Doing Business in Hungary

Könyvelés és könyvvizsgálat

4.1.  Információk

A számvitelt és a könyvvitelt Magyarországon a számviteli törvény és a Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott jogszabályok szabályozzák. A számviteli törvény mellett speciális szabályok vonatkoznak a pénzügyi intézményekre, a biztosító társaságokra, a költségvetési szervekre, és az önkormányzatokra. A magyar számviteli szabályozás harmonizált a nemzetközi számviteli elvekkel. 

A törvény minden gazdasági társaságra vonatkozik, de nem vonatkozik az egyéni vállalkozókra, a polgári jogi társaságokra, az építőközösségekre, és a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére.

4.2.  Főbb könyvviteli szabályok

A számviteli nyilvántartásokat, a pénzügyi beszámolót magyar nyelven kell elkészíteni, a számviteli elvekkel összhangban.

A gazdasági társaságoknak minden üzleti évről beszámolót kell készíteniük, melynek formája az éves nettó árbevétel nagyságától, a mérleg főösszegétől, a foglalkoztatottak létszámától, és mindezek határértékeitől függ.

A beszámoló lehet:

  1. éves beszámoló;
  2. egyszerűsített éves beszámoló (illetve ennek sajátos változata);
  3. összevont (konszolidált) éves beszámoló;
  4. egyszerűsített beszámoló.

A gazdálkodónak a beszámolót kettős könyvvitellel kell alátámasztania.

A kettős könyveléshez szükséges a könyvelési rendszer kialakítása, melynek összhangban kell lennie a számlakertre vonatkozó hatályos előírásokkal.

A nemzetközi vállalatirányítási információs rendszerek Magyarországon is alkalmazhatóak, azonban a helyi szabályoknak való megfeleltetésük elkerülhetetlen.

A számlakeret előírt struktúrája:

  • Az 1-4. számlaosztály tartalmazza a mérlegszámlákat, ezen belül az 1-3. számlaosztály az eszközszámlákat, a 4. számlaosztály pedig a forrásszámlákat. E számlaosztályok számlái biztosítják a mérleg elkészítéséhez szükséges adatokat.
  • Az eredménykimutatás elkészítéséhez, a mérleg szerinti eredmény megállapításához szükséges adatokat az 5. és a 8-9. számlaosztály számlái tartalmazzák. Az 5-8. számlaosztály a költségeket és ráfordításokat tartalmazza, a 9. számlaosztályban kell kimutatni az értékesítés árbevételét, az egyéb bevételeket, a pénzügyi műveletek bevételeit, a rendkívüli bevételeket.

A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során számviteli alapelveket kell érvényesíteni, a legfontosabbak a következők:

  • a vállalkozás folytatásának elve,
  • a teljesség elve,
  • a valódiság elve,
  • a világosság elve,
  • a következetesség elve,
  • a folytonosság elve,
  • az összemérés elve,
  • az óvatosság elve,
  • az időbeli elhatárolás elve.

A gazdálkodó az üzleti évről készített beszámolót, az üzleti jelentést, valamint az azokat alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, továbbá a naplófőkönyvet vagy más, a törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában legalább 8 évig köteles megőrizni.

A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is),legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni.

Az elektronikus formában kiállított bizonylatot elektronikus formában kell megőrizni, oly módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa a bizonylat valamennyi adatának késedelem nélküli előállítását és kizárja az utólagos módosítás lehetőségét.

Az iratokat a könyvelés, feldolgozás időtartamára más helyre lehet továbbítani, az adóhatóság felhívására azonban azokat 3 munkanapon belül be kell mutatni.

Amennyiben az ellenőrzés lefolytatásához szükséges bizonylat idegen nyelven áll rendelkezésre, és az adójogi tényállás tisztázása másként nem lehetséges, az adózó köteles felhívásra annak hiteles magyar nyelvű fordítását az adóhatóság részére átadni.

A könyvelési bizonylat általános alaki kelléke a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozás, a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés időpontja, annak igazolása. Ezek az információk a könyvelési szoftverből is kinyomtathatóak.

Az üzleti év az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni. Az üzleti év időtartama általános esetben megegyezik a naptári évvel.

Az üzleti év a naptári évtől eltérhet:

  1. a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél, ha az a külföldi székhelyű vállalkozásnál is eltér;
  2. a hitelintézetek, a pénzügyi vállalkozások, a biztosítóintézetek kivételével a külföldi anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalatánál, ezen leányvállalat leányvállalatánál, ha az a külföldi anyavállalatnál, illetve a külföldi anyavállalat összevont (konszolidált) beszámolójánál is eltér;
  3. az európai részvénytársaságnál, az európai szövetkezetnél, a hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak vagy biztosítóintézetnek minősülő európai részvénytársaság és európai szövetkezet kivételével;
  4. a nemzetközi jellegű felsőoktatási intézménynél.

A számviteli politika keretében írásban rögzíteni kell:

  • a gazdálkodóra jellemző szabályokat,
  • előírásokat,
  • módszereket,

amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából

  • lényegesnek, jelentősnek,
  • nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá

meghatározza azt, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz, az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni;

A számviteli politika keretében el kell készíteni:

  • az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát;
  • az eszközök és a források értékelési szabályzatát;
  • az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot;
  • a pénzkezelési szabályzatot.

A számviteli politikát az alakulástól számított 90 napon belül el kell készíteni.

Törvénymódosítás esetén a változásokat annak hatálybalépését követő 90 napon belül szintén keresztül kell vezetni a számviteli politikán.

4.3.  Beszámolóval kapcsolatos előírások

A gazdasági társaságoknak minden üzleti évről magyar nyelven beszámolót kell készíteniük. A beszámolónak megbízható és valós összképet kell adnia a gazdálkodó vagyonáról, annak összetételéről (eszközeiről és forrásairól),pénzügyi helyzetéről és tevékenysége eredményéről.

A beszámoló formája az éves nettó árbevétel nagyságától, a mérleg főösszegétől, a foglalkoztatottak létszámától, mindezek határértékeitől függ.

A beszámoló lehet:

  • éves beszámoló;
  • egyszerűsített éves beszámoló (illetve ennek sajátos változata);
  • összevont (konszolidált) éves beszámoló;
  • egyszerűsített beszámoló.

Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

  • a mérlegfőösszeg az 1 200 millió forintot;
  • az éves nettó árbevétel az 2 400 millió forintot;
  • az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.

Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a zártkörűen működő részvénytársaság, a konszolidálásba bevont vállalkozások (az anyavállalat kivételével),a naptári évtől eltérő üzleti évet választó társaságok és a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepe készíthet.

Összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentést is köteles készíteni az a vállalkozó, amely egy vagy több vállalkozóhoz fűződő viszonyában anyavállalatnak minősül, kivéve, ha az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

  • a mérlegfőösszeg 6 000 millió forintot;
  • az éves nettó árbevétel 12 000 millió forintot;
  • az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt.

Anyavállalatnak minősül az a vállalkozó, amely egy másik vállalkozónál közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, mivel az alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik:

  • a tulajdonosok (a részvényesek) szavazatának többségével (50 százalékot meghaladóval) tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik, vagy
  • más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján a szavazatok többségét egyedül birtokolja, vagy
  • a társaság tulajdonosaként (részvényeseként) jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy
  • a tulajdonosokkal (a részvényesekkel) kötött szerződés (vagy a létesítő okirat rendelkezése) alapján – függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól – döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol.

Azon vállalkozó esetében, amely a nemzetközi számviteli standardok szerint állítja össze az összevont (konszolidált) éves beszámolóját, könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható kamarai tag könyvvizsgáló részére megbízás, ha a kamarai tag könyvvizsgáló rendelkezik IFRS minősítéssel.

Ebben az esetben a vállalkozó köteles gondoskodni arról, hogy a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítását, vezetését, az éves beszámoló az összevont (konszolidált) beszámoló elkészítését olyan személy végezze, aki IFRS regisztrálási szakterületen szerepel a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásában, vagy IFRS minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló.

A konszolidált beszámoló részletesebb adatokat tartalmaz mind a mérlegben, mind az eredmény-kimutatásban, mint az éves beszámoló. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló az összevont (konszolidált) mérlegből, az összevont (konszolidált) eredménykimutatásból, az összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletből áll. Az összevont (konszolidált) éves beszámolót úgy kell elkészíteni, hogy a konszolidálásba bevont vállalatok együttes vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet adjon.

Nem kötelező konszolidált éves beszámolót és konszolidált üzleti jelentést készítenie annak a mentesíthető anyavállalatnak, amely maga is leányvállalata egy fölérendelt anyavállalatnak, ha a fölérendelt anyavállalat a számviteli törvénnyel vagy a Tanács 1983. június 13-i 83/349/EGK irányelvével, illetve az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 19-i 1606/2002/EK rendeletével összhangban készíti el a konszolidált éves beszámolóját (és konszolidált üzleti jelentését). Ebben az esetben azonban magyar nyelven a fölérendelt külföldi anyavállalat konszolidált éves beszámolóját és konszolidált üzleti jelentését és az ezekről készült könyvvizsgálói jelentést kell közzétenni. E közzétételről a mentesített anyavállalat köteles gondoskodni a fölérendelt külföldi anyavállalat konszolidált éves beszámolójának elfogadásától számított 60 napon belül.

Éves beszámolóját az IFRS-ek szerint állíthatja össze az a vállalkozó:

  • akinek értékpapírjait az EGT bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák;
  • akinek közvetlen vagy közvetett anyavállalat a konszolidált éves beszámolóját szintén az IFRS-ek szerint állítja össze;
  • aki koncessziós társaságnak minősül, vagy amely koncesszióköteles tevékenység végzésére, illetve koncessziós szerződés megkötésére jogosult.

2017-től tovább bővül azon vállalkozók köre, akik az IFRS-ek alapján állíthatják össze az éves beszámolójukat.

4.4.  A beszámoló közzététele

2009. május 1-jét követően a beszámolójuk közzétételére kötelezett vállalkozók úgy tehetnek eleget a kötelezettségüknek, hogy az éves beszámolójukat, egyszerűsített éves beszámolójukat vagy a sajátos egyszerűsített éves beszámolójukat, az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozattal,a könyvvizsgálatra kötelezett vállalkozók esetében a független könyvvizsgálói jelentéssel együtt az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat (továbbiakban: Céginformációs Szolgálat) honlapjáról letölthető elektronikus űrlaphoz csatolva az adott üzleti év mérleg fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig megküldik a Céginformációs Szolgálat számára.

Az anyavállalat az összevont (konszolidált) éves beszámolót a független könyvvizsgálói jelentéssel együtt az összevont (konszolidált) éves beszámoló mérleg fordulónapját követő hatodik hónap utolsó napjáig köteles letétbe helyezni. Az elektronikus úton összeállított beszámolócsomagot a vállalkozó képviseletére jogosult, ügyfélkapu-regisztrációval rendelkező magánszemélyek jogosultak benyújtani a Céginformációs Szolgálat részére, ezért a vállalkozó törvényes képviselőjének a közzétételi határidő előtt kérelmeznie kell valamelyik okmányirodában az ügyfélkapu-regisztrációt, vagy pedig meghatalmazást kell adnia ügyfélkapu-regisztrációval rendelkező

  • jogtanácsos, ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász;
  • adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó;
  • könyvelő;
  • számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetve egyéb szervezet alkalmazottja, tagjaszámára. 

A beszámolócsomagot beküldő személynek igazolnia kell, hogy a csatolt dokumentumok megegyeznek a papíralapon elkészített dokumentumokkal, és kötelezettséget vállal arra, hogy 8 évig megőrzi a papíralapú dokumentumok egy-egy példányát.

A Céginformációs Szolgálat a hozzá benyújtott elektronikus űrlapot a hozzá csatolt mérleggel, eredménykimutatással és kiegészítő melléklettel együtt megküldi az állami adóhatóság számára. Az állami adóhatóság az elektronikus űrlap alapján ellenőrzi a beszámoló közzétételének tényét és időpontját, és ha egy vállalkozónál az elektronikus űrlapok alapján a közzétételi kötelezettség elmulasztását tapasztalja, akkor az állami adóhatóság maximum 500 000 forint mulasztási bírság kiszabásával 30 napos határidő kitűzésével felszólítja a vállalkozást a mulasztás pótlására. Az első felszólítás elmulasztása esetén maximum 1 millió forint mulasztási bírság és 60 napos határidő kitűzésével ismételten felszólítja a vállalkozót a beszámoló benyújtásra. A határidő leteltével az állami adóhatóság köteles a vállalkozó adószámát felfüggesztés nélkül törölni és kezdeményezni a vállalkozás megszűntnek nyilvánítását.

Az állami adóhatóság az adószám törlésével, illetve a cégnyilvántartásból való törlés iránti intézkedéssel elsőként azon beszámolókkal kapcsolatban él, amelyeknél a mérlegforduló napja 2012. január 1. napját követő napra esik.

4.5.  Könyvvizsgálati kötelezettség

4.5.1.  Könyvvizsgálati kötelezettség 2016-ben

A könyvvizsgálati és egyéb bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény előírásai vonatkoznak. Ezen jogszabályon túl, a gazdálkodók működéséről és beszámolási kötelezettségeiről szóló egyéb jogszabályok számos speciális előírást tartalmaznak a könyvvizsgálati tevékenységre vonatkozóan.

Könyvvizsgáló választása minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozás számára kötelező. A Számviteli Törvény általános szabályának értelmében ez alól mentesülnek azon társaságok, melyek esetében az alábbi két feltétel együttesen teljesül:

  • az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó (éves szintre átszámított) éves nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió forintot
  • az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.

A könyvvizsgálati kötelezettség alól nem mentesül a tárgyévi üzleti évet követő üzleti évben a vállalkozó, ha a tárgyévi üzleti év mérlegfordulónapján 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt - az adózás rendjéről szóló törvény szerinti - köztartozása van.

A jogelőd nélkül alapított társaságok esetén várható adatok alapján, majd azt követően az első lezárt üzleti év éves, vagy éves szintre számított adatai alapján kell figyelembe venni a határértékeket.

Azonban a fenti határérték alapján történő mentesség nem vonatkozik azon társaságokra, melyek könyvvizsgálatát jogszabály írja elő például: hitelintézetek, takarékszövetkezetek, konszolidálásba bevont vállalkozások, külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepe, valamint azon társaságok, melyek a számviteli törvényből eredő lehetőséggel élve, a valós és hű kép érdekében eltérnek a számviteli törvény előírásaitól.

Könyvvizsgálati kötelezettség egyéb esetekben is fennállhat, például bizonyos feltételek esetén Európai Uniós projektekben való részvétel, vagy európai uniós támogatások igénylése esetén.

A magyar jogszabályok bizonyos speciális esetekben a fentieken felül és az éves beszámoló könyvvizsgálatán túl is előírhatják a könyvvizsgáló alkalmazását (például: nyilvános ajánlattétel véleményezése, bizonyos ágazatokban működni szándékozó cégek alapításakor benyújtandó üzleti terv véleményezése, átalakulás, stb.).

Attól függetlenül, hogy egy társaság sem a számviteli törvény, sem más jogszabály alapján nem köteles könyvvizsgálót megbízni, dönthet a könyvvizsgáló megbízása mellett. 

A könyvvizsgáló megválasztása a társaság legfőbb szervének a feladata. Az első könyvvizsgálót kötelező feltüntetni a társasági szerződésben. Ezt követően a könyvvizsgáló nevét a társasági szerződésnek nem kell tartalmaznia, azonban a cégbíróságon be kell jelenteni a változást.

4.5.2.  Könyvvizsgálati Standardok

A könyvvizsgálati tevékenységet a magyar jogszabályok és Magyar Könyvvizsgálói Kamara által elfogadott és közzétett 2012. január 1-től hatályos Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok alapján kell végrehajtani, mely standardok a Nemzetközi Könyvvizsgálati Standardokkal (ISA) összhangban kerültek kialakításra.

4.5.3.  Könyvvizsgáló személye és minősítése

Könyvvizsgálói tevékenységet Magyarország területén az végezhet, aki a Könyvvizsgálói Kamara aktív állományú tagja. Könyvvizsgálati tevékenységgel könyvvizsgáló társaságot és könyvvizsgáló engedéllyel rendelkező személyt is meg lehet bízni, de könyvvizsgáló cég választása esetén is meg kell választani és ki kell jelölni a személyében felelős könyvvizsgálót is.

Ezen felül a kamarai szabályok speciális minősítéseket írnak elő bizonyos tevékenységet folytató társaságok könyvvizsgálata esetén. A hitelintézeti és befektetési szolgáltatók, befektetési és kockázati tőkealapok, biztosítási és nyugdíjbiztosítási intézmények esetén a könyvvizsgálónak külön minősítéssel kell rendelkeznie.

A fentieken felül 2014. január 1-től az IFRS szerint készített pénzügyi beszámolókat csak IFRS szakterületen regisztrált könyvviteli szolgáltatók, valamint IFRS minősítéssel rendelkező könyvvizsgálók állíthatják össze, illetve csak IFRS minősítéssel rendelkező könyvvizsgálók hitelesíthetik.

A könyvvizsgáló jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására irányuló megbízása legfeljebb 5 üzleti évre szólhat, ha közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó tekintetében végzi e tevékenységét. Ugyanazon közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó tekintetében a megbízás lejáratát követő két üzleti éven belül a könyvvizsgáló nem vállalhat jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására irányuló megbízást.

Az előzőeket a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásáért személyében felelős könyvvizsgálóra kell alkalmazni, ha a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására irányuló megbízást könyvvizsgáló cég kötötte a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó tekintetében.

4.5.4.  Külső minőség-ellenőrzési rendszer

A jogszabályok alapján közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók esetében 2013. július 1-től a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát ellátó könyvvizsgáló minőség-ellenőrzését a Könyvvizsgálói Közfelügyelet Hatóság látja el. Egyéb esetekben a Magyar Könyvvizsgálói Kamara belső szabályzatai szerint felállított minőség-ellenőrzési bizottság gyakorol kontrollt a könyvvizsgálók tevékenysége felett. 2013. július 1-től hatályos törvényi módosítások értelmében az új közfelügyeleti hatóság látja el a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálóinak minőségellenőrzését és a Könyvvizsgálói Kamara törvényességi ellenőrzésének bizonyos részeit. Így a könyvvizsgáló-tevékenység felett kettős minőségbiztosítási rendszer, míg a Könyvvizsgáló Kamara felett kettős felügyeleti rendszer kerül kialakításra. A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Hatóság a minőség ellenőrzési rendszert a Magyar Könyvvizsgálói Kamara közreműködésével működteti, tevékenysége kiterjed a kamarai könyvvizsgálókra és könyvvizsgáló cégekre. A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Hatóság működését a Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott rendelet szabályozza [28/2013. (VI.29.) NGM rendelet], mely alapján éves munkatervet készít, s annak alapján végzi ellenőrzési tevékenységét.

4.6.  8-as EU Direktíva

25 EU-tagállam 2006-ban elfogadott kötelező lépéseket a könyvvizsgáló szerepének tisztázására és erősítésére. 2008. január 1-jén a 8. direktíva alapján egy új a könyvvizsgálatot szabályozó törvény került elfogadásra.

Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább