Doing Business in Hungary

Általános tudnivalók

1.1.  Áttekintő bemutatás

abra_1-1.jpg

  • Terület: 93 036 km²
  • Főváros: Budapest
  • Hivatalos nyelv: magyar
  • Pénznem: magyar forint, Ft, HUF aktuális irányadó kamat és árfolyamok
  • Államforma: köztársaság
  • Népesség: 9 830 485 fő
  • Nemzetközi repülőtér: Budapest Ferihegy, BUD
  • OECD tagság kezdete: 1996
  • Csatlakozás az Európai Unióhoz: 2004. május 1.

Magyarország image-filmek:
Hungary - World of Potentials  
Budapest Business Region - Get Engaged
Itthon a legjobb... Minden élménnyel több leszel!

1.2.  Földrajz és éghajlat

Magyarország Közép-Európában a 44. és 48. északi szélességi és a 16. és 22. keleti hosszúsági körök között terül el, 93 036 km2 területen. Északon Szlovákiával, keleten Ukrajnával és Romániával, délen Szerbiával, Horvátországgal és Szlovéniával, nyugaton Ausztriával határos.

Az ország területének jelentős része alföld és középhegység, a legmagasabb hegycsúcs a Kékes is csak 1 014 méter magas. Két nagy folyója, a Duna és a Tisza hajózható. Magyarországon található Közép-Európa legnagyobb tava, a Balaton. Az ország természeti kincsei között a termőföldet és a vizeket tartják számon, ez utóbbiba a folyóvizek és tavak mellett a kiváló minőségű artézi és rendkívül változatos összetételű termálvizek is beletartoznak.

Magyarország éghajlata kontinentális, de az országot elérik nyugatról az óceáni, délről pedig a mediterrán éghajlat hatásai is. A nyár általában 25-30 °C közötti hőmérséklettel meleg, napos, néhány hét kánikulával, amikor akár a 35-38 °C fokot is meghaladhatja a nappali hőmérséklet. A telek hidegek, -10-0 °C fok közötti hőmérséklettel. A tavasz és az ősz gyakran rövid és általában csapadékos.

1.3.  Népesség

Magyarország lakossága 2001 óta folyamatosan csökken. 2017. január 1-jei adatok szerint Magyarország teljes népessége 9 830 485 fő volt. A népességcsökkenés megállítása kiemelt kormányzati cél. A korfa öregedő demográfiai képet mutat.

Az ország lakosságának közel 20 százaléka Budapesten és vonzáskörzetében él. Ennek oka többek között a főváros kiemelt szerepe az ország felsőoktatási, közigazgatási és gazdasági életében, illetve a közlekedési infrastruktúra. Az erős budapesti centralizáció mellett az ország nagy és közepes településein élők száma is jelentős, jellemző a kis településekről való elvándorlás.

Etnikai összetételét tekintve a lakosság túlnyomó része magyar, de a szomszédos országokból és a történelem során betelepült népek közül több erős kisebbségi képviselettel rendelkezik. Ezek jelentőségük sorrendjében: cigányok, németek, horvátok, szlovákok, románok, ukránok, szerbek és szlovének.

1.4.  Történelem

A magyar törzsek hosszú vándorlás után a 9. században telepedtek le a Kárpát-medencében. A törzsek egységes vezetés alá vonása a 10. században nagyrészt lezajlott. Az itt élők keresztény vallásra való áttérítése I. (Szent) István király nevéhez fűződik és több évtizedet vett igénybe. Magyarország megalapításának időpontját Istvánnak a római pápától származó koronával való királlyá koronázásától származtatják.

A középkorban a királyság központosítását és az állam megszilárdulását a tatárjárás pusztításai ellenére is sikerült elérni. A magyar Árpád-házat először az Anjou-királyok követték a trónon, akik az országot európai nagyhatalommá emelték. Az őket követő királyok a politikai és gazdasági szerepek mellett Magyarország kulturális életének jelentőségét is növelték, az ország a reneszánsz korszakban virágzott, ennek az oszmán hódoltság vetett véget.

Az újkor elejére az ország politikai ereje is csökkent, majd az oszmán betöréssel 1541-ben három részre szakadt. Az országnak az oszmánoktól való visszafoglalásáért folytatott harcok következtében szinte teljesen pusztává vált, a középső országrész és a korábban oszmán hűbéres Erdély felett könnyen szerezett erős befolyást a nyugati országrészt uraló Habsburg Birodalom. A 18. század elejétől az I. világháborúig Magyarország a Habsburg birodalom része volt.

Az I. világháborút követően Magyarország köztársaságként vált függetlenné. Az ország új határai a trianoni békeszerződésben 1920. június 4-én kerültek rögzítésre, amivel az ország végleg elveszíttette háború előtti területének és lakosságának kétharmadát. A békeszerződés és a II. világháború közötti években Magyarország államformáját tekintve ismét királyság volt, de az országot kormányzó vezette.

A II. világháborúban Magyarország az elvesztett területek visszacsatolásának reményében Németország oldalán lépett hadba 1941-ben. 1944-ben német megszállás alá került az ország. A németek legyőzésével a szovjet csapatok szállták meg a jelentős emberveszteséget és anyagi károkat elszenvedett országot.

A párizsi békeszerződés megerősítette a Trianonban rögzített határokat. A háborút követő csaknem négy évig tartó parlamenti demokrácia időszaka 1949 augusztusában a szovjetek által támogatott kommunista párt hatalomátvételével és az egypártrendszer kialakulásával ért véget. Az ország az 50-es évek első felében a sztálini totalitarizmus mintájára épült, amivel szemben 1956-ban a munkásság és az ifjúság vezetésével kirobbant a forradalom. A forradalom szovjet csapatok általi leverését követően a kommunista hatalom ismét megerősödött, de a Szovjetunió által irányított szocialista tömb többi országához képest a diktatúra viszonylag enyhe maradt (gulyás-kommunizmus).

A 80-as évek közepétől lazuló szovjet befolyás készítette elő az 1989-es rendszerváltást, ami a Magyar Köztársaság 1989. október 23-ai kikiáltásával politikai értelemben megtörtént. 1990-ben zajlottak le az első demokratikus országgyűlési és önkormányzati választások. A teljes demokratikus átalakulás és az új intézményi rendszer megszilárdulása a gazdasági élet gyökeres átalakulása mellett párhuzamosan történt.

Magyarország 1990-től az euroatlanti integrációra törekedett, 1999 óta tagja a NATO-nak, 2004. május 1-től az Európai Uniónak és 2007 decemberében csatlakozott a Schengeni Övezethez.

1.5.  Politikai és jogi környezet

A Magyar Köztársaság politikai berendezkedése 1990 óta parlamentáris demokrácia. A népképviselet legfőbb szerve az Országgyűlés. Az országgyűlési képviselőket közvetlen választás során négyévente szavazzák meg a választók. Az Országgyűlés választja a köztársasági elnök javaslatára a miniszterelnököt, aki megalakítja a kormányt. A kormány tagjait a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A köztársasági elnököt az Országgyűlés választja meg öt éves időtartamra.

A köztársasági elnök első sorban diplomáciai feladatokat lát el, de ő jelöli ki a választások időpontját és a köztársasági elnök jóváhagyása szükséges az Országgyűlés által elfogadott jogszabályok hatályba lépéséhez.

A 15 tagú Alkotmánybíróság az a független fórum, ahol a jogszabályok alkotmányosságának vizsgálata lehetséges. Az 1949-ben készült, a rendszerváltás kapcsán 1989-ben módosított alkotmány helyébe 2012. január 1-jével új alaptörvény lépett, amely tükrözi az európai és az általános nemzetközi irányelveket.

Magyarország közigazgatási szempontból 19 megyére és az önálló régiót képviselő fővárosra osztható, fejlesztési, valamint statisztikai szempontból pedig 7 régióra.

1.6.  Oktatás és kultúra

A magyar oktatási rendszer alap- közép- és felsőoktatási szintekre tagozódik, ezen belül különböző rendszerű intézmények választhatók mind állami, mind magán üzemeltetésben. Magyarország 1999-ben csatlakozott a bolognai folyamathoz.

1.7.  Gazdasági információk

A magyar gazdaság ágazati szerkezete nagy vonalakban megfelel a hasonló fejlettségű országokénak.

A szolgáltató ágazat a GDP szűk kétharmadát képviseli. A szolgáltató ágazatokon belül az úgynevezett magánszolgáltatások (kereskedelem, idegenforgalom, pénzügyi és egyéb gazdasági szolgáltatások) fejlettsége magas szintű. Magyarország kivitelében a szolgáltatások viszonylag jelentős súlyt képviselnek, különösen a gazdasági szolgáltatások területén. A közlekedési ágazatban (részben magán, részben állami) kedvező földrajzi elhelyezkedésünk optimális feltételeket kínál a tranzitforgalomnak. Az állami szolgáltató ágazatok (egészségügy, oktatás, közigazgatási szolgáltatások) nem fejlődtek a többi szolgáltatási ághoz hasonló mértékben, ezek fundamentális átalakítása aktuális kérdés.

Az agrárium, amely terén Magyarország különösen kedvező éghajlati adottságokkal rendelkezik, a GDP körülbelül 4 százalékát reprezentálja. Az ipar – a nemzetközi trendeknek megfelelően – a GDP termelésének mintegy egynegyedét képviseli. Az elmúlt években azok az iparágak tudtak növekedni, amelyek elsősorban exportra termeltek. Az iparági eltolódások ezért a kivitelben kiemelkedő szerepet játszó gépjármű-ipar, híradás- és számítástechnikai ipar előretöréséről tanúskodnak, miközben az élelmiszeripar és a könnyűipar jelentősen vesztett pozíciójából, az építőipar pedig a válság hatásai miatt továbbra is nehéz helyzetben marad. Az élelmiszeripar esetében a lemaradás részben az uniós csatlakozás kedvezőtlen feltételeivel magyarázható. A korábban komoly hagyományokkal rendelkező könnyűipar ma már csak nyomokban létezik – a fejlett országok közé tartozó Magyarország is vesztett pozícióiból a dél-kelet-ázsiai exporttal szemben.

1.8.  Aktuális gazdasági kép

2017-ben a globális növekedés üteme csak minimálisan – 2,9 százalékról 3,1 százalékra – gyorsulhat. Az Egyesült Államokban folytatódik a mérsékelt ütemű növekedés, amit a javuló foglalkoztatás, az emelkedő bérek, s az emiatt élénk magánfogyasztás, valamint a Fed korábban tervezettnél fokozatosabb kamatemelési pályája támogat. Lassítja a növekedést a továbbra is erős dollár, és a beruházások – a politikai bizonytalanság és a még mindig alacsony olajárak miatt – visszafogott növekedése. Az eurózóna növekedési kilátásaiban a legnagyobb a kockázatot a Brexit-tárgyalások esetleges negatív kimenetele jelenti, amely kedvezőtlenül hathat az üzleti és a fogyasztói bizalomra, a pénzpiacokra, az egyébként is gondokkal küzdő bankrendszerre, s ezen keresztül a GDP alakulására. Kedvezően hat a növekedésre a tovább javuló munkaerőpiac, az expanzív monetáris politika és a többnyire jó egyensúlyi helyzet. Németországban a munkaerőpiaci helyzet folyamatos javulása és az alacsony olajárak következtében továbbra is nő a belföldi fogyasztás, az alacsony kamatkörnyezet és a menekülteknek elindított lakásépítési program pedig fellendíti a beruházásokat. 

A feltörekvő országok 2017-ben is számos problémával küzdenek, ezért nem dinamizálják a világgazdaságot, bár kissé gyorsabban növekedhetnek. Kínában a gazdaságpolitikai intézkedések javították a rövid távú kilátásokat: erősödött a hitelezés, nőttek az infrastruktúra-kiadások, úrrá lettek a pénzpiaci zavarokon, mégis az ideinél némileg alacsonyabb növekedéssel számolunk. Oroszországban az emelkedő olaj- és nyersanyagárak véget vethetnek a gazdasági visszaesésnek, és minimális növekedés is mutatkozhat. Hasonló lehet a helyzet Brazíliában is. A feltörekvő csoport legdinamikusabb tagja, India jövőre is 7 százalékot meghaladó ütemben növekedhet. Inflációs veszélyt 2017-ben sem látunk. A fejlett országokban némileg gyorsulhat az áremelkedés üteme, elsősorban a növekedés gyorsulása, az európai likviditásbővítés és az emelkedő olajárak miatt. A feltörekvő országokban minimálisan csökken az inflációs ráta. Az olajárak 2017-ben 15 százalékkal nőhetnek, a Brent, a WTI és a Dubai hordónkénti átlagára 50-52 dollár körül lehet. A geopolitikai kockázatok azonban továbbra is megmaradnak és esetenként jelentős áringadozásokat okozhatnak 

A GDP-növekedés alakulása

2017-ben erősödik a GDP dinamikája, amiben a választások előtti „kiengedő” költségvetési és jövedelempolitika, valamint a laza monetáris politika mellett a foglalkoztatás államilag is támogatott bővülése, a feszes munkaerőpiacokon kikényszerülő béremelések és a nagyobb uniós forrásbevonás generálta jelentős beruházásdinamika is szerepet játszik. A magasabb növekedést alapvetően a belső fogyasztás és felhalmozás emelkedése határozza meg, ezért a belföldi felhasználás üteme lényegesen meghaladja a GDP termelését. Az exportét meghaladó importdinamika miatt a nettó export mérsékli a növekedést. Termelési oldalról a növekedést az ipar húzza, de az építőipar kijön már a recesszióból, ugyanakkor a szolgáltatások dinamikája kissé mérséklődik. Mindezek alapján 2017-re 3 százalékos növekedést és 37 400 milliárd forint körüli nominális GDP-t prognosztizálunk.

A növekedés forrásai

Beruházások 

2016-ban a beruházások visszaesését döntően az uniós források kiesése okozta. Bár ez a közép-kelet-európai versenytársainkra is hatott, a magyar dinamika hozzájuk képest is nagymértékben zuhant, ami a versenyképesség további romlását vetíti előre. A feldolgozóiparban egyéves visszaesés után csak a második negyedévben indultak meg a befektetések, és alapvetően a járműiparra koncentrálódtak.

A mély bázison 2017-ben magas beruházási dinamika alakul ki. A kormány mindent elkövet, hogy az uniós források gyorsított becsatornázásával fordulatot mutasson fel a választások előtti évben. A költségvetési törvényben a konszolidált felhalmozási kiadások 91 százalékkal meghaladják a 2016-ra előirányzottat, ebből 37 százalékos a beruházások növekménye. A vállalati fejlesztéseket támogató költségvetési források összege megközelíti a korábbi évek kiemelkedő értékeit. A kabinet főként a közlekedést, az infokommunikációt, a kiemelt turisztikai célokat és a foglalkoztatást bővítő beruházásokat kívánja preferálni, a CSOK pedig a lakásépítéseket dinamizálja. A vállalati beruházások is lendületet vesznek, tekintettel a kedvező konjunktúrára és kamatkörnyezetre, a bankok hitelezési képességének és készségének javulására, valamint a dráguló és hiányzó munkaerő helyettesítésének kényszerére. A nemzetgazdaság egészében így 10 százalékkal is nőhetnek a beruházások.

Keresetek 

Erőteljes béremelést vetített előre 2017-re a növekvő munkaerőhiány és a közelgő választási időszak. A kormány és a versenyszféra képviselőinek megállapodása alapján eldőlt a 2017. évi minimálbér és garantált bérminimum összege. 2016-hoz viszonyítva előbbi összege mintegy 15, utóbbi 25 százalékkal emelkedett.  

2017. január 1-től a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére a megállapított alapbér kötelező legkisebb összege – minimálbér – havibér alkalmazása esetén bruttó 127 500 forint lesz.  A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben, teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetében a megállapított garantált bérminimum bruttó  161 ezer forintra emelkedik. 

2017-ben várhatóan tovább bővül a foglalkoztatás, bár az üteme mérséklődhet – főként azért, mert a fokozódó munkaerőhiány miatt a vállalkozások egyre nehezebben találnak megfelelő munkavállalót. A munkaerőpiac kezd telítődni, elfogy a tartalék. A közfoglalkoztatás szintje jövőre várhatóan nem változik. Éves átlagban a foglalkoztatottak számát 4,4 millió főben, a munkanélküliek számát 200 ezer főre becsüljük, és így a munkanélküliségi ráta 4,4 százalékra süllyed.

Külkereskedelem

2016-ban – jelentős cserearány-javulás és euróban számolva csökkenő export/import dinamika mellett – kivitelünk 3 százalékkal, behozatalunk 1,5 százalékkal emelkedhet, a külkereskedelmi mérleg többlete 10,1 milliárd euró lehet. A kivitelt az idén is a járműipar dinamizálja, fennmarad tehát a hazai export erős koncentrációja és kiszolgáltatottsága az autóipari konjunktúrának. Az Európai Unió részaránya a több éve tartó növekedés eredményeként kivitelünkben ismét meghaladja a 80 százalékot. 2017-ben várakozásaink szerint kivitelünk és behozatalunk euróban számolt növekedése is gyorsul, előbbi 6, utóbbi 7 százalékot tehet ki. Fordulat történik tehát a kivitel és a behozatal egymáshoz viszonyított dinamikájában. Az import javára elnyíló olló következtében külkereskedelmi mérlegünk aktívuma kissé visszaesik, de így is megközelíti a 9,9 milliárd eurót. Kivitelünk koncentrációja rendkívül magas marad, amit a várható járműipari beruházások tovább erősítenek. 

Fizetési mérleg

2016 első félévében a reálgazdasági tranzakciókban a korábbiaknál is masszívabb többlet jött létre, miközben a kamatkiadások visszaesése csökkentette a jövedelemkiáramlást. A folyó fizetési mérleg többlete így meghaladta az előző év első félévi aktívumát. Az új költségvetési ciklus beindulása miatt mérséklődő uniós transzferek azonban kissé visszavetették a külső finanszírozási képességet. Az idei év egészében a kedvező exportlehetőségek, a javuló cserearány, valamint a lanyhább beruházások miatt visszaeső importdinamika mellett kiemelkedő (11 milliárd euró) lehet a reálgazdasági tranzakciók többlete. A csökkenő jövedelemkiáramlás miatt a folyó fizetési mérleg többlete rekordszintre, 6,5 milliárd euróra, a GDP 5,8 százalékára nőhet. Az uniós transzferek átmeneti visszaesése miatt azonban az ország külső finanszírozási képessége mérséklődik, de így is elérheti a GDP 7,5 százalékát.

Államháztartás egyenlege 

Az államháztartási hiány 3 százalék alatt tartása és az adósságráta csökkentése várhatóan 2017-ben sem okoz gondot. A KSH szeptember végi felülvizsgálata során megemelt nominális GDP hatására 2015-ben, előrejelzésünk bázisévében az államháztartás hiánya a GDP százalékában 0,4 százalékponttal (1,6 százalékra) mérséklődött, és az államadósság aránya is 0,6 százalékponttal, 74,7 százalékra csökkent. 

A statisztikai korrekció miatt a konvergenciaprogramban és a 2017-es költségvetésben kitűzött államháztartási hiány-, illetve adósságcélok elérhetőnek látszanak, sőt a kormányzati kiadások növelésére is van tér. Noha a növekedési dinamika mérséklődése és a céltól elmaradó infláció 2016 első félévében nem kedvezett a tervek megvalósulásának, a fiskális célok elérését segíti az élénkülő belső kereslet, továbbá az, hogy az ország befektetési kategóriába való visszasorolása erősíti a forintot, és mérsékli a finanszírozás költségét. Az utóbbit az MNB likviditásbővítő, laza monetáris kondíciókat eredményező politikája is támogatja.

A 2017. évi államháztartási hiány ESA 2010 szemléletben elérheti a GDP 2,6 százalékát, ami meghaladja a jövő évi költségvetésben kitűzött 2,4 százalékos hiánycélt. Az eltérést az általunk prognosztizált alacsonyabb reálpálya magyarázza, noha továbbra is érvényesülnek az adóalapokat (bérek, fogyasztás, vállalati nyereség) bővítő kedvező hatások. Ugyanakkor a tervezettnél kisebb uniós pénzfelhasználást tartunk megvalósíthatónak. Amennyiben az Országvédelmi tartalékot megtakarítja a kormány, a kitűzött hiánycél teljesülhet. A kormány mozgásterét növelheti, ha idén kedvezőbben alakul a növekedés, illetve szigorú kontroll alatt marad a költségvetési költekezés.

Államadósság 

Az adósságráta 2017 végére 73,1 százalékra csökkenhet. Az általunk előre jelzett adósságráta-pálya kissé magasabb, mint a konvergenciaprogramé, amit a kormányénál mérsékeltebb növekedési előrejelzésünk magyaráz. Ugyanakkor, a forint erősödése, vagy az adósságra számított reálkamatok mérséklődése előrejelzésünknél alacsonyabb adósságrátához vezethet.

A fogyasztói árak alakulása 

2017-ben az olaj- és nyersanyagár-emelkedés következtében már megjelenik az importált infláció hatása. Az előző évről áthúzódó hatás, valamint az áremelések keresleti korlátjának oldódása és a fajlagos bérköltség-növekedésből adódó nyomás ismét inflációt generál a magyar gazdaságban, de mértéke nem éri el az MNB inflációs célját. Éves átlagban 2,1 százalékos, decemberre 2,3 százalékos fogyasztói árdrágulást prognosztizálunk.

A kamatok alakulása 

A 2017-ben fokozódó költségvetési lazítás, az infláció erősödése és a Fed kamatemelése miatt az év második felében némileg szigorodhat a magyar jegybank politikája, ám ezt várhatóan nem az alapkamat emelésével, hanem a betéti eszköz korlátozásának enyhítésével megy végbe. Emiatt az alapkamat változatlan szintje mellett is emelkedhetnek kissé a bankközi kamatok és az állampapírhozamok. Az erősödő infláció miatt a befektetési instrumentumokon mind érzékelhetőbb negatív reálhozamok alakulnak ki, a bankhitelek csökkenő reálkamata pedig mind a vállalati, mind a lakossági hitelkeresletet erősíti. Az idén megfelezett és jövőre tovább apadó bankadó, továbbá a kockázati költségek csökkenése mérsékli ugyan a hitelkamatokba beépülő költségeket, de ezt a hatást részben kompenzálja, hogy a kisbanki és brókerbukások miatt megemelkedik a betét- és befektetővédelmi alapokhoz való banki hozzájárulás mértéke. Az újból elérhető uniós források és a kiterjesztett CSOK erősítheti a hitelkeresletet, ami az infláció felpörgésével együtt a nominális hitelkamatokat is megnöveli.

Az árfolyamok alakulása 

A Fed kamatemelése nyomán 2017-ben a forint kamatfelára csökken a dollárhoz képest. Ez mérsékelheti a rövidlejáratú forinteszközök vonzerejét, bár a hosszabb lejáratú állampapírokon várhatóan továbbra is elegendő hozamkülönbség alakul ki ahhoz, hogy érdemben ne gyengítse a magyar valutát. Az idei év végi erejéhez képest azonban kissé visszagyengülhet a forint. Feltételezzük, hogy az euró éves átlagban 307, az év végén is 308 forintot ér majd. A dollár árfolyama átlagosan 302, az év végére 308 forintra erősödhet. 

Főbb ágazatok teljesítménye 

Ipar 

2017-ben várakozásaink szerint az Unió országainak és legjelentősebb kereskedelmi partnereinknek növekedése némileg erősödik. Így a kivitel – az alacsony bázis miatt is – gyorsabban bővülhet, a belföldi eladásokat pedig a beruházások és a lakossági fogyasztás emelkedése is ösztönzi. Ezért jövőre az iparban az ideinél magasabb, 5 százalék körüli dinamikára számítunk.

Építőipar

A 2016-os kisiklás után, az alacsony bázison, 2017-ben dinamizálódhat az építőipar. A 10 százalékra tehető növekedés fő forrása az uniós támogatások felhasználásának gyorsulása és az épületek, főként a lakások építése, ami a mélypontról kimozdulva megduplázódhat.

Agrárgazdaság

2017-ben a megvalósult fejlesztések és a Vidékfejlesztési Program uniós támogatással segített új beruházásai jóvoltából várhatóan nő a mezőgazdasági termelés, annak ellenére, hogy az állattenyésztésben a jövedelmezőség, és emiatt a beruházási kedv csökken. Két folyamat figyelhető meg. Az egyik az állattartás megtorpanása, a másik a gabonatermelés (elsősorban a búzatermelés) stratégiájának megváltozása: az intenzív fajtákra és a precíziós termelésre való áttérés gyorsulása. A növények termelése volumenben 2-3 százalékkal emelkedik, a vágóállat-termelés stagnál, a tejtermelés 1-2 százalékkal nőni fog. Így a teljes mezőgazdasági termelés 2 százalék körül fog bővülni. 

A mezőgazdasági jövedelem bővülése akkor haladhatja meg ezt a szintet, ha az árak várható emelkedése valóban bekövetkezik. A létrejött mezőgazdasági kapacitások stabilitása középtávon igényelné a magyarországi feldolgozóipar megújulását. 

A hazai élelmiszerfogyasztás 2017-ben csak szerény, kb. 1-2 százalékos mértékben bővülhet, amit 2-3 százalékponttal haladhat meg az import növekedése. Az export ennél lassabban, 2 százalékkal nőhet, de az agrárágazat teljes külkereskedelmi szaldója így is meghaladhatja a 3 milliárd eurót. A mezőgazdasági beruházások az uniós pályázati lehetőségek bővülésével növekednek, 10 százalékkal meghaladhatják a 2016. évi szintet.

ÖSSZEGZÉS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK

Az idei évet ellentmondásos folyamatok jellemzik. A beruházások drámai visszaesését részben ellentételezi a fogyasztás kormányzati eszközökkel is ösztökélt bővülése, így az idén is 2 százalékot meghaladó növekedés várható. 

A reálkeresetek dinamikus emelkedése, az adósmentő csomag hatására mérséklődő lakossági törlesztőrészletek, a banki különadó csökkentése nyomán beindult hitelezés, valamint az alacsony kamatkörnyezet kedvez a fogyasztásnak, ám ennek növekedést generáló hatása kevésbé tartós, mint a beruházásoké lenne. A lanyhább növekedéshez jó (vagy legalábbis annak látszó) egyensúlyi mutatók társulnak: rekordszintre emelkednek a külkereskedelmi és fizetésimérleg-többletek, csökken a költségvetés hiánymutatója, mérséklődik az államadósság-ráta, alacsony marad az infláció. 

Eközben (bár még mindig főként a közmunkaprogram hatására) emelkedik a foglalkoztatás, jelentősen csökken a munkanélküliség. Az ország befektetői kategóriába történt felminősítése, ha kismértékben is, de növeli a pénzügyi befektetések vonzerejét, erősíti a forintot, és kedvezőbbé teszi az államadósság és a magáncégek finanszírozását. A makrogazdasági és egyensúlyi mutatók javulása mögött azonban kedvezőtlen folyamatok is meghúzódnak. 

A növekedés továbbra is extenzív maradt: a foglalkoztatás bővülését romló termelékenység kíséri. Az apadó uniós transzferek ellenére a nagyarányú külső finanszírozási többlet a magánberuházások elmaradását is tükrözi. A vállalatok továbbra is nettó megtakarítók, ahelyett, hogy a tevékenységük bővítését szolgáló hitelfelvételeikkel a gazdasági növekedést táplálnák. A nagyon alacsony infláció sem érdem, hiszen ez a külső deflációs hatásokon túl a laza fiskális és monetáris politika ellenére gyenge belső keresletet, vagyis a növekedési motorok elégtelenségét tükrözi. 2017-ben némileg oldódnak ugyan ezek az ellentmondások, ám a tartós növekedést akadályozó szerkezeti problémák fennmaradnak. 

Az uniós pénzforrások megnyílásával élénkülnek a beruházások, a foglalkoztatás is bővül, a munkanélküliségi ráta 5 százalék alá süllyed. Ha az ideinél szerényebb mértékben is, de bővül a fogyasztás, részben a választások előtti „kiengedő” költségvetési és jövedelempolitika, részben a feszes munkaerőpiacokon kikényszerült béremelések hatására. A külpiaci infláció erősödése és a belső kereslet élénkülése miatt az infláció is kissé megemelkedik, de az év végéig sem éri el a célként kitűzött mértéket. A magánszektor autonóm beruházásai azonban továbbra is elmaradnak a felzárkózáshoz szükséges szinttől, annak ellenére, hogy a külső konjunktúra kissé élénkül, a világban fennmarad a pénzbőség, és a hazai költségvetési és monetáris politika is ösztönző lesz. A fejlesztéseket egyre inkább nehezíti a fokozódó munkaerőhiány. 

A bankszektor javuló állapota növeli ugyan a hitelkínálatot, a lakáspiac élénkülése és a háztartások jobb jövedelmi helyzete pedig a hitelkeresletet is erősíti, ám a vállalatok megtakarítói pozíciója a kedvezőbb hitelkondíciók ellenére is fennmarad. A magyar gazdaság továbbra is masszív külső finanszírozási többletén túl ez is segíti az államháztartási hiánycél elérését és az államadósság további mérséklését, bár a költségvetési konszolidáció tartósságát leginkább a növekedési potenciál megerősödése biztosítaná. A jelen ellentmondásos folyamatai elsősorban a jövőre nézve jelentenek veszélyt. 

A foglalkoztatásra építő, extenzív növekedésnek gátat szabnak a munkaerőpiac éleződő strukturális feszültségei, a megfelelő képzettségű munkaerő mind több területen jelentkező hiánya, ami a kivándorlással, valamint a központosított és „lebutított”, termelésközpontú oktatással tovább nő. Ezen a közmunkaprogram sem segít, mivel az ennek keretében foglalkoztatottak többsége nem jut be az elsődleges munkaerőpiacra. 

Az olcsóbb finanszírozásból adódó növekvő mozgásterét kihasználva, a kormány várhatóan lazább költségvetési és jövedelempolitikájával is élénkíteni próbálja a gazdaságot, ám ennek hatékonyságát két tényező is rontja. A beruházni kívánó vállalatokat és működőtőke-befektetőket továbbra is elriasztja a központosítási törekvések fennmaradása, a versenykorlátozó bánásmód és az ellehetetlenítéssel kierőszakolt államosítás fenyegetése. A fogyasztás kívánatos bővülését pedig az akadályozza, hogy adózási enyhítéseivel inkább a fogyasztásukban már telített magas jövedelműeknek kedvez a kormány. A munka és a tőke oldaláról jelentkező problémák konzerválják a csekély arányú hozzáadott értéket előállító, kevéssé versenyképes gazdasági struktúrát.

Összefoglaló számszerű előrejelzés
(előző év=100%)

Megnevezés

2014

20152016*2017*
Világgazdaság
GDP termelés

103,4

103,1

102,9

103,1

Ebből - Eurózóna

100,9

100,7101,7101,7
           - Németország

101,6

101,5101,7101,7
Infláció a fejlett országokban (%)

1,4

0,30,51,5
Áruk- és szolgáltatások a világkereskedelemben

103,7

102,6102,0103,0
Magyar gazdaság
GDP termelés

104,0

103,1102,9103,1
Bruttó állóeszköz-felhalmozás a GDP-ben

111,2

101,990,0110,0
Háztartások fogyasztása

102,1

101,9

102,2103,0
Háztartások nettó megtakarítása

5,8

8,03,73,7
Vállalatok nettó megtakarítása

0,4

4,60,30,3
Reálkereslet

103,2

104,2107,7103,5
Foglalkoztatottak száma - munkaerő-felmérés szerint, évi átlag (ezer fő)

4 101

4 2104 3204 400
Munkanélküliség rátája, évi átlag

7,7

7,05,34,4
Kivitel (folyó áron, euróban)

104,2

107,4

103,0

106,0
Behozatal (folyó áron, euróban)

104,7

104,6101,5107,0
Külkereskedelmi mérleg egyenlege, millió euró

6 402

8 59510 0809 854
Folyó fizetési mérleg egyenlege, millió euró

2 181

3 7136 5006 100
Kulső finanszírozási képesség a GDP %-ában

5,8

7,97,57,5
Államháztartás egyenlege a GDP %-ában (ESA '95)

-2,1

-1,6-1,8-2,6
Államadóság a GDP százalékában

75,7

74,774,073,1
Infláció, évi átlag (%)

-0,2

-0,10,32,1
Infláció, év végén (%)

-0,9

0,91,22,3
Jegybanki irányadó kamat, év végén (%)

2,10

1,350,90,9
3 hónapos állampapír hozama, év végén (%)

1,4

0,80,80,9
Forint/euró árfolyama, év végén

314,9

313,1306308
Forint/dollár árfolyama, év végén

259,1

286,6291308
Ipari termelés

107,7

107,5102,5105,0
Építőipari termelés

116,9

103,390,0110,0
Mezőgazdasági termelés

111,9

97,0105,5102,0
Nominális GDP, milliárd forint

32 400,1

33 99935 35937 400

* Pénzügykutató Zrt. prognózis

Forrás: penzugykutato.hu

http://penzugykutato.hu/sites/default/files/Penzugykutato_Prognozis_2016%20okt_Sajtotaj.pdf

1.9.  Tőkepiac: a Budapesti Értéktőzsde

A Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) zajlik a Magyarországon bejegyzett nyilvános részvénytársaságok részvényeinek, a cégek és a magyar állam által kibocsátott kötvények, egyéb értékpapírok kereskedelme. A Budapest Értéktőzsdén négy szekcióban folyik kereskedelem: részvénypiac, kötvénypiac, derivatívak és tőzsdei áruk szekciókban. Bővebb információk a BÉT-ről és vezető indexéről (BUX) a tőzsde honlapján:

Bővebb információk a BÉT-ről és vezető indexéről (BUX) a tőzsde honlapján »

A Budapesti Értéktőzsde több nemzetközi szakmai szövetség és szervezet teljes jogú tagja:

1.10.  Vízumok, munkavállalási és tartózkodási engedélyek

A Magyar Köztársaság vízumokat illető előírásai az Európai Unió és a Schengeni Egyezmény előírásaival és ajánlásaival összhangban vannak. Magyarország 2007 decemberében csatlakozott a schengeni országokhoz.

Magyarország schengeni tagságának következtében lényeges kiemelni, hogy 

  • bármely más schengeni ország által kibocsátott vízum és tartózkodási engedély a Magyar Köztársaságban is érvényes, és ugyanígy
  • a külföldi magyar képviseletek által kibocsátott vízumok, valamint a magyar nemzeti hatóságok által kibocsátott tartózkodási engedélyek is érvényesek a teljes schengeni területen, ahogy a schengeni országokban kibocsátott vízum bélyeg felirata is megerősíti: „érvényes minden schengeni államban”.

A schengeni vízum- és belépési előírások csak a 90 napot meg nem haladó tartózkodások tekintetében alkalmazandók. Az ennél hosszabb időszakra vonatkozó vízumeljárási szabályokat a tagországok külön szabályozzák.

További részletes tájékoztatás a belépési és tartózkodási engedélyek feltételeiről és a vonatkozó eljárásokról, valamint azoknak az országoknak a listája, amelyek állampolgárai vízum nélkül utazhatnak be Magyarországra és az Európai Unión kívül országok állampolgárait érintő külön szabályok a Külügyminisztérium honlapján találhatók.

1.11.  Egyéb hasznos információk

Magyarország a metrikus mértékegységeket alkalmazza.

A dátumok magyar helyesírás szerinti sorrendje: év/hónap/nap. Az élelmiszerkereskedelemben 2012. január 1-től a magyar helyesírás szabályaitól eltérően, az EU előírásaival összhangban nap/hónap/év sorrendben kerül a szavatossági időrögzítésre.

Írásban a számjegyek közötti vessző a tizedes jegyeket, a pont pedig az ezres elválasztót jelöli.

Időzóna

Magyarország a közép-európai idősávba esik (CET, Central European Time Zone),ami a greenwichi középidőnél egy órával több. Magyarország is alkalmazza a nyári időszámítást, ami a március utolsó hétvégéjétől október utolsó hétvégéjéig tartó időszakban, a szokásos időhöz képes egy órával későbbi időt jelent.

Szokásos üzleti nyitva tartás:

  • Irodák, hivatalok: 8:00-16:00, szombat, vasárnap szünnap
  • Kiskereskedelem: hétfőtől péntekig 10:00-18:00, szombaton 9:00-13:00
  • Bevásárló központok, hipermarketek: hétfőtől vasárnapig 7:00-21:00 (2015.03.15-től vasárnap zárva tartanak)
  • Éttermek: 12:00-22:00

Az itt jelzett nyitvatartási idők nem teljes körű felsorolást tartalmaznak, csak irányadónak tekinthetők és ezektől lényegesen eltérő nyitvatartási idők is lehetségesek és elterjedtek.

2017. évi ünnepnapok:

    • január 1. Újév
    • március 15. Nemzeti ünnep, pihenőnap
    • április 14. Nagypéntek
    • április 17. Húsvét 
    • május 1.  Munka ünnepe
    • június 5. Pünkösd
    • augusztus 20. Államalapítás ünnepe
    • október 23. Az 1956-os forradalom ünnepe
    • november 1. Mindenszentek napja
    • december 24. Szenteste
    • december 25-26. Karácsony

    Budapest és néhány nagyobb európai város távolsága:

    • Bécs, Ausztria: 243 km
    • Frankfurt am Main, Németország: 964 km
    • Róma, Olaszország: 1 225 km
    • Párizs, Franciaország: 1 448 km
    • Prága, Csehország: 525 km
    • Varsó, Lengyelország: 741 km
    • Bukarest, Románia: 821 km
    • Kijev, Ukrajna: 1 107 km
    • Amsterdam, Hollandia: 1 395 km
    Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább