Doing Business in Hungary

Általános tudnivalók

1.1.  Áttekintő bemutatás

abra_1-1.jpg

  • Terület: 93 036 km²
  • Főváros: Budapest
  • Hivatalos nyelv: magyar
  • Pénznem: magyar forint, Ft, HUF aktuális irányadó kamat és árfolyamok
  • Államforma: köztársaság
  • Népesség: 9 797 561 fő
  • Nemzetközi repülőtér: Budapest Ferihegy, BUD
  • OECD tagság kezdete: 1996
  • Csatlakozás az Európai Unióhoz: 2004. május 1.

Magyarország image-filmek:
Hungary - World of Potentials  
Budapest Business Region - Get Engaged
Itthon a legjobb... Minden élménnyel több leszel!

1.2.  Földrajz és éghajlat

Magyarország Közép-Európában a 44. és 48. északi szélességi és a 16. és 22. keleti hosszúsági körök között terül el, 93 036 km2 területen. Északon Szlovákiával, keleten Ukrajnával és Romániával, délen Szerbiával, Horvátországgal és Szlovéniával, nyugaton Ausztriával határos.

Az ország területének jelentős része alföld és középhegység, a legmagasabb hegycsúcs a Kékes is csak 1 014 méter magas. Két nagy folyója, a Duna és a Tisza hajózható. Magyarországon található Közép-Európa legnagyobb tava, a Balaton. Az ország természeti kincsei között a termőföldet és a vizeket tartják számon, ez utóbbiba a folyóvizek és tavak mellett a kiváló minőségű artézi és rendkívül változatos összetételű termálvizek is beletartoznak.

Magyarország éghajlata kontinentális, de az országot elérik nyugatról az óceáni, délről pedig a mediterrán éghajlat hatásai is. A nyár általában 25-30 °C közötti hőmérséklettel meleg, napos, néhány hét kánikulával, amikor akár a 35-38 °C fokot is meghaladhatja a nappali hőmérséklet. A telek hidegek, -10-0 °C fok közötti hőmérséklettel. A tavasz és az ősz gyakran rövid és általában csapadékos.

1.3.  Népesség

Magyarország lakossága 2001 óta folyamatosan csökken. 2018. január 1-jei adatok szerint Magyarország teljes népessége 9 797 561 fő volt. A népességcsökkenés megállítása kiemelt kormányzati cél. A korfa öregedő demográfiai képet mutat.

Az ország lakosságának közel 20 százaléka Budapesten és vonzáskörzetében él. Ennek oka többek között a főváros kiemelt szerepe az ország felsőoktatási, közigazgatási és gazdasági életében, illetve a közlekedési infrastruktúra. Az erős budapesti centralizáció mellett az ország nagy és közepes településein élők száma is jelentős, jellemző a kis településekről való elvándorlás.

Etnikai összetételét tekintve a lakosság túlnyomó része magyar, de a szomszédos országokból és a történelem során betelepült népek közül több erős kisebbségi képviselettel rendelkezik. Ezek jelentőségük sorrendjében: cigányok, németek, horvátok, szlovákok, románok, ukránok, szerbek és szlovének.

1.4.  Történelem

A magyar törzsek hosszú vándorlás után a 9. században telepedtek le a Kárpát-medencében. A törzsek egységes vezetés alá vonása a 10. században nagyrészt lezajlott. Az itt élők keresztény vallásra való áttérítése I. (Szent) István király nevéhez fűződik és több évtizedet vett igénybe. Magyarország megalapításának időpontját Istvánnak a római pápától származó koronával való királlyá koronázásától származtatják.

A középkorban a királyság központosítását és az állam megszilárdulását a tatárjárás pusztításai ellenére is sikerült elérni. A magyar Árpád-házat először az Anjou-királyok követték a trónon, akik az országot európai nagyhatalommá emelték. Az őket követő királyok a politikai és gazdasági szerepek mellett Magyarország kulturális életének jelentőségét is növelték, az ország a reneszánsz korszakban virágzott, ennek az oszmán hódoltság vetett véget.

Az újkor elejére az ország politikai ereje is csökkent, majd az oszmán betöréssel 1541-ben három részre szakadt. Az országnak az oszmánoktól való visszafoglalásáért folytatott harcok következtében szinte teljesen pusztává vált, a középső országrész és a korábban oszmán hűbéres Erdély felett könnyen szerezett erős befolyást a nyugati országrészt uraló Habsburg Birodalom. A 18. század elejétől az I. világháborúig Magyarország a Habsburg birodalom része volt.

Az I. világháborút követően Magyarország köztársaságként vált függetlenné. Az ország új határai a trianoni békeszerződésben 1920. június 4-én kerültek rögzítésre, amivel az ország végleg elveszíttette háború előtti területének és lakosságának kétharmadát. A békeszerződés és a II. világháború közötti években Magyarország államformáját tekintve ismét királyság volt, de az országot kormányzó vezette.

A II. világháborúban Magyarország az elvesztett területek visszacsatolásának reményében Németország oldalán lépett hadba 1941-ben. 1944-ben német megszállás alá került az ország. A németek legyőzésével a szovjet csapatok szállták meg a jelentős emberveszteséget és anyagi károkat elszenvedett országot.

A párizsi békeszerződés megerősítette a Trianonban rögzített határokat. A háborút követő csaknem négy évig tartó parlamenti demokrácia időszaka 1949 augusztusában a szovjetek által támogatott kommunista párt hatalomátvételével és az egypártrendszer kialakulásával ért véget. Az ország az 50-es évek első felében a sztálini totalitarizmus mintájára épült, amivel szemben 1956-ban a munkásság és az ifjúság vezetésével kirobbant a forradalom. A forradalom szovjet csapatok általi leverését követően a kommunista hatalom ismét megerősödött, de a Szovjetunió által irányított szocialista tömb többi országához képest a diktatúra viszonylag enyhe maradt (gulyás-kommunizmus).

A 80-as évek közepétől lazuló szovjet befolyás készítette elő az 1989-es rendszerváltást, ami a Magyar Köztársaság 1989. október 23-ai kikiáltásával politikai értelemben megtörtént. 1990-ben zajlottak le az első demokratikus országgyűlési és önkormányzati választások. A teljes demokratikus átalakulás és az új intézményi rendszer megszilárdulása a gazdasági élet gyökeres átalakulása mellett párhuzamosan történt.

Magyarország 1990-től az euroatlanti integrációra törekedett, 1999 óta tagja a NATO-nak, 2004. május 1-től az Európai Uniónak és 2007 decemberében csatlakozott a Schengeni Övezethez.

1.5.  Politikai és jogi környezet

A Magyar Köztársaság politikai berendezkedése 1990 óta parlamentáris demokrácia. A népképviselet legfőbb szerve az Országgyűlés. Az országgyűlési képviselőket közvetlen választás során négyévente szavazzák meg a választók. Az Országgyűlés választja a köztársasági elnök javaslatára a miniszterelnököt, aki megalakítja a kormányt. A kormány tagjait a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A köztársasági elnököt az Országgyűlés választja meg öt éves időtartamra.

A köztársasági elnök első sorban diplomáciai feladatokat lát el, de ő jelöli ki a választások időpontját és a köztársasági elnök jóváhagyása szükséges az Országgyűlés által elfogadott jogszabályok hatályba lépéséhez.

A 15 tagú Alkotmánybíróság az a független fórum, ahol a jogszabályok alkotmányosságának vizsgálata lehetséges. Az 1949-ben készült, a rendszerváltás kapcsán 1989-ben módosított alkotmány helyébe 2012. január 1-jével új alaptörvény lépett, amely tükrözi az európai és az általános nemzetközi irányelveket.

Magyarország közigazgatási szempontból 19 megyére és az önálló régiót képviselő fővárosra osztható, fejlesztési, valamint statisztikai szempontból pedig 7 régióra.

1.6.  Oktatás és kultúra

A magyar oktatási rendszer alap- közép- és felsőoktatási szintekre tagozódik, ezen belül különböző rendszerű intézmények választhatók mind állami, mind magán üzemeltetésben. Magyarország 1999-ben csatlakozott a bolognai folyamathoz.

1.7.  Gazdasági információk

A magyar gazdaság ágazati szerkezete nagy vonalakban megfelel a hasonló fejlettségű országokénak.

A szolgáltató ágazat a GDP szűk kétharmadát képviseli. A szolgáltató ágazatokon belül az úgynevezett magánszolgáltatások (kereskedelem, idegenforgalom, pénzügyi és egyéb gazdasági szolgáltatások) fejlettsége magas szintű. Magyarország kivitelében a szolgáltatások viszonylag jelentős súlyt képviselnek, különösen a gazdasági szolgáltatások területén. A közlekedési ágazatban (részben magán, részben állami) kedvező földrajzi elhelyezkedésünk optimális feltételeket kínál a tranzitforgalomnak. Az állami szolgáltató ágazatok (egészségügy, oktatás, közigazgatási szolgáltatások) nem fejlődtek a többi szolgáltatási ághoz hasonló mértékben, ezek fundamentális átalakítása aktuális kérdés.

Az agrárium, amely terén Magyarország különösen kedvező éghajlati adottságokkal rendelkezik, a GDP körülbelül 4 százalékát reprezentálja. Az ipar – a nemzetközi trendeknek megfelelően – a GDP termelésének mintegy egynegyedét képviseli. Az elmúlt években azok az iparágak tudtak növekedni, amelyek elsősorban exportra termeltek. Az iparági eltolódások ezért a kivitelben kiemelkedő szerepet játszó gépjármű-ipar, híradás- és számítástechnikai ipar előretöréséről tanúskodnak, miközben az élelmiszeripar és a könnyűipar jelentősen vesztett pozíciójából, az építőipar pedig a válság hatásai miatt továbbra is nehéz helyzetben marad. Az élelmiszeripar esetében a lemaradás részben az uniós csatlakozás kedvezőtlen feltételeivel magyarázható. A korábban komoly hagyományokkal rendelkező könnyűipar ma már csak nyomokban létezik – a fejlett országok közé tartozó Magyarország is vesztett pozícióiból a dél-kelet-ázsiai exporttal szemben.

1.8.  Aktuális gazdasági kép

2017-ben a várakozásoknál kedvezőbben alakult a világgazdaság teljesítménye. Az eurózónában a politikai kockázatok mérséklődése mellett ciklikus nekilendülés kezdődött, amit támogat a továbbra is expanzív monetáris politika. Az irányadó kamat 2016 márciusa óta változatlan, s az EKB folytatta eszközvásárlási programját is. Európa meghatározó gazdaságában optimista a hangulat, a német konjunktúramutatók rekord magasságban vannak. Gyorsan bővült a kormányzati költekezés (nem függetlenül a menekültekhez kapcsolódó tevékenységektől),nőttek a beruházások, és a magánfogyasztás is élénk volt. A munkaerőpiaci folyamatok továbbra is kedvezőek, a foglalkoztatás – ha lassuló ütemben is – tovább bővült, jelentős a jövedelmek emelkedése; mindez erősíti a fogyasztást. A német növekedés hagyományos húzóereje, az export – a világpiaci konjunktúrát kihasználva –az első félévben 6 százalékkal nőtt. A fogyasztás azonban dinamizálta az importot is, amely 9 százalék feletti ütemben bővült, így a nettó export mérsékelte a növekedést. A várhatóan 2,1 százalékkal bővülő német gazdaság a többi EU tagország gazdaságát is húzza. A kockázatok elsősorban politikaiak voltak. (esetleges további terrortámadások, a brexit okozta bizonytalanság, a katalán népszavazás). 

A feltörekvő országok dinamizálódása 2018-ban is folytatódik. Segítik őket a magasabb energiahordozó- és nyersanyagárak, a javuló világkereskedelmi helyzet, és több országban a kormányzati gazdaságpolitika. Bár Kínában várhatóan kissé csökken a növekedés üteme, India gazdasága tovább gyorsul. Tovább javul Törökország és Oroszország helyzete, illetve Latin-Amerika nagy gazdaságai sem süllyednek vissza a recesszióba. Az ország-csoport GDP-jének növekedése elérheti a 4,8 százalékot, bár a Közel-Keleten, a koreai félszigeten és környékén, illetve Latin-Amerikában meglévő háborús, polgárháborús konfliktusok geopolitikai kockázatként fennmaradnak. Mindezek miatt, lefelé mutató kockázat mellett, globálisan az ideit megközelítő növekedési ütemre számítunk 2018-ban.

A GDP-növekedés alakulása

2018-ra az előző évivel azonos dinamikát prognosztizálunk. A kedvező külső konjunktúra ellenére – főként az bővülő beruházások hatására – idén is importnövekedési többlet várható. A belső keresleti tényezők közül erősödik a fogyasztás és kissé gyengül a felhalmozás húzóereje. A fogyasztást a kormány fiskális és jövedelempolitikája is ösztönzi a legkisebb bérek emelésén, a családi adókedvezmény növelésén, a költségvetési szféra béremelésein, a várható inflációt meghaladó nyugdíjemelésen és a nyugdíjprémiumon keresztül. A feszes munkaerőpiaci körülmények közt a cégek további béremelésekre kényszerülnek, de a foglalkoztatás bővülése is a jövedelemkiáramlást erősíti. A kormány a választások évében várhatóan a természetbeni juttatásokat is bővíti, a közösségi fogyasztás azonban a közmunkások számának leépítésével, a közfoglalkoztatottak piacra terelésével tovább mérséklődik. Dinamikusan nőnek az állóeszköz-fejlesztések, az állami körben zömében az uniós források előrehozott felhasználásának hatására. Bővülnek a háztartások ingatlanbefektetései, a vállalkozások beruházásait pedig a kedvező külső és belső konjunktúra mellett a munkaerőhiány is ösztökéli. 

A növekedés forrásai

Beruházások 

2018-ra – az idei magas bázison – 11 százalékos beruházás-növekedést prognosztizálunk. Ennél gyorsabb ütemet várunk a zömében uniós pénzeket felszívó szállítás, raktározás, víz-, csatorna- és hulladékgazdálkodás ágazatban, valamint az energiaszektorban és az ingatlanügyletek körében. A feldolgozóipari, mezőgazdasági, kereskedelmi, építőipari beruházások azonban mérséklődő ütemben emelkednek.

A jó konjunkturális kilátások mellett a kedvezőbbé váló adózási feltételek, a korábbról elhalasztott fejlesztések pótlása, az alacsony kamatkörnyezet, a szűkülő munkaerő-kínálat, a bankok hitelezőképességének és készségének javulása is elősegítik a beruházások további bővülését. Az uniós pénzek lehívásának a korábbiaknál is nagyobb szerepe lesz a fejlesztésekben. Emellett a kiemelt projektekhez (foglalkoztatás bővítése, versenyképesség erősítése) megszerezhető állami támogatások, valamint a vállalatok és a háztartások felduzzadt megtakarításai is segítik a beruházási szándékok teljesülését.

Keresetek 

2018-ban további jelentős, bár a tavalyitól elmaradó keresetnövekedés várható. A minimálbér 8,2, a bérminimum 12 százalékkal nő, ám a fokozódó munkaerőhiány és a választások közelsége a béremelések folytatását valószínűsítik. A verseny- és a költségvetési szférában, és így nemzetgazdasági szinten is 9 százalékos keresetnövekedést várunk, ami a reálkeresetek 6,3 százalékos emelkedését jelenti. 

Foglalkoztatás, munkanélküliség

2018-ban a foglakoztatás bővülését egyre inkább nehezíti a növekvő munkaerőhiány. A munkaerőpiac telítődésére utal a közfoglalkoztatás további jelentős csökkentésére irányuló kormányzati szándék is: a költségvetés 100 milliárd forinttal kevesebbet, 225 milliárdot irányzott elő, ami átlagosan havi 180 ezer fő közfoglalkoztatására elegendő. A kormány arra számít, hogy a fokozódó munkaerőhiány miatt a közfoglalkoztatottak mind nagyobb hányada el tud helyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon, ám ezt nehezíti, hogy többségük nem rendelkezik megfelelő szaktudással, továbbá, hogy a területi egyenlőtlenségek miatt jelentős belső migráció is szükséges lenne. Mindezek alapján a foglalkoztatottak számát éves átlagban 4,48 millió főre (60 százalékos foglalkoztatási ráta),a munkanélküliekét 190 ezer főre prognosztizáljuk, ami 4,1 százalékos munkanélküliségi rátát jelent.

Külkereskedelem

2018-ban a külső keresleti feltételekben az ideihez képest nem várunk jelentős változást. Az export (euróban számolva) 6 százalékkal nőhet, amelyben meghatározó marad a járműiparhoz kapcsolódó termékek aránya, tehát külpiaci értékesítésünk továbbra is kitett lesz az autóipari konjunktúrának. Az importot – a folyó termeléshez szükséges behozatal mellett – a beruházások és a fogyasztás alakulása fogja meghatározni. Az idei magas bázison kissé visszaeshet a behozatal növekedési üteme, de továbbra is elérheti a 8 százalékot, így ismét meghaladja az exportét. A külkereskedelmi mérleg aktívuma erőteljesen tovább csökken: már csak 7,2 milliárd euró körül alakul. 

Fizetési mérleg

A belső kereslet erősödése 2018-ban tovább mérsékli az áruforgalmi aktívumot, aminek hatására a folyó fizetési mérleg többlete 3,4 milliárd euróra, a GDP 2,6 százalékára csökkenhet. A tőkemérleget azonban tovább erősítik az uniós transzferek, így a külső finanszírozási képesség elérheti a 6,8 milliárd eurót, a GDP 5,2 százalékát. Bár az évek óta magas finanszírozási többlet javítja a külső adósságmutatókat és mérsékli az ország sérülékenységét, egyúttal azt is jelzi, hogy a magyar gazdaság fejlődése elmarad attól a lehetőségtől, amit a jelentős mértékű uniós forrásbevonás lehetővé tenne.

Államháztartás egyenlege 

A belső kereslet erősödése 2018-ban tovább mérsékli az áruforgalmi aktívumot, aminek hatására a folyó fizetési mérleg többlete 3,4 milliárd euróra, a GDP 2,6 százalékára csökkenhet. A tőkemérleget azonban tovább erősítik az uniós transzferek, így a külső finanszírozási képesség elérheti a 6,8 milliárd eurót, a GDP 5,2 százalékát. Bár az évek óta magas finanszírozási többlet javítja a külső adósságmutatókat és mérsékli az ország sérülékenységét, egyúttal azt is jelzi, hogy a magyar gazdaság fejlődése elmarad attól a lehetőségtől, amit a jelentős mértékű uniós forrásbevonás lehetővé tenne.

Államadósság 

Az államadósság GDP-hez mért aránya a 2017 év végi 71,6 százalékról 2018 végére 70,3 százalékra csökkenhet. 

A fogyasztói árak alakulása 

2018-ban belgazdasági hatásokra gyorsul tovább az infláció. A választások évét is laza monetáris, fiskális és jövedelempolitika jellemzi, ami a foglalkoztatás bővülésével együtt növekvő keresletet generál, és lehetővé teszi az emelkedő költségek elismertetését.  Mérséklődő áthúzódó árhatás mellett is éves átlagban 2,5 százalékos, éven belül pedig 2,9 százalékos fogyasztói árdrágulást prognosztizálunk, amit az importált infláció nem várt emelkedése növelhet meg.

A kamatok alakulása 

Miközben az amerikai Fed a kamatemeléseivel és mérlegleépítésének megindításával már a szigorítás útjára lépett, az EKB 2017-ben is folytatta laza monetáris politikáját. Az MNB pedig – a kiengedő költségvetés és erősödő infláció ellenére – szeptemberben még tovább lazított is: annak érdekében, hogy leszorítsa az állampapír-hozamokat és hitelezésre ösztökélje a bankokat, –0,15 százalékra csökkentette a piaci kamatokat mozgató egynapos betétjének kamatát, és fokozatosan leépítette az alapkamaton fialó három hónapos betétállományát. Így a 0,9 százalékon stagnáló alapkamat végképp elvesztette funkcióját. A bankközi kamatok és az állampapírhozamok soha nem látott mélybe süllyedtek, az év során felerősödött infláció miatt pedig szinte az összes pénzügyi befektetési formán, sőt még az éven belüli vállalati hiteleken is negatív reálkamatok alakultak ki. 2018-ban is a lazítás jegyében folytatja politikáját az MNB, mivel az inflációs cél elérését csak 2019 közepére prognosztizálják.

Az árfolyamok alakulása 

2018-ban lényegében nem változnak a forint árfolyamát meghatározó tényezők. Az MNB monetáris politikájával a bankok eszközeit részben az állampapír-piacra, részben a bankközi és ügyfélhitelezés felé tereli, leszorítva a piaci kamatokat. A negatív tartományba süllyedt nemzetközi pénzpiaci kamatkörnyezet azonban fenntartja a forinteszközök vonzerejét, így a forint árfolyama éves átlagban kissé erősödhet, 307 forintos eurót prognosztizálunk. Mivel a jegybanki vezetés továbbra is a gyenge forintban érdekelt, feltételezhető, hogy az év utolsó napjára 310 forintra gyengül az euró. A dollár árfolyama az év végére 258 forintra süllyedhet, éves átlagban pedig 256 forint lehet.

Főbb ágazatok teljesítménye 

Ipar 

Az ágazat teljesítményére 2018-ban is a külső kereslet, elsősorban az uniós tagállamok, kiemelten pedig Németország konjunktúrájának alakulása gyakorolja a legnagyobb hatást. Várakozásunk szerint az Unió országainak és legjelentősebb kereskedelmi partnerünknek a növekedése némileg erősödik. Így a kivitel gyorsabban bővülhet, a belföldi eladásokat pedig a beruházások és a lakossági fogyasztás emelkedése is ösztönzi. Ezért a tavalyinál valamivel magasabb, 7 százalékkörüli ipari dinamikát jelzünk előre. 

Építőipar

2018-ban változatlanul jelen lesznek az ágazat felhajtóerői: az uniós források felhasználása, a részben ezzel finanszírozott központi megrendelések – amelyek átadását a választások előtti hónapokra szokás időzíteni –, valamint az elhalasztott keresletet pótló lakásépítések. Ez utóbbi területet a kisgyermekes családoknak különösen kedvező támogatás, az alacsony kamatszint, továbbá a jövedelmek tartósan nagy léptékű emelkedése és a fogyasztói bizalom erősödése is táplálja. Mivel azonban – az előző évivel ellentétben – a viszonyítási alap 2018-ra magas lesz, az ágazat növekedési ütemének csökkenését, az építőipar mintegy 20 százalékos bővülését jelezzük előre. 

Agrárgazdaság

A rendelkezésre álló támogatási források függvényében 2017 elején a beruházások növekedésnek indultak, az első félévben – éves összevetésben – mintegy 30 százalékkal nőtt a volumenük. Mivel a 2014-2020-as uniós pályázati ciklus valamennyi kiírását meghirdették, és a nyár végétől nagy számban hirdetik ki nyerteseket, a projektek megvalósítása is felgyorsul. Az év egészében, az alacsony bázis miatt, közel 25 százalékkal bővülhettek a beruházások. 

A megvalósult fejlesztések és a Vidékfejlesztési Program uniós támogatású beruházásai várhatóan 2018-ban növelik a mezőgazdasági termelést. Idén a sertéstartási kedv is növekedhet a kedvező árviszonyok, a korszerű új telepek és a termeltetési integrációk erősödése miatt. A szántóföldi növénytermesztésben tovább terjed a precíziós művelési mód, a gyümölcstermelésben pedig – az intenzív ültetvények bővülésével – új művelési technológiák terjednek el. A tejtermelő kapacitást a határon túli piacok célzott kereslete bővítheti. A növénytermelés volumenben 4-5 százalékkal, a vágóállat és a tejtermelés 2-3 százalékkal emelkedhet, így a teljes mezőgazdasági termelés 3-4 százalékkal bővülhet. A jövedelem ennél csak kismértékben nőhet jobban, mert a legtöbb terméknél nem látszanak újabb árfelhajtó tényezők.  A létrejött mezőgazdasági kapacitások stabilitása középtávon a magyarországi feldolgozóipar megújulását igényelné. A hazai élelmiszerfogyasztásban 2018-ban csak 1-2 százalékos bővülésre lehet számítani, amit kissé meghaladhat (2-3 százalék) az import növekedése. Az export 3 százalék körüli bővülése esetén az agrárágazat külkereskedelmi szaldója újra megközelítheti a 3 milliárd eurót. A mezőgazdasági beruházások – az uniós pályázati lehetőségek bővülésével – mintegy 5 százalékkal növekedhetnek.

Összegzés és következtetések

Az idei évet ellentmondásos folyamatok jellemzik. A beruházások drámai visszaesését részben ellentételezi a fogyasztás kormányzati eszközökkel is ösztökélt bővülése, így az idén is 2 százalékot meghaladó növekedés várható. 

A reálkeresetek dinamikus emelkedése, az adósmentő csomag hatására mérséklődő lakossági törlesztőrészletek, a banki különadó csökkentése nyomán beindult hitelezés, valamint az alacsony kamatkörnyezet kedvez a fogyasztásnak, ám ennek növekedést generáló hatása kevésbé tartós, mint a beruházásoké lenne. A lanyhább növekedéshez jó (vagy legalábbis annak látszó) egyensúlyi mutatók társulnak: rekordszintre emelkednek a külkereskedelmi és fizetésimérleg-többletek, csökken a költségvetés hiánymutatója, mérséklődik az államadósság-ráta, alacsony marad az infláció. 

Eközben (bár még mindig főként a közmunkaprogram hatására) emelkedik a foglalkoztatás, jelentősen csökken a munkanélküliség. Az ország befektetői kategóriába történt felminősítése, ha kismértékben is, de növeli a pénzügyi befektetések vonzerejét, erősíti a forintot, és kedvezőbbé teszi az államadósság és a magáncégek finanszírozását. A makrogazdasági és egyensúlyi mutatók javulása mögött azonban kedvezőtlen folyamatok is meghúzódnak. 

A növekedés továbbra is extenzív maradt: a foglalkoztatás bővülését romló termelékenység kíséri. Az apadó uniós transzferek ellenére a nagyarányú külső finanszírozási többlet a magánberuházások elmaradását is tükrözi. A vállalatok továbbra is nettó megtakarítók, ahelyett, hogy a tevékenységük bővítését szolgáló hitelfelvételeikkel a gazdasági növekedést táplálnák. A nagyon alacsony infláció sem érdem, hiszen ez a külső deflációs hatásokon túl a laza fiskális és monetáris politika ellenére gyenge belső keresletet, vagyis a növekedési motorok elégtelenségét tükrözi. 2017-ben némileg oldódtak ugyan ezek az ellentmondások, ám a tartós növekedést akadályozó szerkezeti problémák fennmaradnak. 

Az uniós pénzforrások megnyílásával élénkülnek a beruházások, a foglalkoztatás is bővül, a munkanélküliségi ráta 5 százalék alá süllyed. Ha a tavalyinál szerényebb mértékben is, de bővül a fogyasztás, részben a választások előtti „kiengedő” költségvetési és jövedelempolitika, részben a feszes munkaerőpiacokon kikényszerült béremelések hatására. A külpiaci infláció erősödése és a belső kereslet élénkülése miatt az infláció is kissé megemelkedik, de az év végéig sem éri el a célként kitűzött mértéket. A magánszektor autonóm beruházásai azonban továbbra is elmaradnak a felzárkózáshoz szükséges szinttől, annak ellenére, hogy a külső konjunktúra kissé élénkül, a világban fennmarad a pénzbőség, és a hazai költségvetési és monetáris politika is ösztönző lesz. A fejlesztéseket egyre inkább nehezíti a fokozódó munkaerőhiány. 

A bankszektor javuló állapota növeli ugyan a hitelkínálatot, a lakáspiac élénkülése és a háztartások jobb jövedelmi helyzete pedig a hitelkeresletet is erősíti, ám a vállalatok megtakarítói pozíciója a kedvezőbb hitelkondíciók ellenére is fennmarad. A magyar gazdaság továbbra is masszív külső finanszírozási többletén túl ez is segíti az államháztartási hiánycél elérését és az államadósság további mérséklését, bár a költségvetési konszolidáció tartósságát leginkább a növekedési potenciál megerősödése biztosítaná. A jelen ellentmondásos folyamatai elsősorban a jövőre nézve jelentenek veszélyt. 

A foglalkoztatásra építő, extenzív növekedésnek gátat szabnak a munkaerőpiac éleződő strukturális feszültségei, a megfelelő képzettségű munkaerő mind több területen jelentkező hiánya, ami a kivándorlással, valamint a központosított és „lebutított”, termelésközpontú oktatással tovább nő. Ezen a közmunkaprogram sem segít, mivel az ennek keretében foglalkoztatottak többsége nem jut be az elsődleges munkaerőpiacra. 

Az olcsóbb finanszírozásból adódó növekvő mozgásterét kihasználva, a kormány várhatóan lazább költségvetési és jövedelempolitikájával is élénkíteni próbálja a gazdaságot, ám ennek hatékonyságát két tényező is rontja. A beruházni kívánó vállalatokat és működőtőke-befektetőket továbbra is elriasztja a központosítási törekvések fennmaradása, a versenykorlátozó bánásmód és az ellehetetlenítéssel kierőszakolt államosítás fenyegetése. A fogyasztás kívánatos bővülését pedig az akadályozza, hogy adózási enyhítéseivel inkább a fogyasztásukban már telített magas jövedelműeknek kedvez a kormány. A munka és a tőke oldaláról jelentkező problémák konzerválják a csekély arányú hozzáadott értéket előállító, kevéssé versenyképes gazdasági struktúrát.

Összefoglaló számszerű előrejelzés
(előző év=100%)

Megnevezés

2015

201620172018
Világgazdaság
GDP termelés

103,4

103,2

103,6

103,6

Ebből - Eurózóna

102,0

101,8102,0101,9
           - Németország

101,6

101,8102,1101,9
Infláció a fejlett országokban (%)

0,3

0,81,91,8
Áruk- és szolgáltatások a világkereskedelemben

102,7

102,3104,0103,9
Magyar gazdaság
GDP termelés

103,4

102,2109,8109,8
Bruttó állóeszköz-felhalmozás a GDP-ben

111,2

101,990,0110,0
Háztartások fogyasztása

103,4

103,8103,3103,6
Háztartások nettó megtakarítása

7,9

4,44,03,5
Vállalatok nettó megtakarítása

4,6

1,70,50,2
Reálkereset

104,3

107,7110,2106,3
Foglalkoztatottak száma - munkaerő-felmérés szerint, évi átlag (ezer fő)

4 210

4 3524 4004 480
Munkanélküliség rátája, évi átlag

7,0

5,14,44,1
Kivitel (folyó áron, euróban)

107,1

102,8

109,5

106,0
Behozatal (folyó áron, euróban)

104,6

101,7112,0108,0
Külkereskedelmi mérleg egyenlege, millió euró

8 595

9 7258 5707 220
Folyó fizetési mérleg egyenlege, millió euró

3 838

6 9674 2003 400
Kulső finanszírozási képesség a GDP %-ában

8,1

6,25,85,1
Államháztartás egyenlege a GDP %-ában (ESA '95)

-1,6

-2,0-2,4-2,4
Államadóság a GDP százalékában

74,0

73,271,670,3
Infláció, évi átlag (%)

-0,1

0,42,42,9
Infláció, év végén (%)

0,9

1,82,12,9
Jegybanki irányadó kamat, év végén (%)

1,35

0,90,90,9
3 hónapos állampapír hozama, év végén (%)

0,8

0,10,20,3
Forint/euró árfolyama, év végén

313,1

311,0310,0310,0
Forint/dollár árfolyama, év végén

286,6

293,7263258
Ipari termelés

107,5

101,4105,5107,0
Építőipari termelés

103,0

82,1130,0120,0
Mezőgazdasági termelés

97,1

108,797,5103,5
Nominális GDP, milliárd forint

34 324

35 42038 00640 552

Forrás: A Pénzügykutató Zrt. prognózisa

http://penzugykutato.hu/sites/default/files/PUK_Prognozis_2017%20okt_Sajtotajekoztato.pdf

1.9.  Tőkepiac: a Budapesti Értéktőzsde

A Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) zajlik a Magyarországon bejegyzett nyilvános részvénytársaságok részvényeinek, a cégek és a magyar állam által kibocsátott kötvények, egyéb értékpapírok kereskedelme. A Budapest Értéktőzsdén négy szekcióban folyik kereskedelem: részvénypiac, kötvénypiac, derivatívak és tőzsdei áruk szekciókban. Bővebb információk a BÉT-ről és vezető indexéről (BUX) a tőzsde honlapján:

Bővebb információk a BÉT-ről és vezető indexéről (BUX) a tőzsde honlapján »

A Budapesti Értéktőzsde több nemzetközi szakmai szövetség és szervezet teljes jogú tagja:

1.10.  Vízumok, munkavállalási és tartózkodási engedélyek

A Magyar Köztársaság vízumokat illető előírásai az Európai Unió és a Schengeni Egyezmény előírásaival és ajánlásaival összhangban vannak. Magyarország 2007 decemberében csatlakozott a schengeni országokhoz.

Magyarország schengeni tagságának következtében lényeges kiemelni, hogy 

  • bármely más schengeni ország által kibocsátott vízum és tartózkodási engedély a Magyar Köztársaságban is érvényes, és ugyanígy
  • a külföldi magyar képviseletek által kibocsátott vízumok, valamint a magyar nemzeti hatóságok által kibocsátott tartózkodási engedélyek is érvényesek a teljes schengeni területen, ahogy a schengeni országokban kibocsátott vízum bélyeg felirata is megerősíti: „érvényes minden schengeni államban”.

A schengeni vízum- és belépési előírások csak a 90 napot meg nem haladó tartózkodások tekintetében alkalmazandók. Az ennél hosszabb időszakra vonatkozó vízumeljárási szabályokat a tagországok külön szabályozzák.

További részletes tájékoztatás a belépési és tartózkodási engedélyek feltételeiről és a vonatkozó eljárásokról, valamint azoknak az országoknak a listája, amelyek állampolgárai vízum nélkül utazhatnak be Magyarországra és az Európai Unión kívül országok állampolgárait érintő külön szabályok a Külügyminisztérium honlapján találhatók.

1.11.  Egyéb hasznos információk

Magyarország a metrikus mértékegységeket alkalmazza.

A dátumok magyar helyesírás szerinti sorrendje: év/hónap/nap. Az élelmiszerkereskedelemben 2012. január 1-től a magyar helyesírás szabályaitól eltérően, az EU előírásaival összhangban nap/hónap/év sorrendben kerül a szavatossági időrögzítésre.

Írásban a számjegyek közötti vessző a tizedes jegyeket, a pont pedig az ezres elválasztót jelöli.

Időzóna

Magyarország a közép-európai idősávba esik (CET, Central European Time Zone),ami a greenwichi középidőnél egy órával több. Magyarország is alkalmazza a nyári időszámítást, ami a március utolsó hétvégéjétől október utolsó hétvégéjéig tartó időszakban, a szokásos időhöz képes egy órával későbbi időt jelent.

Szokásos üzleti nyitva tartás:

  • Irodák, hivatalok: 8:00-16:00, szombat, vasárnap szünnap
  • Kiskereskedelem: hétfőtől péntekig 10:00-18:00, szombaton 9:00-13:00
  • Bevásárló központok, hipermarketek: hétfőtől vasárnapig 7:00-21:00 (2015.03.15-től vasárnap zárva tartanak)
  • Éttermek: 12:00-22:00

Az itt jelzett nyitvatartási idők nem teljes körű felsorolást tartalmaznak, csak irányadónak tekinthetők és ezektől lényegesen eltérő nyitvatartási idők is lehetségesek és elterjedtek.

2018. évi ünnepnapok:

    • január 1. Újév
    • március 15. Nemzeti ünnep, pihenőnap
    • március 30. Nagypéntek
    • április 2. Húsvét 
    • május 1.  Munka ünnepe
    • május 21. Pünkösd
    • augusztus 20. Államalapítás ünnepe
    • október 23. Az 1956-os forradalom ünnepe
    • november 1. Mindenszentek napja
    • december 24. Szenteste
    • december 25-26. Karácsony

    Budapest és néhány nagyobb európai város távolsága:

    • Bécs, Ausztria: 243 km
    • Frankfurt am Main, Németország: 964 km
    • Róma, Olaszország: 1 225 km
    • Párizs, Franciaország: 1 448 km
    • Prága, Csehország: 525 km
    • Varsó, Lengyelország: 741 km
    • Bukarest, Románia: 821 km
    • Kijev, Ukrajna: 1 107 km
    • Amsterdam, Hollandia: 1 395 km

    THE POWER OF BEING UNDERSTOOD Könyvvizsgálat | Adó | Tanácsadás

    Az RSM Hungary Zrt. honlapján  közzétett információk, elemzések és következtetések tájékoztató jellegűek, és nincsenek tekintettel az olvasók egyéni igényeire és adójogi helyzetére. A közölt adatok teljességéért, pontosságáért valamint aktualitásáért az RSM Hungary Zrt. nem vállal felelősséget. A közzétett információk nem minősülnek továbbá tanácsadásnak (úgymint adó-, jogi- vagy egyéb tanácsadásnak),és ezáltal nem helyettesítik a társaságunk szakértőivel folytatott személyes megbeszélést. A honlapon és az ott feltüntetett linkeken keresztül elérhető weboldalakon található információk alapján hozott, illetve az azokra alapozott üzleti döntésekből eredő károkért az RSM Hungary Zrt. nem vállal felelősséget. 

    Az RSM Hungary az RSM-hálózat tagja. Az RSM International tagjai független könyvelő és tanácsadó cégek, melyek saját nevükben járnak el. Az RSM-hálózat maga semmilyen fogalommeghatározás szerint és semelyik állam joghatósága alatt sem tekinthető önálló jogi személynek.

    Az RSM hálózatot az RSM International Limited irányítja, a társaság székhelye 50 Cannon Street, London EC4N 6JJ Wales, Anglia (cégjegyzékszám: 4040589). A hálózat tagjai által használt RSM márkanév és védjegy, illetve az egyéb szellemi tulajdon, az RSM International Associatiation tulajdona. Az RSM International Association Svájcban, a svájci Ptk. §60 alapján működik, székhelye Zugban található.

    Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább