás

3.1.  Bevezetés

Magyarországon az adózás központi és helyi szintre tagolódik. Míg a központi adók az állami költségvetés bevételeit képezik, addig a helyi adók az önkormányzatokat illetik. 

A központi adók rendeltetésük szerint általános és különadókra bonthatók. Általános adóknak tekinthetők a hagyományos adók (társasági adó, általános forgalmi adó, személyi jövedelemadó),különadók alatt pedig az egyes iparágakat/gazdasági szektorokat terhelő adókat értjük (energiaellátók jövedelemadója, pénzügyi szervezetek, hitelintézetek különadója, hitelintézeti járadék, energiaadó, közműadó, távközlési adó, reklámadó, népegészségügyi termékadó).

A helyi adók - melyek közül a legjelentősebb a helyi iparűzési adó, telekadó, építményadó - bevezetése és mértékének megállapítása az egyes önkormányzatok döntési kompetenciájába tartozik.

Magyarországon az adózásban főszabályként az önadózás elve érvényesül. A vállalkozások, magánszemélyek maguk állapítják meg, vallják be és fizetik meg az adójukat. Az önadózás mellett bizonyos esetekben bejelentés alapján a hatóság kivetéssel, kiszabással állapítja meg az adót. Így például a termékimportot terhelő áfa, a regisztrációs adó, helyi kommunális adó, építményadó esetében kivetés, a vagyonszerzési illeték, az eljárási illetéknél kiszabás érvényesül.  

A közteherviselés rendszerében fontos szerepet töltenek be az illetékek és a járulékok is.

A magyarországi adópolitika alapján a központi adók a jövedelemadózás felől a fogyasztási adók felé, illetve az általános adók felől a különadók felé tolódnak. 

Magyarország az Európai Unió tagjaként harmonizált hozzáadott értékadó, vám-, és jövedéki szabályozással rendelkezik. Adórendszerének működtetése során mindent megtesz annak érdekében, hogy a hazai adóigazgatás az Európai Unió, az OECD, a BEPS elvárásainak megfeleljen.

Az elsőre akár bonyolultnak tűnő adórendszer, a néha túlzott mértékű adminisztráció ellenére megéri Magyarországon vállalkozni adózási szempontból is, hiszen az alacsony társasági adókulcs és az adókedvezmények széles köre (különösen a beruházási, fejlesztési adókedvezmények),a foglalkoztatás adóterhelésének folyamatos csökkentése kedvező adózási környezetet biztosít.

Amennyiben Ön Magyarországon szeretne üzletet indítani, akkor a következő kérdéseket érdemes tisztázni:

Miért vállalkozna Magyarországon?

Első körben azt kell megvizsgálnia, hogy milyen célból kíván Magyarországon tevékenykedni? Csak az Ön által már előállított áruk, szolgáltatások jelennének meg, vagy magyarországi tőkebefektetést szeretne megvalósítani? Meg kell vizsgálnia, hogy a tevékenysége gazdasági célú letelepedéshez kötött-e. Bizonyos tevékenységek esetén Ön döntési szabadsággal rendelkezik, hogy le kíván-e telepedni Magyarországon, ám előfordulhat, hogy tevékenysége alapján mindenképpen magyarországi letelepedettségre és meghatározott vállalkozási formára lesz szüksége. Amennyiben letelepedés mellett dönt, el kell döntenie, hogy gazdasági célú letelepedés keretében önálló céget, vagy fióktelepet akar létrehozni, esetlegesen csak kereskedelmi képviselettel jelenne meg Magyarországon.

Mit jelent a gazdasági célú letelepedettség? Miért fontos ez Önnek?

Önálló, üzletszerű gazdasági tevékenységet folytathat gazdasági célú letelepedés keretében az a külföldi, aki Magyarország területén, rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett járó tevékenységet végez - tartós, huzamos jelleggel – és az erre a célra szolgáló létesítmény útján telephelye keletkezik, bizonyos kivételektől eltekintve.

Az adókötelezettségek megállapítása érdekében a társasági adó és az általános forgalmi adó szempontjából egymástól elkülönülten kell megítélni, hogy tevékenysége miatt keletkezik-e telephelye. Előfordulhat, hogy társasági adó szempontjából nem, de általános forgalmi adóban Önnek telephelye keletkezik, ami általános forgalmi adókötelezettségeket von maga után. Telephely keletkezése meghatározásánál kiemelt jelentőséggel bírnak a kettős adóztatás elkerülését szolgáló egyezmények.

Ez azért fontos, mert Önnek eltérő kötelezettségekkel kell számolnia annak függvényében, hogy rendelkezik-e gazdasági letelepedettséggel.

Milyen tevékenységekhez nem szükséges a gazdasági célú letelepedettség?

Ha Ön tevékenységéhez belföldön alkalmazottat nem foglalkoztat, akkor gazdasági célú letelepedettség nélkül is tud végezni nevelési-oktatási intézménynél, szakképzési intézménynél, felsőoktatási intézménynél oktatási, kutatási tevékenységet, előadó-művészi tevékenységet, hivatásos sportolói tevékenységet, olyan tevékenységet, amely az Ön által külföldön megszerzett Magyarországon lévő termék értékesítésére, illetve szolgáltatás nyújtására korlátozódik, ha ez személyes jelenlét nélkül történik. Ugyanígy végezhető letelepedettség nélkül ingatlan és természeti erőforrás térítés ellenében történő hasznosítása.

Az EGT-államban letelepedett, ott jogszerűen szolgáltatási tevékenységet folytató, szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló szolgáltatásnyújtáshoz főszabályként nincs szükség letelepedésre, engedélyezésre vagy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének a bejelentésére vagy bármilyen tanúsítvány, hatósági bizonyítvány vagy igazolvány meglétére. A szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező vállalkozásnak Magyarország területén való, határon átnyúló szolgáltatásnyújtása nem korlátozható, vele szemben követelmények nem alkalmazhatók.

Kik képviselhetik a vállalkozásokat? Mi a pénzügyi képviselet? 

A külföldi vállalkozás nevében belföldi gazdasági tevékenységével összefüggésben adózási ügyekben főszabály szerint kizárólag belföldi fióktelepe járhat el, ha a külföldi vállalkozás belföldi fióktelep alapítására köteles vagy egyébként ilyennel rendelkezik. A fióktelep gyakorolja a külföldi vállalkozás nevében az adózói jogokat, teljesíti az adókötelezettségeket, eljár a hatósá¬gokkal és harmadik személyekkel szemben.

Ha Ön gazdasági tevékenységére tekintettel Magyarországon adókötelezetté válik, az adókötelezettségek teljesítése érdekében meghatalmazottat bízhat meg. Bizonyos esetekben már köteles pénzügyi képviselőt megbíznia adózási ügyeinek vitelére. A pénzügyi képviselő megbízása kötelező az EU-n kívül letelepedett, de belföldön adóköteles ügyleteket végző vállalkozások esetében. Az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező vállalkozások részére is lehetőség van pénzügyi képviselő megbízására. 

Magyarországi gazdasági társaság alapításkor külföldi tulajdonosok, illetve külföldi ügyvezetők esetén kézbesítési megbízott megadása kötelező, ha nem rendelkezik állandó magyarországi lakcímmel. A kézbesítési megbízott feladata, hogy a bíróságnak, illetve más hatóságnak a cég működésével összefüggésben keletkezett, a külföldi személy részére kézbesítendő iratokat átvegye, és azokat a megbízója részére továbbítsa. 

A már letelepedett vállalkozások esetében az adóhatóság előtti képviseleti jog alapulhat közvetlenül jogszabály alapján hozott szervezeti döntésen (törvényes képviselet) és a képviseleti jog egyoldalú jognyilatkozat alapján történő átadásával (meghatalmazáson alapuló képviselet). A gazdasági társaságot vezető tisztségviselői és képviseletre feljogosított munkavállalói írásban cégjegyzés útján képviselik. A meghatalmazás történhet közokiratban, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban.

Milyen vállalkozási formák léteznek? Mi a jellemzőjük?

  • Önálló/egyéni vállalkozó, 
  • gazdasági társaság, 
  • fióktelep, vagy 
  • kereskedelmi képviselet.

Ki lehet egyéni vállalkozó?

Az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államnak az állampolgára, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy jogosult egyéni vállalkozói tevékenységet indítani Magyarországon.

Az egyéni vállalkozás bejelentése díjmentes. A bejelentéskor meg kell adni a vállalkozás keretében folytatni kívánt tevékenységeket. Az egyéni vállalkozói minőség kizárólag a bejelentett tevékenységre korlátozódik, a bejelentést követő nyilvántartásba vétellel már folytatható a gazdasági tevékenység. Meghatározott tevékenységek folytatásához, mint például ingatlan bérbeadás, nem kell egyéni vállalkozóként bejelentkezni, arra önálló tevékenység formájában is lehetőség van. Az egyéni vállalkozó pénzforgalmi szemléletben köteles gazdasági tevékenységéről nyilvántartást vezetni, ezért javasolt könyvelő megbízása.

Fontos tudni, hogy az egyéni vállalkozó felelőssége korlátlan, azaz teljes vagyonával felel vállalkozása tartozásaiért.

Miért jó a gazdasági társaság? Mennyi idő, adminisztráció, költség a cégalapítás?

Külföldi állampolgár Magyarországon társaságot alapíthat, abban részesedést szerezhet. Amennyiben a magyarországi cégalapítás létrehozatala mellett dönt, akkor egy jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságot szükséges alapítania. Fontos tudnia, hogy társaság alapítása esetén az anyacégnek a felelőssége nem terjed ki az általa alapított társaság tartozásaira, ezzel ellentétben az anyagcég felelősséggel tartozik a fióktelep és kereskedelmi képviselet tartozásaiért.

Az elektronikus ügyintézés lehetőséget biztosít a gyors cégalapításra és az úgynevezett egyablakos rendszeren keresztül Ön a társaság alapításával egyidejűleg az adóhatósághoz történő bejelentkezését és az adószám igénylést is teljesíteni tudja. A cégalapításkor nyilatkozni kell az általános forgalmi adóval összefüggésben, milyen adózási formát kíván választani. A cég könyvelésére, az adókötelezettségek teljesítésére, illetve a társaság éves beszámolójának elkészítésére könyvelési szolgáltatót kell megbíznia, vagy könyvelési végezettséggel rendelkező munkavállalót kell foglalkoztatnia. 

Tudnia kell, hogy a kötelező könyvvizsgálat is megjelenik, amennyiben a vállalkozás éves nettó árbevétele meghaladja a 300 millió forintot, vagy a munkavállalók száma az 50 főt.

Mi a fióktelep jogi, adózási státusza?

Külföldi vállalkozók fióktelep alapításával is végezhetnek vállalkozási tevékenységet Magyarországon. A fióktelep a külföldi vállalkozás elkülönült, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egysége, melyet a magyar cégbíróság vesz nyilvántartásba. A külföldi vállalkozás a fióktelepen keresztül jogosult vállalkozási tevékenységet folytatni, ennek során a hatóságokkal és harmadik személyekkel szemben a fióktelep jár el. A fióktelep jogképes, saját cégneve alatt a külföldi vállalkozás javára szerez jogokat és vállal kötelezettségeket.

A fióktelep adózási szempontból önálló jogalanynak minősül. 

A cég könyvelésére, az adókötelezettségek teljesítésére, illetve a társaság éves beszámolójának elkészítésére könyvelési szolgáltatót kell megbíznia, vagy könyvelési végezettséggel rendelkező munkavállalót kell foglalkoztatnia. 

A fióktelep foglalkoztatottjai a külföldi vállalkozással állnak jogviszonyban, de az adókötelezettségeket a fióktelep útján kell teljesíteni.

Mi a kereskedelmi képviselet jogi, adózási státusza? 

A kereskedelmi képviselet a külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egysége, működését a cégbejegyzést követően kezdheti meg. A kereskedelmi képviselet által végezhető tevékenységek köre a szerződések külföldi vállalkozás nevében történő közvetítésére, előkészítésére, valamint tájékoztatási, reklám- és propagandatevékenység végzésére korlátozódik.

A kereskedelmi képviselet saját nevében profit- vagy más bevételszerzéssel járó vállalkozási tevékenységet nem folytathat, de a külföldi vállalkozás nevében és javára megkötheti a képviselet működtetésével összefüggő szerződéseket.

A kereskedelmi képviseletnél történő munkavállalás esetén ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni, mint a fióktelep esetében.  

Külföldiek tulajdonszerzése Magyarországon (ingatlan, termőföld)?

Külföldi jogi vagy külföldi természetes személy termőföld tulajdonjogát nem szerezheti meg. Mező- és erdőgazdasági földnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogát pedig, az ingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal engedélyével szerezheti meg. Nem szükséges kormányhivatali engedély az Európai Unió, az EGT tagállamainak, Svájc állampolgárai, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezetei ingatlanszerzéséhez, illetve öröklés esetén.

Milyen kötelezettségei vannak, ha munkavállalókat is alkalmaz a társaság? 

A magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi vállalkozásnak (munkáltatónak),aki a Magyarországon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében foglalkoztat munkavállalót, illetve Magyarországon kívül foglalkoztat olyan munkavállalót, aki a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján a társadalombiztosítás hatálya alá tartozik, bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget a fióktelep, illetve pénzügyi képviselő útján, ennek hiányában közvetlenül saját magának kell teljesíteni.

Abban az esetben, ha a járulékkötelezettségek teljesítésére nem rendelkezik képviselővel (fióktelep, pénzügyi képviselő),és foglalkoztatóként történő bejelentkezését is elmulasztja, akkor a foglalkoztatott természetes személy teljesíti a bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget, és viseli a járulékkötelezettségek elmulasztása miatti egyes jogkövetkezményeket. 

Magyarországon a foglalkoztatáshoz kapcsolódó munkabér adóterhei mind a munkáltatót, mind a munkavállalót terhelik. 

Kik a kapcsolt vállalkozások, milyen kötelezettségek párosulnak ehhez? 

Kapcsolt vállalkozásnak minősülnek azok a vállalkozások, amelyek egy tulajdonosi körhöz tartoznak és egymásra többségi befolyást gyakorolnak. Többségi befolyásról beszélünk, ha egy személy egy másik személyben a szavazatok több mint felével, vagy meghatározó befolyással rendelkezik. Magyarországon a cégek közötti ügyvezetés azonossága is megalapozza a kapcsoltsági jogviszonyt.

A kapcsolt vállalkozások egymás közti ügyleteik adóalapjának meghatározásakor figyelemmel kell lenniük a független felek közötti ügyletekben alkalmazott, szokásos piaci árnak tekintendő árakra. A kapcsolt vállalkozások egymás között alkalmazott transzferár piaci mivoltát bizonyos esetektől eltekintve minden évben nyilvántartással kötelesek alátámasztani. Minden vállalkozásnak a kapcsolt vállalkozásaival kötött első szerződést követően be kell jelentenie a másik kapcsolt vállalkozást, valamint az egymás közötti készpénzfizetést is, ha az 1 millió forintot meghaladja.

Miért van jelentősége a kettős adózást elkerülő egyezményeknek, az OECD Modellegyezménynek, BEPS akcióterveknek?

Társasági adó szempontjából nem csak a társasági adótörvény szabályait kell figyelembe venni, hanem a Magyarország által a jövedelemadózást, illetően kötött kettős adózást elkerülő egyezmények rendelkezéseit, az OECD Modellegyezményben, annak Kommentárjában és a Jelentésben foglaltakat. 

A kettős adóztatás elkerülése mellett az OECD által kidolgozott BEPS akcióterv célja olyan belföldi és nemzetközi adózási szabályozás kifejlesztése, amely a kettős „nem-adóztatási” helyzetekben a gazdasági tevékenység adóztatását biztosítja, illetve az ilyen adótervezési stratégiák felismerésére és jelzésére dolgoz ki szabályozást.

A BEPS tanulmány egy 15 pontból álló akcióterv, amely egy átfogó, nemzetközileg koordinált összefogást sürget a globális agresszív adótervezés visszaszorítása érdekében. A 15 BEPS akcióterv együtt gyakorlatilag 3 különböző területre terjed ki: 

  • hazai adójogszabályokra vonatkozó ajánlások és modellek,
  • az OECD kettős adóztatási modellegyezmény módosítása és iránymutatás annak implementálására, illetve
  • egyéb riportok.

Mi az az adózói minősítés, miért kell róla tudnia?

Magyarországon adózói minősítést is alkalmaz az adóhatóság az egyes vállalkozásokra vonatkozóan, mely alapján három kategóriába sorolják a vállalkozásokat: általános-, megbízható-, és kockázatos adózók. 

Kezdő vállalkozások a működésük első három évében még nem kaphatnak megbízható minősítést. A megbízható minősítés esetén a vállalkozások különböző kedvezményekben részesülnek, mind adókötelezettségek teljesítésekor, mind az adóellenőrzések alatt. Ezzel szemben a kockázatos minősítés szigorúbb adóhatósági felügyeletet, nagyobb adminisztrációt és gyakoribb ellenőrzéseket von maga után.

Mit kell tudni a vállalkozások ellenőrzéseiről, mikor számíthat adóellenőrzésre az adóhatóságtól?

Magyarországon egy-két kivételes esetet leszámítva nincs kötelezően lefolytatandó adóellenőrzés. Legtipikusabb eset, amikor egy vállalkozás szinte biztosan számíthat adóellenőrzésre, ha olyan adóbevallást nyújt be, amelyben adót igényel vissza az államtól. Az adóhatóság kockázatelemzés alapján választja ki az adózókat az ellenőrzésre. 

Az ellenőrzés megindításáról az adóhatóság értesíti az adózókat, tájékoztatást adva a vizsgálat alá vont adókról, gazdasági eseményről, adóelszámolási időszakról. Az ellenőrzés lefolytatása jellemzően az iratok bekérésével és azok vizsgálatával kezdődik. Az adóhatóság különféle ellenőrzési/bizonyítási cselekmény elvégzésére - pl. nyilatkozattételre idézhet, tanúkat hallgathat meg, helyszíni ellenőrzés végezhet, a gazdasági cselekményekkel összefüggésben más adóalanyoknál is vizsgálatot rendelhet el - jogosult. Az ellenőrzés befejezéseként egy jegyzőkönyv készül, amire lehetőség van észrevételt tenni. Amennyiben a jegyzőkönyvben valamilyen mulasztás, korábban meg nem fizetett adó szerepel, a jegyzőkönyv alapján az adóhatóság határozatot hoz. A korábban meg nem fizetett adót, valamint az ahhoz kapcsolódó adóbírságot, késedelmi pótlékot, az elmulasztott adókötelezettség esetében mulasztási bírságot az adóhatóság határozatban állapítja meg.

A határozat az adóhatóság felettes szervénél fellebbezéssel megtámadható. Ha az adózó a másodfokú határozattal nem ért egyet, bírósághoz fordulhat jogorvoslatért. 

Magyarországon az adókötelezettségek a bevallását követő ötödik év utolsó napjával évülnek el. 

3.2.  Jövedelemadók

3.2.1.  Vállalkozások jövedelemadózása

Társasági adó

A Magyarországon jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy azt eredményező gazdasági tevékenység alapján, az annak során keletkezett jövedelem után a vállalkozásokat társasági adókötelezettség terheli.

Társasági adó alanya, alapja

A Magyarországon belföldi illetőséggel rendelkező adóalanyok adókötelezettsége a belföldről és külföldről származó jövedelmükre egyaránt kiterjed. A belföldi illetőséggel nem rendelkező vállalkozásokra az adókötelezettség csak a belföldi, azaz a magyarországi telephelyen végzett tevékenységből (külföldi vállalkozó),illetve az ingatlannal rendelkező társaságban meglévő részesedés elidegenítéséből, kivonásából származó jövedelmére terjed ki.

Belföldi illetőségűnek minősülnek többek között a következő belföldi személyek:

  • gazdasági társaság (ilyennek minősül többek között a nyilvánosan működő részvénytársaság, a zártkörűen működő részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság, betéti társaság) ideértve többek között a nonprofit gazdasági társaságot és a szabályozott ingatlanbefektetési társaságot is;
  • alapítvány, közalapítvány;
  • ingatlannal rendelkező társaság,
  • európai részvénytársaság, európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium (ERIC),európai területi együttműködési csoportosulás;
  • bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon.

Belföldi illetőségű adóalanynak minősül a külföldi személy, ha ingatlannal rendelkező társaságban meglévő részesedés elidegenítése vagy kivonása révén jövedelmet szerez. Ingatlannal rendelkező társaságnak minősül a társaság, amennyiben vagy az adózónak, vagy a belföldi illetőségű adózónak vagy külföldi vállalkozónak minősülő kapcsolt vállalkozásaival együttesen, az egyes beszámolókban kimutatott eszközök mérlegfordulónapi könyv szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlan értéke több, mint 75 százalék. További feltétel, hogy az ingatlannal rendelkező társaság tagjának vagy a csoport valamelyikének tagja az adóév során legalább egy napig olyan államban van illetősége, mellyel a Magyarország nem kötött kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt vagy az egyezmény az árfolyamnyereség adóztatását Magyarországon lehetővé teszi.

A fentieken túl belföldi illetőségű adózónak minősül többek között a külföldi személy, ha üzletvezetésének helye belföld, továbbá a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon.

Külföldi személyt telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni ingatlan, vagy természeti erőforrás ellenérték fejében történő hasznosítása, vagy értékesítése esetén. A hasznosítás magában foglalja a vagyoni értékű jog térítés ellenében történő átadását és értékesítését is. Ez a szabály nem vonatkozik a valamely EGT államban alapított külföldi ingatlanbefektetési alapokra, ha alapításuk szerinti államban nem alanyai társasági adónak.

Az adó alapja belföldi és külföldi vállalkozások esetében is az adózás előtti eredmény módosítva a társasági adóról szóló törvény által nevesített csökkentő, növelő tételekkel.

Fontos tudni, hogy a kapcsolódó feltételek teljesülése esetén a jogdíjként elszámolt bevétel 50 százaléka, a kutatás és fejlesztés felmerült közvetlen költsége csökkenti a társasági adóalapot.

A kapcsolt vállalkozásoknak lehetőségük van arra, hogy szétosszák egymás között a kutatás és fejlesztési tevékenység közvetlen költségeit, amely összeg csökkenti a többi társaság adóalapját.

A társaság által az adóévben kapott osztalékként elszámolt bevétel csökkenti az adóalapot, kivéve, ha az osztalékot ellenőrzött külföldi társaságtól kapta.

Az adózó a korábbi évek elhatárolt veszteségét legfeljebb az – elhatárolt veszteség nélkül számított – adóalap 50 százalékáig jogosult adóalap-csökkentő tételként érvényesíteni. A fel nem használt elhatárolt veszteség a következő 5 adóévre átvihető.

Társasági adó mértéke

2017. január 1-jétől az adó mértéke az adóalap 9 százaléka.

Jövedelemminimum

Ha a vállalkozás adózás előtti eredménye, vagy adóalapja közül a nagyobb nem éri el a jövedelemminimumot, akkor a következő két lehetőség közül választhat:

  • nyilatkozatot tesz az adóbevallásában a költségszerkezetéről, vagy
  • a jövedelemminimumot tekinti adóalapjának, és az után fizeti meg az adót.

A jövedelemminimum a módosított összes bevétel 2 százaléka.

Az előtársasági időszak adóévében, illetve az azt követő első adóévben nem kell figyelembe venni a jövedelemminimumra vonatkozó szabályokat.

Ellenőrzött külföldi társaság (EKT)

Ellenőrzött külföldi társaságnak az a külföldi személy minősülhet, amely a társasági adó alapján nem minősül belföldi adózónak, és nem külföldi vállalkozás. Az EU-szabályozással összhangban a külföldi személy akkor válhat ellenőrzött külföldi társasággá, ha

  • benne az adózó a szavazati jogok 50 százalékát meghaladó, vagy a jegyzett tőkéből 50 százalékot meghaladó közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik, vagy az adózott nyereségéből 50 százalékot meghaladó részre jogosult, és
  • az adóévre külföldön ténylegesen megfizetett társasági adónak megfelelő adó kisebb, mint az anyavállalat társasági adókulcsának a fele (azaz magyar anyavállalat esetében kisebb, mint 4,5 százalék).

Nem minősül EKT-nek a külföldi személy, illetve a külföldi telephely, ha egyértelműen megállapítható, hogy megfelelő személyzettel, felszereltséggel, eszközállománnyal és helyiséggel rendelkezik, melynek révén érdemi gazdasági tevékenységet folytat. 

Az EKT-minősítéssel összefüggésben az adózóhoz/magyar anyavállalathoz adóalap-növelő tétel kapcsolódhat.  A EKT jövedelméből (adóalapjából) az a rész növeli az adózó adóalapját, amely meghatározott jogcímen – például kamat, jogdíj, részesedés tartásból, kivezetésből, pénzügyilízing tevékenységből, banki, biztosítási tevékenységből – keletkezett. Mindez azonban csak abban az esetben, ha egyrészt az előzőekben említett jövedelmekből keletkezett jövedelem eléri az ellenőrzött külföldi társaság összes jövedelmének (adóalapjának) harmadát, másrészt, ha a külföldi pénzügyi lízing, banki, biztosítási, egyéb pénzügyi tevékenységet folytat, és összes jövedelmének harmada az adózóval vagy kapcsolt vállalkozásaival folytatott ügyletből származik.

Az adózó köteles bizonyítani, hogy a társaság nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak. 

Alultőkésítés

Ha a társaság kötelezettsége (kivéve a pénzügyi intézménnyel szemben fennállót, valamint az áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból származó kötelezettségek és követelések összegét) meghaladja a saját tőke háromszorosát, akkor az elszámolt kamat arányos részével köteles megnövelni a társasági adóalapját.

Az alultőkésítési ráta számításakor a kapcsolt vállalkozással szemben fennálló kötelezettségek összegét ugyancsak figyelembe kell venni akkor, ha a transzferár-szabályok alkalmazása miatt az adózó az adózás előtti eredményét a szokásos piaci kamat összegével csökkentette. Az adóalap korrekciós tétel számításakor az elszámolt kamatráfordításon túl a szokásos piaci árra való tekintettel elszámolt adóalap csökkentő tételt is figyelembe kell venni.

A kötelezettségek értéke csökkenthető követelések megadott hányadával.

Osztalék

Magyarországon az osztalék után társaságoknak nem kell adót fizetni, forrásadó nem terheli a nem magyar illetőségű vállalkozások részére kifizetett osztalékot. A magyar vállalkozások az adóévben kapott (járó) osztalékként elszámolt bevételükkel csökkenthetik az adóalapjukat, kivéve, ha az osztalékot ellenőrzött külföldi társaságtól kapták.

Kapott jogdíj

Bizonyos feltételek teljesülése esetén a jogdíjként elszámolt bevétel 50 százaléka csökkenti az adóalapot. Az így elszámolt csökkentő tétel összege nem haladhatja meg az adózás előtti nyereség 50 százalékát.

Kutatás és fejlesztés

Bizonyos feltételek teljesülése esetén a kutatás és fejlesztés felmerült közvetlen költsége csökkenti a társasági adóalapot.

Továbbá bizonyos feltételek fennállása esetén a kapcsolt vállalkozások szétoszthatják egymás között a kutatás és fejlesztési tevékenység közvetlen költségeit, amely összeg csökkenti a többi társaság adóalapját.

Adókedvezmények

Fejlesztési adókedvezmény

A vállalkozás a számított adó 80 százalékáig adókedvezményt vehet igénybe

  • a jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű beruházás;
  • meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén üzembe helyezett és üzemeltetett, jelenértéken legalább 1 milliárd forint értékű beruházás;
  • jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, korábban már használatba vett, állati eredetű élelmiszert előállító létesítmény élelmiszer-higiéniai feltételeinek megteremtését szolgáló beruházás;
  • jelenértéken legalább 100 millió forint értékű önálló környezetvédelmi beruházás;
  • a jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, az alapkutatást, az alkalmazott kutatást vagy a kísérleti fejlesztést szolgáló beruházás;
  • jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, kizárólag film- és videógyártást szolgáló beruházás;
  • munkahelyteremtést szolgáló beruházás;
  • jelenértéken legalább 500 millió forint értékű, kis- és középvállalkozás által megvalósított beruházás;
  • szabad vállalkozási zóna területén üzembe helyezett és üzemeltetett, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás esetén.

A beruházásnak olyan induló beruházásnak kell lennie, amit kis- és középvállalkozás valósít meg, illetve nagyvállalkozás Közép-Magyarországi régión kívüli régiók valamelyikében, vagy Közép-Magyarországi régió kormányrendeletben meghatározott támogatható településein új gazdasági tevékenység végzésére irányuló beruházásként valósít meg.

Kis- és középvállalkozások adókedvezménye

A kis- és középvállalkozás a megkötött hitelszerződés alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához, pénzügyi intézménytől igénybe vett hitel kamata után adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmény az adóévben fizetett kamat összege.

Látványcsapat-sporttámogatási adókedvezménye

A látványcsapat-sportágak részére visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás értéke után, a kiállított támogatási igazolásban szereplő összegig, de legfeljebb a fizetendő adó 70 százalékáig adókedvezmény vehető igénybe a juttatás adóévében, és az azt követő adóévek adójából, de utoljára a támogatás naptári évét követő 8. naptári évben lezáruló adóév adójából.

Amennyiben az adózó sporttámogatást nyújt, abban az esetben köteles egy úgynevezett kiegészítő sportfejlesztési támogatást is adni, melyet az adóévet követő 90 napon belül kell teljesíteni az országos sportági szakszövetség, illetve a sportköztestület által megnyitott, e célt szolgáló elkülönített fizetési számlára. Azonban a kiegészítő sporttámogatás összegével nem csökkenthető sem a fizetendő adó, sem pedig a társasági adó alapja.

Filmalkotáshoz és előadó-művészeti szervezet támogatásához kapcsolódó adókedvezmények

A vállalkozás a fizetendő adó 70 százalékáig adókedvezményt vehet igénybe az adóévben és az azt követő adóévek adójából, de utoljára a támogatás naptári évét követő 8. naptári évben lezáruló adóév adójából a szakmai hatóság által előadó-művészeti szervezet támogatásáról, illetve filmalkotások támogatásáról kiadott támogatási igazolások összegéig. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy meghatározott feltételek szerint kiegészítő támogatást is nyújtson előadó-művészeti szervezet támogatása esetén az Emberi Erőforrások Minisztériuma vagy az előadó-művészeti szervezet, illetve filmtámogatás esetén a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt. vagy a filmelőállító részére a támogatás juttatásának adóévében.

A támogató a támogatás juttatásáért a támogatott előadó-művészeti szervezet részéről ellenszolgáltatásra nem jogosult.

Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezménye

Adókedvezmény érvényesíthető az energiahatékonyság növekedését eredményező eszközberuházások megvalósítása és üzemeltetése esetén. 

Az adókedvezményt döntés szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében, vagy az azt követő adóévben, illetve az azt követő 5 adóévben lehet igénybe venni, melynek teljes összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek összegének 30 százalékát – kisvállalkozás esetén ez 20, míg középvállalkozás esetén 10 százalékponttal tovább növelhető, – de maximum a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget. A kötelező üzemeltetési időszakot a jogszabály 5 évben állapítja meg. 

Elszámolható költségnek minősül az adókedvezmény szempontjából:

  • a magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értéke, feltéve, hogy a beruházási értéken belül ezek az eszközök külön beruházásként meghatározhatók, vagy
  • energiahatékonysági célokat közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értékének azon része, ami többletköltségként jelenik meg a kevésbé energia-hatékony beruházáshoz viszonyítva, amit az adókedvezmény, illetve más állami támogatás igénybevétele hiányában az érintett adózó megvalósított volna. 

Adóvisszatartás formájában érvényesíthető, a fejlesztési adókedvezménnyel csökkentett adó 70 százalékáig. 

Élőzene-szolgáltatás adókedvezménye

Az adókedvezmény mértéke az adózó által üzemeltetett vendéglátóhelyen megvalósított élőzenei szolgáltatásra tekintettel az általa költségként, ráfordításként elszámolt ellenérték (díj) áfa nélkül számított összegének legfeljebb 50 százaléka.

Az elszámolt költség, ráfordítás összegének azon része, amellyel az adózó csökkenti a fizetendő adóját, az adóalapnál nem minősül elismert költségnek, azaz növeli a társasági adó alapját. Az élőzene-szolgáltatás adókedvezménye az adóévben igénybe vett, csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.

Rendelkezés az adóról

Az adózók felajánlhatják adóelőleg-kötelezettségük maximum 50 százalékát, illetve a tárgyévi feltöltési/adófizetési kötelezettségük maximum 80 százalékát a filmalkotások, előadó-művészeti szervezetek illetve látvány-csapatsportok támogatására. A felajánlott összeg után utólagos adójóváírásra jogosult az adózó a felajánlott összeg (de maximum a fizetendő adó 80 százaléka) után. Ennek mértéke adóelőlegből és adóelőleg-kiegészítésből felajánlott juttatás esetén 7,5 százalék, illetve 2,5 százalék, adóból történő felajánláskor. Az adóról történő rendelkezést nem lehet együttesen alkalmazni a filmalkotások, előadó-művészeti szervezetek illetve látvány-csapatsportok támogatásából eredő adókedvezmény igénybevételével.

Növekedési adóhitel

Az a vállalkozás, amelyek jogvesztő határidőig nyilatkozatot tesz az adóhatóság felé növekedési hitel alkalmazásának szándékáról, és

  • társaság adóalanyisága az adóévet megelőző harmadik adóévben, vagy korábban kezdődött, és
  • az adóévben és az adóévet megelőző három adóévben nem vett részt átalakulásban, egyesülésben, szétválásban, és
  • az adóévi adózás előtti eredményének a megelőző adóévi adózás előtti eredményét meghaladó része eléri vagy meghaladja az adózó megelőző adóévi adózás előtti eredménye abszolút értékének az ötszörösét,

az adóévi adózás előtti eredményüknek a megelőző adóév adózás előtti eredményét meghaladó része után (növekedési adóhitel) az adóelőleget/adót a következő két adóév során kell megfizetni.

Társasági adó bevallási és fizetési határidő

A társaságoknak Magyarországon évente (üzleti évente) kell társaságiadó-bevallást benyújtaniuk az adóévet követő év május 31-ig. Attól függően, hogy a társaság előző adóévi adókötelezettsége eléri-e vagy sem az 5 millió forintot, havonta vagy negyedévente köteles társaságiadó-előleget fizetni. Amennyiben a társaság tárgyévet megelőző éves árbevétele elérte a 100 millió forintot, akkor társaságiadó-feltöltésre és erről bevallás benyújtására lesz köteles. Mindez a társaságiadó-előleg kiegészítését jelenti a tárgyév kalkulált adókötelezettségével megegyező összegre. A feltöltés határideje a tárgyév decemberének 20. napja. A befizetési határidők a bevallási határidőkhöz igazodnak.

Forrásadó

Magyarország nem vet ki forrásadót az osztalék, kamat és jogdíjak után, ha társaság részére történik a kifizetés. Ha magánszemélyek részére történik a kifizetés, akkor erre a kettős adóztatást elkerülő egyezmények alapján, az ott leírtak szerint kerülhet sor.

Egyszerűsített vállalkozói adó (EVA)

Az EVA a 30 millió forintot meg nem haladó éves bevételt elérő vállalkozások számára kínál választási lehetőséget annak érdekében, hogy nyilvántartási kötelezettségeik egyszerűsödjenek és egyben adóterhelésük is mérséklődjön. Az EVA a következő adókat helyettesíti: általános forgalmi adó, vállalkozói személyi jövedelemadó, vállalkozói osztalékalap utáni adó, társasági adó, osztalék utáni személyi jövedelemadó.

EVA alanya, alapja

Az EVA alkalmazását választhatja többek között az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság. Az EVA választásának feltétele, hogy az általános forgalmi adóval együtt éves szintre átszámított összes bevétel a 30 millió forintot nem éri el, és a megelőző két adóévben bevételt számoljon el a vállalkozás.

Az adó alapja az általános forgalmi adóval növelt bevétel, módosítva néhány növelő illetve csökkentő tétellel.

EVA mértéke

Az adó mértéke 37 százalék. Amennyiben a bevétel és az összes bevételt növelő összeg együttesen meghaladja a 30 millió forintot, akkor az a feletti rész után az EVA mértéke 50 százalék.

EVA bevallási és fizetési határidő

A bevallást a Számviteli törvény hatálya alá nem tartozó adóalanyok esetén a tárgyévet követő év február 25. napjáig kell beadni. Ide tartoznak a bevételi nyilvántartást vezetők és az egyéni vállalkozók. Mindenki más a tárgyévet követő év május 31. napjáig köteles a bevallását benyújtani.

A tényleges bevétel alapján az adózónak adóelőleget kell fizetnie a negyedévet követő hónap 12. napjáig. A befizetett előlegeket az adóévre várható adó mértékének megfelelően a tárgyév december 20. napjáig ki kell egészíteni.

Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA)

A KATA kiszámítható, tervezhető és egyszerű adminisztrációval járó alternatív tételes adó. Az adó megfizetésével mentesül a vállalkozás a társasági adó, a személyi jövedelemadó, a szociális hozzájárulási adó, az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, a munkaerőpiaci járulék, az egészségügyi hozzájárulás és a szakképzési hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége alól. 

KATA alanya

KATA alanya lehet választása alapján egyéni vállalkozó, egyéni cég, valamint vállalkozások közül a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság és betéti társaság. 

KATA alapja, mértéke

A kisadózó vállalkozás a főállású kisadózóként bejelentett magánszemély után havi 50 ezer (vagy választása szerint, magasabb tb-ellátási alapra való jogosultság igénylése miatt 75 ezer) forint tételes adót fizet. A kisadózó vállalkozás a főállásúnak nem minősülő bejelentett kisadózó után (pl. akinek heti 36 órás vagy azt meghaladó munkaviszonya van, öregségi nyugdíjas, külföldön biztosítottnak minősül, más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó) havi 25 ezer forint tételes adót fizet. 

A kisadózó vállalkozásnak a tételes adó megfizetése mellett a bevétel 12 millió forint feletti része után 40 százalékos mértékű adót kell fizetnie. 

KATA bevallási és fizetési határidő

A tételes adót havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni. A kisadózó vállalkozás 12 millió forint alatti árbevétel esetén nyilatkozatot, 12 millió forintot meghaladó árbevétel esetén bevallást tesz a naptári évben elért bevételéről a naptári évet követő év február 25-éig.

Kisvállalati adó (KIVA)

A KIVA egy pénzforgalmi szemléletű adó, amely módot ad arra, hogy a vállalkozások meghatározott köre a „hagyományos” adózási formákhoz képest kedvezőbb szabályok szerint teljesítse adókötelezettségei jelentős részét. Amennyiben a vállalkozás ezen adónemet választja, az kiváltja a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó illetve a szakképzési hozzájárulás megfizetési kötelezettségét.

KIVA alanya, alapja

KIVA alanya lehet az egyéni cég és a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével bármely formában működő gazdasági társaság, szövetkezet, külföldi vállalkozó, belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy, ha megfelel a következő törvényi előírásoknak:

  • az átlagos statisztikai létszám az 50 főt nem haladhatja meg,
  • a bevétel az 500 millió forintot nem haladhatja meg,
  • a mérlegfőösszeg az 500 millió forintot nem haladhatja meg,
  • az adószámát nem törölték vagy függesztették fel az adóévet megelőző két évben,
  • a mérleg fordulónapja december 31.,
  • a beszámoló forintban van összeállítva,
  • nem lehet eltérő üzleti éves.

Fontos, hogy a létszám és a bevétel számításánál a kapcsolt vállalkozások adatait össze kell adni.

A kisvállalati adó alapja a jóváhagyott osztalék és a tőkeműveletek eredménye, valamint egyes további módosítótételek egyenlege, növelve a személyi jellegű kifizetésekkel, de legalább a személyi jellegű kifizetések összege. Főszabályként az adó alapja azonban nem lehet kevesebb, mint a járulékalapot képező személyi jellegű kifizetések összege, tehát az adót minimum a személyi jellegű kifizetések összege után kell megfizetni.

KIVA mértéke

Az adó mértéke az adóalap 14 százaléka.

KIVA bevallási és fizetési határidő

Az adóalany a kisvállalati adó alapját és az adót adóévenként köteles megállapítani, és az adóévet követő év május 31-ig bevallani, befizetni. Az adó alanya az adóelőleg-megállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségét negyedévente köteles teljesíteni, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig.

3.2.2.  Magánszemélyek jövedelemadózása

Egyéni vállalkozó adózása

Magyarország területén természetes személy üzletszerű – rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott – gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet.

Adó alanya 

Az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély, közjegyző, bírósági végrehajtó, ügyvéd. 

Vállalkozói személyi jövedelemadó alapja, vállalkozói osztalékalap 

Az egyéni vállalkozó az adófizetési kötelezettségeinek megállapításkor először a vállalkozói személyi jövedelemadó alapot és annak adóját köteles megállapítani és megfizetni. A vállalkozói személyi jövedelemadó-alapot az egyéni vállalkozó a teljes bevételéből a költségek levonásával, és a törvényben meghatározott tételekkel korrigálva határozza meg. Az egyéni vállalkozó a társaságokhoz hasonlóan számolja el a veszteségelhatárolását, illetve a köteles jövedelemnyereség-minimum után megállapítani a fizetendő adóját.  

Az egyéni vállalkozó a törvényi feltételek megléte esetén átalányadózást választhat.  

Ezt követően kerül sor az adózás utáni jövedelem után vállalkozói osztalékalap és az osztalékadó fizetési kötelezettség megállapítására.  

Vállalkozói személyi jövedelemadó mértéke 

A vállalkozói személyi jövedelemadó mértéke 9 százalék.

A vállalkozót az adózás utáni vállalkozói jövedelemből megállapított vállalkozói osztalékalap után további adófizetési kötelezettség terheli. Ennek mértéke 15 százalék.

Vállalkozói személyi jövedelemadó bevallási és fizetési határidő

Az egyéni vállalkozó az adót adóévenként köteles megállapítani, és amennyiben az általános forgalmi adónak az alanya, az adóévet követő év február 25-ig, egyéb esetben az adóévet követő év május 31-ig bevallani, befizetni. Az adó alanya az adóelőleg-megállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségét negyedévente köteles teljesíteni, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig.

Személyi jövedelemadó

A személyi jövedelemadó célja, hogy a magánszemélyek hozzájáruljanak a közterhekhez, valamint az adóbevételek biztosítása az állami és az önkormányzati költségvetés számára.

Személyi jövedelemadó alanya 

A belföldi illetőségű adóalanyok adókötelezettsége az összes bevételükre, azaz a világjövedelmükre terjed ki. A külföldi illetőségű magánszemélyek adókötelezettsége kizárólag a Magyarországról származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján Magyarországon adóztatható bevételére terjed ki.

Belföldi illetőségű magánszemély többek között:

  • a magyar állampolgár (kivéve, ha kettős állampolgár és nem rendelkezik lakhellyel vagy tartózkodási hellyel Magyarországon),
  • az EGT-tagállam állampolgára, ha 183 napnál többet tartózkodik Magyarországon,
  • harmadik országbeli állampolgárok, ha letelepedési engedéllyel rendelkeznek,
  • az olyan személyek, akiknek kizárólag Magyarországon van lakóhelyük.

Amennyiben a vonatkozó országok kötöttek kettős adóztatást elkerülő egyezményt, akkor elsődlegesen az egyezmény alkalmazandó.

Személyi jövedelemadó alapja

A belföldi illetőségű adóalanyok adókötelezettsége az összes bevételükre, azaz a világjövedelmükre terjed ki. A külföldi illetőségű magánszemélyek adókötelezettsége kizárólag a Magyarországról származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján Magyarországon adóztatható bevételére terjed ki. 

Összevont adóalap

Az összevont adóalap részét képezi az önálló tevékenységből származó jövedelem, a nem önálló tevékenységből származó jövedelem, és az egyéb jövedelem. 

Az önálló tevékenységből származó jövedelem esetén az adóalapot az adózó döntése alapján két módszer alapján kalkulálhatja: tételes költségelszámolást, vagy 10 százalékos költséghányadot alkalmaz.

Külön adózó jövedelmek

Külön adózó jövedelemnek minősül többek között az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem, a kamatjövedelem, az osztalékból származó jövedelem, tartós befektetésből származó jövedelem.

A különadózó jövedelmek a természetbeni juttatások, valamint a kamatkedvezményből származó jövedelem is. Ez utóbbi két jövedelem után nem a magánszemély, hanem a jövedelmet juttató köteles az adó bevallására és megfizetésére. 

Személyi jövedelemadó mértéke 

Az adó mértéke az adóalap 15 százaléka.

Adókedvezmények 

Az adókedvezményekkel kizárólag az összevont adóalapba tartozó jövedelmekre számított adó csökkenthető, a különadózó jövedelmekkel szemben azokat nem lehet érvényesíteni. 

Családi adóalap-kedvezmény

Külföldi illetőségű magánszemély csak akkor érvényesíthet családi kedvezményt, ha ugyanarra az időszakra máshol nem illeti meg ugyanolyan vagy hasonló kedvezmény, és összes jövedelmének legalább 75 százaléka Magyarországon adóköteles.

Családi adóalap-kedvezményként havonta egy gyermek esetén 66 670 forint, két gyermek esetén gyermekenként 100 ezer forint, míg három és több gyermek esetén gyermekenként 220 ezer forint vehető figyelembe.

Első házasok kedvezménye

Minden olyan házaspár, ahol az egyik fél első házasságát köti, együttesen jogosultsági hónaponként, de legfeljebb 24 hónapon keresztül 33 335 forinttal csökkentheti adóalapját. 

Személyi jövedelemadó bevallási és fizetési határidő 

A magánszemélyeknek naptári évenként kell a személyi jövedelemadó-bevallásukat benyújtaniuk. A bevallás benyújtásának határideje a tárgyévet követő év május 20. napja. A vállalkozási tevékenységet folytató magánszemélyek esetén ez a határidő a tárgyévet követő év február 25. napja. 

Amennyiben a magánszemélynek nem önálló tevékenységből, különösen munkaviszonyból vagy munkaviszonyhoz hasonló egyéb jogviszonyból származik a jövedelme, a magánszemély munkáltatójának minden hónapban a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell adóbevallást benyújtania az általa levont adóelőlegekről, melyek összesített összegeiről a tárgyévet követően a munkáltatónak igazolást kell kiállítania a munkavállaló részére. A munkáltatónak elektronikus úton havi adatszolgáltatási kötelezettsége is van az adóhatóság felé. 

A magánszemélynek, ha nem kifizetőtől származó jövedelmet szerzett, vagy ha az adóelőleg levonására a kifizető nem kötelezett, az egyéni vállalkozónak, valamint a mezőgazdasági őstermelőnek az adóelőleget negyedévenként, a negyedévet követő hó 12. napjáig kell megfizetnie, és az adóévről benyújtandó személyi jövedelemadó bevallásban kell bevallania.

A Magyarországra kiküldött munkavállalóknak negyedévente, a negyedévet követő hó 12. napjáig kell személyi jövedelemadót fizetniük.

Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO)

A művészeti alkotás szabadságának megvalósulását a testkultúra, különösen a sport fejlődésének előmozdítása céljából a törvényben meghatározott foglalkozású magánszemélyek alkalmazhatják az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást. 

EKHO alanya

Az adó alanya az újságíró, az író, a képzőművész, a rendező, a színész, a zenész, a sportoló, az edző, a cirkuszi előadóművészi tevékenységet végző személy.

Az EKHO választásának feltétele, hogy a magánszemély éves jövedelme kevesebb, mint 60 millió forint (sportolók és edzők esetén 125 millió forint),és rendelkezik munkaviszonyból, vagy egyéb jogviszonyból származó jövedelemmel, amely után a közteherviselési kötelezettség teljesítése az általános szabályok szerint történik.

EKHO mértéke

Az EKHO alkalmazása esetén a kifizetőt terhelő hozzájárulás 20 százalék, a magánszemély által fizetendő hozzájárulás 15 százalék (nyugdíjas magánszemély esetén 11,1 százalék).

EU-tagállamban biztosítási jogviszonnyal rendelkező magánszemély esetén az általa fizetendő EKHO összesen 9,5 százalék, a kifizetőt nem terheli EKHO-fizetési kötelezettség.

EKHO bevallási és fizetési határidő

A magánszemély EKHO-s jövedelmét a személyijövede-lemadó-bevallásában kell bevallania az arra előírt határidőn belül.

3.3.  Fogyasztáshoz kapcsolódó adók

3.3.1.  Általános forgalmi adó

A magyar áfatörvény összhangban van az EU áfadirektí-vával, mely egyes esetekben választási lehetőséget ad a tagállamok számára az adott rendelkezés nemzeti jogba való átültetése kapcsán. Az áfatörvény hatálya a magyarországi termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra, termék Európai Közösségen belüli beszerzésére valamint Európai Közösségen belülre történő értékesítésére, és a termék exportjára és importjára, valamint a szolgáltatásexportra és -importra terjed ki.

Általános forgalmi adó alanya

Adóalanynak minősül az a jogképes személy vagy szervezet, amely gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. Amennyiben a Magyarországon nem letelepedett adózó olyan tevékenységet végez, amely Magyarországon adóköteles, akkor regisztráltatnia kell magát, és adószámot kell kérnie. A regisztráció nincs minimális forgalomhoz kötve, akár már egy kisebb értékű ügylet miatt is kötelező adószámot regisztrálni Magyarországon.

Több esetben mentesülnek azonban a külföldi adóalanyok a magyarországi áfa regisztráció alól, például ha magyarországi termékimportot követően Közösségen belül értékesítik az árut háromszögügylet középső szereplőjeként, vevői készlet egyszerűsítés esetén, áfaraktáron belüli belföldi értékesítés és áfaraktárból történő Közösségen belüli értékesítés esetén.

A gazdasági céllal belföldön nem telepedett regisztrált áfaalany az áfatörvényben szabályozott jogainak gyakorlására, kötelezettségeinek teljesítésére pénzügyi képviselőt bízhat meg. 

Ha az adófizetésre kötelezett adóalany gazdasági céllal harmadik államban telepedett le, akkor számára pénzügyi képviselő megbízása kötelező.

Általános forgalmi adó mértéke

Magyarországon az általános adókulcs 27 százalék. Az általános adókulcs mellett egy 5 százalékos és 18 százalékos kedvezményes adókulcs került meghatározásra. 

A 18 százalékos adókulcsot kell alkalmazni például a tejre és tejtermékekre (kivéve az anyatejet, továbbá az 5 százalékos kulcs alá eső tejet),valamint a gabona, liszt, keményítő vagy tej felhasználásával készülő termékekre, a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás és az alkalmi szabadtéri rendezvényre történő kizárólag belépést biztosító szolgáltatások, valamint az internetszolgáltatás és az étkezőhelyi vendéglátás után. 

Az 5 százalékos adókulcs alkalmazandó többek között a gyógyszerekre, gyógyászati segédeszközökre, könyvekre, e-könyvekre, folyóiratokra, a sertésre, a szarvasmarhára, a juhra, a kecskére, a baromfira, madártojásra, tejre (kivéve az anyatejet és az ultramagas hőmérsékleten hőkezelt tejet és az ESL tejet),a távhőszolgáltatásra, valamint az előadóművészek zártkörű rendezvényeken nyújtott hangszeres élőzenei szolgáltatásaira.

Általános forgalmi adó alapja

A pénzben kifejezett ellenérték, amit a termék értékesítője, a szolgáltatás nyújtója kap. Ha az ellenérték nem pénzben kifejezett, az adó alapját a termék, szolgáltatás szokásos piaci árán, pénzben kifejezve kell megállapítani.

Elszámolandó adó, adóvisszaigénylés

Az adóalany a fizetendő adót csökkentheti az adó-megállapítási időszakban keletkezett és levonható, előzetesen felszámított adó összesített összegével. A fizetendő adó és a felszámított adó különbözete az elszámolandó adó. Abban az esetben, ha az elszámolandó adó pozitív, az adóalany köteles ezt a pozitív részre jutó összeget megfizetni a bevallás benyújtásával egyidejűleg. Abban az esetben pedig, ha negatív az elszámolandó adó, erre a negatív részre jutó negatív összegre nyílik meg – további feltételek teljesítése esetén – az adózó adó-visszaigénylési joga.

Az adóalany a negatív elszámolandó adóját a következő esetekben igényelheti vissza az adóhatóságtól, amennyiben az adóalany visszaigénylendő adója abszolút értékben

  • havi bevallásra kötelezett esetében az 1 millió forintot,
  • negyedéves bevallásra kötelezett esetében a 250 ezer forintot,
  • éves bevallásra kötelezett esetében az 50 ezer forintot eléri vagy meghaladja.

Magyarország meglehetősen szigorú mind z áfa megfizetése, mind a visszaigénylése terén. Például a számlakiállítónak akkor is minden esetben be kell fizetnie az áfát, ha a vevő nem egyenlítette ki a számlát.

Általános forgalmi adó kiutalása

Abban az esetben, ha az adóalany adó-visszaigénylést kér, az adóhatóságnak az áfa kiutalására nyitva álló határideje – főszabály szerint – az adóbevallás benyújtásától, de legkorábban az adó esedékességétől számított 75 nap. 

Amennyiben az adóalany a bevallás benyújtásának napjáig maradéktalanul, teljes mértékig megfizette azon számlák ellenértékét, amelyekkel kapcsolatban adólevonási jogot gyakorolt, és a visszaigényelhető adó összege az 1 millió forintot nem éri el, abban az esetben a kiutalásra nyitva álló határidő 30 nap, amennyiben pedig az 1 millió forintot meghaladja, 45 nap. Amennyiben az adóhatóság az adóalanyt ún. kockázatos adózónak minősíti, a kiutalási határidő – a fentiektől függetlenül – 75 nap. Amennyiben az adóhatóság az adóalanyt ún. megbízható adózónak minősíti, a kiutalási határidő – a fentiektől függetlenül – 45 nap, megbízható adózónak minősülő nyilvánosan működő részvénytársaság esetében pedig 30 nap.

Vevői készlettel kapcsolatos egyszerűsítés

Magyarország bevezette a vevői készlettel kapcsolatos egyszerűsítést. Ennek megfelelően a belföldi adóalanynak nem minősülő értékesítőnek nem kell bejelentkeznie az áfatörvény hatálya alá, amennyiben az árut bizonyos feltételek teljesülése mellett az EU-ból egy belföldi vevő raktárába tárolja be. Ebben az esetben az eladó Közösségen belüli termékértékesítést számlázhat a vevőjének.

Ingatlannal kapcsolatos szabályok

Adóköteles, és egyenes adózás alá esik az új épület, valamint az építési telek értékesítése. Új épület az az épület, amelynél az első rendeltetésszerű használatbavétel még nem történt meg, vagy az arra jogosító engedély jogerőre emelkedése, illetve a használatbavétel tudomásulvétele óta még nem telt el 2 év. Minden más ingatlan értékesítése, illetve valamennyi ingatlan bérbeadása, haszonbérbeadása mentes az áfa alól. A mentesség helyett eltérő adózási mód választása (adókötelessé tétel) azonban lehetséges. Ha az eladó adókötelessé tette az értékesítését, és egy másik adóalanynak adja el az ingatlant, a belföldi fordított adózás szabályai alkalmazandók.

Amennyiben nem adóalany magánszemély 2 éven belül 4 ingatlant értékesít, akkor a negyedik értékesítés adóalanyiságot eredményez.

Belföldi (Magyarországon belüli) fordított áfa

Bizonyos ügylettípusok és feltételek fennállása esetén, belföldi adózók közötti ügylet során, a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője lesz az adófizetésére kötelezett. Ilyen ügyletnek minősül többek között:

  • a kivitelező által kulcsrakész ingatlan értékesítése,
  • az olyan ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások, amelyek építésiengedély-kötelesek, építési-szerelési és egyéb szerelési munkák, amelyek ingatlan bővítésére, bontására, átalakítására irányulnak, 
  • a termékértékesítéshez és a szolgáltatásnyújtáshoz munkaerő kölcsönzése, kirendelése, személyzet rendelkezésre bocsátása, iskolaszövetkezet szolgáltatása, hulladékértékesítés,
  • ingatlanértékesítés, amely főszabály szerint adómentesnek minősül, azonban az értékesítő adókötelezettséget választott,
  • dologi biztosíték értékesítése,
  • gabonafélék és bizonyos termények értékesítése,
  • egyes vas- és acélipari termékek értékesítése.

Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszert (EKAER)

Az adócsalás elleni küzdelem jegyében vezette be Magyarország az EKAER-rendszert. Cél a közúton fuvarozott áruk valós útjának nyomon követése, az árubeszerzések, értékesítések során keletkező közterhek megfizetésének biztosítása. 

EKAER-regisztrációs és bejelentési kötelezettsége keletkezik mindenkinek, aki

  • az Európai Unióból Magyarországra beszerzést vagy behozatalt valósít meg útdíjköteles gépjárművel,
  • Magyarországról az Európai Unió területére értékesítést vagy kivitelt valósít meg útdíjköteles gépjárművel,
  • Magyarországon  nem fogyasztó felé első adóköteles értékesítést végez útdíjköteles gépjárművel.

A bejelentés elmaradása esetén a rakományt lefoglalhatják, a bírság elérheti az áru értékének 40 százalékát.

Összesítő nyilatkozat (VIES):

Az Európai Közösség területén belül történő közösségi termékértékesítésekről és szolgáltatásnyújtásokról, valamint az Európai Közösség területéről történő termékbeszerzésekről és szolgáltatás-igénybevételről is szükséges az adóalanyoknak Magyarországon összesítő nyilatkozatot benyújtaniuk havonta vagy negyedévente. Az összesítő nyilatkozatot általában az áfabevallással megegyező gyakorisággal kell benyújtani.

Összesítő jelentés:

Az áfaalanyok termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele, valamint termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetén tételes nyilatkozat benyújtására köte-lezettek az áfabevallásban azon számlákról, amelyekben az áthárított áfa összege legalább a törvényben meghatározott összeg  (2017. január 1-jén 1 millió forint). A tételes jelentés mellett a levonási jogot gyakorló adózó összevont jelentésre is kötelezett, ha ugyanattól az adóalanytól befogadott több számla alapján ugyanazon bevallási időszakban a törvényben meghatározott összeget meghaladóan gyakorol áfalevonási jogot. Az adózó – önkéntes alapon – összeghatártól függetlenül teljesítheti összesítő jelentéstételi kötelezettségét. 

Számlázóprogram bejelentése

Minden adóalany köteles az általa használt számlázóprogramot bejelenteni az adóhatóságnak. A számlázóprogramnak önálló, de a programba beépített, „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” elnevezésű funkcióval kell rendelkeznie, amelynek elindításával adatexport végezhető a kibocsátott számlák adatairól, a NAV által megadott formátumban.

Általános forgalmi adó bevallási és fizetési határideje

Az adóalanyoknak az adófizetési kötelezettségük mértékétől függően havonta, negyedévente vagy évente kell adóbevallást benyújtaniuk a bevallási időszakot követő hónap 20. napjáig, éves bevalló esetén pedig a bevallással érintett évet követő február 25-ig, és ezzel egyidejűleg kell az adófizetési kötelezettségüket teljesíteniük. A bevallási kötelezettséggel összefüggésben összesítő nyilatkozat, illetve összesítőjelentés-benyújtási kötelezettség is megjelenhet. A magyar rendszerben tehát nincs „előzetes bevallás” és „végleges bevallás", hanem minden benyújtott bevallás jogerős nyilatkozatnak tekintendő.

Külföldiek áfa-visszatéríttetése

Az EU más tagállamában letelepedett áfaalanyok 2010. január 1-jétől az országuk szerinti adóhatósághoz elektronikus úton előterjesztett kérelemmel jogosultak a rájuk áthárított áfa visszatéríttetésére. 

Az elismert harmadik államban (Svájc és Liechtenstein) letelepedett áfaalanyok azonban továbbra is közvetlenül a magyar adóhatósághoz nyújthatják be kérelmüket papíralapon vagy elektronikus üzenet formájában.

A Magyarországon székhellyel, illetve állandó telephellyel rendelkező áfaalanyok az Európai Közösség más tagállamában rájuk áthárított hozzáadottérték-adó (külföldi áfa) visszatéríttetése iránt a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) fordulhatnak. A NAV az eljárásban csak előzetes szűrőfeladatokat lát el. Ha a kérelmezők megfelelnek a jogszabályi előírásoknak, a kérelmeket a hivatal az átvételük napjától számított 15 napon belül köteles továbbítani a külföldi adóhatóságokhoz. A kérelem beérkezésének határideje a tárgyévet követő év szeptember 30. napja.

3.3.2.  Jövedéki adó

Az európai uniós adózási előírások kiterjednek a jövedéki adó harmonizációjára is. A jövedéki adó tekintetében nincs egységes Uniós szabályozás, azaz nincs egy egységes Uniós jövedéki kódex, mint a vámjogban, amely minden tagország egységesen alkalmaz. A jövedéki szabályozást minden tagország az uniós irányelvekkel összhangban maga alakítja ki. Az itthoni mind szerkezetileg, mind tartalmilag megújult jövedéki szabályozás 2017. július 1-jén lép hatályba (2016. évi VXVIII. törvény a jövedéki adóról).

Az új szabályozás értelmében a jövedéki adó tárgya

Jövedéki termék az energiatermék, a sör, a csendes és habzóbor, az egyéb csendes és habzó erjesztett ital, a köztes alkoholtermék, az alkoholtermék és a dohánygyártmány.

Energiatermék:

  • szén, 
  • villamosenergia, 
  • földgáz,
  • ásványolajok:
  • kenőolaj, 
  • fűtőolaj,
  • gázolaj,
  • üzemanyagként felhasznált ásványolaj termékek

Dohánygyártmány: 

  • cigaretta, 
  • szivar,
  • szivarka,
  • finomra vágott fogyasztási dohány,
  • egyéb fogyasztási dohány,
  • az új dohánytermék-kategóriák, 
  • elektronikus cigaretta
  • töltőfolyadék

Jövedéki adó alanya

A fent felsorolt, a jövedéki törvény hatálya alá tartozó valamennyi termékkel szabadforgalomban kereskedni, azokat exportálni és importálni, Közösségi forgalomban értékesíteni, vagy onnan beszerezni csak a jövedéki törvényben meghatározott engedéllyel és az ott megszabott feltételek mellett lehet.

Nem jövedéki engedélyes kereskedő jövedéki terméket csak adóraktárból, jövedéki engedéllyel rendelkező kereskedőtől,  importálótól, és felhasználói engedélyestől szerezhet be.

Adókötelezettség a jövedékiadó-köteles termékek előállításával egyidejűleg, illetve ezen termékeknek harmadik országból történő importjakor, illetve az EU területéről történő Magyarországra történő beléptetésekor keletkezik.  Fontos, hogy a jövedéki adó nemzeti adó, így az EU-ból való behozatal is adókötelezettséget keletkeztet. Ugyanakkor a Magyarországon adózott termék harmadik országba történő exportján felül az EU-ba történő kivitel is adó-visszaigénylésre jogosítja a jövedéki törvény alanyát.

Alkoholtermékeket, illetve dohánygyártmányokat – néhány kivételtől eltekintve – kizárólag zárjeggyel ellátva lehet szabadforgalomba bocsátani, importálni, illetve belföldön forgalmazni.

Jövedéki adó alapja és mértéke

A 2017. július 1-jén hatályba lépő új jövedéki szabályozás alapáján a jövedékiadó-mértékek a következők:

a benzinre

  • ha a kőolaj (3) bekezdés szerinti világpiaci ára az 50 amerikai dollár (a továbbiakban: USD)/hordó értéket meghaladja, 120 ezer forint/ezer liter,
  • ha a kőolaj (3) bekezdés szerinti világpiaci ára nem haladja meg az 50 USD/hordó értéket, 125 ezer forint/ezer liter,

a petróleumra

  • ha a kőolaj (3) bekezdés szerinti világpiaci ára meghaladja az 50 USD/hordó értéket, 124 200 forint/ezer liter,
  • ha a kőolaj (3) bekezdés szerinti világpiaci ára nem haladja meg az 50 USD/hordó értéket, 129 200 forint/ezer liter,

a gázolajra üzemanyagkénti vagy tüzelő-, fűtőanyagkénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén

  • ha a kőolaj (3) bekezdés szerinti világpiaci ára meghaladja az 50 USD/hordó értéket, 110 350 forint/ezer liter,
  • ha a kőolaj (3) bekezdés szerinti világpiaci ára nem haladja meg az 50 USD/hordó értéket, 120 350 forint/ezer liter,

a fűtőolajra tüzelő-, fűtőanyagkénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 4 655 Ft/ezer kilogramm, üzemanyagkénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 116 ezer forint/ezer kilogramm,

az LPG-re közúti járművek üzemanyagakénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 95 800 Ft/ezer kilogramm, egyéb motorikus célú kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 12 725 forint/ezer kilogramm, tüzelő-, fűtőanyagkénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 0 forint/ezer kilogramm,

a földgázra közúti járművek üzemanyagkénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 28 forint/nm3, egyébként 0,3038 Ft/kWh,

a villamos energiára 310,50 forint/megawattóra,

a szénre 2 516 forint/ezer kilogramm,

Sör esetében: Az adó alapja a sör mennyisége hektoliterben és a tényleges alkoholtartalom térfogatszázalékban meghatározott fokában kifejezve.

Az adó mértéke hektoliterenként és tényleges alkoholtartalom fokonként

  • a kisüzemi sörfőzdében előállított sör esetében 810 forint,
  • más sör esetében 1 620 forint.

Csendes bor esetében az adó mértéke hektoliterenként 0 forint

Habzóbor esetében az adó mértéke hektoliterenként 16 460 forint

Egyéb csendes erjesztett ital esetében az adó alapja az egyéb csendes erjesztett ital mennyisége hektoliterben kifejezve. Az adó mértéke hektoliterenként

  • a csendes bor és hozzáadott ízesítés nélküli szénsavas víz 8,5 térfogatszázalékot meg nem haladó alkoholtartalmú, olyan kiszerelt keveréke esetében, amelyben a csendes bor aránya meghaladja az 50 százalékot, 0 forint,
  • más egyéb csendes erjesztett ital esetében 9 870 forint.

Egyéb habzó erjesztett ital esetén az adó mértéke hektoliterenként 16 460 forint.

Köztes alkoholtermék az adó mértéke hektoliterenként 25 520 forint.

Alkoholtermék

a bérfőzött párlat esetében

  • egy bérfőzető részére évente legfeljebb 50 liter mennyiségig - abban az esetben is, ha a bérfőzető adóraktárnak kívánja értékesíteni - hektoliterenként 167 ezer forint,
  • egy bérfőzető részére évente az 50 litert meghaladó vagy a nem adóraktárnak értékesítésre szánt mennyiségre hektoliterenként 333 385 forint,
  • az első pontban meg nem határozott esetben hektoliterenként 333 385 forint.

a cigarettára 16 200 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 25 százaléka, de legalább 28 800 forint ezer darabonként,

a szivarra, a szivarkára a kiskereskedelmi eladási ár 14 százaléka, de legalább 4 120 forint ezer darabonként,

a finomra vágott fogyasztási dohányra 16 200 forint kilogrammonként,

az egyéb fogyasztási dohányra 16 200 forint kilogrammonként,

a töltőfolyadékra 65 forint milliliterenként.

3.3.3.  Környezetvédelmi termékdíj

A környezetvédelmi termékdíj bevezetésének célja, hogy ösztönzőleg hasson a szennyezőanyag kibocsátásának csökkentésére, elősegítse a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodást, illetve a hazai és nemzetközi előírásokon alapuló hulladékgazdálkodási célkitűzések megvalósulását. 

Termékdíj-kötelezettség abban az esetben jöhet létre, ha egy termékdíjköteles termék belföldi forgalomba kerül, vagy a terméket saját célra használják fel, vagy a terméket a – készletre vételkori fizetést választó – kötelezett készletre veszi.

Környezetvédelmi termékdíjköteles termékek köre

A környezetvédelmi termékdíjtörvény a következő csoportokba sorolja a termékdíjköteles termékeket:

  • akkumulátor,
  • csomagolószer,
  • egyéb kőolajtermék,
  • elektromos, elektronikai berendezés,
  • gumiabroncs,
  • reklámhordozó papír,
  • egyéb műanyag termék,
  • egyéb vegyipari termék,
  • irodai papír.

Környezetvédelmi termékdíj alanya

A termékdíj törvény alanya főszabály szerint lehet:

  • az első belföldi forgalomba hozó,
  • az első saját célú felhasználó,
  • a készletre vételt végző.

Külön szabályok vonatkoznak a belföldi előállítású egyéb kőolajtermék esetében, mert akkor az első belföldi forgalomba hozó első vevőjét, vagy a saját célú felhasználót, illetve bérgyártás esetén a bérgyártatót terheli a kötelezettség. Továbbá külföldi csomagolás esetében a lebontott csomagolási hulladék első belföldi birtokosa válik termékdíjfizetési kötelezetté.

Környezetvédelmi termékdíj alapja

A környezetvédelmi termékdíj alapja a termékdíjköteles termék kilogrammban kifejezett nettó tömege.

Környezetvédelmi termékdíj mértéke

A környezetvédelmi termékdíjköteles termékek és az azokat terhelő termékdíjtételek a következők:

MegnevezésTermékdíjtétel
Akkumulátor57 forint/kg
Csomagolószer19-1 900 forint/kg
Egyéb kőolajtermék114 forint/kg
Elektromos, elektronikai berendezés57-304 forint/kg
Gumiabroncs57 Ft/kg
Reklámhordozó papír85 Ft/kg
Egyéb műanyagtermék1900  forint/kg
Egyéb vegyipari termék11 – 57 forint/kg
Irodai papír19  forint/kg

Bizonyos feltételek teljesülése mellett a csekély mennyiségű kibocsátó, a mezőgazdasági termelő és a gépjármű alkotórészeként, tartozékaként termékdíjköteles terméket belföldi forgalomba hozó, saját célra felhasználó vagy készletre vevő kötelezett átalányfizetést is választhat. 

Bejelentési kötelezettség

A termékdíjköteles tevékenység megkezdését követő 15 napon belül be kell jelentkezni a NAV felé az erre a célra rendszeresített elekronikus nyomtatványon. Továbbá a termékdíj-kötelezettségre kiható bármilyen változást be kell jelenteni a NAV részére a változás megtörténtét követő 15 napon belül. 

Nyilvántartásvezetési kötelezettség

A jogszabály előírja a termékdíj-kötelezettek számára a valóságot tükröző nyilvántartás vezetését. A nyilvántartás minimális kötelező adattartalma a következő: megnevezés, tarifaszám, CsK vagy KT kód, mennyiség, termékdíjtétel, eredete (külföld vagy belföld),a kötelezettség keletkezésének napja és a megfizetés napja.

Átvállalás, visszaigénylés és egyéb speciális esetekben további adatok nyilvántartása is szükséges lehet. 

Környezetvédelmi termékdíj  bevallási és fizetési határidő

Az adófizetésre kötelezett adózóknak negyedévente kell bevallást benyújtaniuk a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig az erre a célra rendszeresített elektronikus nyomtatványon. 

A kötelezettet a tárgyév negyedik negyedévére nézve termékdíjelőleg megállapítási-, bevallási- és fizetési kötelezettség terheli, amelyet a tárgyév december 20-ig szükséges teljesíteni. Ennek mértéke a tárgyév első három negyedéve után fizetett termékdíj egyharmadának a 80 százaléka.

Számlazáradékolási kötelezettség

A termékdíj-kötelezettség átvállalása, visszaigénylés, termékdíjátalány-fizetés esetén a termékdíj alanyának számlán történő termékdíj-feltüntetési kötelezettsége merül fel. 

3.3.4.  Vám

A vám az országhatáron áthaladó áruk után fizetendő adó, amelyet iránya (behozatali, kiviteli és átviteli vám),hatása (pénzügyi vagy közgazdasági vám),időbeli hatálya (állandó és időszaki vám),és számos más funkciója alapján tudunk különböző kategóriákba sorolni. Az Európai Unióban vámunió jött létre, mellyel megszűntek az Unió tagországai közötti határokon fizetendő vámok, és egységes uniós importvámrendszer lépett életbe a Közösségen kívüli országokból behozott termékekre vonatkozóan. Az egységes uniós importvámrendszer legfőbb célja egyrészt költségvetési bevételi forrás teremtése, másrészt külső kereskedelempolitikai funkciók ellátása.

A magyar vámszabályozás teljes mértékben harmonizál a Közösségi vámjogi szabályozással.

Vám alanya

A vámtartozás megfizetésére köteles bármely személy az adós. Vámadós lehet a nyilatkozattevő, illetve közvetett képviselet esetén a megbízó (akinek a nevében a vám-árunyilatkozatot tették) is.

Vám alapja

A vámérték a vám és az importáfa alapja. A vámérték meghatározása rendkívül komplex tudomány, tekintettel arra, hogy nagyon sok olyan tényező van, amely befolyásolja a vámérték meghatározását. A vámérték a Közösség területére importált áruknak a Közösség határán felmerülő értéke. Ennek meghatározására különféle módszerek állnak a rendelkezésünkre. 

A vámértéket elsődlegesen az ügyletiérték-módszer alapján kell meghatározni, a következők szerint: a vámérték meghatározáshoz az ügyletiérték-módszer alkalmazása mellett szükség van magára az áru ügyleti értékére (a számlán szereplő összeg),a fuvarparitásra (az a földrajzi pont, ahol a szállítással kapcsolatos költségek átszállnak az eladóról a vevőre),valamint a kiigazító tényezőkre (vámérték-növelő és -csökkentő tényezők). 

Az ügyletiérték-módszer során az importált áruért ténylegesen kifizetett árhoz – többek között – hozzá kell számítani az importált árunak a Közösség vámterületére történő beléptetési helyéig felmerülő szállítási és biztosítási költségét, valamint a szállítással kapcsolatos rakodási és anyagmozgatási költségeket is.

A vámértékbe ügyletiérték-módszer alapján nem számítható bele – többek között – az áruk szállítási költsége Közösség vámterületére történő beléptetésüket követően, illetve a behozatali vámok és az áru Közösségi értékesítése miatt felmerülő egyéb terhek.

Amennyiben a vámérték megállapításához nem alkalmazható az ügyletiérték-módszer, úgy az alábbi módszerek egyikével határozható meg: 

  • azonos áruk értékének figyelembe vételével,
  • hasonló áruk értékének figyelembevételével,
  • azonos vagy hasonló áruk egységára alapján,
  • számított érték alapján,
  • szabad módszerrel.

Fontos, hogy a fenti sorrendiségtől eltérni nem lehet.

Vám mértéke

A vámtartozás összegét a vámtartozás keletkezési időpontjában érvényes vámkivetési szabályok szerint kell meghatározni. A vámtartozás megállapításához ismerni kell a vám alapját és a vám mértékét. 

A vám mértékét a Kombinált Nómenklatúra határozza meg. A Kombinált Nómenklatúra árubesorolási rendszere szigorú természetrajzi sorrendiség alapján sorolja fel az egyes termékköröket, amelyeket vámtarifaszámok alá kódol. Ezek alapján megállapítható az adott áru importjához kapcsolódó fizetendő vám mértéke. Különböző származási országok esetén azonban lehetőség van kedvezményes vámtétel alkalmazására. 

Vámmentességek

A vámmentességi eljárás azt jelenti, hogy – bizonyos feltételek teljesülése mellett – a szabadforgalomba bocsátást az általánostól kedvezőbb, vagy 0 százalékos vámtétellel lehet kezdeményezni. 

Az alábbiakban néhány gyakrabban előforduló vámmentességi jogcímet sorolunk fel:

  • tértiáru vámmentessége,
  • külföldről visszaérkező áruminta vámmentessége,
  • külföldön bejegyzett és belföldi tartózkodása alatt megsérült szállítóeszköz kijavítására behozott alkatrész vámmentessége,
  • csereáru, cserealkatrész vámmentessége,
  • letelepülők vámmentessége – személyes vagyontárgyak, ingóságok,
  • házasságkötés céljából a Közösség területére költőzők vámmentessége – ingóságok, nászajándékok,
  • hagyaték vámmentessége, 
  • elhanyagolható értékű küldemények vámmentessége.

Fontos, hogy a vámmentességi jogcímek alkalmazása szigorú feltételekhez kötött, amelyet a vámmentességek közösségi rendszeréről szóló 1186/2009 EK tanácsi rendelet részletez.

Vámfizetési határidő

A vámtartozás megfizetése azonnali vagy halasztott fizetési módszerekkel történhet. 

Azonnali fizetés esetén a vámtartozás közlésétől számított 10 napon belül kell a vámtartozást megfizetni, annak érdekében, hogy az importált áru felszabadításra kerüljön a vámfelügyelet alól és az importőr rendelkezésére álljon.

A halasztott vámfizetésnek az alábbi három módja létezik: 

  • az adós minden vámtartozás vonatkozásában külön-külön, a közlést követő 30 napon belül fizeti meg a vámtartozást, 
  • egyhetes összevonási időszak esetén az adós az összevonás hetét követő negyedik hét péntekéig fizeti meg a vámtartozást, 
  • egyhónapos összevonás esetén az adós a naptári hónapot követő hónap 16. napjáig fizeti meg a vámtartozást.

A halasztott vámfizetés engedélyköteles eljárás, amelyet a NAV KAVIG-nál lehet kérelmezni.

3.4.  Foglalkoztatással összefüggő közterhek

Magyarországon, az EU más tagállamaihoz hasonlóan hatályos a 883/2004/EK rendelet, illetve annak végrehajtásáról szóló 987/2009/EK rendelet, amelyek a migráns munkavállalók társadalombiztosítási helyzetét szabályozza.

Főszabály szerint a munkavállaló abban az államban biztosított, amelyikben dolgozik. Ez alól kivételt képez a rövid időtartamú kiküldetés (STA),amely esetében bizonyos feltételek mellett a munkavállaló főszabály szerint maximum 2 (5) évig a kiküldő országban maradhat biztosított.

A biztosítás nem terjed ki a nem bejegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy a munkavégzés a 2 évet nem haladja meg.

Magyarország szociálpolitikai, vagy szociális biztonsági egyezményt kötött néhány országgal a biztosítási kötelezettség meghatározása és a kettős járulékfizetés elkerülésének érdekében. Ilyen országok többek között a volt Szovjetunió kötött megállapodás tekintetében az egyes utódállamok (Oroszország),Szerbia, Horvátország, Bosznia és Hercegovina, Montenegró, Koreai Köztársaság, Kanada, Québec, Moldova, Japán, Mongólia, Ausztrália, India. A jelenleg hatályos egyezményeket a Függelék 2. pontja tartalmazza.

A fenti társadalombiztosítási járulékra vonatkozó rendelkezések érvényesek a munkáltató által korábban fizetett társadalombiztosítási járulékot felváltó szociális hozzájárulási adóra is.

3.4.1.  Munkavállalót, biztosítottat terhelő nyugdíjbiztosítási, valamint egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék

Járulék alanya

Az a magánszemély, aki biztosítottnak minősül. Biztosított a munkaviszonyban, meghatározott havi jövedelmet meghaladó, díjazás ellenében munkavégzésre irányuló megbízási, vállalkozási viszonyban személyes munkát végző személy. Biztosítottnak minősül bármely vállalkozás természetes személy tulajdonosa, valamint az egyéni vállalkozó. 

Járulék alapja

A járulék alapja a biztosítottat foglalkoztató személytől származó személyijövedelemadó-előleg megállapításánál figyelembe vett jövedelem. A vállalkozó esetében a mindenkori minimálbér meghatározott százaléka.   

Járulék mértéke

Nyugdíjbiztosítási járulék: 10  százalék. 

Egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék: 8,5  százalék

Járulékkedvezmény

Az egyéni egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékból leírható a személyi jövedelemadónál fel nem használt családi adókedvezmény 15 százaléka (családi járulékkedvezmény). Elsődlegesen a bruttó fizetésből levonandó egyéni egészségbiztosítási járulékkal szemben vehető igénybe az adókedvezmény. Amennyiben marad még fel nem használt adókedvezmény, úgy azt az egyéni nyugdíjjárulékkal szemben lehet érvényesíteni.

Bevallási és járulékfizetési határidő

A kifizető (munkáltató) a levont személyi jövedelemadó előleggel egyidejűleg a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig köteles a járulékokkal kapcsolatos bevallást benyújtani és az adót megfizetni.

3.4.2.  Munkáltatót, foglalkoztatót terhelő közterhek

Szociális hozzájárulási adó

Szociális hozzájárulási adó alanya

Minden olyan kifizető (munkáltató),amely/aki adófizetési kötelezettséget eredményező, biztosítotti jogviszonyban álló belföldi természetes személy (munkavállaló) részére nem önálló, vagy önálló tevékenységből származó jövedelmet fizet ki. 

Az adó alanya a juttatás után megállapítja és megfizeti az őt terhelő szociális hozzájárulási adót, illetve megállapítja, levonja és megfizeti a magánszemélyt terhelő járulékokat.  

Az adó alanya a juttatás után megállapítja és megfizeti az őt terhelő szociális hozzájárulási adót. 

Szociális hozzájárulási adó alapja

A személyijövedelemadó-előleg megállapításánál figyelembe vett összeg. Abban az esetben, ha nincs ilyen jövedelem, a járulékalapja a munkaszerződésben meghatározott alapbér, illetve megbízási szerződés esetén a szerződésben rögzített díj. Ha a munkát külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, az adó alapja a szerződéses díj havi összege.

Szociális hozzájárulási adó mértéke

A munkáltató által fizetendő adó 22 százalék. 

Adókedvezmény

A munkáltató több jogcímen is csökkentheti az adófizetési kötelezettségét. A kedvezményekkel jellemzően a hátrányos helyzetben lévő munkavállalók, illetve munkavállalók hátrányos térségekben történő foglalkoztatását ösztönzik, de a magas hozzáadott értéket produkáló munkaerő foglalkoztatását is támogatják. 

További kedvezmény igénybevételének alapját képezhetik többek között a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott személy, megváltozott munkaképességű munkavállaló, a gyermek nevelése során folyósított állami szociális támogatásban részesülő személyek, valamint kutatók foglalkoztatása.

Adóbevallási és adófizetési határidő

A kifizető (munkáltató) a levont személyijövedelemadó-előleggel egyidejűleg a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig köteles a járulékokkal kapcsolatos bevallást benyújtani és az adót megfizetni.

Szakképzési hozzájárulás 

Szakképzési hozzájárulás alanya

A belföldi székhelyű gazdasági társaságok, az egyéni vállalkozók és a belföldön telephellyel, fiókteleppel rendelkező külföldi jogi személyek, amennyiben Magyarországon vállalkozási tevékenységet folytatnak. 

Szakképzési hozzájárulás alapja

A szakképzési hozzájárulás alapja, főszabály szerint, megegyezik a szociális hozzájárulási adó alapjával.

Szakképzési hozzájárulás  mértéke

A szakképzési hozzájárulás mértéke az adó alapjának 1,5 százaléka. 

A szakképzési hozzájárulás teljesíthető gyakorlati képzés szervezésével, illetőleg az adó megfizetésével. A kötelezettség teljesítésének módját a hozzájárulásra kötelezett választja meg. Gyakorlati képzés szervezése esetén a bruttó kötelezettség mértéke a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott alapnormatíva (2017-ben 453 ezer forint/fő/év) alapján csökkenthető.

Adókedvezmény

Ha a csökkentő tételek összege meghaladja a kötelezettség mértékét, a különbözet visszaigényelhető.

Meghatározott ismérvekkel rendelkező munkavállalók foglalkoztatása esetén a szakképzési hozzájárulás alapja csökkenthető a foglalkoztatás első két évében a bruttó munkabér összegével, de legfeljebb munkavállalónként havi 100 ezer forinttal.

Adóbevallási és adófizetési határidő

A hozzájárulásra kötelezetteknek előleget kell fizetniük az adott év első 11 hónapjára. Az előleget havonta kell bevallani és megfizetni a tárgyhót követő hónap 12. napjáig. A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő év január 12. napjáig kell befizetni, illetve a többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni.

Rehabilitációs hozzájárulás 

Rehabilitációs hozzájárulás alanya

A munkaadó rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási rehabilitációjának elősegítése érdekében. 

Rehabilitációs hozzájárulás alapja

Amennyiben a vállalkozásnál foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általuk foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát, akkor megjelenik a hozzájárulásfizetési-kötelezettség.

Rehabilitációs hozzájárulás mértéke

A rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese/fő/év, 2017-ben ez 1  147 500 forint/fő/év. Ezt az összeget az éves fizetendő rehabilitációs hozzájárulás megállapításához az egy tizedes jegyre kerekített átlagos statisztikai állományi létszámból megállapított 5 százalékos kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszámmal kell megszorozni. 

Adóbevallási és adófizetési határidő

A munkaadó a rehabilitációs hozzájárulást a NAV felé köteles megállapítani, illetve bevallani és megfizetni.

3.5.  Önkormányzati adók

A települési önkormányzatok illetékességi területükön dönthetnek települési adók és helyi adók bevezetéséről. Helyi adók a helyi iparűzési adó, az építményadó, a telekadó, a magánszemélyek kommunális adója és az idegenforgalmi adó.

3.5.1.  Települési adó

A települési adó lehet bármilyen adó, feltéve, hogy nem olyan adótárgyat terhel, amelyre már törvényben meghatározott közteher vonatkozik, ideértve a helyi adókat is.

Települési adó alanya

Kizárólag természetes személy lehet.

Települési adó alapja, mértéke, adóbevallás és fizetési határidő

Minden önkormányzat maga dönti el, nincs törvényi kötöttség.

3.5.2.  Helyi iparűzési adó

A helyi iparűzési adó a legszélesebb körben elterjedt és alkalmazott helyi adó. Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység.

Helyi iparűzési adó alanya, alapja

Helyi iparűzési adót köteles fizetni az a vállalkozó, akinek a székhelye vagy a telephelye az adott önkormányzat területén található (állandó jelleg),vagy az önkormányzat területén ideiglenes jelleggel 30 napot meghaladóan vállalkozási tevékenységet végez. 

Az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az alvállalkozói teljesítések értékével, a kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségével, illetve az anyagköltséggel.

Helyi iparűzési adó mértéke

Az adó maximális mértéke az adóalap 2 százaléka. Ettől az önkormányzatok eltérhetnek, dönthetnek úgy is, hogy nem vezetik be.

Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként 5 000 forint.

Adómentesség, adókedvezmény

A vállalkozás jogosult az adóalapja csökkentésére, ha az adóévi működés hónapjai alapján számított adóévi átlagos statisztikai állományi létszáma az előző évhez képest bővül.

Az adókedvezmény összege a létszámnövekmény után 1 millió forint/fő.

Mentes az adó alól a szabályozott ingatlanbefektetési társaság, annak elővállalkozása, illetve ezek projekttársasága.

Mentes az adó alól a beszerző, értékesítő szövetkezet. 

A fentieken túlmenően az önkormányzat is jogosult rendeletében adómentességet, adókedvezményt megállapítani a vállalkozó számára, amennyiben a vállalkozás adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió forintot.

Helyi iparűzési adó bevallási és fizetési határideje 

Helyi iparűzésiadó-előleget évente kétszer, március 15-ig és szeptember 15-ig kell fizetni. Az előző évben 100 millió forint feletti árbevétellel rendelkező vállalkozóknak az adót december 20-ig ki kell egészítenie a várható éves adókötelezettségének megfelelő összegre, egyúttal erről bevallás benyújtására is kötelezett.

A helyi iparűzésiadó-bevallás benyújtásának és az adó megfizetésének határideje a tárgyévet követő év május 31. Az ideiglenes jelleggel végzett tevékenység utáni iparűzési adót legkésőbb a tevékenység befejezése napját követő hó 15. napjáig kell megfizetni. A bevallás az önkormányzati és az állami adóhatósághoz is benyújtható.

3.5.3.  Építményadó

Lakás és nem lakás céljára szolgáló épületek valamennyi helyisége után kell megfizetni, függetlenül annak rendeltetésétől és hasznosításától. 

Építményadó alanya

Az építmény tulajdonosa.

Építményadó mértéke

  • maximum 1 852,1 Ft/m2, vagy
  • a korrigált forgalmi érték maximum 3,6 százaléka.

Fizetési határidő 

Az éves építményadó évente két részletben fizetendő, március 15-ig és szeptember 15-ig.

3.5.4.  Telekadó

Telekadó alanya

A telek tárgyév január elsején regisztrált tulajdonosa.

Telekadó mértéke

  • maximum 336,7 Ft/m2, vagy
  • a korrigált forgalmi érték maximum 3 százaléka.

Fizetési határidő 

Az éves telekadó évente két részletben fizetendő, március 15-ig és szeptember 15-ig.

3.5.5.  Magánszemély kommunális adója

Az adó alanya

Az a magánszemély lehet, aki az év első napján építmény, valamint telek tulajdonjogával, továbbá nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. 

Az adó mértéke

  • építményenként, telkenként, lakásbérleti jogonként maximum 28 624,3 Ft. 

Fizetési határidő 

Az éves adó évente két részletben fizetendő, március 15-ig és szeptember 15-ig.

3.5.6.  Idegenforgalmi adó

Idegenforgalmi adó alanya

Az a magánszemély, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt.

Idegenforgalmi adó  mértéke

  • személyenként és vendégéjszakánként maximum 505,1 forint, vagy
  • a szállásdíj maximum 4 százaléka

Adóbevallási és adófizetési határidő

Az idegenforgalmi adó beszedésére a szállásadó köteles. Az adó befizetésének határideje a beszedést követő hónap 15. napja.

3.6.  Különadók

Különadó alatt az egyes iparágakat/gazdasági szektorokat terhelő adókat értjük (energiaellátók jövedelemadója, pénzügyi szervezetek, hitelintézetek különadója, hitelintézeti járadék, közműadó, távközlési adó, reklámadó, népegészségügyi termékadó, bányajáradék).

Ezekkel az adókkal csak az adott gazdasági szektorban vállalkozóknak kell számolniuk.

3.6.1.  Tranzakciós illeték

A tranzakciós illeték bevezetésének célja a pénzügyi szektor szereplőinek fokozottabb bevonása a társadalmi közös kiadások fedezete biztosításának folyamatába. A pénzügyi tranzakciós illeték a lakossági és vállalati banki, postai tranzakciókra, így egyebek között az átutalási megbízásra, beszedési megbízásra, bankkártyás vásárlásra, csekkbeváltásra, készpénzkifizetésre, készpénzátutalásra, továbbá kölcsöntörlesztésre, pénzváltási tevékenységre, valamint a banki díj és jutalék felszámítására terjed ki.

Tranzakciós illeték alanya, alapja

Az adó a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatóra, a pénzforgalmi szolgáltatóknak nem minősülő, hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézményre, a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézetre, pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítőre terjed ki. Az illetéket minden esetben a szolgáltatónak kell megfizetnie.

Alapja, főszabály szerint, az az összeg, amellyel a pénzforgalmi szolgáltató a fizető fél fizetési számláját megterheli, készpénzutalás esetén az átutalási megbízásban szereplő pénzösszeg, amit az ügyfél készpénzben megfizet. Meghatározott esetekben nem keletkezik illetékfizetési kötelezettség. Többek között a csoportfinanszírozási tevékenység (cash-pool) esetén sem, feltéve, hogy a csoport tagjainak számláit ugyanazon pénzforgalmi szolgáltató vezeti.

Tranzakciós illeték mértéke

Mértéke főszabály szerint az illeték alapjának 0,3 százaléka, de műveletenként legfeljebb 6 ezer forint. A készpénz-kifizetési tranzakciót magasabb, 0,6 százalékos illeték terheli, és az illetékfizetési kötelezettségnek nincs maximuma.

Illetékkedvezmény

A törvény kedvezményt biztosít azon pénzforgalmi szolgáltatóknak, amelyek az ügyfélállományukat (ideértve különösen a hitelállományt) 2017. év végéig jelentősen, 20 százalékot meghaladóan növelni tudják 2015. év végéhez képest. Mértéke az ügyfélállomány-növekedés 0,6 százaléka, összege azonban nem haladhatja meg az adóévi fizetendő tranzakciós illeték 80 százalékát, illetve a 300 millió forintot. A pénzforgalmi szolgáltató az adóévet követően megállapítja a tényleges ügyfélállomány-növekedés mértékét.

Bevallási és befizetési határidő

Az adófizetésre kötelezett adózóknak havonta, a teljesítési napot követő hónap 20. napjáig kell bevallaniuk és megfizetniük az illetéket.

3.6.2.  Népegészségügyi termékadó

A népegészségügyi termékadó bevezetésére a népegészségügyileg nem hasznos élelmiszerek fogyasztásának visszaszorítása és az egészséges táplálkozás előmozdítása, valamint az egészségügyi szolgáltatások, különösen a népegészségügyi célú programok finanszírozásának javítása érdekében került sor.

Népegészségügyi termékadó alanya, alapja 

Azok a személyek, szervezetek, akik/amelyek termékadó-köteles termékeket első alkalommal Magyarországon értékesítenek, vagy külföldről szereznek be, és azt saját előállítású termék gyártásához használják fel alapanyagként, összetevőként és a terméket belföldön értékesítik, népegészségügyi termékadót kötelesek fizetni. Ilyen termékek az üdítőital, az energiaital, az előrecsomagolt cukrozott készítmény, a sós snack, az ételízesítő, az ízesített sör, az alkoholos frissítő, a gyümölcsíz, az alkoholos ital.

Az adó alapja az adóalany által értékesített, beszerzett adóköteles termék mennyisége kilogrammban vagy literben kifejezve. Az adóalap meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni a csomagolás tömegét.

Népegészségügyi termékadó mértéke

Az adó mértéke termékenként változó 

Termék megnevezéseAdó mértéke
Szörp200 forint/liter
Üdítőital7 forint/liter
Energiaital250, illetve 40 forint/liter
Cukrozott kakaópor70 forint/kilogramm
Más előrecsomagolt cukrozott készítmény130 forint/kilogramm
Sós snack250 forint/kilogramm
Ételízesítő250 forint/kilogramm
Ízesített sör és más alkohol frissítő20 forint/liter
Gyümölcsíz500 forint/kilogramm
Alkoholos ital20-900 forint/liter, az alkoholtartalom térfogatszázalékához igazodóan sávosan változó

Adómentességek

Mentesül a termékadó alól az adóköteles termék értékesítését végző adóalany, ha a tárgyévben az adóköteles termékből 50 kilogrammnál vagy 50 liternél kisebb mennyiséget értékesít.

Nem adóköteles a legalább 20 százaléknyi mézet tartalmazó előre csomagolt cukrozott készítmény, ha a cukortartalma legfeljebb 40 százalék.

Az általános forgalmi adóban alanyi mentességben részesülő adóalany vagy a bevallás benyújtására nem kötelezett áfaalany mentesül a termékadó megfizetése alól.

Továbbá a termékadó-fizetési kötelezettség alól mennyiséghez, értékesítéshez, beszerzéshez kötött mentességek kapcsolódhatnak. 

Adóbevallási és fizetési határidő

A bevallási kötelezettséget az adó alanya a rá irányadó áfabevallási időszakra (havi, negyedéves, éves),az általános forgalmi adóra előírt határidőig, a tárgyhót követő hónap 20. napjáig teljesíti. Az általános forgalmi adó alanyának nem minősülő adóalany bevallási kötelezettségét az adóévet követő év második hónapjának 25. napjáig teljesíti.

3.6.3.  Energiaellátók jövedelemadója (Robin Hood-adó)

Az energiaellátók jövedelemadója bevezetésére a lakossági felhasználókat sújtó versenyhátrány csökkentése és megszüntetése, valamint az energiafelhasználás hatékonyabbá tétele, ezáltal az energiafelhasználás költségeinek csökkentése érdekében került sor.

Energiaellátók jövedelemadójának alanya, alapja

Az energiaellátó vállalatok, a közszolgáltatók, a külföldi vállalatok magyarországi telephelye is kötelezettek az energiaellátók jövedelemadójának megfizetésére. 

Az adó alapja a módosított adózás előtti eredmény.

Energiaellátók jövedelemadójának mértéke 

Az adó mértéke az adóalap 31 százaléka. 

Adókedvezmény

A társasági adóban fejlesztési adókedvezményt, illetve energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások kedvezményét érvényesíteni jogosult adóalany a számított adó 50 százalékáig vehet figyelembe adókedvezményt.  

Adóbevallási és adófizetési határidő

Az energiaellátók jövedelemadójáról a bevallási, adófizetési kötelezettséget május 31-ig kell teljesíteni. 

Az adó alanya kötelezett az adóelőleg fizetésére. A jövedelemadó-előleg havonta vagy negyedévente, egyenlő részletben esedékes annak függvényében, hogy az előző évi fizetendő adó meghaladta-e a törvényben meghatározott összeget, vagy sem. Az adóelőleget az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészíteni, erről a bevallást a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig kell bevallani és ugyanezen határidőig megfizetni.

3.6.4.  Távközlési adó

A távközlési adó bevezetésével a jogalkotó a távközlési szektor szereplőit kívánta bevonni a társadalmi közös kiadások fedezete biztosításának folyamatába.

Távközlési adó alanya, alapja

A távközlési adó (telefon- vagy SMS-adó) a távközlési szolgáltatást terheli. Alanya a Magyarországon távközlési szolgáltatást nyújtó természetes személy, jogi személy vagy egyéb szervezet. 

Az adó alapja a hívószámról indított hívások időtartama, illetve a küldött üzenetek száma.

Távközlési adó mértéke 

Mértéke híváskezdeményezésnél magánszemély előfizető esetén percenként 2 forint, nem magánszemély előfizető esetén percenként 3 forint, SMS- és MMS-üzenetnél magánszemély esetén darabonként 2 forint, nem magánszemély esetén darabonként forint. A kiszabható adó mértékének azonban van maximuma, mely hívószámonként magánszemély esetében legfeljebb 700 forint havonta, nem magánszemély esetén pedig 5 000 forint havonta.

Adóbevallási és adófizetési határidő

A szolgáltató az adót a hívást, üzenetküldést követő második hónap 20. napjáig vallja be és fizeti meg külön erre a célra rendszeresített bevallási nyomtatványon.

3.6.5.  Reklámadó

A magyar reklámadó egyike a legújabb adótörvényeknek. Az arányos közteherviselés jegyében Magyarországon adóköteles a reklámnak médiaszolgáltatásban, Magyarországon kiadott, vagy terjesztett magyar nyelvű sajtótermékben, szabadtéri reklámhordozón, ingatlanon, gépjárművön, nyomtatott anyagon,  interneten magyar nyelven, vagy magyar nyelvű internetes oldalon történő közzététele, illetve annak megrendelése.

Reklámadó alanya 

Az adó alanya a reklám közzétevőjének minősülő médiatartalom-szolgáltató, lapkiadó, a meghatározott eszközt reklámozás céljára hasznosító, valamint a reklámot interneten közzétevő személy. 

Az adóalanyt illetőségtől függetlenül terheli adókötelezettség. A Magyarországon nyilvántartásba nem vett külföldi vállalkozás köteles adószámot kérni a magyar adóhatóságtól. Amennyiben a külföldi vállalkozás ezt vagy egyéb, a reklámadóval összefüggő kötelezettségét nem teljesíti, az általános szabályoktól eltérő, emelt összegű szankciókkal kell számolnia.

A reklám közzétevője, meghatározott kivételektől eltekintve, köteles megrendelője részére a reklámadó-kötelezettségének fennállásáról nyilatkozatot adni. Amennyiben ezt elmulasztja, a megrendelő köteles reklámadót fizetni.

Reklámadó alapja 

A reklámközzétevők által fizetendő adó alapja az adóköteles tevékenységből származó módosított adóévi nettó árbevétel. Saját célú reklámról beszélünk, ha az adott reklám közzétevője és megrendelője ugyanaz a személy. A 2017-es módosítás után saját célú reklám után már nem kell adót fizetniük a reklámközzétevő cégeknek. 

A reklámközzététel megrendelője esetén az adó alapja a havi reklámköltség.

Reklámadó mértéke 

A reklámközzétevő által fizetendő reklámadó mértéke

  • az adóalap 100 millió forintot meg nem haladó része után 0 százalék,
  • az adóalap 100 millió forintot meghaladó része után 7,5 százalék.

A reklámmegrendelő által fizetendő reklámadó mértéke a havi 2,5 millió forintot meghaladó reklámöltség 5 százaléka.

Adóbevallási és fizetési határidő

A reklámadót a reklámközzétevőnek évente kell bevallani és megfizetni az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig. Adóelőleg fizetésére kötelezett adózók évente kétszer adóelőleget kötelesek fizetni, és az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig feltöltési kötelezettség is terheli őket. 

A reklámközzétevő legkésőbb a reklám közzétételről kiállított számlán köteles nyilatkozatot adni a megrendelője felé, kivéve, ha mentes a nyilatkozat kiadása alól. A kötelezően kiadandó nyilatkozat hiányában a reklám közzétételét megrendelő vállalkozás válik a reklámadó alanyává. A megrendelő köteles a havi 2,5 millió forintot meghaladó reklámköltései után a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig az adót bevallani és megfizetni. A megrendelői adófizetési kötelezettség esetén az adó mértéke egységesen 5 százalék.

Mentesül a megrendelő az adókötelezettség alól, ha a nyilatkozatot kérte a reklám közzétevőtől, és az felszólítás ellenére sem adta, és a megrendelő e tényről tájékoztatja az adóhatóságot.

A Reklámadótörvény jelenleg módosítás alatt áll. Összefoglalónkat frissíteni fogjuk, amint a módosítások hatályba lépnek.

3.6.6.  Pénzügyi szervezetek, hitelintézetek különadója, a hitelintézetek járadéka

A köznyelvben csak bankadóként ismert, a pénzügyi szervezetek egy szélesebb körét érintő közterhek bevezetésének indoka a pénzügyi szektor szereplőinek fokozottabb bevonása a társadalmi közös kiadások fedezete biztosításának folyamatába.

Pénzügyi szervezetek, a forgalmazó és a befektetési alap különadója

Adó alanya, alapja

A különadóval érintett pénzügyi szervezetek a következők: bankok, szakosított hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, befektetési vállalkozások, a tőzsde, a befektetésialap-kezelők, kockázati tőkealap-kezelők.

Különadó fizetésére köteles továbbá a forgalmazó az általa Magyarországon forgalmazott, értékpapírszámlán nyilvántartott külföldi kollektív befektetési értékpapír után, illetve a befektetési alapkezelő által kezelt Magyarországon bejegyzett befektetési alap befektetési jegy.

A pénzügyi szervezetek különadóalapja az egyes pénzügyi szervek meghatározott éves beszámoló adataiból számított, módosított mérlegfőösszeg, korrigált árbevétel.

A forgalmazó és befektetési alap esetében a különadó alapja a törvényben meghatározott befektetési értékpapírok, befektetési jegyek forintban meghatározott törvény alapján számított értéke.

Adó mértéke

Hitelintézetenként eltérő a fizetendő különadó mértéke. Hitelintézetek esetében az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék, az e feletti összegre 0,21 százalék. 

Egyéb pénzügyi szervek esetén az adóalap 5,6 százaléka, illetőleg 6,5 százaléka. 

A forgalmazó és befektetési alap esetében a különadó mértéke az adóalap 0,05 százaléka.

Adóbevallási és fizetési határidő

Az adó megállapításának módja (alapja és mértéke) az egyes kötelezetteknél eltérően került meghatározásra. 

A pénzügyi szervezet a különadót 2017. március 10-ig megállapítja, és az esedékességének megfelelő részletezésben külön nyomtatványon bevallja, valamint negyedévenként, a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig négy egyenlő részletben megfizeti.

A forgalmazó, illetve a befektetési alapkezelő a befektetési alap különadó-kötelezettségét negyedévente, az éves adómérték egy negyedét figyelembe véve, a negyedévet követő hónap 20. napjáig állapítja meg, vallja be és fizeti meg.

Hitelintézetek különadója

Adó alanya, alapja, mértéke 

A hitelintézetek a pénzügyi szervezetek különadóján kívül kötelesek a kizárólag hitelintézeteket terhelő 30 százalékos mértékkel megállapítandó különadó megfizetésére is. Az adó megállapításakor tekintettel kell lenni a pénzintézetek különadójaként fizetendő összegre.

3.6.7.  Közműadó

A közműadó a közművezetékek tulajdonlását terheli. Közművezeték többek között a vízellátási, földgáz-, hő- és villamosenergia-ellátási, hírközlési igény kiszolgálását lehetővé tevő vezeték, amely közterületen vagy közterületnek nem minősülő földrészleten van.

Közműadó alanya

Aki a naptári év első napján a közművezeték tulajdonosa, illetve a közművezeték üzemeltetője az állam vagy helyi önkormányzat tulajdonában álló közművezeték esetén.

Közműadó alapja

A közművezeték nyomvonalának méterben kifejezett hossza.

Közműadó mértéke

A vezeték nyomvonalhosszának minden megkezdett métere után 125 forint. 

A hírközlési vezeték tulajdonosa sávosan progresszív módon fizeti meg az adó összegét. 

Adómentesség

Új nyomvonalon létesített közművezeték esetén már nem az üzembehelyezést követő év első napjától, hanem a tényleges használatbavételt követő 6. év 1. napjától áll fenn, vagyis az ilyen vezeték után a létesítéstől számított 5 évig nem kell adót fizetni.

Adóbevallási és adófizetési határidő

A közműadó-bevallást évente kell teljesíteni, a naptári év márciusának 20. napjáig. Az adott évre járó adót évi két egyenlő részletben, március 20-ig és szeptember 20-ig kell megfizetni.

3.6.8.  Bányajáradék

Az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia természetes előfordulási helyükön állami tulajdonban vannak. A bányavállalkozó által kitermelt ásványi nyersanyag a kitermeléssel, az energetikai célra kinyert geotermikus energia a hasznosítással a bányavállalkozó tulajdonába megy át.

A kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia után az államot részesedés, bányajáradék illeti meg.

Bányajáradék alanya 

Bányajáradékot fizet a bányavállalkozó, az ásványi anyagok bányászatára engedéllyel rendelkező, a bányafelügyelet engedélyétől eltérő, más hatósági engedély alapján ásványi anyagot kitermelő engedélyes, valamint a kitermelésre jogosult, és a geotermikus energiát kitermelő jogalany

Bányajáradék alapja 

A bányajáradék alanya általa kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia, illetve földalatti szénelgázosítással történő kitermelés esetében az általa igénybevett ásványi nyersanyag.

Bányajáradék mértéke

Az adó mértéke a kitermelt, igénybevett, felhasznált ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező értéknek, illetve a kitermelt geometrikus energia értékének meghatározott százaléka.

Adóbevallási és adófizetési határidő

A bányajáradékot önbevallás útján kell meghatározni. A bányajáradék-önbevallást akkor is be kell nyújtani, ha az adott időszakban bányajáradékfizetési-kötelezettség nem keletkezett. A bevallást kőolaj, földgáz és a széndioxid esetében havonta, a tárgyhót követő hónap 20. napjáig, egyéb ásványi nyersanyagok és a kinyert geotermikus energia után negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig kell megküldeni a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Járadékbevételi Osztályához és ezzel egyidejűleg megfizetni a bányajáradék összegét a központi költségvetés elkülönített számlájára. 

3.7.  Egyéb adók, illetékek

3.7.1.  Egészségügyi hozzájárulás (EHO)

Magyarországon az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásával összefüggésben egészségügyi hozzájárulást kell fizetni egyes olyan adóköteles jövedelmek után, amelyek nem társadalombiztosításijárulék-kötelesek, valamint amelyek nem képezik a szociális hozzájárulási adó alapját. Az EHO fizetésére kötelezettek köre és az EHO mértéke jövedelemszerzési jogcímenként változó.

Egészségügyi hozzájárulás alanya, alapja

Az egészségügyi hozzájárulás alanya az a vállalkozás, amely belföldi illetőségű magánszemélynek nem társadalombiztosításijárulék-köteles jövedelmet juttat. Ha az egészségügyi hozzájárulás alapját képező jövedelem nem kifizetőtől származik, vagy a kifizetőt e jövedelem után nem terheli jövedelemadó-megállapítási kötelezettség, az egészségügyi hozzájárulás a jövedelmet szerző belföldi magánszemélyt terheli.

A magánszemély által megszerzett egyes tőkejövedelmek, illetve ingatlanbérbeadás után EHO-t kell fizetni, az EHO alanya a jövedelemszerző magánszemély. 

Az EHO alapja a magánszemély által megszerzett jövedelem. Ha a magánszemély természetben szerez jövedelmet és az EHO-t nem lehet levonni, az EHO alapja a jövedelem 1,19 szerese.

Egészségügyi hozzájárulás mértéke

A fizetendő egészségügyi hozzájárulás mértéke jövedelemszerzési jogcímenként változó.

22 százalékos mértékű EHO terheli:

  • az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adóalap-számításnál figyelembe vett azon jövedelmet, ami után társadalombiztosítási járulékot, szociális hozzájárulási adót nem kell fizetni,
  • a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások adóalapként meghatározott összegét,
  • a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összegét.

14 százalékos mértékű EHO terheli:

  • a munkáltató által adott a béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott összegét, 
  • az adóévben megszerzett vállalkozásból kivont jövedelmet, 
  • az értékpapír-kölcsönzésből, osztalékból származó, árfolyamnyereségből származó jövedelmet,
  • az ingatlan bérbeadásából származó, egymillió forintot meghaladó jövedelem egészét,
  • a választása alapján a külföldi illetőségű előadóművész Magyarországon kifejtett tevékenységével összefüggésben megszerzett jövedelmét.

A 14 százalékos egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettség maximuma éves szinten 450 ezer forint (amely bizonyos feltételek fennállása esetén csökkenthető).

Adóbevallási és adófizetési határidő

A kifizetőnek a magánszemély részére fizetett összegből le kell vonnia az egészségügyi hozzájárulást. Általános szabály szerint havonta a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig kell a bevallást benyújtani és az adót megfizetni. Ha nem kifizetőtől származik a jövedelem, a magánszemélynek negyedévente kell az EHO-t megfizetnie, de csak az éves jövedelemadó-bevallásban kell bevallania. 

3.7.2.  Gépjárműadó

A gépjármű forgalomba helyezését követően gépjárműadó-kötelezettség keletkezik. A gépjárműadó célja a motorizációval járó közterhek arányosabb elosztása, az önkormányzatok bevételeinek növelése, a közúthálózat karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges források bővítése. 

Gépjárműadó alanya, tárgya

A járműnyilvántartásban szereplő gépjármű üzembentartója vagy tulajdonosa. 

Gépjárműadó mértéke

Az adó mértéke a személygépkocsi esetén annak gyártási évétől és teljesítményétől, teherautó és autóbusz esetén pedig annak súlyától függően változik. Az adó személygépkocsi esetén kilowattonként 140 és 345 forint között kerül megállapításra.

Busz, lakókocsi esetén az adó a nyilvántartásban feltüntetett saját tömeg, nyerges vontató esetén, a saját tömeg kétszerese növelve a vontatható össztömeg meghatározott részével, tehergépjármű esetén a saját tömeg plusz raksúly 50 százaléka alapján, minden megkezdett 100 kilogramm után kerül megállapításra, 850 vagy 1 380 forintos mértékkel kerül kiszabásra. 

Adómentesség

Környezetkímélő gépkocsik után nem kell gépjárműadót fizetni.

Adóbevallási és adófizetési határidő

Az éves gépjárműadó évente két részletben fizetendő, a tárgyév március 15. napjáig, valamint a tárgyév szeptember 15. napjáig.

3.7.3.  Cégautó adó

Cégautóadót kell fizetni a nem magánszemély tulajdonában lévő, vagy olyan személygépkocsik után, melyekkel kapcsolatban a magánszemély költséget, ráfordítást vagy értékcsökkenést számol el.

Cégautóadó alanya

Az adó a személygépkocsi tulajdonosát terheli. Pénzügyi lízing esetén a hatósági nyilvántartásba bejegyzett lízingbe vevő, illetve bérlő.

Cégautóadó mértéke

A személygépkocsi teljesítménye és környezetvédelmi besorolása függvényében havi 7 700 és 44 ezer forint közé esik. A kétszeres adóztatás kizárása érdekében a cégautóból levonható a megállapított gépjárműadó. 

Adómentesség

Környezetkímélő gépkocsik után nem kell cégautóadót fizetni. 

Adóbevallási és adófizetési határidő 

A bevallást benyújtani és az adót megfizetni negyedévente kell, a negyedévet követő hónap 20. napig.

3.7.4.  Regisztrációs adó

A Magyarországon forgalomba hozott gépjárművek után regisztrációs adót kell fizetni, vagyis a forgalombahelyezés feltétele az adó megfizetése. Az adó import, Európai Közösségen belüli beszerzés és gépjármű-átalakítás esetén is fizetendő.

Regisztrációs adó alanya

Az adó alanya az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, akinek/amelynek a nevére a forgalombahelyezést kezdeményezik, vagyis az a személy, aki/amely a forgalombahelyezést követően a törzskönyvben is mint tulajdonos lesz feltüntetve. Import esetében – ha az importra kifejezetten azért kerül sor, mert a gépjárműveket forgalomba kívánják helyezni – az adó alanya az importőr lesz.

Regisztrációs adó mértéke

A személygépkocsik után fizetendő adó 45 ezer és 4 800 ezer forint között kerül megállapításra a gépkocsi életkorának, környezetvédelmi besorolásának és műszaki tulajdonságának függvényében. A hibrid meghajtású személygépkocsik után a fizetendő regisztrációs adó egységesen 76 ezer forint. 

Adómentesség

Az adófizetési kötelezettség alól mentesülnek az elektromos meghajtású, kizárólag elektromos úton tölthető személygépkocsik.

3.7.5.  Biztosítási adó

Biztosítási adókötelezettség terheli a biztosítási szolgáltatást nyújtó biztosítót abban az esetben, ha a biztosítási kockázat felmerülésének helye Magyarország. Biztosítási szolgáltatás a casco, valamint a vagyon- és baleset-biztosítás nyújtása. 

Biztosítási adó alanya

Az adó alanya a biztosító. Adóalany az Európai Gazdasági Térség tagállamában székhellyel rendelkező vagy a harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe, továbbá a határon átnyúló biztosítási szolgáltatást nyújtó is, feltéve, hogy ezen külföldi székhelyű biztosítók Magyarországon adóköteles biztosítási szolgáltatást nyújtanak.

Biztosítási adó alapja

Az adó alapja a biztosítási díj.

Biztosítási adó mértéke

Az adó mértéke casco esetén a bruttó biztosítási díj 15 százaléka, vagyon- és baleset-biztosítás esetén a bruttó biztosítási díj 10 százaléka. 

Amennyiben a megelőző évben a biztosító casco, illetve vagyon- és baleset-biztosítási szolgáltatásból származó biztosításidíj-bevétele nem érte el a 8 milliárd forintot, abban az esetben kedvezményes adómértékek alkalmazandóak. Az adóévi összesített casco, valamint vagyon- és balesetbiztosításból származó díjbevétel 100 millió forintot meg nem haladó része után a normál adómérték 25 százaléka, míg a 100 millió forintot meghaladó, de 700 millió forintot meg nem haladó része után a normál adómérték 50 százaléka alapján kell a biztosítási adót meghatározni.

Adóbevallási és adófizetési határidő

A biztosító az adót a biztosítási díj, díjrészlet elszámolása hónapját követő hónap 20. napjáig állapítja meg, vallja be az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon és fizeti meg.

3.7.6.  Illetékek

Magyarországon öröklés, ajándékozás és visszterhes vagyonátruházás esetén vagyonszerzési illetéket, a közigazgatási hatósági és bírósági eljárásért eljárási illetéket, a cégbíróságok törvényességi felügyeleti tevékenységéért felügyeleti illetéket kell fizetni.

Visszterhes vagyonátruházási illeték

Illeték tárgya

Az ingatlan, a törvényben meghatározott ingó és vagyoni értékű jog megszerzése visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik. Az illetékfizetési kötelezettség a vagyonszerzőt terheli.

Az illetékfizetési kötelezettség a következő vagyoni értékű jogokra és ingókra terjed ki:

  • az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése, továbbá e jognak a megszüntetése folytán bekövetkező vagyonszerzés,
  • az ingatlanon fennálló haszonélvezet gyakorlásának átengedése,
  • ingónak hatósági árverésen történő megszerzése,
  • gépjármű, illetőleg pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése,
  • közterületen álló, ingatlannak nem minősülő felépítmény tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése,
  • az önálló orvosi tevékenység praxisjogának megszerzése,
  • értékpapír öröklési szerződéssel való megszerzésére, belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy) megszerzésére.

Illeték mértéke

A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke a megszerzett vagyon forgalmi értéke után 4 százalék, ingatlan, illetve belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4 százalék, a forgalmi érték ezt meghaladó része után pedig 2 százalék, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint.

Gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke a jármű hajtómotorának teljesítményétől és a jármű korától függően 300 Ft/kW és 850 Ft/kW között alakul.

Mentesség

Az illetékkötelezettség alól mentes többek közt:

  • a vállalkozó által értékesítési célra újonnan épített lakás tulajdonjogának megvásárlása,
  • a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak),valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át és lakóházépítési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozatott tesz,
  • ingatlan, vagy belföldi ingatlannal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét kedvezményezett eszközátruházás keretében történő megszerzése,
  • ingatlan, vagy belföldi ingatlannal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét kapcsolt vállalkozások közötti átruházása, ha a vagyonszerző főtevékenysége ingatlan bérbeadása, üzemeltetése, vagy ingatlan adásvétele,
  • ingatlan visszlízing konstrukcióban történő megszerzése,
  • egyenes ági rokonok, házastársak egymás közötti ügyletében megvalósuló vagyonátruházás,
  • házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyon megszerzése.

Öröklési és ajándékozási illeték

Illeték tárgya

Az öröklési és az ajándékozási illeték tárgya a haláleset folytán, illetve az ajándékozással történt vagyonszerzés.

Illeték alanya

Az örökös, illetve a megajándékozott személy.

Illeték mértéke

Az örökösödési és ajándékozási illeték általános mértéke 18 százalék, lakástulajdon és lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetében 9 százalék.

Mentesség

Mentes az örökösödési és ajándékozási illeték alól az egyenes ági rokonok és házastársak közötti öröklés és ajándékozás, továbbá a túlélő házastárs öröklés tekintetében.

Eljárási illeték

Illeték tárgya

Általában a közigazgatási hatósági eljárásért eljárási illetéket, vagy igazgatási szolgáltatási díjat, míg a bírósági eljárásért eljárási illetéket kell fizetni.

Illeték alanya

Az eljárás megindítását kérő személy, aki azt kérelmenként fizeti meg.

Illeték alapja, mértéke

Az illeték az eljárás tárgyának az értékének függvényében, vagy tételesen kerül meghatározásra.

3.8.  Kettős adóztatást elkerülő egyezmények

Magyarország számos országgal kötött a kettős adóztatást elkerüléséről szóló egyezményt. A Függelék 1. pontja ezeket az országokat tartalmazza.

3.9.  A transzferárakkal kapcsolatos szabályozás

A magyar transzferár-szabályozás összhangban áll az  OECD transzferár-irányelvekben foglalt szabályozással.

A kapcsolt vállalkozásoknak az egymás közötti szerződéseik során olyan árat kell meghatározniuk, ami megegyezik a hasonló körülmények és független felek között alkalmazott árral. Amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek hasonló körülmények esetén egymás között alkalmaznának, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték különbözetével az adóalapot módosítani kell, illetve lehet. Az adózónak a különbözettel növelnie kell az adózás előtti eredményét, amennyiben az eltérés következtében alacsonyabb adózás előtti eredményt ért el, mint a szokásos piaci ár mellett ért volna el.

Amennyiben magasabb adózás előtti eredményt ért el, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett elért volna, meghatározott feltételek teljesülése esetén a különbözettel csökkentheti az adóalapot.

Transzferár-nyilvántartás készítésének kötelezettsége terheli általánosan az adóalanyt a kapcsolt vállalkozásával kötött hatályos szerződése, megállapodása alapján, amennyiben az adóévben teljesítés történt. Nem köteles transzferár-nyilvántartást készíteni az adóév utolsó napján a mikro- és kisvállalkozásnak minősülő adózó.

Nem terheli transzferár-nyilvántartás készítésének kötelezettsége a kapcsolt vállalkozásokat, ha a szerződés alapján történő teljesítések értéke az adóévben az általános forgalmi adó nélkül számított szokásos piaci áron nem haladja meg az 50 millió forintot. Az értékhatár megállapításánál az összevonható szerződések alapján történő teljesítések értékét együttesen kell figyelembe venni. Továbbá nem terheli transzferár-nyilvántartási kötelezettség szolgáltatás, termékértékesítés ellenértékének kapcsolt vállalkozás(ok) részére változatlan összegben, illetve értéken történő átterhelését, feltéve, hogy a szolgáltatást nyújtó, terméket értékesítő kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll az adózóval, a költséget viselő féllel.

A szokásos piaci árat a következő módszerek valamelyikével kell meghatározni:

  • összehasonlító árak módszerével,
  • viszonteladási árak módszerével,
  • költség és jövedelem módszerrel,
  • ügyleti nettó nyereségen alapuló módszerrel,
  • nyereségmegosztásos módszerrel,
  • egyéb módszer alapján, ha a szokásos piaci ár a fenti pontokban foglaltak alapján nem határozható meg.

Az adóhatóság kérelemre határozattal állapítja meg a kapcsolt vállalkozások közötti jövőbeni ügyletben érvényesíthető szokásos piaci árat. Az eljárás díja 500 ezer forinttól 10 millió forintig terjed, az ügylettől függően.

Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább