Doing Business in Hungary

Általános tudnivalók

1.1.  Áttekintő bemutatás

abra_1-1.jpg

  • Terület: 93 036 km²
  • Főváros: Budapest
  • Hivatalos nyelv: magyar
  • Pénznem: magyar forint, Ft, HUF aktuális irányadó kamat és árfolyamok
  • Államforma: köztársaság
  • Népesség: 9 877 365 fő
  • Nemzetközi repülőtér: Budapest Ferihegy, BUD
  • OECD tagság kezdete: 1996
  • Csatlakozás az Európai Unióhoz: 2004. május 1.

Magyarország image-filmek:
Hungary - World of Potentials  
Budapest Business Region - Get Engaged
Itthon a legjobb... Minden élménnyel több leszel!

1.2.  Földrajz és éghajlat

Magyarország Közép-Európában a 44. és 48. északi szélességi és a 16. és 22. keleti hosszúsági körök között terül el, 93 036 km2 területen. Északon Szlovákiával, keleten Ukrajnával és Romániával, délen Szerbiával, Horvátországgal és Szlovéniával, nyugaton Ausztriával határos.

Az ország területének jelentős része alföld és középhegység, a legmagasabb hegycsúcs a Kékes is csak 1 014 méter magas. Két nagy folyója, a Duna és a Tisza hajózható. Magyarországon található Közép-Európa legnagyobb tava, a Balaton. Az ország természeti kincsei között a termőföldet és a vizeket tartják számon, ez utóbbiba a folyóvizek és tavak mellett a kiváló minőségű artézi és rendkívül változatos összetételű termálvizek is beletartoznak.

Magyarország éghajlata kontinentális, de az országot elérik nyugatról az óceáni, délről pedig a mediterrán éghajlat hatásai is. A nyár általában 25-30 °C közötti hőmérséklettel meleg, napos, néhány hét kánikulával, amikor akár a 35-38 °C fokot is meghaladhatja a nappali hőmérséklet. A telek hidegek, -10-0 °C fok közötti hőmérséklettel. A tavasz és az ősz gyakran rövid és általában csapadékos.

1.3.  Népesség

Magyarország lakossága a 2001 óta folyamatosan csökken. 2015. január 1-jei adatok szerint Magyarország teljes népessége 9 849 000 fő volt. A népességcsökkenés megállítása kiemelt kormányzati cél. A korfa öregedő demográfiai képet mutat.

Az ország lakosságának közel 20 százaléka Budapesten és vonzáskörzetében él. Ennek oka többek között a főváros kiemelt szerepe az ország felsőoktatási, közigazgatási és gazdasági életében, illetve a közlekedési infrastruktúra. Az erős budapesti centralizáció mellett az ország nagy és közepes településein élők száma is jelentős, jellemző a kis településekről való elvándorlás.

Etnikai összetételét tekintve a lakosság túlnyomó része magyar, de a szomszédos országokból és a történelem során betelepült népek közül több erős kisebbségi képviselettel rendelkezik. Ezek jelentőségük sorrendjében: cigányok, németek, horvátok, szlovákok, románok, ukránok, szerbek és szlovének.

1.4.  Történelem

A magyar törzsek hosszú vándorlás után a 9. században telepedtek le a Kárpát-medencében. A törzsek egységes vezetés alá vonása a 10. században nagyrészt lezajlott. Az itt élők keresztény vallásra való áttérítése I. (Szent) István király nevéhez fűződik és több évtizedet vett igénybe. Magyarország megalapításának időpontját Istvánnak a római pápától származó koronával való királlyá koronázásától származtatják.

A középkorban a királyság központosítását és az állam megszilárdulását a tatárjárás pusztításai ellenére is sikerült elérni. A magyar Árpád-házat először az Anjou-királyok követték a trónon, akik az országot európai nagyhatalommá emelték. Az őket követő királyok a politikai és gazdasági szerepek mellett Magyarország kulturális életének jelentőségét is növelték, az ország a reneszánsz korszakban virágzott, ennek az oszmán hódoltság vetett véget.

Az újkor elejére az ország politikai ereje is csökkent, majd az oszmán betöréssel 1541-ben három részre szakadt. Az országnak az oszmánoktól való visszafoglalásáért folytatott harcok következtében szinte teljesen pusztává vált, a középső országrész és a korábban oszmán hűbéres Erdély felett könnyen szerezett erős befolyást a nyugati országrészt uraló Habsburg Birodalom. A 18. század elejétől az I. világháborúig Magyarország a Habsburg birodalom része volt.

Az I. világháborút követően Magyarország köztársaságként vált függetlenné. Az ország új határai a trianoni békeszerződésben 1920. június 4-én kerültek rögzítésre, amivel az ország végleg elveszíttette háború előtti területének és lakosságának kétharmadát. A békeszerződés és a II. világháború közötti években Magyarország államformáját tekintve ismét királyság volt, de az országot kormányzó vezette.

A II. világháborúban Magyarország az elvesztett területek visszacsatolásának reményében Németország oldalán lépett hadba 1941-ben. 1944-ben német megszállás alá került az ország. A németek legyőzésével a szovjet csapatok szállták meg a jelentős emberveszteséget és anyagi károkat elszenvedett országot.

A párizsi békeszerződés megerősítette a Trianonban rögzített határokat. A háborút követő csaknem négy évig tartó parlamenti demokrácia időszaka 1949 augusztusában a szovjetek által támogatott kommunista párt hatalomátvételével és az egypártrendszer kialakulásával ért véget. Az ország az 50-es évek első felében a sztálini totalitarizmus mintájára épült, amivel szemben 1956-ban a munkásság és az ifjúság vezetésével kirobbant a forradalom. A forradalom szovjet csapatok általi leverését követően a kommunista hatalom ismét megerősödött, de a Szovjetunió által irányított szocialista tömb többi országához képest a diktatúra viszonylag enyhe maradt (gulyás-kommunizmus).

A 80-as évek közepétől lazuló szovjet befolyás készítette elő az 1989-es rendszerváltást, ami a Magyar Köztársaság 1989. október 23-ai kikiáltásával politikai értelemben megtörtént. 1990-ben zajlottak le az első demokratikus országgyűlési és önkormányzati választások. A teljes demokratikus átalakulás és az új intézményi rendszer megszilárdulása a gazdasági élet gyökeres átalakulása mellett párhuzamosan történt.

Magyarország 1990-től az euroatlanti integrációra törekedett, 1999 óta tagja a NATO-nak, 2004. május 1-től az Európai Uniónak és 2007 decemberében csatlakozott a Schengeni Övezethez.

1.5.  Politikai és jogi környezet

A Magyar Köztársaság politikai berendezkedése 1990 óta parlamentáris demokrácia. A népképviselet legfőbb szerve az Országgyűlés. Az országgyűlési képviselőket közvetlen választás során négyévente szavazzák meg a választók. Az Országgyűlés választja a köztársasági elnök javaslatára a miniszterelnököt, aki megalakítja a kormányt. A kormány tagjait a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A köztársasági elnököt az Országgyűlés választja meg öt éves időtartamra.

A köztársasági elnök első sorban diplomáciai feladatokat lát el, de ő jelöli ki a választások időpontját és a köztársasági elnök jóváhagyása szükséges az Országgyűlés által elfogadott jogszabályok hatályba lépéséhez.

A 15 tagú Alkotmánybíróság az a független fórum, ahol a jogszabályok alkotmányosságának vizsgálata lehetséges. Az 1949-ben készült, a rendszerváltás kapcsán 1989-ben módosított alkotmány helyébe 2012. január 1-jével új alaptörvény lépett, amely tükrözi az európai és az általános nemzetközi irányelveket.

Magyarország közigazgatási szempontból 19 megyére és az önálló régiót képviselő fővárosra osztható, fejlesztési, valamint statisztikai szempontból pedig 7 régióra.

1.6.  Oktatás és kultúra

A magyar oktatási rendszer alap- közép- és felsőoktatási szintekre tagozódik, ezen belül különböző rendszerű intézmények választhatók mind állami, mind magán üzemeltetésben. Magyarország 1999-ben csatlakozott a bolognai folyamathoz.

1.7.  Gazdasági információk

A magyar gazdaság ágazati szerkezete nagy vonalakban megfelel a hasonló fejlettségű országokénak.

A szolgáltató ágazat a GDP szűk kétharmadát képviseli. A szolgáltató ágazatokon belül az úgynevezett magánszolgáltatások (kereskedelem, idegenforgalom, pénzügyi és egyéb gazdasági szolgáltatások) fejlettsége magas szintű. Magyarország kivitelében a szolgáltatások viszonylag jelentős súlyt képviselnek, különösen a gazdasági szolgáltatások területén. A közlekedési ágazatban (részben magán, részben állami) kedvező földrajzi elhelyezkedésünk optimális feltételeket kínál a tranzitforgalomnak. Az állami szolgáltató ágazatok (egészségügy, oktatás, közigazgatási szolgáltatások) nem fejlődtek a többi szolgáltatási ághoz hasonló mértékben, ezek fundamentális átalakítása aktuális kérdés.

Az agrárium, amely terén Magyarország különösen kedvező éghajlati adottságokkal rendelkezik, a GDP körülbelül 4 százalékát reprezentálja. Az ipar – a nemzetközi trendeknek megfelelően – a GDP termelésének mintegy egynegyedét képviseli. Az elmúlt években azok az iparágak tudtak növekedni, amelyek elsősorban exportra termeltek. Az iparági eltolódások ezért a kivitelben kiemelkedő szerepet játszó gépjármű-ipar, híradás- és számítástechnikai ipar előretöréséről tanúskodnak, miközben az élelmiszeripar és a könnyűipar jelentősen vesztett pozíciójából, az építőipar pedig a válság hatásai miatt továbbra is nehéz helyzetben marad. Az élelmiszeripar esetében a lemaradás részben az uniós csatlakozás kedvezőtlen feltételeivel magyarázható. A korábban komoly hagyományokkal rendelkező könnyűipar ma már csak nyomokban létezik – a fejlett országok közé tartozó Magyarország is vesztett pozícióiból a dél-kelet-ázsiai exporttal szemben.

1.8.  Aktuális gazdasági kép

2016-ban a globális növekedés üteme 3,7 százalékra gyorsulhat. A világgazdaság motorja változatlanul az egészséges szerkezetben növekvő Egyesült Államok lesz 2,7 százalékos GDP-gyarapodással. A kedvező munkanélküliségi és növekedési adatok mellett a Fed legkésőbb 2016 elejétől megkezdi az irányadó kamat emelését, ami új feltételeket teremt a globális pénz- és tőkepiacon, és érinthetik az eurózóna gazdasági folyamatait. Bár Európában csökkenőben vannak az egyensúlytalanságok (fizetési mérleg, költségvetés),a pénzügyi szektor lassan stabilizálódik, s a monetáris politika is egyre támogatóbb, az amerikai kamatemelés elszívhatja a forrásokat az eurózónából, s ezzel akadályozhatja a növekedés dinamizálását. A görög válság most éppen lekerült a napirendről, de a feszültségek fennmaradtak. Az újraválasztott Sziriza gazdaságpolitikája ma még nem ismert, de nem zárható ki a hitel-megállapodás újratárgyalására tett kísérlet sem. 

Hatalmas új feszültség Európában a migrációs válság, amelynek politikai, gazdasági és társadalmi következményei ma még megjósolhatatlanok. Pusztán gazdasági szempontból a bevándorlásnak hosszabb távon vannak növekedést támogató hatásai, ugyanakkor rövid távon kockázatokat is magában rejt. Ugyancsak megjósolhatatlan ma még a Volkswagen konszern károsanyag-kibocsátást meghamisító botrányának gazdasági hatása. Mindezen lefelé irányuló kockázatokat hangsúlyozva, Európában is némi növekedés-gyorsulással számolunk. Az Európai Unió 1,9, az eurózóna és legfontosabb gazdasági partnerünk, Németország 1,7 százalékkal növekedhet. Jelentős inflációs veszélyt továbbra sem látunk, bár az olajárak közel 10 százalékkal nőhetnek, és 65-66 dollárt tehetnek ki hordónként. 

Az évekig a növekedés motorjának számító feltörekvő országok problémái várhatóan 2016-ban megmaradnak. A növekedés lassulásában már megmutatkoznak a feszültségek, amit az amerikai kamatemelés tovább erősít. A fizetésimérleg-gondok, a pénzpiaci turbulenciák, a gazdaságpolitikai hibák, a szükséges modellváltás a korábbiaknál is törékenyebbé teszik a növekedést, ennek ellenére az országcsoport egészének szintjén enyhe gyorsulásra számítunk. 

A GDP-növekedés alakulása

2016-ban a világgazdaság és Európa növekedésének gyorsulásával szemben Magyarországon folytatódik a GDP-termelés lassulása. A kedvező külső konjunktúra hatása ugyanis nem tudja túlkompenzálni a beruházások visszaeséséből eredő növekedési veszteséget. A háztartások fogyasztása továbbra is bővül, de az előző évinél alacsonyabb ütemben. Az alátervezett inflációhoz igazított jövedelem-kiáramlás és a szociális célra fordított összegek nominális megvágása miatt a háztartások reáljövedelme csökken, ám a fogyasztóképességüket javítja a bankok „elszámoltatásából” eredő többlet-költekezési lehetőség. Az előrejelzésünk szerinti 2,4 százalékos éves GDP-bővülésnek lefelé mutató kockázatai vannak: a külső konjunktúra megtörése, az uniós források igénybevételi lehetőségének vártnál nagyobb beszűkülése, valamint a Volkswagen-botránynak a magyar járműipari és exportteljesítményre gyakorolt, ma még felmérhetetlen hatása egyaránt mérsékelheti a növekedést. 

A növekedés forrásai

Beruházások 

2016-ban lezárulnak a 2007-2013. évi uniós költségvetési ciklusban elérhető forráscsapok, az új ciklus folyósításai pedig még csak gyéren csordogálnak. A 2016-os költségvetés szerint az államháztartás konszolidált kiadásai körében a felhalmozási kiadások 23 százalékkal, ezen belül a beruházásokra fordítottak 14 százalékkal esnek a 2015-ös előirányzatokhoz képest. Noha az MNB növekedési hitelprogramja várhatóan folytatódik, és javul a vállalkozások hitelfelvevő képessége, a továbbra is kiszámíthatatlan kormányzati politika visszatartja a cégeket a hosszabb távra szóló kötelezettségvállalásoktól. A nagy exportorientált cégek – főleg a járműiparban és beszállítói körükben, valamint a gyógyszeriparban – ugyanakkor a külső konjunktúrához kapcsolódóan kapacitásaik bővítésére törekednek, ezért várhatóan nem csökkennek két százaléknál nagyobb mértékben 2016-ban a beruházások. A jövő évi visszaeséssel megtörik az állóeszköz-fejlesztések 2013 óta növekvő trendje, és a beruházások szintje ismét a válság előtti alá süllyed. 

Keresetek 

Mivel az szja kulcsa 15 százalékra csökkent 2016-ban, ez önmagában mintegy 1,5 százalékkal emeli a keresetek reálértékét, azaz a nettó keresetek növekedése várhatóan ennyivel fogja meghaladni a bruttó növekményt. A versenyszférában 2015-höz képest a GDP-ütem lassulása miatt a reálkeresetek mérsékeltebb növekedésére számítunk, ugyanakkor a magasabb infláció miatt a megtakarítása éves szinten 2 500 milliárdra, a GDP 7,5 százalékára emelkedhet az előző évi 5,9 százalékról. 

Az első félévben a vállalati hitelállomány 500 milliárd forinttal csökkent, annak ellenére, hogy az MNB kiterjesztette a növekedési hitelprogramját, és a piaci kilátások is javultak. A visszaesés mögött részben az anyavállalatokon keresztül elérhető olcsóbb finanszírozás állhatott. Mivel azonban a piaci hitelezés szinte teljesen leállt, az év egészében is a hitelállomány csökkenését várjuk. A vállalati szektor ezért 2015-ben is – mintegy 400 milliárd forinttal – nettó megtakarító marad, így nem járul hozzá a gazdaság dinamizálásához. 

2016-ban már mérséklődik az „elszámoltatás” és a forintosítás hatása, de az szja-kulcs csökkenése újabb lökést adhat a háztartások megtakarításának. Ugyanakkor az egyre inkább negatívvá váló előretekintő reálkamatok a reálbefektetések (ingatlan, műkincs, arany) irányába tolják a megtakarításokat. A háztartások pénzügyi megtakarítása 1800 milliárd forint körül alakulhat. A lakosság hitelképességének javulása ugyanakkor ösztökélheti a hitelfelvételeket, amit most már a hitelelengedések sem kompenzálnak. Mindezek hatására a háztartások nettó megtakarítása 1700 milliárd forintra, a GDP 4,9 százalékára mérséklődhet

A vállalati szektorban nem várható ehhez hasonló éles törés, mivel továbbra sem számíthatunk rá, hogy helyreálljon a működése szempontjából „normálisnak” tekinthető nettó hitelfelvevői pozíciója. Az MNB az eredeti terve szerint kivezetné a növekedési hitelprogramját, ám mivel a piaci hitelezés beindulása jövőre sem várható, feltehetően újból meghosszabbítja azt. Ennek ellenére a hiteltörlesztések valószínűleg 2016-ban is meghaladják majd az új hitelfelvételeket, ami miatt továbbra is a gazdasági növekedést fékező, nettó megtakarítói pozíció jellemzi a szektort. 

Külkereskedelem

2016-ban várakozásaink szerint kivitelünk és behozatalunk euróban számolt növekedése kissé lassul, az előbbi 6, az utóbbi 4,7 százalékot tehet ki. A még mindig az export javára elnyíló olló miatt külkereskedelmi mérlegünk aktívuma tovább emelkedik, s várakozásaink szerint meghaladhatja a 9,2 milliárd eurót. Kivitelünk koncentrációja rendkívül magas marad, s a járműiparra épülő exportszektor teljesítményét a német autóipari válság súlyosan érintheti. Külkereskedelmi prognózisunkban ez a legfontosabb lefelé mutató kockázat.

Fizetési mérleg

2016-ban a kedvező exportlehetőségek miatt a behozatal növekedése mellett is tovább erősödhet a kiviteli többlet: reálgazdasági tranzakciók egyenlege 9 milliárd euróra nőhet. Bár az uniós transzferek a korábbi évekhez képest mérséklődnek, a jövedelemegyenleg hiányát várhatóan mérséklik a csökkenő adósság miatt mérséklődő kamatkiadások. Mindezek eredőjeként a folyó fizetési mérleg többlete elérheti az 4,8 milliárd forintot, a GDP 4,3 százalékát. Az uniós transzferek átmeneti visszaesése miatt azonban a tőkemérleg az ideinél várhatóan lényegesen kisebb lesz, de az ország külső finanszírozási képessége így is magas marad, elérheti 8,4 milliárd eurót, a GDP 7,5 százalékát. 

Államháztartás egyenlege 

A költségvetési hiánynak a GDP 3 százaléka alatt tartása és az adósságráta csökkentése várhatóan nem okoz gondot sem az idén, sem 2016-ban. Azonban a konvergencia-programban előirányzott hiány- és államadósság cél elérése, amire az uniós követelmények teljesítéséhez is szükség van, további intézkedéseket igényel. A költségvetési konszolidáció tartósságát leginkább a növekedési potenciál megerősítése biztosíthatná. Negatív kockázat származhat a nemzetközi környezet nem várt eseményei generálta többletkiadásokból (nagy jegybankok döntései, migráció). A fegyelmezett költségvetési gazdálkodás (az Országvédelmi tartalékok megtakarítása, illetve a visszafogott költekezés) ugyanakkor közelebb vihet a kitűzött hiány- és adósságcél teljesüléséhez, főleg ha a vagyonértékesítési tervek megvalósulnak, illetve az uniós eljárások kedvezően zárulnak. 

A 2016. évi államháztartás hiánya ESA 2010 szemléletben a GDP 2,4 százalékát teheti ki, szemben a költségvetési törvényben előirányzott 2 százalékkal. Az eltérés egyik oka az, hogy a vagyonhoz kapcsolódó bevételeket a részletes tervek ismeretének hiányában nem tudtuk figyelembe venni. Másrészt mérsékeltebb növekedést prognosztizálunk, ami miatt a fogyasztási adókból és a lakossági befizetésekből az előirányzottnál kevesebb bevétel származik. Az uniós pénzek lehívását a tervezettnél kisebb mértékben feltételeztük, ami az önrészesedés megtakarítása miatt javította a prognózist. Feltételeztük továbbá, hogy az Országvédelmi alapot nem használják fel. Előrejelzésünkhöz pozitív és negatív kockázatok is tartoznak. A vagyonnal kapcsolatos bevételek teljesítése prognózisunkhoz képest javítja a költségvetést, az uniós vitás kérdések rendezése pedig növelheti és csökkentheti is a hiányt. 

Államadósság 

Az adósságráta 2016 év végére 75,3 százalékra csökkenhet, ha előrejelzésünk teljesül. Az általunk várt adósságráta mérséklődés azért kisebb, mint a kormányzati előirányzat, mert kissé mérsékeltebb növekedést, nagyobb hiányt és gyengébb árfolyamot prognosztizálunk. 

A fogyasztói árak alakulása 

2016-ban az importált infláció valamelyest erősödik a külső áremelkedés (olaj is) következtében. A kormányzat jövedelemkiengedő politikájával (béremelések, családi adókedvezmény növelése, a személyi jövedelemadó kulcsának csökkentése, közfoglalkoztatás körének kiszélesítése) szemben ugyanakkor jelentős megszorítások lesznek a szociális szférában – nominálisan, és azáltal is, hogy a jövedelmek valorizációját az ezúttal alátervezett inflációhoz kötik. A banki elszámolásból adódó jövedelmek élénkítik a keresletet. A bruttó bértömeg a versenyszféra emelkedő foglalkoztatása miatt is növekszik. Mindezek alapján a 2016. évi átlagos inflációt 2,4 százalékosra becsüljük, az éven belülit pedig 2,9 százalékra prognosztizáljuk. Előrejelzésünk szerint az alapinfláció is emelkedik. 

A kamatok alakulása 

2016. második felében feltehetően elkerülhetetlenné válik a kamatemelés, részben az erősödő infláció, részben az emelkedő dollárkamatok hatására apadó kamatfelár miatt. A nyomást némiképp mérsékelheti, hogy folyamatosan csökken a magyar gazdaság külső sérülékenysége, ami lehetővé teszi, hogy a nemzetközihitelminősítők 2016 folyamán a befektetésre ajánlott kategóriába sorolják vissza az országot. Várakozásunk szerint az év végéig legfeljebb 2 százalékra nő az alapkamat. A jegybanki kamat alakulása hatással lesz a pénzpiaci hozamokra, bár a monetáris eszköztár változása miatt annak jellege bizonytalan. 

A banki kamatokba beépülő költségeket 2016-ban mérsékli, hogy a magyar kormány EBRD-vel kötött megállapodása nyomán a banki különadó a felére csökken. Ennek a hitelkamatokra gyakorolt kedvező hatását viszont ellentételezi az, hogy néhány takarékszövetkezet, illetve a Buda-Cash brókercég és a hozzá kötődő DRB-bankcsoport bukása, és különösen a Quaestor-csalás károsultjainak nagyvonalú kárpótlása miatt jelentősen megemelkedik a betét- és befektetővédelmi alapokhoz való banki hozzájárulás mértéke. Emiatt a jövő évben a kamatszpred szélesedésére és a hitelkamatok emelkedésére számítunk.

Az árfolyamok alakulása 

2016-ban a főbb világvalutákárfolyamait eltérő politikák alakítják. A Fed 2015-2016 fordulóján várhatóan beindítja a kamatemelést, az EKB viszont továbbra is fenntartja a laza monetáris politikáját a defláció elkerülése, a gazdasági növekedés ösztönzése érdekében. Emiatt a reálértelemben erősen alulértékelt euró valamelyest visszaerősödhet, az év végére az euró dollárárfolyama elérheti az 1,14-es szintet. A Fed kamatemelései nyomán a forint kamatfelára 2016-ban fokozatosan elolvad a dollárhoz képest, ami a mérséklődő befektetői étvágy miatt gyengítheti a magyar valutát. Ezt valamelyest fékezheti a befektetői besorolás megadása, de leginkább az állíthatja meg, ha az MNB beindítja újabb kamatemelő ciklusát, amit 2016. második felére prognosztizálunk. E feltételek mellett a forint kissé visszaerősödhet: az év végére 312 forintos eurót és 274 forintos dollárt prognosztizálunk. 

Főbb ágazatok teljesítménye 

Ipar 

2016-ban legjelentősebb kereskedelmi partnereink növekedése csak néhány tized százalékponttal erősödik. Így a kivitel bővülése – főként a magas bázis miatt – némileg lassul, a belföldi eladás pedig a beszállítások szintjének megőrzése és a lakossági fogyasztás emelkedése miatt fenntarthatja a 2015-ös ütemet. Ezért jövőre az iparban az ideihez hasonló, 6 és 7 százalék közötti dinamikát várunk, amit a hazai járműiparban nagysúlyú Audi-motorok gyártásának a Volkswagen-botrány miatt esetleg bekövetkező visszaesése mérsékelhet. 

Építőipar

2016-ban sem számítunk a magyar építőipar növekedési ütemének felpörgésére, mivel az új uniós támogatási periódus forrásainak elosztása még nem kapcsol magas fokozatba. Az épületek építésében a versenyszféra nem ad erőteljes lökést, csak a lakásépítés mozdulhat fölfelé a mélypontról, ahogy arra a kiadott engedélyek közel 40 százalékos növekedése utal. Mindennek alapján 2016-ra az építőipar 3-4 százalékos növekedését jelezzük előre.

Agrárgazdaság

A megvalósult és még befejezésre váró uniós támogatással segített beruházások jóvoltából a mezőgazdasági termelés 2016-ban várhatóan nő. A növények termelése és felvásárlása volumenben 2-3, az élőállaté 1-2 százalékkal, a tejtermelés 4-5 százalékkal emelkedhet. A baromfiszektor enyhe szűkülését részben ellensúlyozza a sertéságazatnak a beruházások befejezése miatt várható növekedése. Így a teljes mezőgazdasági termelés 2-3 százalékkal, a mezőgazdasági jövedelem 3-4 százalékkal lehet nagyobb, mint 2015-ben.

ÖSSZEGZÉS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK

2016-ban a világgazdaság és Európa növekedésének gyorsulásával szemben nálunk további lassulás várható: kedvező esetben is csupán 2,4 százalékos GDP-bővülést prognosztizálunk. A környező országokétól elmaradó dinamikát tovább mérsékelheti a Volkswagen-botrány hatása, ami a járműgyártásra koncentrált hazai ipar és export mellett érzékelhető lehet. Az idén is már alig bővülő beruházások az uniós finanszírozás átmeneti visszaesése és a befektetési bizalom hiánya miatt jövőre határozottan csökkennek, volumenük a válság előtti szint alá süllyed, ami tovább rontja az ország versenyképességét és felzárkózási esélyét. A korábbi (főként járműipari) fejlesztések hatására a kiviteli többlet még dinamikusan nő, így a kisebb uniós transzferek mellett is fennmaradhat az ország masszív külső finanszírozási többlete. A háztartások fogyasztása tovább bővül, de az alátervezett inflációhoz igazított jövedelem-kiáramlás és a szociális juttatások nominális csökkentése a mérséklődő szja ellenére is apasztja a reáljövedelmeket, így csak a banki „elszámoltatás” áthúzódó hatása növeli meg a lakosság költekezését. A növekedés lassulása miatt a versenyszektorban is kevesebb új munkahely keletkezik, így a munkanélküliségi ráta további mérséklését már leginkább csak a bővülő közfoglalkozatás teszi lehetővé. A mérséklődő államháztartási hiány és adósság, a devizahitelek forintosítása miatt csökkenő sérülékenység, valamint a stabil többleteket mutató külső pozíció növeli annak esélyét, hogy az ország kikerüljön a befektetésre nem ajánlott besorolásból. 

A részben a kedvező külső konjunktúra és az uniós források, részben a fogyasztásösztönző költségvetési és monetáris politikahatására két éve beindult növekedés és a javuló egyensúlyi helyzet a válságból való kilábalást jelzi. A felzárkózáshoz szükséges dinamika fenntartásának azonban komoly akadálya, hogy a növekedés extenzív jellegű és államilag vezérelt. Az alacsony termelékenység miatt a GDP bővülésében fontos szerepet játszik a (jórészt közmunkával) megnövelt foglalkoztatás, amelynek további bővülését a szűkös költségvetési források mellett a rendelkezésre álló munkaerő mennyisége (kivándorlás) és minősége (központosított és „lebutított” oktatás) is behatárolja. A magánszektor beruházásai főként az uniós forrásokhoz, illetve a kormánnyal kötött különalkukhoz (stratégiai szerződések) kapcsolódnak, miközben az autonóm magánszektor tőkevonzó és megtartó képessége évek óta romlik. A közüzemi szolgáltatások mellett a versenyszférában is folyamatosan bővül az állami tulajdon; ez és a verseny mind kiterjedtebb korlátozása kétségessé teszi a magyar gazdaság hatékonyságának javulását. A foglalkoztatást csak időlegesen lehet a közmunka kiterjesztésével növelni, minthogy a közfoglalkoztatottak zöme nem jut tovább a munkaerőpiacra.

A kormány elsősorban a jövőbeli fejlődést aláásó intézkedésekkel (a szolgáltató szektorok jövedelmének megcsapolásával, továbbá a szociális szférából, az oktatásból és az egészségügyből kivont forrásokkal) és csak átmeneti megoldást nyújtó módszerekkel (közmunka, rezsicsökkentés) konszolidálja a gazdaságot, amivel rontja a gazdaság potenciális növekedését. Mindez megnehezíti a felzárkózást segítő növekedési pálya fenntartását, miközben egyre nagyobb áldozatokat követel a magyar társadalomtól.

Összefoglaló számszerű előrejelzés
(előző év=100%)

Megnevezés

2013*

2014*2015*2016
Világgazdaság
GDP termelés

103,4

103,4

103,3

103,7

Ebből - Eurózóna

99,6

100,8101,5101,7
           - Németország

100,2

101,6101,6101,7
Infláció a fejlett országokban (%)

1,4

1,40,21,2
Áruk- és szolgáltatások a világkereskedelemben

103,3

103,2104,1104,4
Magyar gazdaság
GDP termelés

101,5

103,6102,9102,4
Bruttó állóeszköz-felhalmozás a GDP-ben

105,2

11,710 42099,0
Háztartások fogyasztása

100,2

101,5

102,7102,2
Beruházások

106,9

115,8103,098,1
Háztartások nettó megtakarítása

5,2

5,97,54,9
Vállalatok nettó megtakarítása

3,0

0,41,20,7
Reálkereslet

103,1

103,2103,3101,6
Foglalkoztatottak száma - munkaerő-felmérés szerint, évi átlag (ezer fő)

3 892,8

4 101,84 2004 250
Munkanélküliség rátája, évi átlag

10,2

7,77,06,2
Kivitel (folyó áron, euróban)

101,7

104,0

107,5

106,0
Behozatal (folyó áron, euróban)

102,0

104,7106,1104,7
Külkereskedelmi mérleg egyenlege, millió euró

6 555

6 2747 6839 225
Folyó fizetési mérleg egyenlege, millió euró

4 037

2 3564 4004 800
Kulső finanszírozási képesség a GDP %-ában

7,6

6,17,67,5
Államháztartás egyenlege a GDP %-ában (ESA '95)

-2,4

-1,9-2,9-2,4
Államadóság a GDP százalékában

77,3

76,976,175,3
Infláció, évi átlag (%)

1,7

-0,20,22,4
Infláció, év végén (%)

0,4

-0,92,02,9
Jegybanki irányadó kamat, év végén (%)

3,00

2,101,352,00
3 hónapos állampapír hozama, év végén (%)

2,9

1,41,21,9
Forint/euró árfolyama, év végén

296,9

315313312
Forint/dollár árfolyama, év végén

215,7

259285274
Ipari termelés

101,1

107,7106,5106,5
Építőipari termelés

108,5

116,9105,5103,5
Mezőgazdasági termelés

113,1

109,695,5102,5
Nominális GDP, milliárd forint

29 846

31 86433 26634 796

* Pénzügykutató Zrt. prognózis

Forrás: penzugykutato.hu

http://penzugykutato.hu/sites/default/files/Penzugykutato_Prognozis_2015%20szept_Sajtotaj.pdf%20

1.9.  Tőkepiac: a Budapesti Értéktőzsde

A Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) zajlik a Magyarországon bejegyzett nyilvános részvénytársaságok részvényeinek, a cégek és a magyar állam által kibocsátott kötvények, egyéb értékpapírok kereskedelme. A Budapest Értéktőzsdén négy szekcióban folyik kereskedelem: részvénypiac, kötvénypiac, derivatívak és tőzsdei áruk szekciókban. Bővebb információk a BÉT-ről és vezető indexéről (BUX) a tőzsde honlapján:

Bővebb információk a BÉT-ről és vezető indexéről (BUX) a tőzsde honlapján »

A Budapesti Értéktőzsde több nemzetközi szakmai szövetség és szervezet teljes jogú tagja:

1.10.  Vízumok, munkavállalási és tartózkodási engedélyek

A Magyar Köztársaság vízumokat illető előírásai az Európai Unió és a Schengeni Egyezmény előírásaival és ajánlásaival összhangban vannak. Magyarország 2007 decemberében csatlakozott a schengeni országokhoz.

Magyarország schengeni tagságának következtében lényeges kiemelni, hogy 

  • bármely más schengeni ország által kibocsátott vízum és tartózkodási engedély a Magyar Köztársaságban is érvényes, és ugyanígy
  • a külföldi magyar képviseletek által kibocsátott vízumok, valamint a magyar nemzeti hatóságok által kibocsátott tartózkodási engedélyek is érvényesek a teljes schengeni területen, ahogy a schengeni országokban kibocsátott vízum bélyeg felirata is megerősíti: „érvényes minden schengeni államban”.

A schengeni vízum- és belépési előírások csak a 90 napot meg nem haladó tartózkodások tekintetében alkalmazandók. Az ennél hosszabb időszakra vonatkozó vízumeljárási szabályokat a tagországok külön szabályozzák.

További részletes tájékoztatás a belépési és tartózkodási engedélyek feltételeiről és a vonatkozó eljárásokról, valamint azoknak az országoknak a listája, amelyek állampolgárai vízum nélkül utazhatnak be Magyarországra és az Európai Unión kívül országok állampolgárait érintő külön szabályok a Külügyminisztérium honlapján találhatók.

1.11.  Egyéb hasznos információk

Magyarország a metrikus mértékegységeket alkalmazza.

A dátumok magyar helyesírás szerinti sorrendje: év/hónap/nap. Az élelmiszerkereskedelemben 2012. január 1-től a magyar helyesírás szabályaitól eltérően, az EU előírásaival összhangban nap/hónap/év sorrendben kerül a szavatossági időrögzítésre.

Írásban a számjegyek közötti vessző a tizedes jegyeket, a pont pedig az ezres elválasztót jelöli.

Időzóna

Magyarország a közép-európai idősávba esik (CET, Central European Time Zone),ami a greenwichi középidőnél egy órával több. Magyarország is alkalmazza a nyári időszámítást, ami a március utolsó hétvégéjétől október utolsó hétvégéjéig tartó időszakban, a szokásos időhöz képes egy órával későbbi időt jelent.

Szokásos üzleti nyitva tartás:

  • Irodák, hivatalok: 8:00-16:00, szombat, vasárnap szünnap
  • Kiskereskedelem: hétfőtől péntekig 10:00-18:00, szombaton 9:00-13:00
  • Bevásárló központok, hipermarketek: hétfőtől vasárnapig 7:00-21:00 (2015.03.15-től vasárnap zárva tartanak)
  • Éttermek: 12:00-22:00

Az itt jelzett nyitvatartási idők nem teljes körű felsorolást tartalmaznak, csak irányadónak tekinthetők és ezektől lényegesen eltérő nyitvatartási idők is lehetségesek és elterjedtek.

2016. évi ünnepnapok:

  • január 1. Újév
  • március 15. Nemzeti ünnep
  • március 27-28. Húsvét
  • május 1. Munka ünnepe
  • május 16. Pünkösd
  • augusztus 20. Államalapítás ünnepe
  • október 23. 1956-os Forradalom Ünnepe
  • november 1. Mindenszentek napja
  • december 24. Szenteste
  • december 25-26. Karácsony

2016. évi szabadnapok és szombati munkanapok:

  • január 1. (péntek) szabadnap
  • március 5. (szombat) munkanap
  • március 14. (hétfő)) szabadnap
  • október 15. (szombat) munkanap
  • október 31. (hétfő) szabadnap

Budapest és néhány nagyobb európai város távolsága:

  • Bécs, Ausztria: 243 km
  • Frankfurt am Main, Németország: 964 km
  • Róma, Olaszország: 1 225 km
  • Párizs, Franciaország: 1 448 km
  • Prága, Csehország: 525 km
  • Varsó, Lengyelország: 741 km
  • Bukarest, Románia: 821 km
  • Kijev, Ukrajna: 1 107 km
  • Amsterdam, Hollandia: 1 395 km
Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább