3.1.  Bevezetés

Magyarországon az adózás központi és helyi szintre tagolódik. Míg a központi adók az állami költségvetés bevételeit képezik, addig a helyi adók az önkormányzatokat illetik.

A központi adók rendeltetésük szerint általános és különadókra bonthatók. Általános adóknak tekinthetők a hagyományos adók (társasági adó, általános forgalmi adó, személyi jövedelemadó) különadók alatt pedig az egyes iparágakat/gazdasági szektorokat terhelő adókat értjük (energiaellátók jövedelemadója, pénzügyi szervezetek különadója, közműadó, távközlési adó, reklámadó, népegészségügyi termékadó, stb.).

A helyi adók – melyek közül a legjelentősebbek a helyi iparűzési adó, a telekadó és az építményadó – bevezetése és mértékének megállapítása az egyes önkormányzatok döntési kompetenciájába tartozik.

Magyarországon az adózásban főszabályként az önadózás elve érvényesül. A vállalkozások, magánszemélyek maguk állapítják meg, vallják be és fizetik meg az adójukat.

Az önadózás mellett bizonyos esetekben bejelentés alapján a hatóság kivetéssel, kiszabással állapítja meg az adót. Így például a termékimportot terhelő áfa, a regisztrációs adó, a helyi kommunális adó és az építményadó esetében kivetés, a vagyonszerzési illetéknél és az eljárási illetéknél kiszabás érvényesül.

A közteherviselés rendszerében fontos szerepet töltenek be az illetékek és a járulékok is.

A magyarországi adópolitika alapján a központi adók a jövedelemadózás felől a fogyasztási adók felé, illetve az általános adók felől a különadók felé tolódnak.

Magyarország az Európai Unió tagjaként harmonizált hozzáadott értékadó, vám- és jövedéki szabályozással rendelkezik. Adórendszerének működtetése során mindent megtesz annak érdekében, hogy a hazai adóigazgatás az Európai Unió, az OECD és a BEPS elvárásainak megfeleljen.

Az elsőre akár bonyolultnak tűnő adórendszer, a néha túlzott mértékű adminisztráció ellenére megéri Magyarországon vállalkozni adózási szempontból is, hiszen az alacsony társasági adókulcs és az adókedvezmények széles köre (különösen a beruházási, fejlesztési adókedvezmények) a foglalkoztatás adóterhelésének folyamatos csökkentése kedvező adózási környezetet biztosít.

Adószakértő segítségét kérné? Keresse adótanácsadó kollégáinkat!

Amennyiben Ön Magyarországon szeretne üzletet indítani, akkor a következő kérdéseket érdemes tisztázni:

Miért vállalkozna Magyarországon?

Első lépésként azt érdemes megvizsgálnia, hogy milyen célból kíván Magyarországon tevékenykedni? Csak az Ön által már előállított áruk, szolgáltatások jelennének meg, vagy magyarországi tőkebefektetést szeretne megvalósítani? Meg kell vizsgálnia, hogy a tevékenysége gazdasági célú letelepedéshez kötött-e. Bizonyos tevékenységek esetén Ön döntési szabadsággal rendelkezik, hogy le kíván-e telepedni Magyarországon, ám előfordulhat, hogy tevékenysége alapján mindenképpen magyarországi letelepedettségre és meghatározott vállalkozási formára lesz szüksége. Amennyiben letelepedés mellett dönt, el kell döntenie, hogy gazdasági célú letelepedés keretében önálló céget, vagy fióktelepet akar létrehozni, esetlegesen csak kereskedelmi képviselettel jelenne meg Magyarországon.

Mit jelent a gazdasági célú letelepedettség? Miért fontos ez Önnek?

Önálló, üzletszerű gazdasági tevékenységet folytathat gazdasági célú letelepedés keretében az a külföldi, aki Magyarország területén, rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett járó tevékenységet végez – tartós, huzamos jelleggel – és az erre a célra szolgáló létesítmény útján telephelye, azaz potenciális adókötelezettsége keletkezik, bizonyos kivételektől eltekintve.

Az adókötelezettségek megállapítása érdekében a társasági adó és az általános forgalmi adó szempontjából azonban egymástól függetlenül kell megítélni, hogy tevékenysége miatt keletkezik-e Magyarországon valamilyen típusú telephelye. Előfordulhat, hogy társasági adó szempontjából nem, de általános forgalmi adóban Önnek telephelye keletkezik Magyarországon, ami általános forgalmi adófizetési kötelezettségeket von maga után, vagy fordítva. Társasági adó telephely keletkezése meghatározásánál kiemelt jelentőséggel bírnak a kettős adóztatás elkerülését szolgáló bilaterális egyezmények.

Ez azért fontos, mert Önnek eltérő kötelezettségekkel kell számolnia mind a direkt, mind az indirekt adók tekintetében, annak függvényében, hogy rendelkezik-e  belföldi gazdasági letelepedettséggel.

Milyen tevékenységekhez nem szükséges a gazdasági célú letelepedettség?

Ha Ön tevékenységéhez belföldön alkalmazottat nem foglalkoztat, akkor gazdasági célú letelepedettség nélkül is tud végezni nevelési-oktatási intézménynél, szakképzési intézménynél, felsőoktatási intézménynél oktatási, kutatási tevékenységet, előadóművészi tevékenységet, hivatásos sportolói tevékenységet, vagy olyan tevékenységet, amely az Ön által külföldön megszerzett Magyarországon lévő termék értékesítésére, illetve szolgáltatás nyújtására korlátozódik, amennyiben ez személyes jelenlét nélkül történik. Ugyanígy végezhető letelepedettség nélkül ingatlan és természeti erőforrás térítés ellenében történő hasznosítása.

Az EGT-államban letelepedett, ott jogszerűen szolgáltatási tevékenységet folytató, szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló szolgáltatásnyújtásához főszabályként nincs szükség letelepedésre, engedélyezésre vagy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének a bejelentésére, bármilyen tanúsítvány, hatósági bizonyítvány vagy igazolvány meglétére, szigorúbb speciális ágazati rendelkezések vonatkoznak azonban például a különböző pénzügyi szolgáltatókra (pl. bankok, biztosítók) közlekedési vagy egészségügyi szolgáltatókra, stb.  A szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező vállalkozásnak Magyarország területén való, határon átnyúló szolgáltatásnyújtása nem korlátozható, vele szemben követelmények nem alkalmazhatók. Ennek a vizsgálata azonban elengedhetetlen és szakértelmet igényel. 

Kik képviselhetik a vállalkozásokat? Mi a pénzügyi képviselet? 

A külföldi vállalkozás nevében belföldi gazdasági tevékenységével összefüggésben adózási ügyekben főszabály szerint kizárólag belföldi fióktelepe járhat el, ha a külföldi vállalkozás belföldi fióktelep alapítására köteles vagy egyébként ilyennel rendelkezik. Ilyenkor a fióktelep gyakorolja a külföldi vállalkozás nevében az adózói jogokat, teljesíti az adókötelezettségeket, eljár a hatóságokkal és harmadik személyekkel szemben.

Ha Ön gazdasági tevékenységére tekintettel Magyarországon adókötelezetté válik és belföldi fiókteleppel nem rendelkezik, az adókötelezettségek teljesítése érdekében meghatalmazottat bízhat meg. Bizonyos esetekben pénzügyi képviselőt is kötelező megbízni adózási ügyeinek vitelére. Ilyen például az EU-n kívül letelepedett, de belföldön áfaköteles ügyleteket végző vállalkozások esete, de az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező vállalkozások részére is lehetőség van pénzügyi képviselő megbízására. 

Magyarországi gazdasági társaság alapításkor külföldi tulajdonosok, illetve külföldi ügyvezetők esetén kötelező kézbesítési megbízott megadása, ha ők egyébként nem rendelkeznek állandó magyarországi lakcímmel. A kézbesítési megbízott feladata, hogy a bíróságnak, illetve más hatóságnak a cég működésével összefüggésben keletkezett, a külföldi személy részére kézbesítendő iratokat átvegye, és azokat a megbízója részére továbbítsa. 

A már letelepedett vállalkozások esetében az adóhatóság előtti képviseleti jog alapulhat közvetlenül jogszabály alapján hozott szervezeti döntésen (törvényes képviselet) vagy a képviseleti jog egyoldalú jognyilatkozat alapján történő átadásával (meghatalmazáson alapuló képviselet). A gazdasági társaságot vezető tisztségviselői és képviseletre feljogosított munkavállalói írásban cégjegyzés útján képviselik. A meghatalmazás történhet közokiratban, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban.

Mit jelent a kötelező elektronikus kapcsolattartás? 

Magyarországon valamennyi vállalkozás esetében kötelező elektronikus kapcsolattartás érvényesül a hatóságok előtt (ideértve az adóhatóságot is). Az elektronikus kapcsolattartás azt jelenti, hogy a hivatalos kommunikáció mindkét irányban kizárólagosan csak elektronikus csatornán keresztül valósulhat meg.

Az egyéni vállalkozók az ügyfélkapun keresztül jogosultak az elektronikus kapcsolattartásra.

Az ügyfélkapu (Központi Ügyintézési Nyilvántartás/KÜNY) természetes személyek számára biztosítja, hogy a felhasználói a személyazonosság igazolása mellett, egyszeri belépéssel, biztonságosan kapcsolatba léphessenek az elektronikus közigazgatási ügyintézést és szolgáltatást nyújtó szervekkel. A gazdálkodó szervezetek nem ügyfélkapun, hanem az erre a célra létrehozott Cégkapun keresztül kötelesek az elektronikus kapcsolattartásra a kötelező Cégkapu regisztrációt követően. A Cégkapu a gazdálkodó szervezetek számára biztosított hivatalos tárhely, elektronikus ügyintézésre, kapcsolattartásra szolgál. Közvetlenül a Cégkapura érkezik valamennyi hatósági hivatalos irat és a cégkapu megbízott, továbbá az általa az egyes ügycsoportokban történő eljárásra feljogosított Cégkapu ügyintézők is csak a Cégkapun keresztül tudnak kapcsolatot teremteni a hatóságokkal.

Milyen vállalkozási formák léteznek? 

•  önálló/egyéni vállalkozó, 
• gazdasági társaság, 
• fióktelep, vagy 
• kereskedelmi képviselet.

Miért jó a gazdasági társaság? Mennyi idő, adminisztráció, költség a cégalapítás?

Külföldi állampolgár Magyarországon társaságot alapíthat, abban részesedést szerezhet. Amennyiben a magyarországi cégalapítás létrehozatala mellett dönt, akkor egy jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságot szükséges alapítania. Fontos tudni, hogy társaság alapítása esetén az anyacégnek a felelőssége nem terjed ki az általa alapított társaság tartozásaira, ezzel ellentétben az anyagcég felelősséggel tartozik a fióktelep és kereskedelmi képviselet tartozásaiért.

Az elektronikus ügyintézés lehetőséget biztosít a gyors cégalapításra és az úgynevezett egyablakos rendszeren keresztül Ön a társaság alapításával egyidejűleg az adóhatósághoz történő bejelentkezését és az adószám igénylést is teljesíteni tudja. A cégalapításkor nyilatkozni kell az általános forgalmi adóval összefüggésben, milyen adózási formát kíván választani. A cég könyvelésére, az adókötelezettségek teljesítésére, illetve a társaság éves beszámolójának elkészítésére könyvelési szolgáltatót kell megbízni, vagy mérlegképes könyvelői végezettséggel rendelkező munkavállalót kell foglalkoztatni. 

Tudni kell, hogy a kötelező könyvvizsgálat is megjelenik, amely alól akkor mentesülnek a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások, amennyiben két egymást követő üzleti év átlagában a vállalkozás éves nettó árbevétele nem haladja meg a 300 millió forintot és a munkavállalók száma az 50 főt.

Mi a fióktelep jogi, adózási státusza?

Külföldi vállalkozók fióktelep alapításával is végezhetnek vállalkozási tevékenységet Magyarországon. A fióktelep a külföldi vállalkozás elkülönült, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egysége, melyet a magyar cégbíróság vesz nyilvántartásba. A külföldi vállalkozás a fióktelepen keresztül jogosult vállalkozási tevékenységet folytatni, ennek során a hatóságokkal és harmadik személyekkel szemben a fióktelep jár el. A fióktelep jogképes, saját cégneve alatt a külföldi vállalkozás javára szerez jogokat és vállal kötelezettségeket.

A fióktelep adózási szempontból önálló jogalanynak minősül. 

A cég könyvelésére, az adókötelezettségek teljesítésére, illetve a társaság éves beszámolójának elkészítésére könyvelési szolgáltatót kell megbíznia, vagy mérlegképes könyvelői végezettséggel rendelkező munkavállalót kell foglalkoztatnia. 

A fióktelep foglalkoztatottjai a külföldi vállalkozással állnak jogviszonyban, de az adókötelezettségeket a fióktelep útján kell teljesíteni.

Mi a kereskedelmi képviselet jogi, adózási státusza? 

A kereskedelmi képviselet a külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egysége, működését a cégbejegyzést követően kezdheti meg. A kereskedelmi képviselet által végezhető tevékenységek köre a szerződések külföldi vállalkozás nevében történő közvetítésére, előkészítésére, valamint tájékoztatási, reklám- és propagandatevékenység végzésére korlátozódik.

A kereskedelmi képviselet saját nevében profit- vagy más bevételszerzéssel járó vállalkozási tevékenységet nem folytathat, de a külföldi vállalkozás nevében és javára megkötheti a képviselet működtetésével összefüggő szerződéseket.

A kereskedelmi képviseletnél történő munkavállalás esetén ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni, mint a fióktelep esetében.  

Külföldiek tulajdonszerzése Magyarországon (ingatlan, termőföld)

Külföldi jogi vagy külföldi természetes személy termőföld tulajdonjogát nem szerezheti meg. Mező- és erdőgazdasági földnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogát pedig, az ingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal engedélyével szerezheti meg. Nem szükséges kormányhivatali engedély az Európai Unió, az EGT tagállamai, Svájc állampolgárai, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezetei ingatlanszerzéséhez, illetve öröklés esetén.

Milyen kötelezettségei vannak, ha munkavállalókat is alkalmaz a társaság? 

A magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi vállalkozásnak (munkáltatónak),aki Magyarországon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében foglalkoztat munkavállalót, illetve Magyarországon kívül foglalkoztat olyan munkavállalót, aki a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján a társadalombiztosítás hatálya alá tartozik, bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget a fióktelep, illetve pénzügyi képviselő útján, ennek hiányában közvetlenül saját magának kell teljesíteni.

Abban az esetben, ha a járulékkötelezettségek teljesítésére nem rendelkezik képviselővel (fióktelep, pénzügyi képviselő),és foglalkoztatóként történő bejelentkezését is elmulasztja, akkor a foglalkoztatott természetes személy teljesíti a bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget, és viseli a járulékkötelezettségek elmulasztása miatti egyes jogkövetkezményeket. 

Magyarországon a foglalkoztatáshoz kapcsolódó munkabér adóterhei mind a munkáltatót, mind a munkavállalót terhelik. 

Kik a kapcsolt vállalkozások, milyen kötelezettségek párosulnak ehhez? 

Kapcsolt vállalkozásnak minősülnek azok a vállalkozások (ideértve a fióktelepeket is),amelyek egy tulajdonosi körhöz tartoznak és egymásra többségi befolyást gyakorolnak.

• adózó és az ő általa közvetlenül/közvetve befolyásolt személy, 
• adózó és az őt közvetlenül/közvetve befolyásoló személy, 
• adózó és az a személy, akikben egy harmadik személy közvetlenül/közvetve többségi befolyással rendelkezik, 
• adózó és külföldi telephelye, továbbá a külföldi telephely és az a személy, amely adózóval az előző pontban leírt viszonylatokban áll, 
• adózó és más személy az ügyvezetés egyezőségére tekintettel, amennyiben az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg. 

Többségi befolyásról beszélünk, ha egy személy egy másik személyben a szavazatok több, mint felével, vagy egyéb meghatározó befolyással rendelkezik, pl.: jogosult a vezető tisztségviselők vagy felügyelőbizottsági tagok többségének megválasztására vagy visszahívására, vagy a jogi személy más tagjai, részvényesei a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján, vele azonos tartalommal szavaznak, vagy rajta keresztül gyakorolják szavazati jogukat, és együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek. Magyarországon a cégek közötti ügyvezetés azonossága is megalapozza a kapcsoltsági jogviszonyt.

Bizonyos esetben többségi befolyás alatt is megvalósulhat a kapcsoltsági viszony, pl.: ellenőrzött külföldi társaság, tőkekivonás esetén 25% közvetlen vagy közvetett szavazatijog-részesedésszerzés, illetve tőke, vagy nyereségrészesedés esetén; vagy a hibrid struktúrák esetén 50%, ahol még az összehangoltan eljáró személyek befolyását is egybe kell számítani. 

A kapcsolt vállalkozások egymás közti ügyleteik adóalapjának meghatározásakor figyelemmel kell lenniük a független felek közötti ügyletekben alkalmazott, szokásos piaci árnak tekintendő árakra. A kapcsolt vállalkozások az egymás között alkalmazott transzferár piaci mivoltát bizonyos esetektől eltekintve minden évben nyilvántartással kötelesek alátámasztani. Minden vállalkozásnak a kapcsolt vállalkozásaival kötött első szerződést követően be kell jelentenie az adóhatóságnak a másik kapcsolt vállalkozást, valamint az egymás közötti készpénzfizetést, ha az 1 millió forintot meghaladja.

A belföldi kapcsolt vállalkozások meghatározott köre csoportos társasági adó alanyiságot hozhat létre. A csoportos társasági adó alanyiság előnye, hogy a negatív adóalappal rendelkező csoporttagok adóalapja a pozitív adóalappal rendelkező tagok adóalapjával szemben beszámítható (annak maximum 50-százalékáig),valamint a csoporttagok közötti ügyletek kapcsán nem kell alkalmazni az adóalap-módosításra vonatkozó transzferár-kiigazítási szabályokat, illetve transzferár dokumentációs kötelezettséget.

Miért van jelentősége a kettős adózást elkerülő egyezményeknek, az OECD-modellegyezménynek, BEPS-akcióterveknek?

Társasági adó szempontjából nem csak a társasági adótörvény szabályait kell figyelembe venni, hanem a Magyarország által a jövedelemadózást illetően kötött kettős adózást elkerülő egyezmények rendelkezéseit, az OECD-modellegyezményben, annak Kommentárjában és a jelentésben foglaltakat. 

A kettős adóztatás elkerülése mellett az OECD által kidolgozott BEPS-akcióterv célja olyan belföldi és nemzetközi adózási szabályozás kifejlesztése, amely a kettős „nem-adóztatási” helyzetekben a gazdasági tevékenység adóztatását biztosítja, illetve az ilyen adótervezési stratégiák felismerésére és jelzésére tartalmaz szabályozást.

A BEPS-tanulmány egy 15 pontból álló akcióterv, amely egy átfogó, nemzetközileg koordinált összefogást sürget a globális agresszív adótervezés visszaszorítása érdekében. A 15 BEPS-akcióterv együtt gyakorlatilag 3 különböző területre terjed ki: 

• hazai adójogszabályokra vonatkozó ajánlások és modellek (pl.: kamat levonhatóság szabályozása, ellenőrzött külföldi társaság meghatározása, hibrid tranzakciók),
• az OECD kettős adóztatási modellegyezmény módosítása és iránymutatás annak implementálására (pl.: Multilaterális Egyezmény),illetve
• egyéb riportok (CbCR/országonkénti jelentés, DAC6/jelentés a határon átnyúló adótervezési konstrukciókról)

Mi az a Multilaterális Egyezmény, vagy MLI?

A Multilaterális Egyezmény egy többoldalú nemzetközi adóegyezmény, melynek hivatalos neve „Multilaterális egyezmény az adóalap-eróziót és mesterséges profitátcsoportosítást megakadályozni hivatott adóegyezményekhez kapcsolódó intézkedések megvalósítására” (Multilateral Convention to Implement Tax Treaty Related Measures to Prevent BEPS, röviden Multilateral Instrument) (a továbbiakban: MLI). Az MLI célja átültetni az OECD BEPS-projektjének adóegyezményeket érintő ajánlásait és javaslatait több mint 2000 kétoldalú adóegyezménybe.

Az MLI segít széles körben átültetni az adóegyezményekkel történő visszaélésre vonatkozó rendelkezéseket, illetve fejleszteni az egyezményekben található vitarendezési eljárást is. Az MLI az átültetés során figyelembe veszi az egyes országok eltérő adópolitikai megfontolásait, és ehhez kapcsolódóan megfelelő szintű rugalmasságot biztosít. Az MLI segítségével számos speciális, nemzetközi adózást érintő rendelkezés átültetésére van mód. 

2017. június 7-én valamennyi európai uniós tagállam, így Magyarország is csatlakozott az MLI-hez, azonban az adóegyezmények módosítása tekintetében többnyire az OECD által meghatározott minimum követelményeket választotta. Az új szabályozás következtében az egyezmények alkalmazása során vizsgálni kell majd, hogy multilaterális egyezményt az ügylettel érintett ország aláírta-e, sor került-e annak nemzeti ratifikációjára, illetve az adott ország milyen mértékben vette át az MLI-ben foglalt szabályozást. 

Mit jelent a DAC7?

2023. január 1-jén lépett hatályba az Európai Unió DAC-irányelvének a hetedik módosítása (DAC7),amely számos feladatot ró (többek között kötelező átvilágítási-, adatszolgáltatási- és nyilvántartási kötelezettséget) az érintett platformüzemeltetőkre. Az irányelv megalkotásának célja, hogy átláthatóbbá tegye az értékesítési tevékenységet végző magánszemélyek és a jogi személyek digitális platformokon keresztül szerzett bevételeit.

A szabályozás középpontjában az olyan, digitális platformot üzemeltető vállalkozások állnak, amelyek partnereik részére lehetővé teszik termékeik és szolgáltatásaik értékesítését (tipikusan a marketplace jellegű oldalak). Fontos kiemelni, hogy az irányelv alapján nem csak a honlapok minősülhetnek platformnak, hanem az olyan alkalmazások, illetve szoftverek is, amelyek lehetővé teszik az értékesítőknek valamely szabályozással érintett tevékenység folytatását.

Az érintett tevékenységek közé tartozik:

• az ingatlan bérbeadási tevékenység,
• különböző személyi szolgáltatások nyújtása,
• a termékértékesítési tevékenység, illetve
• a közlekedési eszközök bérbeadása.

Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése a legfontosabb feladat a platformüzemeltetők számára, melynek keretében a platformon értékesítőkről kell számos információt rendelkezésre bocsátani az adóhatóságnak. 

Mindazonáltal az adatszolgáltatáson kívül más teendők is felmerülnek (pl. az értékesítők átvilágítása, illetve az adatok nyilvántartása),amelyek további kihívások elé állíthatják az érintett szervezeteket.

Mi az az adózói minősítés, miért kell róla tudnia?

Magyarországon adózói minősítést alkalmaz az adóhatóság az egyes vállalkozásokra vonatkozóan, mely alapján három kategóriába sorolják a vállalkozásokat: általános, megbízható és kockázatos adózók. 

Kezdő vállalkozások a működésük első három évében még csak általános vagy kockázatos adózónak minősülhetnek. A megbízható minősítést előszőr három év elteltével nyerhetik el, amely minősítés esetén a vállalkozások különböző kedvezményekben részesülnek, mind adókötelezettségek teljesítésekor, mind az adóellenőrzések alatt. Ezzel szemben a kockázatos minősítés szigorúbb adóhatósági felügyeletet, nagyobb adminisztrációt és gyakoribb ellenőrzéseket von maga után.

Mit kell tudni a vállalkozások ellenőrzéseiről, mikor számíthat adóellenőrzésre az adóhatóságtól?

Magyarországon egy-két kivételes esetet leszámítva nincs kötelezően lefolytatandó adóellenőrzés. Legtipikusabb eset, amikor egy vállalkozás szinte biztosan számíthat adóellenőrzésre, ha olyan adóbevallást nyújt be, amelyben nagyobb összegű adót igényel vissza az államtól. Ettől az esettől eltekintve az adóhatóság kockázatelemzés alapján választja ki az adózókat ellenőrzésre. Az állami adóhatóság minden év elején ellenőrzési tervet tesz közzé, amelyben felsorolásra kerülnek az adott évben kiemelten vizsgálandó, jelentős költségvetési kockázatot jelentő adózók és tevékenységek köre. A tervben felsorolt feltételeknek megfelelő adózók tehát nagyobb valószínűséggel számíthatnak adóellenőrzésre az év során, ez azonban nem azt jelenti, hogy az adott évre meghirdetett ellenőrzési tervben nem szereplő gazdasági tevékenységet végző vállalkozások ellenőrzésére ne kerülhetne sor. 

Az ellenőrzés megindításáról az adóhatóság értesíti az adózókat, tájékoztatást adva a vizsgálat alá vont adókról, gazdasági eseményről, adóelszámolási időszakról. Az ellenőrzés lefolytatása jellemzően az iratok bekérésével kezdődik. Az adóhatóság különféle ellenőrzési/bizonyítási cselekmény elvégzésére jogosult, pl. nyilatkozattételre idézhet, tanúkat hallgathat meg, helyszíni ellenőrzést végezhet, a gazdasági cselekményekkel összefüggésben más adóalanyoknál is vizsgálatot rendelhet el. Az ellenőrzés befejezéseként jegyzőkönyv készül, amelyre az adózónak – amennyiben az abban foglalt megállapításokkal nem ért egyet –lehetősége van jogvesztő határidőn belül észrevételt tenni. A jegyzőkönyv alapján, illetve ha észrevétel benyújtásra került, az abban foglaltak vizsgálatát követen az adóhatóság határozatot hoz összefoglalva az ellenőrzés folyamán tett adóhatósági megállapításokat. Amennyiben az adóhatóság korábban meg nem fizetett adót, valamint az ahhoz kapcsolódó adóbírságot, késedelmi pótlékot, az elmulasztott adókötelezettség esetében mulasztási bírságot állapít meg, azt is ezen határozat fogja tartalmazni.

Az elsőfokú határozat elleni fellebbezési jogról történő lemondás és az előírt adókülönbözet esedékességig történő megfizetése esetén az adózót megilleti az ún. feltételes adóbírság-kedvezmény, azaz az adózó mentesül a kiszabott adóbírság 50 százalékának megfizetése alól. 

Ha az adózó a kedvezménnyel nem él, a határozat jogvesztő határidőn belül fellebbezéssel megtámadható. Ha az adózó a másodfokú határozattal sem ért egyet, bírósághoz fordulhat jogorvoslatért, ehhez azonban már jogi képviseletre is szüksége lesz. 

Magyarországon az adókötelezettségek a bevallási határidő évét követő ötödik év utolsó napjával évülnek el. 

Adókulcsok 2023. - Töltse le összefoglalónkat!

Ki lehet egyéni vállalkozó?

Az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államnak az állampolgára, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy jogosult egyéni vállalkozói tevékenységet indítani Magyarországon.

Az egyéni vállalkozás bejelentése díjmentes. A bejelentéskor meg kell adni a vállalkozás keretében folytatni kívánt tevékenységeket. Az egyéni vállalkozói minőség kizárólag a bejelentett tevékenységre korlátozódik, a bejelentést követő nyilvántartásba vétellel már folytatható a gazdasági tevékenység. Meghatározott tevékenységek folytatásához, mint például ingatlan bérbeadása, nem kell egyéni vállalkozóként bejelentkezni, arra önálló tevékenység formájában is lehetőség van. Az egyéni vállalkozó pénzforgalmi szemléletben köteles gazdasági tevékenységéről nyilvántartást vezetni, ezért javasolt könyvelő megbízása.

Fontos tudni, hogy az egyéni vállalkozó felelőssége korlátlan, azaz teljes vagyonával felel vállalkozása tartozásaiért.

3.2.  Jövedelemadók

3.2.1.  Vállalkozások jövedelemadózása

Társasági adó

A Magyarországon jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy azt eredményező gazdasági tevékenység alapján, az annak során keletkezett jövedelem után a vállalkozásokat társasági adókötelezettség terheli.

Társasági adó alanya, alapja

A Magyarországon belföldi illetőséggel rendelkező adóalanyok adókötelezettsége a belföldről és külföldről származó jövedelmükre egyaránt kiterjed. A belföldi illetőséggel nem rendelkező vállalkozásokra az adókötelezettség csak a belföldi, azaz a magyarországi telephelyen végzett tevékenységből (külföldi vállalkozó),illetve az ingatlannal rendelkező társaságban meglévő részesedés elidegenítéséből, kivonásából származó jövedelemre terjed ki.

Belföldi illetőségűnek minősülnek többek között a következő belföldi személyek:

• a gazdasági társaság (ideértve a nonprofit gazdasági társaságot, a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozást, a szabályozott ingatlanbefektetési társaságot és a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaságot is),az egyesülés, az európai részvénytársaság és az európai szövetkezet;
• az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület, továbbá az egyházi jogi személy, a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár;
• az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a közjegyzői iroda, az erdőbirtokossági társulat;
• Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete (MRP);
• az európai területi társulás, európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium (ERIC);
• egyéni cég;
• bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon.

2022-től belföldi illetőségű adózó a fordított hibrid gazdálkodó szervezet. A fordított hibrid gazdálkodó szervezet olyan szervezet, amely

• magyarországi bejegyzési hellyel vagy székhellyel rendelkezik, és 
• nem alanya a társasági adónak az általános szabályok alapján, és 
• amelyben 50 százalék feletti – szavazati jogon, tőkerészesedésen vagy nyereségrészesedésen alapuló – befolyással bír egy vagy több kapcsolt szervezet együttesen, és 
• az említett szervezet(ek) belföldi illetőséggel nem rendelkeznek, és adójogrendszere(ük) a magyar hibrid szervezetet a társasági adó (annak megfelelő adó) alanyának tekinti.

A fordított hibrid szervezet jövedelme Magyarországon adózik olyan mértékig, amilyen mértékig ezt a jövedelmet nem adóztatják meg a magyar vagy más adójogrendszer adójogszabályai alapján.

Belföldi illetőségű adóalanynak minősül a külföldi személy, ha üzletvezetésének helye belföld. Továbbá belföldi illetőségű adózónak minősül a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon is.

Adóalanynak minősül a külföldi személy, illetve az üzletvezetése helye alapján külföldi illetőségű személy, ha 

• belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet, feltéve, hogy az üzletvezetésének helyére tekintettel nem tekinthető belföldi illetőségű adózónak
• ingatlannal rendelkező társaságban meglévő részesedésének elidegenítése vagy kivonása révén szerez jövedelmet

Ingatlannal rendelkező társaságnak minősül az adózó, amelynek beszámolójában önállóan vagy a kapcsolt vállalkozásaival együttesen vizsgálva, az  eszközök könyv szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlan értéke több, mint 75 százalék. További feltétel, hogy az ingatlannal rendelkező társaság tagja vagy a csoport valamelyikének tagja az adóév során legalább egy napig olyan államban rendelkezzen illetőséggel, amellyel Magyarország nem kötött kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt vagy az egyezmény az árfolyamnyereség adóztatását Magyarországon lehetővé teszi.

Az általános telephely fogalmon túl, a külföldi személyt telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni - többek között - ingatlan, vagy természeti erőforrás ellenérték fejében történő hasznosítása, vagy értékesítése esetén. A hasznosítás magában foglalja a vagyoni értékű jog térítés ellenében történő átadását és értékesítését is. Ez a szabály nem vonatkozik a jogi személyiséggel rendelkező, EGT államban alapított ingatlanbefektetési alapra, nyugdíjalapra, amely az alapítása szerinti államban nem alanya a társasági adónak megfelelő nyereségadónak, vagy amely az alapítása szerinti államban alanya a társasági adónak megfelelő nyereségadónak, de adókötelezettség nem terheli.

2021-től bevezetésre került a „szolgáltatási telephely” fogalma, ami alapján telephelynek minősül a külföldi személynél munkavállalóként foglalkoztatott vagy ugyanezen tevékenységet más jogviszonyban ellátó természetes személyen keresztül történő szolgáltatásnyújtás, feltéve, hogy a szolgáltatás nyújtása egybefüggően vagy megszakításokkal bármely tizenkét hónapos időszakban meghaladja a 183 napot. Az összefüggő és a kapcsolódó szolgáltatásokat együttesen kell figyelembe venni.

2021-től a külföldi személyt minden esetben telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni, ha a tevékenysége megfelel az adóügyi illetősége szerinti állam és Magyarország által a jövedelem- és vagyonadók tárgyában kötött, nemzetközi szerződés telephely fogalmának.

Csoportos társaságiadó-alanyiság 

A társasági adóról szóló törvény lehetőséget ad arra, hogy legalább két adózó meghatározott feltételek teljesülése esetén csoportos társasági adóalanyt hozzon létre.
Csoportos adóalanyiság tagja lehet többek között

• a gazdasági társaság (kivéve a nonprofit gazdasági társaságot)
• az egyéni cég,
• üzletvezetési helye miatt belföldi illetőségű adózónak minősülő külföldi személy, 
• továbbá belföldi telephelye útján a külföldi vállalkozó.

Egy adózó egyidejűleg csak egy csoportos társasági adóalany tagja lehet. A csoportos adóalanyiságot kérelmezni kell.

A csoportos adóalanyiság létrehozásának további, együttes feltételei, hogy 

• a csoporttagok között olyan – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő – közvetlen vagy közvetett többségi befolyás álljon fenn, amelynek keretében az egyik csoporttag a másik csoporttagban legalább 75 százalékos arányú szavazati joggal rendelkezik, 
• a beszámoló, könyvviteli zárlat összeállítása az összes csoporttagnál egységes számviteli rendszerben történjen,
• a csoporttagok mérlegfordulónapja, beszámoló készítésére nem kötelezett adózónál az adóév utolsó napja azonos legyen.

A csoportos adóalanyiság előnye, hogy 

• a csoportos adóalanyiság ideje alatt, a csoporttagoknál egyedileg képződött  negatív adóalap beszámítható a pozitív adóalappal rendelkező tagok adóalapjával szemben annak akár 50 százalékáig, mely összeszámítás által jelentős adómegtakarítás érhető el, továbbá
• a csoporttagok közötti belföldi ügyletek kapcsán az adóalap meghatározása során nem kell alkalmazni a társasági adóalap-módosításra vonatkozó transzferár szabályokat, illetve transzferár dokumentációs kötelezettség sem merül fel ezekkel az ügyletekkel kapcsolatban, mely az adómegtakarítás mellett adminisztrációs szempontból is előnyt jelenthet. 

Nem jelent egyszerűsítést a csoportos adóalanyiság abban a tekintetben, hogy az egyes tagoknak külön is meg kell határozniuk az egyedi adóalapjukat, és erről adatot kell szolgáltatniuk a csoportképviselő felé a csoportos társasági adóalany bevallási határidejét megelőző 15. napig.  Továbbá a csoporttagoknak egyetemleges felelősségük áll fenn a csoportos adóalanyiság fennállása előtt és alatt keletkezett adókötelezettségek tekintetében.

A csoportos társasági adóalany adókötelezettségét főszabály szerint a csoporttagok közül e célra kijelölt és az állami adó- és vámhatóságnak bejelentett csoporttag, mint csoportképviselő útján, a csoportazonosító szám alatt teljesíti, valamint ugyanilyen módon gyakorolja adózói jogait.

A társasági adó alapja 

Az adó alapja belföldi és külföldi adóalanyok esetében is az adózás előtti eredmény módosítva a társasági adóról szóló törvény által nevesített csökkentő, növelő tételekkel.

Csoportos adóalanyiság esetében az adó alapja a nyereséges és veszteséges csoporttagok jogszabály szerint összeszámított adóalapja (az adóévi negatív adóalapok legfeljebb a pozitív adóalapok 50 százalékáig számolhatók el). 

Fontosabb módosító tételek:

A vonatkozó feltételek teljesülése esetén a jogdíjként elszámolt nyereség 50 százaléka és a kutatás -fejlesztési tevékenység közvetlen költsége csökkenti a társasági adóalapot. A belföldi K+F szolgáltatásokat nyújtó fél és az ilyen jellegű szolgáltatásokat igénybe vevő adózó megállapodásuk szerint megoszthatják egymás között az K+F adóalap kedvezményt.

A társaság által az adóévben kapott osztalékként elszámolt bevétel csökkenti az adóalapot, kivéve, ha az osztalékot ellenőrzött külföldi társaságtól kapta.

Az adózó döntése szerint, legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség mértékéig adóalapcsökkentés érhető el fejlesztési tartalék képzésével, amely előrehozott adótörvény szerinti értékcsökkenésnek tekinthető. Az adózó a fejlesztési tartalékot a lekötése adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően használhatja fel. Amennyiben ez alatt az időszak alatt nem sikerül a lekötött összeget felhasználni, úgy a fel nem használt összeg után az elmaradt adót és a késedelmi pótlékot meg kell fizetni.

Főszabály szerint csökkenti az adóalapot a bejelentett részesedés értékesítésének adóévi árfolyamnyeresége.

Az adózó a korábbi évek elhatárolt veszteségét legfeljebb az – elhatárolt veszteség nélkül számított – adóalap 50 százalékáig jogosult adóalap-csökkentő tételként érvényesíteni. A fel nem használt elhatárolt veszteség a következő 5 adóévre tovább vihető (elhatárolható). 

Csoportos adóalanyiság esetében a csoporttag a csoportos adóalanyiság előtt keletkezett veszteségét nem oszthatja meg a csoportos adóalannyal, de továbbra is érvényesítheti az egyedi adóalap meghatározása során. A csoportos adóalany vesztesége 5 éven keresztül határolható el az adóalap 50 százalékáig. A csoportos adóalany szintjén az adóévi elhatárolt veszteség egyenlő a negatív egyedi adóalappal rendelkező csoporttagok egyedi adóalapjának az összegével. 

Társasági adó mértéke

2017. január 1-jétől az adó mértéke az adóalap 9 százaléka.

Jövedelemminimum

Ha a vállalkozás adózás előtti eredménye, vagy adóalapja közül a nagyobb nem éri el a jövedelem-(nyereség-)minimumot, akkor a következő két lehetőség közül választhat:

• nem választja adóalapként a jövedelem-(nyereség-)minimumot, és kötelező nyilatkozatot tesz a bevallást kiegészítő nyomtatványon az állami adó- és vámhatóság felé (a nyilatkozat a jogkövetkezmények szempontjából bevallással egyenértékű), vagy
• a jövedelem-(nyereség-)minimumot tekinti adóalapjának, és az alapján fizeti meg az adót.

A jövedelem-(nyereség-) minimum a módosított összes bevétel 2 százaléka.

A vonatkozó szabályokat nem kell figyelembe venni az előtársasági időszak adóévében, illetve az azt követő első adóévben.

A csoportos adóalanyiság időszaka alatt a csoporttagok egyedi adóalapjuk megállapítása során alkalmazhatják a jövedelem-(nyereség-)minimumra vonatkozó szabályokat. 

Ellenőrzött külföldi társaság (EKT/CFC)

Ellenőrzött külföldi társaságnak az a külföldi személy minősülhet, amely a társasági adó alapján nem minősül belföldi adózónak, és nem külföldi vállalkozás. Az EU-s szabályozással összhangban a külföldi személy akkor válhat ellenőrzött külföldi társasággá, ha

• benne az adózó (önmagában vagy kapcsolt vállalkozásaival együttesen) a szavazati jogok 50 százalékát meghaladó, vagy a jegyzett tőkéből 50 százalékot meghaladó közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik, vagy az adózott nyereségéből 50 százalékot meghaladó részre jogosult, és
• az adóévre a külföldi személy által ténylegesen megfizetett társasági adónak megfelelő adó kisebb, mint a magyar társasági adókulcs fele (azaz kevesebb, mint 4,5 százalék).

Ellenőrzött külföldi társaságnak minősül a belföldi illetőségű adózó külföldi telephelye, ha az általa megfizetett adó kisebb, mint a magyar társasági adókulcs fele (azaz kevesebb, mint 4,5 százalék).

Az ekt státusz szempontjából a kapcsolt vállalkozási viszonyt már a 25 százalékos befolyás megteremti.
Nem minősül ekt-nek a külföldi személy, illetve a külföldi telephely, ha kizárólag valódi jogügyletből, valódi jogügyletek sorozatából származó jövedelemmel rendelkezik, amelyet igazol. A jogügylet valódi, ha nem adóelőny elérése céljából hajtják végre, és a külföldi személy vagy telephely rendelkezik a jövedelem szerző tevékenységhez kapcsolódó eszközökkel és személyi erőforrásokkal.

Az előzőektől függetlenül nem minősül ekt-nek az a külföldi személy sem: 

• amelynek adózás előtti nyeresége nem éri el a 243.952.500 forintot, továbbá nem kereskedelmi tevékenységből (pl. kamat, jogdíj, osztalék stb.) származó nyeresége nem éri el a 24.395.250 forintot, vagy 
• a külföldi személy adózás előtti nyeresége nem haladja meg elszámolt működési költségeinek 10 százalékát, 
• a külföldi telephely, ha nem EU, EGT tagállamban van, és a telephely szerinti ország és Magyarország között van olyan egyezmény, amely a külföldi entitást telephelynek minősíti és a külföldi telephely jövedelmét mentesíti a magyar társasági adó alól.

Az ekt-minősítéshez adóalapnövelő tétel kapcsolódhat, amely szerint növeli az adózás előtti eredményt az ekt által kimutatott, nem valódi jogügyletéből, nem valódi jogügyletek sorozatából származó, az ellenőrzött külföldi társaság adóévének utolsó napján kimutatott pozitív adózott eredmény jóváhagyott osztalékkal csökkentett része olyan mértékben amennyire a belföldi társaság által ellátott irányítási feladatokhozhoz kötődik.

Amennyiben az ekt részesedés kivezetésre kerül, úgy az ezen realizált nyereséget, de legfeljebb a korábban növelő tételként elszámolt összeget, nem terheli adókötelezettség, amennyiben a valódi jogügyletekhez kapcsolódó tőkenyereség-rész mentesül a társasági adó alól. Ezáltal a valódi és nem valódi jogügylettel egyaránt rendelkező ellenőrzött külföldi társaságra vonatkozóan csak a nem valódi jogügyletet vonjuk magyar társasági adókötelezettség alá mind osztalék, mind tőkekivonás esetén.

Nem alkalmazhatja azokat a mentesítő szabályokat, melyek kivételt jelenthetnek az ekt minősítés során az adózási szempontból nem együttműködő állambeli külföldi személy vagy telephely. az, amely szerepel az Európai Unió adós feketelistáján. Ezen a listán azok az országok szerepelnek, amelyeket adózási kérdésekben nem működnek együtt az Európai Unióval.

Az adózó köteles bizonyítani, hogy a társaság nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak. 

Tőkekivonás

A tőkekivonás valós piaci értéke után adót kell fizetni, tehát amennyiben egy vállalkozás külföldre helyezi üzletvezetését, áttelepíti eszközeit, vagy üzleti tevékenységét helyezi át külföldi telephelyre, akkor meg kell fizetnie az úgynevezett „exit tax” adót.

Az adókötelezettség alapja az áthelyezett eszközök, tevékenységek kivonáskori piaci értéke és a számított nyilvántartási értéke közötti különbözet, ha a társasági adó törvény rendelkezései alapján egyébként a kivonásra okot adó körülmény miatt adóalap-módosítási kötelezettsége nem merülne fel.

Ha az áthelyezés EU (vagy bizonyos EGT) tagállamba történik, akkor lehetőség van részletfizetés választására a fizetendő adó esetében, ez alapján a részletfizetést választó adózó a fizetendő adót 5 év alatt fizetheti meg.

Kamatlevonhatóság

Az adóalap-erózió visszaszorítása érdekében a társaasági adóról szóló törvény kamatlevonhatósági szabályokat határoz meg. Ezek értelmében legfeljebb az adózási EBITDA 30 százalékát vagy a 3 millió euró/939.810.000 forint nominális értéket meg nem haladó nettó finanszírozási költségek minősülnek elismert költségek társasági adó szempontból.

A szabályozás értelmében a finanszírozási költségeknek csak a finanszírozási bevételeket meghaladó részét kell viszonyítani az előbb említett mutatókhoz, azonban a számítás során a banki finanszírozás költségeit is figyelembe kell venni. A fel nem használt kamatlevonási kapacitás elhatárolható, és bizonyos esetekben felhasználható a következő évek adóalapjának csökkentéseként a keletkezését követő öt éven belül.

Osztalék

Magyarországon nincs osztalékadó a jövedelemadók rendszerében, így nem terheli "forrásadó" a nem magyar illetőségű vállalkozások részére kifizetett osztalékot. A magyar adóalanyok az adóévben kapott (járó) osztalékként elszámolt bevételükkel csökkenthetik az adóalapjukat, kivéve, ha az osztalékot ellenőrzött külföldi társaságtól kapták.

Kapott jogdíj

Bizonyos feltételek teljesülése esetén a jogdíjként elszámolt nyereség 50 százaléka csökkenti az adóalapot. Az így elszámolt csökkentő tétel összege nem haladhatja meg az adózás előtti nyereség 50 százalékát.

Kedvezményre jogosító jogdíjnak a társasági adó törvény szempontjából az alábbi kizárólagos jogokból származó eredmény minősülhet: a szabadalom, a használatiminta-oltalom, a növényfajta-oltalom, a kiegészítő oltalmi tanúsítvány, a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma és a szerzői jogi védelemben részesülő szoftver hasznosítási engedélyéből, felhasználási engedélyéből és a ritka betegségek gyógyszerévé minősítése.

Kutatás és fejlesztés

A törvény által előírt feltételek teljesülése esetén az adózó saját tevékenységi körében végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés felmerült közvetlen költsége csökkentheti a társasági adóalapot.

Továbbá bizonyos feltételek fennállása esetén a kapcsolt vállalkozások szétoszthatják egymás között a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeit, azaz a fel nem használt kedvezmény döntésük szerint csökkentheti nem csak a K+F tevékenységet végző, hanem a kapcsolt vállalkozás adóalapját is. Az előírt feltételek teljesülése esetén a belföldi K+F szolgáltatásokat nyújtó fél és az ilyen jellegű szolgáltatásokat igénybe vevő adózó megállapodásuk szerint megoszthatják egymás között a K+F adóalap kedvezményt. 

Adókedvezmények

Fejlesztési adókedvezmény

Az adózó– a fejlesztési adókedvezményről szóló 165/2014 (VII.17.) kormányrendeletben meghatározottak szerint - adókedvezményt vehet igénybe a számított adó 80 százalékáig - többek között- az alábbi beruházásokra:

• jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű beruházás;
• meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén üzembe helyezett és üzemeltetett, jelenértéken legalább 1 milliárd forint értékű beruházás;
• jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, korábban már használatba vett, állati eredetű élelmiszert előállító létesítmény élelmiszer-higiéniai feltételeinek megteremtését szolgáló beruházás;

• jelenértéken legalább 100 millió forint értékű önálló környezetvédelmi beruházás;
• a jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, az alapkutatást, az alkalmazott kutatást vagy a kísérleti fejlesztést szolgáló beruházás;
• jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, kizárólag film- és videógyártást szolgáló beruházás;
• munkahelyteremtést szolgáló beruházás;
• a jegyzett tőke felemelése keretében kibocsátott részvények szabályozott piacra történő bevezetésének a napját követően, de legkésőbb az e napot követő harmadik év utolsó napjáig megkezdett, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás;
• jelenértéken legalább 50 millió forint értékű, kisvállalkozás által megvalósított beruházás;
• jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, középvállalkozás által megvalósított beruházás;
• szabad vállalkozási zóna területén üzembe helyezett és üzemeltetett, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás;

A fenti adókedvezmények esetében feltétel, hogy a beruházás induló beruházásnak minősüljön, amelyet kis- és középvállalkozás valósít meg, vagy meghatározott régióban valósuljon meg a beruházás. Induló beruházás az a beruházás, amely új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény bővítését, létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem gyártott termékekkel történő bővítését vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának lényegi átalakítását eredményezi. Valamint az olyan létesítmény eszközeinek eladótól független, harmadik fél beruházó általi felvásárlása, amely létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna.

A fejlesztési adókedvezmény igénybevételéhez egyéb feltételeknek is meg kell felelni, többek között például: a beruházás megkezdése előtt az igényt be kell jelenteni a pénzügyminiszterhez, a beruházás 25 százalékát saját forrásként biztosítani kell, a beruházás célja alapján nem minden beruházás támogatható, a beruházást az üzembe helyezést követő üzemeltetési időszakban üzemeltetni kell a beruházás helye szerinti településen, illetve munkahelyteremtő beruházás esetén az új munkahelyeket az üzemeltetési időszakban meg kell tartani.

Kis- és középvállalkozások (KKV) adókedvezménye

Adókedvezményt vehet igénybe az az adózó, amely hitelszerződése (ideértve a pénzügyi lízinget is) megkötésének adóévének utolsó napján kis- és középvállalkozásnak (kkv) minősül, és a megkötött hitelszerződés tárgyi eszköz beszerzésére, előállítására irányul. A kedvezmény mértéke a pénzügyi intézménytől igénybe vett hitel adóévben fizetett kamata. Az adókedvezmény a számított társasági adó 70 százalékáig vehető igénybe (a fejlesztési adókedvezmény után).

Az adózó az adókedvezményt abban az adóévben - utoljára abban az adóévben, amelyben a hitelt az eredeti szerződés szerint vissza kell fizetnie - veheti igénybe, amelynek utolsó napján a tárgyi eszköz nyilvántartásában szerepel.

Az adózónak az igénybe vett adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten vissza kell fizetnie, ha

• a hitelszerződés megkötésének évét követő négy éven belül a beruházást nem helyezi üzembe, 
• a tárgyi eszközt üzembe helyezésének adóévében vagy az azt követő három évben elidegeníti.

Az adókedvezmény igénybevétele szempontjából kis- és középvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek

• összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és 
• éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg, és
• a vállalkozásban az állam, az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése - tőke vagy szavazati joga alapján - külön-külön vagy együttesen sem haladja meg a 25%-ot.

Látványcsapat-sporttámogatásának adókedvezménye

A látványcsapat-sportágak részére visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás értéke után, a kiállított támogatási igazolásban szereplő összegig, de legfeljebb a számított társasági adó 70 százalékáig (a fejlesztési adókedvezmény után) adókedvezmény vehető igénybe a juttatás adóévében, és az azt követő adóévek adójából, de utoljára a támogatás naptári évét követő 8. naptári évben lezáruló adóév adójából.

Amennyiben az adózó sporttámogatást nyújt, abban az esetben köteles úgynevezett kiegészítő sportfejlesztési támogatást is adni, melyet az arra jogosult önálló fizetési számlájára történő átutalással a támogatási igazolás kézhezvételét követően kell teljesíteni. A kiegészítő sporttámogatás összegével nem csökkenthető sem a fizetendő adó, sem pedig a társasági adó alapja (nem elismert költség).

Filmalkotáshoz támogatásához kapcsolódó adókedvezmények

Az adózó a számított társasági adó 70 százalékáig (a fejlesztési adókedvezmény után) adókedvezményt vehet igénybe az adóévben és az azt követő adóévek adójából, de utoljára a támogatás naptári évét követő 8. naptári évben lezáruló adóév adójából a szakmai hatóság által filmalkotások támogatásáról kiadott támogatási igazolások összegéig. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó meghatározott feltételek szerint kiegészítő támogatást is nyújtson a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt. részére.

Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezménye

Az adózó adókedvezményt vehet igénybe energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás üzembe helyezése és üzemeltetése esetén a beruházás, felújítás üzembe helyezését követő adóévben - vagy döntése szerint a beruházás, felújítás üzembe helyezésének adóévében - és az azt követő öt adóévben. A kedvezmény a számított társasági adó 70 százalékáig (a fejlesztési adókedvezmény után) vehető igénybe.

A beruházás, felújítás teljes összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek összegének jogszabályban meghatározott százalékát, de maximum a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget. A támogatási intenzitás (30 vagy 45 százalék) a beruházás helyszínétől függ, azonban ez a támogatás - kisvállalkozás esetén további 20, míg középvállalkozás esetén további 10 százalékponttal növelhető. A kötelező üzemeltetési időszakot a jogszabály 5 évben állapítja meg. 

Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó az adókedvezmény igénybevételének első adóévében az adóévi társasági adóbevallása benyújtásáig rendelkezzen a vonatkozó kormányrendelet szerinti igazolással, amely alátámasztja, hogy beruházása, felújítása energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásnak, felújításnak minősül.

Főszabály szerint nem vehető igénybe a kedvezmény elektromos (hibrid) személygépkocsik esetében. 

Elszámolható költségnek minősül az adókedvezmény szempontjából:

• a magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értéke, feltéve, hogy a beruházási értéken belül ezek az eszközök külön beruházásként meghatározhatók, vagy
• energiahatékonysági célokat közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értékének azon része, ami többletköltségként jelenik meg a kevésbé energia-hatékony beruházáshoz viszonyítva, amit az adókedvezmény, illetve más állami támogatás igénybevétele hiányában az érintett adózó megvalósított volna. 

Élőzene-szolgáltatás adókedvezménye

Az adókedvezmény mértéke az adózó által üzemeltetett vendéglátóhelyen megvalósított élőzenei szolgáltatásra tekintettel az általa költségként, ráfordításként elszámolt ellenérték (díj) áfa nélkül számított összegének legfeljebb 50 százaléka.

Az elszámolt költség, ráfordítás összegének azon része, amellyel az adózó csökkenti a fizetendő adóját, az adóalapnál nem minősül elismert költségnek, azaz növeli a társasági adó alapját. Az élőzene-szolgáltatás adókedvezménye az adóévben igénybe vett, csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.

Rendelkezés az adóról

Az adózók felajánlhatják társasági adó kötelezettségük maximum 80 százalékát a filmalkotások, illetve látvány-csapatsportok támogatására. A felajánlott összeg után utólagos adójóváírásra jogosult az adózó a felajánlott összeg (de maximum a fizetendő adó 80 százaléka) után. Ennek mértéke adóelőlegből felajánlott juttatás esetén 7,5 százalék, illetve 2,5 százalék az év végi társasági adóból történő felajánláskor. Az adóról történő rendelkezést nem lehet együttesen alkalmazni a filmalkotások, illetve látvány-csapatsportok adókedvezményt jelentő közvetlen támogatásával.

Növekedési adóhitel

Abban az esetben, ha az adózó

• társaság adóalanyisága az adóévet megelőző harmadik adóévben, vagy korábban kezdődött, és
• az adóévben és az adóévet megelőző három adóévben nem vett részt átalakulásban, egyesülésben, szétválásban, és
• az adóévi adózás előtti eredményének a megelőző adóévi adózás előtti eredményét meghaladó része (növekedési adóhitel) eléri vagy meghaladja az adózó megelőző adóévi adózás előtti eredménye abszolút értékének az ötszörösét, és
• az éves társasági adó bevallásban nyilatkozatot tesz,

akkor az adózónak lehetősége van növekedési adóhitel összegére jutó fizetendő adót a következő két adóév hat egyenlő részletben megfizetni. 

A csoportos adóalanyiság létrejöttét megelőző adóévben és a csoportos adóalanyiság időszaka alatt nem vehető igénybe a növekedési adóhitel. 

Társasági adó bevallási és fizetési határidő

A társasági adó alanyainak Magyarországon üzleti évente kell társaságiadó-bevallást benyújtaniuk az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig. Attól függően, hogy a társaság előző adóévi adókötelezettsége eléri-e vagy sem az 5 millió forintot, havonta vagy negyedévente köteles társaságiadó-előleget fizetni. A befizetési határidők az előleg fizetés gyakoriságához, illetve az éves bevallási határidőhöz igazodnak.

Forrásadó

Magyarország nem vet ki forrásadót az osztalék, kamat és jogdíjak után, ha társaság részére történik a kifizetés. Ha magánszemélyek részére történik a kifizetés, akkor erre a kettős adóztatást elkerülő egyezmények alapján kerülhet sor.

Kisadózó vállalkozások tételes adója (Kata)

A tételes adó jelenlegi formájában 2022-ben került bevezetésre, a legkisebb gazdasági teljesítményű, saját termékeikkel, szolgáltatásaikkal közvetlenül a lakosságot kiszolgáló egyéni vállalkozások adózási feltételeinek javítása érdekében. Az adó alanya mentesül az személyi jövedelemadó, a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulás adó bevallása és megfizetése alól.

Kata alanya

Az adó alanya a lakosság részére saját szolgáltatást nyújtó, terméket értékesítő főfoglalkozású egyéni vállalkozó, az egyéni vállalkozói nyilvántartásban rögzített tevékenysége vonatkozásában. Nem választható az adó ingatlan bérbeadási tevékenység esetében.

Kata alapja, mértéke és megfizetése

A tételes adó mértéke havonta 50 ezer forint, az éves bevételi keretösszeg (18 millió forint) eléréséig. A keretösszeg elérésével az adóalanyiság nem szűnik meg, azonban keretösszeget meghaladó részt 40 százalékos különadó terheli. 

Kata bevallási és fizetési határidő

A tételes adót havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni. A kisadózó vállalkozás az adóévet követő év február 25-éig bevallással egyenértékű nyilatkozatot tesz az adóévben adóalanyként megszerzett bevételéről.

Kisvállalati adó (KIVA)

A kisvállalati adó alanya a társasági adózáshoz képest kedvezőbb szabályok szerint teljesítheti adókötelezettségei egy részét. Az adóalanyiság a jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén választható, mely választás kiváltja a társasági adó (9%),illetve a szociális hozzájárulási adó (13%) kötelezettségét.

Kiva alanya, alapja

A kiva alanya lehet a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével bármely formában működő gazdasági társaság, szövetkezet, külföldi vállalkozó, belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy, ha megfelel a következő törvényi előírásoknak:

• az átlagos statisztikai létszám nem haladhatja meg az 50 főt,
• az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot,
• az adóévet megelőző két naptári évben adószámát az állami adó- és vámhatóság véglegesen nem törölte,
• az üzleti évének mérleg fordulónapja december 31. (nem lehet eltérő üzleti éves),
• az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot,
• az adóévet megelőző adóévben nem rendelkezik ellenőrzött külföldi társasággal,
• a nettó finanszírozási költségei nem haladják meg a 939 810 000 forintos értékhatárt.

Az állományi létszám és bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások átlagos statisztikai állományi létszámát és bevételét együttesen, az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján kell figyelembe venni.

Az adóalany nem határozhatja el mérlegforduló napjának megváltoztatását, továbbá számviteli beszámolóját csak forintban állíthatja össze.

A kisvállalati adó alapja a jóváhagyott osztalék és a tőkeműveletek eredménye, valamint egyes további módosító tételek egyenlege, növelve a személyi jellegű kifizetésekkel, de legalább a személyi jellegű kifizetések összege. Az előző években keletkezett elhatárolt veszteség csökkenti az adóalapot. Főszabályként az adó alapja azonban nem lehet kevesebb, mint a járulékalapot képező személyi jellegű kifizetések összege, amelybe beleszámítanak szociális hozzájárulási adó alapot képező béren kívüli juttatások, illetve az egyes meghatározott juttatások, tehát az adót főszabály szerint minimum a személyi jellegű kifizetések összege után kell megfizetni.

Az adóalanyiság megszűnik többek között a következő okok miatt:

• a 6 milliárd forintos bevételi értékhatár negyedév első napján történő meghaladása esetén, a túllépést megelőző nappal,
• a végelszámolás, a felszámolás, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal,
• az adóalany egyesülését, szétválását megelőző nappal,
• a létszámváltozás hónapjának utolsó napjával, ha a létszámnövekedés miatt az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta a 100 főt.

Kiva mértéke

Az adó mértéke az adóalap 10 százaléka.

Kiva bevallási és fizetési határidő

Az adóalany a kisvállalati adó alapját és az adót adóévenként köteles megállapítani, és az adóévet követő év május 31-ig bevallani, befizetni. Az adó alanya az adóelőleg-megállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségét negyedévente köteles teljesíteni, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig.

3.2.2.  Magánszemélyek jövedelemadózása

Egyéni vállalkozó adózása

Magyarország területén természetes személy üzletszerű – rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott – gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet.

Adó alanya 

Többek között az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély, közjegyző, bírósági végrehajtó, ügyvéd. 

Vállalkozói személyi jövedelemadó alapja, vállalkozói osztalékalap 

Az egyéni vállalkozó az adófizetési kötelezettségének kiszámítása során először a vállalkozói adóalapot és az azt terhelő adót köteles megállapítani és megfizetni. A vállalkozói adóalapot az egyéni vállalkozó a teljes bevételéből az elszámolható költségek levonásával, és a törvényben meghatározott tételekkel korrigálva határozza meg. Az egyéni vállalkozó a társaságokhoz hasonlóan alkalmazhat veszteségelhatárolást, illetve a feltételek fennállása esetén köteles a jövedelemnyereség-minimum után megállapítani a fizetendő adóját.

A vállalkozói osztalékalapot az adózás utáni vállalkozói jövedelem megállapítása után, jogszabályban megállapított módosító tételekkel kell meghatározni. 

Az egyéni vállalkozó a törvényi feltételek megléte esetén átalányadózást választhat.   

Vállalkozói személyi jövedelemadó mértéke 

A vállalkozói személyi jövedelemadó mértéke 9 százalék.

A vállalkozót az adózás utáni vállalkozói jövedelemből megállapított vállalkozói osztalékalap után további adófizetési kötelezettség terheli. Ennek mértéke 15 százalék.

Vállalkozói személyi jövedelemadó bevallási és fizetési határidő

Az egyéni vállalkozó az adót adóévenként köteles megállapítani. A NAV az egyéni vállalkozóknak is készít adóbevallási tervezetet, melyet a vállalkozónak kell kiegészítenie a hiányzó adatokkal és bevallását az adóévet követő év május 20-ig kell véglegesítenie, benyújtania és a fizetendő adót megfizetnie. Az adó alanya az adóelőleg-megállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségét negyedévente köteles teljesíteni, a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig.

Személyi jövedelemadó

A személyi jövedelemadó célja, hogy a magánszemélyek is hozzájáruljanak a közterhekhez, valamint adóbevételt biztosít a költségvetés számára.

Személyi jövedelemadó alanya 

A belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége összes bevételére kiterjed (teljes körű adókötelezettség). A külföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége kizárólag a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján a Magyarországon adóztatható bevételére terjed ki (korlátozott adókötelezettség).

Belföldi illetőségű magánszemély többek között:

• a magyar állampolgár (kivéve, ha kettős állampolgár és nem rendelkezik lakhellyel vagy tartózkodási hellyel Magyarországon),
• az EU vagy EGT-tagállam állampolgára, ha 183 napnál többet tartózkodik Magyarországon,
• harmadik országbeli állampolgárok, ha letelepedési engedéllyel rendelkeznek,
• az olyan személyek, akiknek kizárólag Magyarországon van lakóhelyük.

Amennyiben az érintett ország és Magyarország között létre jött kettős adóztatást elkerülő egyezmény, akkor az adófizetési kötelezettség megállapításra elsődlegesen az egyezmény alkalmazandó.

Személyi jövedelemadó alapja

Az adó alapja a jogszabály alapján megállapított jövedelem. A jövedelem meghatározásához a magánszemély adóköteles bevételeit csökkenteni kell az elismert költségekkel.

Összevont adóalap

Az összevont adóalap részét képezi az önálló tevékenységből származó jövedelem, a nem önálló tevékenységből származó jövedelem, és az egyéb jövedelem. 

Az önálló tevékenységből származó jövedelem esetén az adózó választhat, hogy költségeit tételes költségelszámolással vagy 10 százalékos költséghányad alkalmazásával határozza meg.

Külön adózó jövedelmek

Külön adózó jövedelemnek minősül többek között az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem, a kamatjövedelem, az osztalékból származó jövedelem és a tartós befektetésből származó jövedelem.

Külön adózó jövedelemnek minősülnek a béren kívüli juttatások (Széchenyi Pihenő Kártya),és az un. egyes meghatározott juttatások. Ebbe a körbe tartozik többek között a hivatali utazáshoz biztosított étkezés, a reprezentáció vagy a csekély értékű ajándék.

Külön adózó jövedelemnek minősül a kamatkedvezményből származó jövedelem is.

A juttatások és kamatkedvezményből származó jövedelem esetében az adókötelezettségek a kifizetőt terhelik. 

Személyi jövedelemadó mértéke 

Az adó mértéke az adóalap 15 százaléka.

Bérkalkulátor 2024 - Számolja ki a nettó bért és a járulékokat!

Adókedvezmények 

Az adókedvezményekkel kizárólag az összevont adóalapba tartozó jövedelmekre számított adó csökkenthető, a külön adózó jövedelmekkel szemben azokat nem lehet érvényesíteni. 

Ha valakinek több, személyi jövedelemadót, illetve adóalapot csökkentő kedvezmény is jár, akkor azok érvényesíthetőségének sorrendje a következő:

1. a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye
2. 25 év alatti fiatalok kedvezménye
3. személyi kedvezmény
4. első házasok kedvezménye
5. családi kedvezmény

Négy vagy több gyermeket növelő anyák kedvezménye

A négy vagy több gyermekes kedvezményre jogosult édesanyának nem kell személyi jövedelemadót fizetnie a jogosultság fennállásának időszakában a törvényben meghatározott jövedelmei (például: munkabér és táppénz) után.

25 év alatti fiatalok adómentessége

A 25 év alatti fiatalok szja-mentességet kapnak bérjövedelmük, illetve további, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyes önálló tevékenységből származó jövedelmeik (pl.: megbízási díj, vállalkozói jövedelmek stb.) után. A kedvezmény maximumát a KSH által közzétett teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete alapján kell meghatározni.

Az szja-mentesség 2023-ban havi 499 952 forint összegű összevont adóalapba tartozó jövedelemig vehető igénybe, ami havonta 74 993 forint adómegtakarítást jelent. Teljes évre fennálló jogosultság esetén 5 999 424 forint jövedelemig, összesen 899 914 forint adómegtakarítást jelent.

Személyi kedvezmény

A súlyosan fogyatékosnak minősülő magánszemélyek adóalap kedvezményének mértéke jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmada, azaz 2023-ben 77 300 forint.

Családi adóalap-kedvezmény

A családi adóalap kedvezményként – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként

• egy gyermek esetén 66 670 forint,
• két gyermek esetén gyermekenként 133 330 forint, míg
• három és több gyermek esetén gyermekenként 220 000 forint vehető figyelembe.

Külföldi illetőségű magánszemély csak akkor érvényesíthet családi kedvezményt, ha ugyanarra az időszakra máshol nem illeti meg ugyanolyan vagy hasonló kedvezmény, és összes jövedelmének legalább 75 százaléka Magyarországon adóköteles.

Első házasok kedvezménye

Minden olyan házaspár, ahol az egyik fél első házasságát köti, együttesen jogosultsági hónaponként, de legfeljebb 24 hónapon keresztül 33 335 forinttal csökkentheti adóalapját. Amennyiben a házaspár mindkét tagja 25 év alatti fiatal, úgy a kedvezmény érvényesítésének első jogosultsági hónapja, amelyet megelőző hónapban a házastársak valamelyike a 25. életévét betölti.

Személyi jövedelemadó bevallási és fizetési határidő 

A magánszemélyeknek naptári évenként kell a személyi jövedelemadó-bevallásukat benyújtaniuk. A bevallás benyújtásának határideje a tárgyévet követő év május 20. napja. 

Amennyiben a magánszemélynek nem önálló tevékenységből, különösen munkaviszonyból vagy munkaviszonyhoz hasonló egyéb jogviszonyból származik a jövedelme, a magánszemély munkáltatójának (kifizetőjének) minden hónapban a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell adóbevallást benyújtania az általa levont adóelőlegekről, melyek összesített összegeiről a tárgyévet követően a munkáltatónak igazolást kell kiállítania a munkavállaló részére. A munkáltatónak elektronikus úton havi adatszolgáltatási kötelezettsége is van az adóhatóság felé. 

A magánszemélynek, ha nem kifizetőtől származó jövedelmet szerzett, vagy ha az adóelőleg levonására a kifizető nem kötelezett, az egyéni vállalkozónak, valamint a mezőgazdasági őstermelőnek az adóelőleget negyedévenként, a negyedévet követő hó 12. napjáig kell megfizetnie, és az adóévről benyújtandó személyi jövedelemadó bevallásban kell bevallania.

A Magyarországra kiküldött munkavállalóknak negyedévente, a negyedévet követő hó 12. napjáig kell személyi jövedelemadót fizetniük.

Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO)

A művészeti alkotás szabadságának megvalósulása és a testkultúra, különösen a sport fejlődésének előmozdítása érdekében a törvényben meghatározott foglalkozású magánszemélyek az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást alkalmazhatják jövedelmük adókötelezettségének megállapítására.

Ekho alanya

Az adó alanya az újságíró, az író, a képzőművész, a rendező, a színész, a zenész, a sportoló, az edző, a cirkuszi előadóművészi tevékenységet végző személy, illetve a törvényben meghatározott foglalkozást végző magánszeméllyel szerződéses kapcsolatban álló kifizető.

Az ekho választásának feltétele, hogy a magánszemély

• éves jövedelme kevesebb mint 60 millió forint (az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet hivatásos sportolói esetén 500 millió forint, edzők esetén 250 millió forint) és
• rendelkezik munkaviszonyból vagy egyéb jogviszonyból származó jövedelemmel, amely után a közteherviselési kötelezettség teljesítése az általános szabályok szerint történik, vagy
• nyugdíjas.

Ekho mértéke

Az ekho alkalmazása esetén a kifizetőt terhelő hozzájárulás 13 százalék, a magánszemély által fizetendő hozzájárulás 15 százalék (nyugdíjas magánszemély esetén 9,5 százalék).

EU-tagállamban biztosítási jogviszonnyal rendelkező magánszemély esetén az általa fizetendő ekho összesen 9,5 százalék, és a kifizetőt nem terheli ekho fizetési kötelezettség.

Ekho bevallási és fizetési határidő

A magánszemély ekho-s jövedelmét a személyijövedelemadó-bevallásában kell bevallania az arra előírt határidőn belül.

Mentesség az ekho alól

A hivatásos sportolók, a nemzetközi sportszövetség munkavállalója, és a saját jogú nyugdíjas részére a foglalkoztatás ellenértékeként juttatott jövedelem után a kifizető nem fizet ekho-t.

3.3.  Fogyasztáshoz kapcsolódó adók

3.3.1.  Általános forgalmi adó

A hozzáadottérték-adó (héa, Magyarországon: áfa) egy forgalmi adó, amely szinte minden olyan termékre és szolgáltatásra alkalmazandó, amelyet adásvétel után az Európai Unióban használnak fel vagy fogyasztanak el.

Az EU egységes szabályokat hozott az áfára vonatkozóan, de ezeket a szabályokat az egyes tagállamok eltérően alkalmazhatják. Az esetek többségében áfát kell fizetni valamennyi termék és szolgáltatás után, az ellátási lánc minden szakaszában, beleértve a végső fogyasztónak való értékesítést is. Ez azt jelenti, hogy áfa terheli a gyártási folyamatot annak kezdetétől a végéig, vagyis az alkatrészeket, a szállítást, az összerakást, a csomagolást, a biztosítást és a végső fogyasztónak történő kézbesítést is.

Általános forgalmi adó alanya

Adóalanynak minősül az a jogképes személy vagy szervezet, amely gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. Gazdasági tevékenység körébe tartozik különösen a termelésre, forgalmazásra irányuló ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi tevékenység, valamint az egyéb szolgáltatói tevékenység, ideértve a szellemi szabad-foglalkozásként folytatott tevékenységeket is.

Amennyiben a Magyarországon nem letelepedett adózó olyan tevékenységet végez, amely Magyarországon adóköteles, akkor regisztráltatnia kell magát, és adószámot kell kérnie. A regisztráció nincs minimális forgalomhoz kötve, akár már egy kisebb értékű ügylet miatt is kötelező adószámot regisztrálni Magyarországon.

Több esetben mentesülnek azonban a külföldi adóalanyok a magyarországi áfa regisztráció alól, például, ha magyarországi termékimportot követően Közösségen belül értékesítik az árut háromszögügylet középső szereplőjeként, vevői készlet egyszerűsítés esetén, áfaraktáron belüli belföldi értékesítés és áfaraktárból történő Közösségen belüli értékesítés esetén.

A gazdasági céllal belföldön nem telepedett regisztrált áfaalany az áfatörvényben szabályozott jogainak gyakorlására, kötelezettségeinek teljesítésére pénzügyi képviselőt bízhat meg. 

Ha az adófizetésre kötelezett adóalany gazdasági céllal harmadik államban telepedett le, akkor számára pénzügyi képviselő megbízása kötelező.

Általános forgalmi adó mértéke

Magyarországon az általános adókulcs 27 százalék. Az általános adókulcs mellett egy 5 százalékos és 18 százalékos kedvezményes adókulcs került meghatározásra. 

A 18 százalékos adókulcsot kell alkalmazni például: a tejtermékekre, valamint a gabona, liszt, keményítő vagy tej felhasználásával készülő termékekre, és az alkalmi szabadtéri rendezvényre történő kizárólag belépést biztosító szolgáltatások után. 

Az 5 százalékos adókulcs alkalmazandó többek között a gyógyszerekre, gyógyászati segédeszközökre, könyvekre, folyóiratokra, sertésre, szarvasmarhára, juhra, kecskére, baromfira, halra, madártojásra, tejre (kivéve az anyatejet),távhőszolgáltatásra, internetszolgáltatásra, étkezőhelyi vendéglátásra, kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásra, valamint előadóművészek zártkörű rendezvényeken nyújtott hangszeres élőzenei szolgáltatásaira. Adott feltételek mentén a kedvezményes, 5 százalékos adókulcs alá tartozik új lakás vagy családi ház, valamint az ún. rozsdaövezeti akcióterületnek minősülő városrészben épülő új lakás értékesítése. 

Általános forgalmi adó alapja

A pénzben kifejezett ellenérték, amit a termék értékesítője, a szolgáltatás nyújtója kap. Ha az ellenérték nem pénzben kifejezett, az adó alapját a termék, szolgáltatás szokásos piaci árán, pénzben kifejezve kell megállapítani.

Elszámolandó adó, adóvisszaigénylés

Az adóalany a fizetendő adót csökkentheti az adó-megállapítási időszakban keletkezett és levonható, előzetesen felszámított adó összesített összegével. A fizetendő adó és a felszámított adó különbözete az elszámolandó adó. Abban az esetben, ha az elszámolandó adó pozitív, az adóalany köteles ezt a pozitív részre jutó összeget megfizetni a bevallás benyújtásával egyidejűleg. Abban az esetben pedig, ha az elszámolandó adó negatív, akkor erre a negatív összegre nyílik meg – további feltételek teljesítése esetén – az adózó adó-visszaigénylési joga.

Az adóalany a negatív elszámolandó adóját abban az esetben igényelheti vissza az adóhatóságtól, amennyiben a visszaigénylendő adó abszolút értékben

• havi bevallásra kötelezett esetében az 1 millió forintot,
• negyedéves bevallásra kötelezett esetében a 250 ezer forintot,
• éves bevallásra kötelezett esetében az 50 ezer forintot eléri vagy meghaladja.

A magyar szabályozás meglehetősen szigorú mind az áfa megfizetése, mind a visszaigénylése terén. Például: a számlakiállítónak akkor is minden esetben be kell fizetnie az áfát, ha a vevő nem egyenlítette ki a számlát. Ezen szabály alól kivételt jelenthet a behajthatatlan követelésekre jutó áfa csökkentésének a lehetősége, ez azonban szigorú feltételekhez kötött.

Általános forgalmi adó kiutalása

Abban az esetben, ha az adóalany adó-visszaigénylést kér, az adóhatóságnak az áfa kiutalására nyitva álló határideje – főszabály szerint – az adóbevallás benyújtásától, de legkorábban az adó esedékességétől számított 75 nap. 

Amennyiben az adóalany a bevallás benyújtásának napjáig maradéktalanul, teljes mértékig megfizette azon számlák ellenértékét, amelyekkel kapcsolatban adólevonási jogot gyakorolt, és a visszaigényelhető adó összege az 1 millió forintot nem éri el, abban az esetben a kiutalásra nyitva álló határidő 30 nap, amennyiben pedig az 1 millió forintot meghaladja, 45 nap. Amennyiben az adóhatóság az adóalanyt ún. kockázatos adózónak minősíti, a kiutalási határidő – a fentiektől függetlenül – 75 nap. Amennyiben az adóhatóság az adóalanyt ún. megbízható adózónak minősíti, a kiutalási határidő – a fentiektől függetlenül – 30 nap, megbízható adózónak minősülő nyilvánosan működő részvénytársaság esetében pedig 20 nap.

Vevői készlettel kapcsolatos egyszerűsítés

Magyarország az uniós szabályokkal összhangban alkalmazza a vevői készlettel kapcsolatos egyszerűsítést. Ennek megfelelően a belföldi adóalanynak nem minősülő értékesítőnek nem kell bejelentkeznie az áfatörvény hatálya alá, amennyiben az árut bizonyos feltételek teljesülése mellett az EU-ból egy belföldi raktárba tárolja be. Ebben az esetben az eladó Közösségen belüli termékértékesítést számlázhat a vevőjének.

Ingatlannal kapcsolatos szabályok

Adóköteles, és egyenes adózás alá esik az új épület, valamint az építési telek értékesítése. Új épület az az épület, amelynél az első rendeltetésszerű használatbavétel még nem történt meg, vagy az arra jogosító engedély jogerőre emelkedése, illetve a használatbavétel tudomásulvétele óta még nem telt el 2 év. Minden más ingatlan értékesítése, illetve valamennyi ingatlan bérbeadása, haszonbérbeadása mentes az áfa alól. A mentesség helyett azonban lehetséges eltérő adózási mód választása (adókötelessé tétel). Ha az eladó adókötelessé tette az értékesítését, és egy másik adóalanynak adja el az ingatlant, a belföldi fordított adózás szabályai alkalmazandók.

Amennyiben nem adóalany magánszemély 2 éven belül 4 ingatlant értékesít, akkor a negyedik értékesítés adóalanyiságot eredményez.

Belföldi (Magyarországon belüli) fordított áfa

Bizonyos ügylettípusok és feltételek fennállása esetén, belföldi adózók közötti ügylet során, a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője lesz az adófizetésére kötelezett. Ilyen ügyletnek minősül többek között:

• a kivitelező által kulcsrakész ingatlan értékesítése,
• a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására irányul, feltéve, hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása, egyéb megváltoztatása építési hatósági engedély-köteles,
• az új ingatlanhoz kapcsolód termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz munkaerő kölcsönzése, kirendelése, személyzet rendelkezésre bocsátása,
• bizonyos hulladékok értékesítése,
• az ingatlanértékesítés, amely főszabály szerint adómentesnek minősül, azonban az értékesítő adókötelezettséget választott,
• dologi biztosíték értékesítése,
• felszámolási vagy más fizetésképtelenségi eljárás alatt álló vállalkozás által teljesített termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások, 
• üvegházhatású gázok kibocsátására jogosító kvóta értékesítése,
• gabonafélék és bizonyos termények értékesítése,
• egyes vas- és acélipari termékek értékesítése.

Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER)

Az adócsalás elleni küzdelem jegyében vezette be Magyarország az EKAER-rendszert, melynek célja a közúton fuvarozott ún. kockázatos áruk valós útjának nyomon követése, az árubeszerzések, értékesítések során keletkező közterhek megfizetésének biztosítása. 

A kockázatosnak minősülő (bejelentésköteles) termékek tekintetében EKAER-regisztrációs és bejelentési kötelezettsége keletkezik mindenkinek, aki

• az Európai Unióból Magyarországra beszerzést vagy behozatalt valósít meg gépjárművel,
• Magyarországról az Európai Unió területére értékesítést vagy kivitelt valósít meg gépjárművel,
• Magyarországon  nem a végső fogyasztó felé első adóköteles értékesítést végez gépjárművel.

A bejelentés elmaradása esetén a rakományt lefoglalhatják, a bírság elérheti az áru értékének 40 százalékát.

Összesítő nyilatkozat (VIES)

Az Európai Közösség területén belül történő közösségi termékértékesítésekről és szolgáltatásnyújtásokról, valamint az Európai Közösség területéről történő termékbeszerzésekről és szolgáltatás-igénybevételről az adóalanyoknak havonta vagy negyedévente összesítő nyilatkozatot benyújtaniuk. Az összesítő nyilatkozatot  benyújtaniuk havonta vagy negyedévente. Az összesítő nyilatkozatot általában az áfabevallással megegyező gyakorisággal kell benyújtani.

Összesítő jelentés (M lap)

Az áfatörvény alapján minden befogadott szállítói számláról, amelyre a cég áfalevonási jogát gyakorolni akarja, áfaösszeghatárra tekintet nélkül adatot kell szolgáltatni az adóhatóság felé a belföldi összesítő jelentésben (M lap). Tehát összes bejövő, belföldi adóalany által kiállított, áthárított áfát tartalmazó számlát jelenteni kell, amennyiben a számlák kapcsán adólevonási jogot gyakorol az adózó.

Számlánkénti valós idejű NAV Online Számla adatszolgáltatás

Az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjed minden olyan számlára, amire az Áfa tv. számlázási szabályai alkalmazandóak, tehát adatszolgáltatási kötelezettség alá esik a nem áfaalany személynek, szervezetnek és az EU-n belüli, vagy EU-n kívüli külföldi áfaalanynak kiállított számla is.

A valós idejű számlaadat-szolgáltatási kötelezettség minden belföldön nyilvántartásba vett adóalanyra vonatkozik, így a belföldi cégekre és a külföldi cégek belföldi adószámaira is (adóregisztráltakra is). 

Az adatszolgáltatási kötelezettség vonatkozik azokra a belföldi adóalanyokra is, amelyek a számlázást kiszervezték külföldre, például szolgáltatóközpontba, és a számlakibocsátás ténylegesen külföldön történik. Ebben az esetben az adózónak biztosítania kell, hogy számlaadat-szolgáltatási kötelezettségnek eleget tesz, hiszen az adatszolgáltatás technológiája lehetővé teszi, hogy az adatokat külföldről is lehessen továbbítani a NAV felé. 

Számlázóprogram bejelentése

Minden adóalany köteles az általa használt számlázóprogramot bejelenteni az adóhatóságnak. A számlázóprogramnak önálló, de a programba beépített, „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” elnevezésű funkcióval kell rendelkeznie, amelynek elindításával adatexport végezhető a kibocsátott számlák adatairól, a NAV által megadott formátumban.

Általános forgalmi adó bevallási és fizetési határideje

Az adóalanyoknak az adófizetési kötelezettségük mértékétől függően havonta, negyedévente vagy évente kell adóbevallást benyújtaniuk a bevallási időszakot követő hónap 20. napjáig, éves bevalló esetén pedig a bevallással érintett évet követő február 25-ig, és ezzel egyidejűleg kell az adófizetési kötelezettségüket teljesíteniük. A bevallási kötelezettséggel összefüggésben összesítő nyilatkozat, illetve összesítőjelentés-benyújtási kötelezettség is megjelenhet. A magyar rendszerben tehát nincs „előzetes bevallás” és „végleges bevallás", hanem minden benyújtott bevallás jogerős nyilatkozatnak tekintendő.

Külföldiek áfa-visszatéríttetése

Az EU más tagállamában letelepedett áfaalanyok az országuk szerinti adóhatósághoz elektronikus úton előterjesztett kérelemmel jogosultak a rájuk áthárított áfa visszatéríttetésére. 

Az elismert harmadik államban (Svájc, Liechtenstein, Norvégia, Szerbia és bizonyos ügyletek tekintetében Törökország is) letelepedett áfaalanyok azonban továbbra is közvetlenül a magyar adóhatósághoz nyújthatják be kérelmüket papíralapon vagy elektronikus üzenet formájában.

A Magyarországon székhellyel, illetve állandó telephellyel rendelkező áfaalanyok az Európai Közösség más tagállamában rájuk áthárított hozzáadottérték-adó (külföldi áfa) visszatéríttetése iránt a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) fordulhatnak. A NAV az eljárásban csak előzetes szűrőfeladatokat lát el. Ha a kérelmezők megfelelnek a jogszabályi előírásoknak, a kérelmeket a hivatal az átvételük napjától számított 15 napon belül köteles továbbítani a külföldi adóhatóságokhoz. A kérelem beérkezésének határideje a tárgyévet követő év szeptember 30. napja.

3.3.2.  Jövedéki adó

A magyar jövedéki szabályozás teljes mértékben az európai uniós irányelvekkel összhangban került megalkotásra. A jövedéki törvényben meghatározott termékkörök és kötelezettségek teljes mértékben kompatibilisek az EU-s szabályozással, illetve a vonatkozó irányelvi szabályoknak is minden tekintetben megfelelnek.

Jövedéki adó alanya

A törvényben meghatározott esetekben jövedéki termékkel szabadforgalomban kereskedni, jövedéki terméket exportálni és importálni, közösségi forgalomban értékesíteni, vagy onnan beszerezni meghatározott mennyiség feletti kereskedelmét csak jövedéki engedéllyel lehet.

Nem jövedéki engedélyes kereskedő jövedéki terméket csak adóraktárból, jövedéki engedéllyel rendelkező kereskedőtől és importálótól, felhasználói engedélyestől szerezhet be.

Főszabály szerint adókötelezettség a jövedékiadó-köteles termékek előállításával egyidejűleg, illetve ezen termékeknek harmadik országból az EU területére történő behozatalakor keletkezik. Az adófizetési kötelezettség viszont kizárólag a jövedéki termékek fogyasztás céljára történő kibocsátása időpontjában válik esedékessé, valamint akkor, amikor az előállított adóköteles termék olyan hiányát állapítják meg, amely nem számolható el adómentesen.

Jövedéki adó tárgya

Jövedéki termék kategóriák az energiatermékek, a sör, a csendes és habzóbor, az egyéb csendes és habzó erjesztett ital, a köztes alkoholtermék, az alkoholtermék és a dohánygyártmányok.  

Az energiatermék kategória további alkategóriákra osztható, mint ellenőrzött energiatermékek, egyéb ellenőrzött energiatermékek, egyéb ellenőrzött ásványolajok, valamint megfigyelt termékek. 

A fentiek értelmében az alábbi termékek után keletkezik jövedékiadófizetési-kötelezettség Magyarországon:

• Energiatermékek (többek között a benzin, petróleum, gázolaj, fűtőolaj, kenőolaj, LPG, földgáz, villamos energia, szén, bioetanol, alkoholos bioüzemanyag, üzemanyagként felhasznált más termék);
• Alkoholos termékek (többek között a sör, a csendes és habzóbor, az egyéb csendes és habzó erjesztett ital, a köztes alkoholtermék, az alkoholtermék);
• Dohánygyártmányok (többek között a cigaretta, szivar, szivarka, finomra vágott fogyasztási dohány és egyéb fogyasztási dohány, füst nélküli dohánytermék,  töltőfolyadék, új dohánytermék-kategóriák, és a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék, kivéve a kizárólag gyógyászati célra használt, gyógyhatású anyagot tartalmazó terméket, amely nem tartalmaz dohányt és a külön jogszabályban meghatározott hatóság által kiadott hatályos forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezik).

Adófizetés keletkezése

• a jövedéki termék belföldi előállításával, 
• a jövedéki termék importálásával, azaz harmadik országból történő behozatala kapcsán, 
• másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék kereskedelmi céllal vagy csomagküldő kereskedelem keretében történő belföldre szállításával. 

A jövedéki termékek előállítása, tárolása, felhasználása, fogadása, továbbítása és az azzal folytatott nagykereskedelem kizárólag a NAV által kiadott megfelelő engedély birtokában végezhető.

Jövedéki adó alapja és mértéke

Az adó alapja és mértéke az adóköteles termék összetételétől és mennyiségétől függ. A jogszabály részletesen meghatározza a különböző adóalapokat és a kapcsolódó adómértékeket is.

3.3.3.  Környezetvédelmi termékdíj

A környezetvédelmi termékdíj bevezetésének célja, hogy ösztönzőleg hasson a szennyezőanyag kibocsátásának csökkentésére, elősegítse a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodást, illetve a hazai és nemzetközi előírásokon alapuló hulladékgazdálkodási célkitűzések megvalósulását.

Környezetvédelmi termékdíj alanya

A következő termékkategóriák saját célú felhasználása, illetve első belföldi forgalomba hozatala környezetvédelmitermékdíj-fizetési kötelezettséget eredményez:

• az akkumulátor
• a csomagolóeszköz, az egyéb csomagolószer (a továbbiakban együtt: csomagolószer)
• az egyéb kőolajtermék
• az elektromos, elektronikai berendezés
• a gumiabroncs
• a reklámhordozó papír
• az egyéb műanyag termék
• az egyéb vegyipari termék
• az irodai papír.

Bármilyen termék külföldről (EU-ból, vagy 3. országból) történő beszerzése esetén a beszerző feltételezhetően a termékdíj törvény alanyává válik amennyiben azt saját célra felhasználja, vagy belföldön forgalomba hozza. Behozatalkor meg kell vizsgálni a behozott termék vámtarifaszám alapján, hogy maga a termék termékdíjköteles-e, illetve annak csomagolása minden esetben termékdíjköteles lesz. Fontos, hogy a csomagolóeszköz végleges elválasztása a terméktől, azaz a csomagolás lebontása saját felhasználásnak minősül, így termékdíj fizetési kötelezettséget eredményez, függetlenül attól, hogy a lebontó esetleg nem a termék, illetve a csomagolóanyag tulajdonosa. Amennyiben a lebontott csomagolóanyag, illetve a termék Magyarországon marad, azaz itthon terheli a környezetet, úgy termékdíj fizetési kötelezettség keletkezik. Amennyiben a termékdíjköteles terméket kiviszik Magyarország területéről, úgy az esedékes termékdíjat nem kell megfizetni, illetve az után a megfizetett termékdíjat vissza lehet igényelni.

Külön szabályok vonatkoznak a belföldi előállítású egyéb kőolajtermék esetében, mert akkor az első belföldi forgalomba hozó első vevőjét, vagy a saját célú felhasználót terheli a termékdíj fizetési kötelezettség, illetve bérgyártás esetén a bérgyártatót terheli a kötelezettség.

A termékdíj-kötelezettség számla vagy szerződés alapján bizonyos esetekben átvállalható.

Környezetvédelmi termékdíj alapja

A környezetvédelmi termékdíj alapja a termékdíjköteles termék kilogrammban kifejezett nettó tömege.

Környezetvédelmi termékdíj mértéke

A termékdíj tételeit és kiszámításának módját a jogszabály részletesen tartalmazza.

Bizonyos feltételek teljesülése mellett a csekély mennyiségű kibocsátó, a mezőgazdasági termelő és a gépjármű alkotórészeként, tartozékaként termékdíjköteles terméket belföldi forgalomba hozó, saját célra felhasználó vagy készletre vevő kötelezett átalányfizetést is választhat. 

Kötelezettség keletkezésének időpontja

A termékdíj-kötelezettség főszabályként az első belföldi forgalomba hozatalkor, az ügylet teljesítésének napján keletkezik. A külföldről behozott áru csomagolását képező csomagolószerek lebontása és hulladékká válása esetén a kötelezettség keletkezésének időpontja a hulladékká válás napja.

A termékdíjköteles tevékenység megkezdését követő 15 napon belül be kell jelentkezni a NAV felé az erre a célra rendszeresített elektronikus nyomtatványon. Továbbá a termékdíj-kötelezettségre kiható bármilyen változást be kell jelenteni a NAV részére a változás megtörténtét követő 15 napon belül. 

Nyilvántartás-vezetési kötelezettség

A jogszabály előírja a termékdíj-kötelezettek számára a valóságot tükröző nyilvántartás vezetését. A nyilvántartás minimális kötelező adattartalma a következő: megnevezés, tarifaszám, CSK vagy KT kód, mennyiség, termékdíjtétel, eredete (külföld vagy belföld),a kötelezettség keletkezésének napja és a megfizetés napja.

Átvállalás, visszaigénylés és egyéb speciális esetekben további adatok nyilvántartása is szükséges lehet. 

Környezetvédelmi termékdíj,  bevallási és fizetési határidő

Az adófizetésre kötelezett adózóknak negyedévente kell bevallást benyújtaniuk a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig az erre a célra rendszeresített elektronikus nyomtatványon. 

A kötelezettet a tárgyév negyedik negyedévére nézve termékdíjelőleg-megállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettség terheli, amelyet a tárgyév december 20-ig szükséges teljesíteni. Ennek mértéke a tárgyév első három negyedéve után fizetett termékdíj egyharmadának a 80 százaléka.

Számlazáradékolási kötelezettség

A termékdíj-kötelezettség átvállalása, visszaigénylés vagy termékdíjátalány-fizetés esetén a termékdíj alanyának számlán történő termékdíj-feltüntetési kötelezettsége merül fel. 

3.3.4.  Vám

A vám az országhatáron áthaladó áruk után fizetendő adó, amelyet iránya (behozatali, kiviteli és átviteli vám),hatása (pénzügyi vagy közgazdasági vám),időbeli hatálya (állandó és időszaki vám),és számos más funkciója alapján tudunk különböző kategóriákba sorolni. Az Európai Unióban vámunió jött létre, mellyel megszűntek az Unió tagországai közötti határokon fizetendő vámok, és egységes uniós importvámrendszer lépett életbe a Közösségen kívüli országokból behozott termékekre vonatkozóan. Az egységes uniós importvámrendszer legfőbb célja egyrészt költségvetési bevételi forrás teremtése, másrészt külső kereskedelempolitikai funkciók ellátása.

A magyar vámszabályozás teljes mértékben harmonizál a Közösségi vámjogi szabályozással.

Vám alanya

A vámtartozás megfizetésére köteles bármely személy az adós. Vámadós lehet a nyilatkozattevő, illetve közvetett vámjogi képviselet esetén a megbízó (akinek a nevében a vámáru-nyilatkozatot tették),illetve a közvetett vámjogi képviselő is.

Vám alapja

A vámérték a vám és az importáfa alapja. A vámérték meghatározása rendkívül komplex eljárás, tekintettel arra, hogy nagyon sok olyan tényező van, amely befolyásolja a vámérték meghatározását. A vámérték a Közösség területére importált áruknak a Közösség határán felmerülő értéke. Ennek meghatározására különféle módszerek állnak a rendelkezésünkre. 

A vámértéket elsődlegesen az ügyletiérték-módszer alapján kell meghatározni, a következők szerint: a vámérték meghatározáshoz az ügyletiérték-módszer alkalmazása mellett szükség van magára az áru ügyleti értékére (a számlán szereplő összeg),a fuvarparitásra (az a földrajzi pont, ahol a szállítással kapcsolatos költségek átszállnak az eladóról a vevőre),valamint a kiigazító tényezőkre (vámérték-növelő és -csökkentő tényezők). 

Az ügyletiérték-módszer során az importált áruért ténylegesen kifizetett árhoz – többek között – hozzá kell számítani az importált árunak a Közösség vámterületére történő beléptetési helyéig felmerülő szállítási és biztosítási költségét, valamint a szállítással kapcsolatos rakodási és anyagmozgatási költségeket is.

A vámértékbe ügyletiérték-módszer alapján nem számítható bele – többek között – az áruk szállítási költsége Közösség vámterületére történő beléptetésüket követően, illetve a behozatali vámok és az áru Közösségi értékesítése miatt felmerülő egyéb terhek.

Amennyiben a vámérték megállapításához nem alkalmazható az ügyletiérték-módszer, úgy jogszabály további módszereket határoz meg.

Vám mértéke

A vámtartozás összegét a vámtartozás keletkezési időpontjában érvényes vámkivetési szabályok szerint kell meghatározni. A vámtartozás megállapításához ismerni kell a vám alapját és a vám mértékét. 

A vám mértékét a Kombinált Nómenklatúra határozza meg. A Kombinált Nómenklatúra árubesorolási rendszere szigorú természetrajzi sorrendiség alapján sorolja fel az egyes termékköröket, amelyeket vámtarifaszámok alá kódol. Ezek alapján megállapítható az adott áru importjához kapcsolódó fizetendő vám mértéke. Különböző származási országok esetén azonban lehetőség van kedvezményes vámtétel alkalmazására. 

Vámmentességek

A vámmentességi eljárás azt jelenti, hogy – bizonyos feltételek teljesülése mellett – a szabadforgalomba bocsátást az általánostól kedvezőbb, vagy 0 százalékos vámtétellel lehet kezdeményezni. 

Az alábbiakban néhány gyakrabban előforduló vámmentességi jogcímet sorolunk fel:

• tértiáru vámmentessége,
• külföldről visszaérkező áruminta vámmentessége,
• külföldön bejegyzett és belföldi tartózkodása alatt megsérült szállítóeszköz kijavítására behozott alkatrész vámmentessége,
• csereáru, cserealkatrész vámmentessége,
• letelepülők vámmentessége – személyes vagyontárgyak, ingóságok,
• házasságkötés céljából a Közösség területére költözők vámmentessége – ingóságok, nászajándékok,
• hagyaték vámmentessége, 
• elhanyagolható értékű küldemények vámmentessége.

Fontos, hogy a vámmentességi jogcímek alkalmazása szigorú feltételekhez kötött, amelyet a vámmentességek közösségi rendszeréről szóló 1186/2009 EK tanácsi rendelet részletez.

Vámfizetési határidő

A vámtartozás megfizetése azonnali vagy halasztott fizetési módszerekkel történhet. 

Azonnali fizetés esetén a vámtartozás közlésétől számított 10 napon belül kell a vámtartozást megfizetni, annak érdekében, hogy az importált áru felszabadításra kerüljön a vámfelügyelet alól és az importőr rendelkezésére álljon.

A halasztott vámfizetésnek az alábbi három módja létezik: 

• az adós minden vámtartozás vonatkozásában külön-külön, a közlést követő 30 napon belül fizeti meg a vámtartozást, 
• egyhetes összevonási időszak esetén az adós az összevonás hetét követő negyedik hét péntekéig fizeti meg a vámtartozást, 
• egyhónapos összevonás esetén az adós a naptári hónapot követő hónap 16. napjáig fizeti meg a vámtartozást.

Halasztott vámfizetésre külön engedély birtokában van lehetőségmely engedély kiadására a NAV KAVIG illetékes.

A vámteher kiszabó határozat fellebbezésre való tekintet nélkül azonnal végrehajtható.

3.4.  Foglalkoztatással összefüggő közterhek

Az Európai Unióban a tagállamok szociális védelmi rendszerei nem harmonizáltak, a jogosultság feltételeiről, az ellátások köréről, azok színvonaláról, illetve a finanszírozási forrásokról, a járulékok mértékéről a tagállamok szabadon döntenek. E szuverenitásukról a tagállamok nem kívánnak lemondani és a gyakorlat azt mutatja, hogy szigorúan ragaszkodnak a hagyományokon alapuló jogintézményeikhez. A harmonizáció helyett a szociális biztonság területén a koordináció elve érvényesül. A koordinációt a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet (Rendelet),valamint a végrehajtásról szóló 987/2009/EK rendelet alapozza meg. 

Mindegyik szabályozás rendelet, tehát közvetlen alkalmazása a tagállamokra nézve kötelező és elsőbbséget élveznek a belső joggal szemben a jogalkalmazás során. Ezzel az európai közösségi jogi szabályozás olyan eszközöket teremt, amelyekkel két vagy több tagállam szociális biztonsági rendszerei között a kapcsolat létrehozható a jogosultságok megállapítása és az ellátások biztosítása érdekében.

A Rendelet személyi hatálya jelenleg a tagállamok állampolgáraira, illetve valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező hontalanokra, menekültekre – akik egy vagy több tagállam jogszabályainak hatálya alá tartoznak vagy tartoztak – továbbá ezek családtagjaira és hátramaradott hozzátartozóira terjed ki. Fontos hangsúlyozni, hogy a Rendeletek az Európai Gazdasági Térség tagállamainak állampolgárain kívül, azon harmadik állambeli polgárokra is vonatkoznak, akik az Európai Unió valamely tagállamában biztosítottak, valamely tagállam területén állandó lakóhellyel rendelkeznek, ha helyzetük legalább két tagállamot érint.

3.4.1.  Munkavállalót, biztosítottat terhelő társadalombiztosítási járulék

A társadalombiztosítás Magyarország állampolgárait és a Magyarországon munkát végző más természetes személyeket meghatározott szabályok szerint magába foglaló, társadalmi szintű kockázatközösség. A társadalombiztosításban való részvétel a törvényben meghatározott szabályok szerint kötelező.

Járulék alanya

Az a magánszemély, aki biztosítottnak minősül. Biztosított - többek között- a munkaviszonyban, meghatározott havi jövedelmet meghaladó, díjazás ellenében munkavégzésre irányuló megbízási, vállalkozási viszonyban személyesen munkát végző személy. Biztosítottnak minősül bármely vállalkozás - a társaság tevékenységében személyesen közreműködő  - természetes személy tulajdonosa, valamint az egyéni vállalkozó. 

Járulék alapja

Főszabály szerint a járulék alapja a biztosítottat foglalkoztató személytől származó járulékalapot képező jövedelem. Járulékalapot képező jövedelem többek között az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont tagdíj, a szakképzési munkaszerződés alapján ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatás, a felszolgálási díj, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj.

Ha nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn adóztatási joga, vagy kettős adózást kizáró egyezmény hiányában adóelőleg megállapítási kötelezettség nem keletkezik, akkor

• az alapbér, (ha a munkát külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege),de legalább a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset, vagy – ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján végzik – a szerződésben meghatározott díj havi összege, vagy
• a tevékenység ellenértékeként a tárgy hónapban megszerzett – munkaviszony esetében a tárgyhónapra elszámolt – jövedelem, ha az nem éri el az alapbér (szerződésben meghatározott díj havi összege) vagy a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset közül az egyiket.

Járulék mértéke

Társadalombiztosítási járulék mértéke 18,5 százalék.

Családi járulékkedvezmény

A családi adókedvezményre jogosult személyek, az igénybe nem vett családi kedvezmény személyi jövedelemadó tartalmának megfelelő összeget levonhatják a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékból, legfeljebb annak összegéig.

Bevallási és járulékfizetési határidő

A kifizető (munkáltató) a levont személyi jövedelemadó előleggel egyidejűleg a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig köteles a járulékokkal kapcsolatos bevallást benyújtani és az adót megfizetni.

3.4.2.  Munkáltatót, foglalkoztatót terhelő közterhek

Szociális hozzájárulási adó

Szociális hozzájárulási adó alanya

Adó fizetésére kötelezett főszabály szerint az a kifizető, aki az Szja tv. szerint

• nem önálló tevékenységből származó jövedelmet juttat,
• önálló tevékenységből származó jövedelmet juttat,
• egyéb jövedelmet juttat.

Amennyiben a jövedelem nem kifizetőtől, vagy külföldi kifizetőtől származik, akkor a jövedelmet kapó természetes személy az adófizetésre kötelezett.

Az adófizetésre kötelezett személy a juttatás után megállapítja és megfizeti az őt terhelő szociális hozzájárulási adót.  

Szociális hozzájárulási adó alapja

A szociális hozzájárulási adó alapja főszabály szerint az Szja tv. szerinti összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelem. Adókötelezettség terheli továbbá – többek között – a béren kívüli és egyes meghatározott juttatások szja adóalapot képező összegét, a vállalkozásból kivont jövedelmet, az osztalékot és az árfolyamnyereségből származó jövedelmet.

Szociális hozzájárulási adó mértéke

A kifizető (munkáltató) által fizetendő adó mértéke 13százalék. 

Amennyiben az összevont adóalapba tartozó jövedelem után a magánszemélynek kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót, úgy adóalapként a megállapított jövedelem 89 százalékát kell figyelembe venni.

A természetes személyek szociális hozzájárulási adófizetési felső határa a mindenkori minimálbér huszonnégyszeresének megfelelő összeg, amely 2023. január 1-től 5.568.000,- forint.

Adókedvezmény

A kifizető több jogcímen is csökkentheti az adófizetési kötelezettségét. A kedvezményekkel jellemzően a hátrányos helyzetben lévő munkavállalók, illetve munkavállalók hátrányos térségekben történő foglalkoztatását ösztönzik, de a magas hozzáadott értéket produkáló munkaerő foglalkoztatását is támogatják. 

További kedvezményalapot jelenthet többek között a szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott személy, megváltozott munkaképességű személy, a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nő, továbbá a közfoglalkoztatottak, valamint a kutatók foglalkoztatása, illetve a kutatás-fejlesztési tevékenység.

Adóbevallási és adófizetési határidő

A kifizető (munkáltató) a levont személyijövedelemadó-előleggel egyidejűleg a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig köteles az adóval kapcsolatos bevallást benyújtani és az adót megfizetni.

Rehabilitációs hozzájárulás 

Rehabilitációs hozzájárulás alanya

A munkaadó rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási rehabilitációjának elősegítése érdekében. 

Rehabilitációs hozzájárulás kötelezettség keletkezése

Amennyiben a vállalkozásnál foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általuk foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát, akkor rehabilitációs hozzájárulásfizetési-kötelezettség keletkezik.

Rehabilitációs hozzájárulás mértéke

A rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tárgyév első napján, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese/fő/év. 2023. évben a hozzájárulás összege 2.088.000,- forint/fő/év. Ezt az összeget az éves fizetendő rehabilitációs hozzájárulás megállapításához, az egy tizedes jegyre kerekített átlagos statisztikai állományi létszámból megállapított 5 százalékos kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszámmal kell megszorozni.

Adóbevallási és adófizetési határidő

A munkaadó a rehabilitációs hozzájárulást köteles megállapítani, bevallani és megfizetni. A rehabilitációs hozzájárulásra negyedévenként előleget kell fizetni. Az előleg mértéke a mindenkori tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség 25 százaléka. Az előleg összegét az I-III. negyedévben a negyedévet követő hó 20. napjáig kell bevallani és megfizetni. 

A befizetett előlegek és az éves hozzájárulás különbözetét az adóévet követő év február 25. napjáig kell megfizetni.

A megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztató munkaadónak a rehabilitációs hozzájárulás megállapítása céljából nyilvántartást kell vezetnie, mely tartalmazza:

• a megváltozott munkaképességű munkavállaló természetes személyazonosító adatait, a társadalombiztosításiadóazonosító jelét,
• a munkaképesség változásának, egészségi állapotának, egészségkárosodásának mértékét,
• a sajátos nevelési igény vagy fogyatékosság tényét, továbbá az ezek igazolására szolgáló okiratok másolatát.

3.5.  Önkormányzati adók

A települési önkormányzatok alapvető feladata – a közhatalom helyi közügyekben való gyakorlása mellett – a helyi közszolgáltatások biztosítása. A gazdasági önállósulás egyik eszköze a helyi adók rendszere. Ez a települési önkormányzat számára lehetőséget teremt a helyi szuverén adóztatási jog gyakorlására, s ezzel együtt a helyi adópolitika kialakítására.

3.5.1.  Települési adó

A települési önkormányzat az illetékességi területén rendelettel olyan települési adót vezethet be, amelyet vagy amelyeket más törvény nem tilt. Az önkormányzat a települési adót bármely adótárgyra megállapíthatja, feltéve, hogy arra nem terjed ki törvényben szabályozott közteher hatálya.

Települési adó alanya

Kizárólag természetes személy lehet.

Települési adó alapja, mértéke, adóbevallás és fizetési határidő

Minden önkormányzat maga dönti el, hogy él-e az adóbevezetés lehetőségével, így nincs egységes törvényi szabályozás.

3.5.2.  Helyi iparűzési adó

A helyi iparűzési adó a legszélesebb körben elterjedt és alkalmazott helyi adó. Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység.

Helyi iparűzési adó (hipa) alanya, alapja

Helyi iparűzési adót köteles fizetni az a vállalkozó, akinek a székhelye vagy a telephelye az adott önkormányzat területén található.

A törvény értelmében vállalkozónak minősül az egyéni vállalkozó, az őstermelő, akinek a bevétele az éves minimálbér 50%-át meghaladja, jogi személyek, az egyéni cég, egyéb szervezet, és a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon. 

Telephelynek minősül az az állandó létesítmény, ahol az adózó részben vagy egészben gazdasági tevékenységet folytat tekintet nélkül a használat jogcímére. Jellemzően, de nem kizárólagosan telephelynek minősül a gyár, raktár, bánya, víz- kőolaj- gázkút, iroda, termőföld, bérbe vagy lízingbe adott ingatlan.

Illetve telephelyet keletkeztet a 180 napot meghaladó építőipari tevékenység is. 

Az adó alapja fő szabály szerint a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az alvállalkozói teljesítések értékével, a kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségével, illetve az anyagköltséggel.

Amennyiben a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén is végez iparűzési tevékenységet, úgy az adóalapot a jogszabályban meghatározott módszerrel szükséges megosztani. 

További speciális telephely megállapítási, illetve adóalap megosztási szabályok vonatkoznak távközlési szolgáltatást végzőkre, a villamos energia és földgáz egyetemes szolgáltatókra.  

Helyi iparűzési adó mértéke

Az adó maximális mértéke az adóalap 2 százaléka. Ettől az önkormányzatok eltérhetnek, azonban dönthetnek úgy is, hogy nem vezetik be.

Adómentesség, adókedvezmény, egyéb adócsökkentési lehetőségek

Mentes az adó alól a szabályozott ingatlanbefektetési társaság, annak elővállalkozása, illetve ezek projekttársasága.

Mentes az adó alól a beszerző, értékesítő szövetkezet.

A fentieken túlmenően az önkormányzat is jogosult rendeletében adómentességet, adókedvezményt megállapítani többek között azon vállalkozó számára, amelynek az adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió forintot, valamint a vállalkozó azon beruházásának értéke vagy annak egy része után, melyet a vállalkozó az adóévben helyezett üzembe.

Az önkormányzat az adómentességre, adókedvezményre való jogosultság szempontjából 2,5 millió forintnál alacsonyabb adóalapösszeget is meghatározhat. 

Az adómentesség, adókedvezmény terjedelmének, mértékének valamennyi vállalkozó számára azonosnak kell lennie.

Az adóból levonható a ráfordításként, költségként elszámolt, külföldi és belföldi autópályák, autóutak használatáért fizetett útdíj 7,5 %-a, illetve önkormányzati rendelet alapján a kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségének 10 %-a az adókötelezettség összegéig. 

Helyi iparűzési adó bevallási és fizetési határideje 

Helyi iparűzésiadó-előleget évente kétszer, az adóév harmadik hónapjának tizenötödik napjáig, valamint kilencedik hónapjának tizenötödik napjáig (jellemzően március 15-ig, illetve szeptember 15-ig) kell megfizetni. 

A helyi iparűzésiadó-bevallás benyújtásának és az adó megfizetésének határideje az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napja (naptári éves adózóknak május 31-e). 

3.5.3.  Építményadó

Az adókötelezettséget az önkormányzat illetékességi területén fekvő lakás és nem lakás céljára szolgáló épület és épületrész után kell megfizetni, függetlenül annak rendeltetésétől és hasznosításától. A jogszabály bizonyos esetekben adómentességet biztosít.

Építményadó alanya

Az adó alanya az építmény tárgyév január 1-jén regisztrált tulajdonosa.

Építményadó mértéke

• az építmény hasznos alapterülete után maximum 1.100,- Ft/m2, vagy
• a korrigált forgalmi érték maximum 3,6 százaléka.

Fizetési határidő 

Az éves építményadó évente két részletben fizetendő, március 15-ig és szeptember 15-ig.

3.5.4.  Telekadó

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő telek. A jogszabály bizonyos esetekben adómentességet biztosít.

Telekadó alanya

Az adó alanya a telek tárgyév január 1-jén regisztrált tulajdonosa.

Telekadó mértéke

• maximum 200 Ft/m², vagy
• a korrigált forgalmi érték 3 százaléka.

Fizetési határidő 

Az éves telekadó évente két részletben fizetendő, március 15-ig és szeptember 15-ig.

3.5.5.  Magánszemély kommunális adója

Az adó alanya

Az a magánszemély, aki az év első napján építmény, vagy telek tulajdonjogával, továbbá az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik.

Az adó mértéke

• építményenként, telkenként, lakásbérleti jogonként maximum évi 17.000,- Ft. 

Fizetési határidő 

Az éves adó évente két részletben fizetendő, március 15-ig és szeptember 15-ig.

3.5.6.  Idegenforgalmi adó

Az adó alapja

A megkezdett vendégéjszakák száma, vagy a megkezdett vendégéjszakára eső szállásdíj, ennek hiányában a szállásért bármilyen jogcímen (pl. üdülőhasználati jog) fizetendő ellenérték (pl. üzemeltetési költség).

Idegenforgalmi adó alanya

Az a magánszemély, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt.

Idegenforgalmi adó mértéke

• személyenként és vendégéjszakánként maximum 300 forint, vagy
• a szállásdíj (ennek hiányában a szállásért bármilyen jogcímen fizetett ellenérték) maximum 4 százaléka

Adóbevallási és adófizetési határidő

Az idegenforgalmi adó beszedésére a szállásadó köteles. Az adó befizetésének határideje a beszedést követő hónap 15. napja.

3.6.  Különadók

Különadónak nevezzük az egyes iparágakat/gazdasági szektorokat terhelő specifikus adókat, ilyen például: az energiaellátók jövedelemadója, pénzügyi szervezetek különadója, távközlési adó, népegészségügyi termékadó, bányajáradék, a jelenleg felfüggesztés alatt álló reklámadó, továbbá korábban ilyen volt a hitelintézetek különadója, a hitelintézeti járadék, a jövedéki adóba beolvadó energiaadó. Ezek az adók csak az adott gazdasági szektorban tevékenységet folytató vállalkozókat érintik. 

3.6.1.  Pénzügyi tranzakciós illeték

A tranzakciós illeték bevezetésének célja a pénzügyi szektor szereplőinek fokozottabb bevonása a társadalmi közös kiadások fedezete biztosításának folyamatába. A pénzügyi tranzakciós illeték a lakossági és vállalati banki, postai tranzakciókra, így egyebek között az átutalási megbízásra, beszedési megbízásra, bankkártyás vásárlásra, csekkbeváltásra, készpénzkifizetésre, készpénzátutalásra, továbbá kölcsöntörlesztésre, pénzváltási tevékenységre, a banki díj és jutalék felszámítására, illetve az értékpapírkereskedelemre terjed ki.

Pénzügyi tranzakciós illeték alanya, alapja

A törvény hatálya a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatókon, a pénzforgalmi szolgáltatókra nem minősülő, hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézményekre, a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézetekre, valamint a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítőkre terjed ki. A jogszabály nem vonatkozik a Magyar Nemzeti Bankra. Az illetéket minden esetben a szolgáltatónak kell megfizetnie.

Az értékpapírvásárlások esetén a tranzakciós illeték alanya az adott szolgáltató (befektetési vállalkozás vagy hitelintézet).

Alapja, főszabály szerint, az az összeg, amellyel a pénzforgalmi szolgáltató a fizető fél fizetési számláját megterheli, készpénzutalás esetén az átutalási megbízásban szereplő pénzösszeg, amit az ügyfél készpénzben megfizet. Nem keletkezik illetékfizetési kötelezettség többek között

• a csoportfinanszírozási tevékenység (cash-pool) esetén (feltéve, hogy a csoport tagjainak számláit ugyanazon pénzforgalmi szolgáltató vezeti),
• a SZÉP -kártyára történő átutalások, illetve
• a magánszemélyek fizetési számlája és a kincstári állampapír-forgalmazási számlák között lebonyolított fizetési műveletek esetében sem.

Mentesek a pénzügyi tranzakciós illeték alól a 20 ezer Ft-ot el nem érő postai befizetések, illetve a magánszemély fizetési számlájáról történő 20 ezer Ft-ot meg nem haladó átutalások. 

Külföldi pénznemre szóló fizetési megbízás, kölcsöntörlesztés, jutalék és díjbevétel felszámítás és pénzváltási tevékenység esetén az illeték alapját a teljesítési napon érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.. Mentesül a pénzügyi tranzakciós illetékkötelezettség a természetes személyek fizetési számlája és a kincstár által állampapír-forgalmazás érdekében vezetett számla között lebonyolított fizetési művelet, illetve ugyanezen célból a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett, a kincstár által vezetett számlára történő készpénzbefizetés, ha természetes személy a megbízó (befizető).

Tranzakciós illeték mértéke

Mértéke főszabály szerint az illeték alapjának 0,3 százaléka, de műveletenként legfeljebb 10 ezer forint). A készpénz-kifizetési tranzakciót magasabb, 0,6 százalékos illeték terheli, és az illetékfizetési kötelezettségnek nincs maximuma. Bizonyos ügylettípusokra fix illetékmérték alkalmazandó.

Illetékkedvezmény

A törvény kedvezményt biztosít azon pénzforgalmi szolgáltatóknak, amelyeknél az ügyfélkövetelésállomány az adóévet megelőző második adóévre vonatkozó beszámoló mérlegfordulónapja és az adóévre vonatkozó beszámoló mérlegfordulónapja között legalább 20 százalékkal növekedett. A kedvezmény mértéke az ügyfélállomány-növekedés 0,6 százaléka, összege azonban nem haladhatja meg az adóévi fizetendő tranzakciós illeték 80 százalékát, illetve a 300 millió forintot. A kedvezmény alkalmazásának feltétele, hogy a pénzforgalmi szolgáltató az adóév első pénzügyi tranzakciós illetékről szóló bevallásában bejelentse azt az adóhatóságnak.

Bevallási és befizetési határidő

Főszabály szerint az adófizetésre kötelezett adóalanyoknak havonta, a teljesítési napot követő hónap 20. napjáig kell bevallaniuk és megfizetniük az illetéket.

3.6.2.  Népegészségügyi termékadó

A népegészségügyi termékadó bevezetésére a népegészségügyileg nem hasznos élelmiszerek fogyasztásának visszaszorítása és az egészséges táplálkozás előmozdítása, valamint az egészségügyi szolgáltatások, különösen a népegészségügyi célú programok finanszírozásának javítása érdekében került sor.

Népegészségügyi termékadó alanya

Az adó alanyának minősül

• az adóköteles terméket belföldön első alkalommal értékesítő személy, szervezet, továbbá
• az az adóköteles terméket beszerző személy vagy szervezet, amely belföldön saját termék előállításához használja fel azt, és az előállított terméket belföldön értékesíti.

Adóköteles terméknek minősül többek között (jogszabály fogalommeghatározásának megfelelően): az üdítőital, energiaital, előrecsomagolt cukrozott édesség, sós snack, ételízesítő, ízesített sör, alkoholos frissítő ital, gyümölcsíz.

Népegészségügyi termékadó alapja 

Az adó alapja az adóalany által értékesített, beszerzett adóköteles termék mennyisége kilogrammban vagy literben kifejezve. Az adóalap meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni a csomagolás tömegét.

Népegészségügyi termékadó mértéke

Az adó mértéke termékenként változó, melyek többek között a következőek:

• üdítőital esetében 15 forint vagy 240 forint/liter,
• energiaital esetében 300 forint/liter,
• előrecsomagolt cukrozott édesség esetében 160 forint/kg,
• sós snack esetében 300 forint/kg,
• gyümölcsíz esetében 600 forint/kg,
• alkoholos italok esetében az alkoholtartalomtól függően változó mérték.

Adócsökkentési lehetőségek

Az adó alanya a fizetendő adóját felajánlhatja egészségmegőrző program finanszírozására az adóbevallásában tett rendelkező nyilatkozatával, azzal, hogy az adófelajánlás összege legfeljebb az egyébként fizetendő adó összegének 10 százalékáig terjedhet.

Adómentességek

Mentesül az adó megfizetése alól az adóköteles termék értékesítését végző adóalany, ha a naptári évben az adóköteles termékből 50 liternél vagy 50 kilogrammnál kisebb mennyiséget értékesít 

Mentes az adó alól a termék értékesítése, ha az nem belföldre történik. 

Adómentesnek minősül az adóköteles termék beszerzése, amennyiben azt az adóalany saját adóköteles termék előállításához használja fel, anélkül, hogy a beszerzett termék előrecsomagolt jellegét megváltoztatná. 

Adóbevallási és fizetési határidő

A vonatkozó adókötelezettségeket az adó alanya a rá irányadó áfabevallási időszak szerint (havi, negyedéves, éves),az általános forgalmi adóra előírt határidőig, a tárgyidőszakot követő hónap 20. napjáig teljesíti. Az általános forgalmi adó alanyának nem minősülő adóalany bevallási kötelezettségét az adóévet követő év második hónapjának 25. napjáig teljesíti.

3.6.3.  Energiaellátók jövedelemadója (Robin Hood-adó)

Az energiaellátók jövedelemadója bevezetésére a lakossági felhasználókat sújtó versenyhátrány csökkentése és megszüntetése, valamint az energiafelhasználás hatékonyabbá tétele, ezáltal az energiafelhasználás költségeinek csökkentése érdekében került sor.

Energiaellátók jövedelemadójának alanya, alapja

A jövedelemadó alanya az energiaellátó, a közszolgáltató, illetve a külföldi vállalkozó kizárólag a belföldi telephelye útján végzett tevékenységét illetően. 

A jövedelemadó alapja az adóévi beszámolóban kimutatott adózás előtti eredménynek a jogszabály által meghatározott adóalap korrekciós tételekkel módosított összege.

Energiaellátók jövedelemadójának mértéke 

Az adó mértéke a pozitív adóalap 31 százaléka. 

Adókedvezmény

A társasági adóban fejlesztési adókedvezményt, illetve energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások kedvezményét érvényesíteni jogosult adóalany a számított adót - legfeljebb annak 50 százalékáig, és legfeljebb a fejlesztési adókedvezmény, illetve az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások, felújítások adókedvezménye érvényesítésére nyitva álló időszakban - csökkentheti a fejlesztési adókedvezmény, illetve az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások, felújítások adókedvezménye társasági adóban még nem érvényesített részével.. Csoportos társasági adóalany tag a jogosultsági összeget az egyedileg megállapított pozitív társasági adóalapja arányában számított összegben veszi figyelembe. 

Adóbevallási és adófizetési határidő

Az energiaellátók jövedelemadóját a társasági adóra előírt határidőben kell megállapítani, bevallani és megfizetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni.

Az adó alanya adóelőleg fizetésére kötelezett. A jövedelemadó-előleg havonta vagy negyedévente, egyenlő részletben esedékes annak függvényében, hogy az előző évi fizetendő adó meghaladta-e a törvényben meghatározott összeget, vagy sem. 

3.6.4.  Távközlési adó

A távközlési adó bevezetése annak érdekében történt, hogy a távközlési szektor szereplői részt vegyenek a társadalmi közös kiadások fedezetében. 

Távközlési adó alanya, alapja

A távközlési adó (telefon- vagy SMS-adó) a távközlési szolgáltatást terheli. Alanya a Magyarországon távközlési szolgáltatást nyújtó természetes személy, jogi személy vagy egyéb szervezet.

Az adó alapja a hívószámról indított hívások időtartama, illetve a küldött üzenetek száma. Fontos, hogy mentes az adó alól a segélyhívás, az adománygyűjtő számra indított hívás és üzenet küldés, a teszthívás, teszt-SMS, valamint a magánszemély előfizető hívószámáról indított hívások időtartamából havonta 10 megkezdett perc.

Távközlési adó mértéke 

Mértéke híváskezdeményezésnél magánszemély előfizető esetén percenként 2 forint, nem magánszemély előfizető esetén percenként 3 forint, SMS- és MMS-üzenetnél magánszemély esetén darabonként 2 forint, nem magánszemély esetén darabonként 3 forint. A kiszabható adó mértékének azonban van maximuma, mely hívószámonként magánszemély esetében legfeljebb 700 forint havonta, nem magánszemély esetén pedig 5 000 forint havonta.

Adóbevallási és adófizetési határidő

A szolgáltató az adót a hívást, üzenetküldést követő második hónap 20. napjáig vallja be és fizeti meg külön erre a célra rendszeresített bevallási nyomtatványon.

3.6.4.1. Távközlési pótadó

A távközlési adókötelezettség mellett távközlési pótadó kötelezettség is felmerül a 2022. és 2023. adóévekre vonatkozóan. 

Az adó alapja az iparűzési adó alapját meghatározó nettó árbevétel. Mértéke az adóalap 1 milliárd forintot meg nem haladó része után 0 százalék, amely sávosan progresszív emelkedik 1-7 százalék közötti tartományban. Az adóalanyok évente egy alkalommal adóelőleget fizetnek, egyébiránt a végleges adót a társasági adóval egy időpontban számolják el.

3.6.5.  Reklámadó

Az arányos közteherviselés jegyében Magyarországon adóköteles a reklámnak médiaszolgáltatásban, Magyarországon kiadott, vagy terjesztett magyar nyelvű sajtótermékben, szabadtéri reklámhordozón, ingatlanon, gépjárművön, nyomtatott anyagon, interneten magyar nyelven vagy magyar nyelvű internetes oldalon ellenszolgáltatás fejében történő közzététele, illetve annak megrendelése.

A reklámadó mértéke 2019. július 1. és 2023. december 31. közötti időszakban az adóalap 0 százaléka, tehát az adó lényegében felfüggesztésre került. A jogszabály azonban ettől függetlenül hatályos. 

A felfüggesztés időtartama alatt nem kell adót fizetni sem reklám közzétevőként, sem reklám megrendelőként, továbbá nincs lehetőség a bejelentkezési kötelezettséget elmulasztó vállalkozásokkal szemben szankció alkalmazására, becsült adó megállapítására sem. Az említett időszakban nyilatkozattételi kötelezettség sem terheli a reklám közzétevőket.  A reklámadó felfüggesztésének időtartama alatt a reklámköltségek a társasági adóban elszámolhatók költségként.

Reklámadó alanya 

Az adó alanya a reklám közzétevőjének minősülő belföldön letelepedett, vagy napi műsoridejének legalább felében magyar tartalmat belföldön elérhetővé tevő médiatartalom-szolgáltató, sajtótermék kiadója, a meghatározott eszközt reklámozás céljára hasznosító, valamint a reklámot interneten közzétevő személy. 

Az adóalanyt illetőségtől függetlenül terheli adókötelezettség. A Magyarországon nyilvántartásba nem vett külföldi vállalkozás köteles adószámot kérni a magyar adóhatóságtól. Amennyiben a külföldi vállalkozás ezt vagy egyéb, a reklámadóval összefüggő kötelezettségét nem teljesíti, az általános szabályoktól eltérő, emelt összegű szankciókkal kell számolnia. 

A reklám közzétevője, meghatározott kivételektől eltekintve, köteles megrendelője részére a reklámadó-kötelezettségének fennállásáról nyilatkozatot adni. Amennyiben ezt elmulasztja, a megrendelő köteles reklámadót fizetni. Mentesül a megrendelő az adókötelezettség alól, ha a nyilatkozatot kérte a reklám közzétevőtől, ám az felszólítás ellenére sem adta azt meg, és a megrendelő e tényről tájékoztatta az adóhatóságot.

Reklámadó alapja 

A reklám közzétevők által fizetendő adó alapja az adóköteles tevékenységből származó módosított adóévi nettó árbevétel. A reklámközzététel megrendelője esetén az adó alapja a havi reklámköltség.

A reklámközzététel megrendelője esetén az adó alapja a reklám-közzététel havi összesített ellenértékének 2 500 000 forintot meghaladó része.

Reklámadó mértéke

2019. július 1-jétől 2023. december 31-ig az adóalap 0 százaléka.

Reklám közzétevőként 2017. január 1. és 2017 között 0 %, 2017 után 7,5 % reklámadót kellett fizetni. A közzétevő 100 millió Ft-ot meg nem haladó reklámbevétele de minimis támogatásként adómentességet élvezett. 

A reklámmegrendelő által fizetendő reklámadó mértéke 5 százalék.

Adóbevallási és fizetési határidő

A reklámadót a reklám közzétevőnek évente kell bevallani és megfizetni az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig. 2019. július 1. előtt az adóelőleg fizetésére kötelezett adózók évente kétszer voltak kötelesek adóelőleget fizetni, és az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig feltöltési kötelezettség is terhelte őket. 2019-ben a 0 %-os adókulcs évközi bevezetésére tekintettel speciális átmeneti szabályok alapján kellett arányosítani az adóköteles és adómentes adóalapjukat a reklám közzétevőknek. A reklámadó felfüggesztése miatt 2019-ben már nem terhelte adóelőlegkiegészítési kötelezettség a közzétevőket, és a reklámadóelőleget is csak egy alkalommal kellett megfizetniük. 

A reklám megrendelője havonta, a reklám közzétételéről szóló számla, számviteli bizonylat kézhezvételét követő hónap 20. napjáig köteles az általa megrendelt reklám-közzététel utáni adót összesítve bevallani és megfizetni.

3.6.6.  Turizmusfejlesztési hozzájárulás

Turizmusfejlesztési hozzájárulás alanya

Hozzájárulás-köteles az étkezőhelyi vendéglátásban az étel és a helyben készített, nem alkoholtartalmú ital forgalmazása és a kereskedelmi szálláshelyszolgáltatás

Adóalany az a személy vagy szervezet, amely saját nevében hozzájárulás-köteles szolgáltatást nyújt.

Turizmusfejlesztési hozzájárulás alapja

A hozzájárulás-köteles szolgáltatásnyújtás áfa nélküli ellenértéke.

Turizmusfejlesztési hozzájárulás mértéke

A hozzájárulás mértéke 4 százalék.

Turizmusfejlesztési hozzájárulás, bevallási és fizetési határidő

A turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett a bevallási kötelezettségét

• a rá irányadó áfabevallási időszak szerint, az áfabevallás benyújtására előírt határidőig,
• azon időszakról, amelyről áfabevallás benyújtására nem köteles, a hozzájárulás-köteles szolgáltatásnyújtás Áfatörvény szerinti teljesítési időpontját követő év február 25. napjáig

az e célra rendszeresített elektronikus nyomtatványon, az állami adó- és vámhatósághoz kell teljesíteni. A hozzájárulás fizetésére kötelezettnek a hozzájárulást a bevallás benyújtására előírt határnapig kell megfizetnie.

3.6.7.  Pénzügyi szervezetek, a forgalmazó és a befektetési alap különadója

A köznyelvben csak bankadóként ismert, a pénzügyi szervezetek egy szélesebb körét érintő közterhek bevezetésének indoka a pénzügyi szektor szereplőinek fokozottabb bevonása a társadalmi közös kiadások fedezete biztosításának folyamatába.

Általános szabályok

Adó alanya, alapja

A különadóval érintett pénzügyi szervezetek a következők: bankok, szakosított hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, befektetési vállalkozások, a tőzsde, a befektetésialap-kezelők, kockázati tőkealap-kezelők.

Különadó fizetésére köteles továbbá a forgalmazó az általa Magyarországon forgalmazott, értékpapírszámlán nyilvántartott külföldi kollektív befektetési értékpapír után, illetve a befektetési alapkezelő az által kezelt Magyarországon bejegyzett befektetési alap befektetési jegye után.

A pénzügyi szervezetek különadóalapja az egyes pénzügyi szervek meghatározott éves beszámoló adataiból számított, módosított mérlegfőösszeg, korrigált árbevétel.

A forgalmazó és befektetési alap esetében a különadó alapja a törvényben meghatározott befektetési értékpapírok, befektetési jegyek forintban meghatározott törvény alapján számított értéke.

Adó mértéke

Hitelintézetek esetében az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék, az e feletti összegre 0,2 százalék. 

Pénzügyi vállalkozásnál az adóalap 6,5 százaléka.

A forgalmazó és befektetési alap esetében a különadó mértéke az adóalap 0,05 százaléka.

Adóbevallási és fizetési határidő

Az adó megállapításának módja (alapja és mértéke) az egyes kötelezetteknél eltérően került meghatározásra. 

A pénzügyi szervezet a különadót az adóév március 10-ig megállapítja, és az esedékességének megfelelő részletezésben külön nyomtatványon bevallja, valamint negyedévenként, a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig négy egyenlő részletben megfizeti.

A forgalmazó, illetve a befektetési alapkezelő a befektetési alap különadó-kötelezettségét negyedévente, az éves adómérték egy negyedét figyelembe véve, a negyedévet követő hónap 20. napjáig állapítja meg, vallja be és fizeti meg.

Extraprofit adó

A hitelintézeteknek és pénzügyi vállalkozások extraprofit adó fizetési kötelezettségének

1. 2023. január 1. napjától 2023. június 30. napjáig számítandó adóalaprésze a Htv. szerinti, az adóévet megelőző adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel 50 százaléka,
2. 2023. július 1. napjától 2023. december 31. napjáig számítandó adóalaprésze az adóévet megelőző adóévi éves beszámoló alapján meghatározott adózás előtti eredmény 50 százaléka.

A 2024. adóévben az adóalap a 2022. adóévi éves beszámoló alapján meghatározott adózás előtti eredmény. Az adóalapot a módosító tételek figyelembevételével kell meghatározni.

A különadó mértéke 2022-ben 10%, 2023-ban az első adóalaprészre 8%, a második adóalaprész 10 milliárd forintot meg nem haladó része után 13 százalék, az e feletti összegre 30 százalék.

2024-ben az adóalap 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 13 százalék, az e feletti összegre 30 százalék

Az adóalany a 2023. adóévre vonatkozó különadót 2023. június 10-ig külön nyomtatványon megállapítja, és az adókötelezettséget 2023. június 10-ig, 2023. október 10-ig és 2023. december 10-ig három egyenlő részletben megfizeti.

3.6.8.  Különadók az energiaszektorra

3.6.8.1. Kőolajtermék-előállító extraprofit adója

A különadó alapja az Oroszországi Föderációból származó kőolaj (a Közlönyben szerint számított) világpiaci árkülönbözetének és a tárgyhónapban beszerzett, az Oroszországi Föderációból származó nyersolaj hordóban mért mennyiségének a szorzata. A különadó mértéke 95%, melyet 2022-ben és 2024-ben kell megfizetnie a kőolajtermék-előállítóknak. A különadót havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20-ig önadózással kell megállapítani és bevallani.

3.6.8.2. KÁT és METÁR rendelet hatálya alá tartozó kötelező átvételre jogosult termelők, valamint zöld prémium típusú támogatásra jogosult termelők különadója

A különadó mértéke 65 százalék, melyet a fenti adóalanyoknak a hatályos szabályozás alapján 2022-ben és 2024-ben havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig önadózással kell megállapítani, bevallani és megfizetni. 

3.6.9.  Légitársaságok hozzájárulásai

A vonatkozó jogszabály alapján hozzájárulás-köteles a légiközlekedésről szóló törvény szerinti légi személyszállítási tevékenység. A hozzájárulás fizetésére kötelezett az a földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet, amely az utas- és poggyászkezelési tevékenységet látja el.

A hozzájárulás alapja a földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet által kiszolgált légi jármű belföldről induló utasainak száma, a tranzit utasokat kivéve. 

A jogszabály célország csoportonként, és kibocsátási értékenként eltérő tarifákat határoz meg. 

A hozzájárulás fizetésére kötelezettnek a bevallási kötelezettségét a tárgyhót követő hónap 20. napjáig kell teljesítenie.

3.6.10.  Gyógyszergyártók különadója

A gyógyszergyártók a 2022–2024. adóévekre vonatkozóan különadó megállapítására, bevallására és megfizetésére kötelezettek.

Főszabály szerint az adó alapja a helyi adókról szóló törvény szerinti, az adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel.

Az adó mértéke sávosan meghatározott, és eltérő mértékű a 2023. és a 2024. évre.

3.7.  Egyéb adók

3.7.1.  Innovációs járulék

Innovációs járulék fizetési kötelezettség terheli a belföldi székhelyű, számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaságokat és a külföldi székhelyű társaságok helyi iadó törvény szerinti telephelyét. 

Mentes a járulékfizetési kötelezettség alól többek között a mikro- és kisvállalkozás és közhasznú nonprofit gazdasági társaság.

Főszabály szerint az innovációs járulék alapja megegyezik a helyi iparűzési adó adókedvezmények nélkül számított alapjával. A járulék mértéke a járulékalap 0,3 százaléka.

A járulékfizetésre kötelezett adóalanyoknak negyedévente kell előleget fizetniük, a negyedévet követő hónap 20. napjáig. A járulékfizetési kötelezettségéről az adózónak éves adóbevallást kell készítenie, amelynek határideje az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napja.

3.7.2.  Gépjárműadó

A gépjárműadó célja a motorizációval járó közterhek arányosabb elosztása, a közúthálózat karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges források bővítése.

A magyar hatósági rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi, valamint Magyarország területén közlekedő, külföldön nyilvántartott tehergépjármű (a továbbiakban együtt: gépjármű) után gépjárműadót kell fizetni.

Gépjárműadó alanya, az adókötelezettség keletkezése

Az adó alanya főszabály szerint az a személy, aki/amely a hatósági járműnyilvántartásban az év első napján üzemben tartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel.

Főszabály szerint az adókötelezettség a gépjármű forgalomba helyezését követő hónap 1. napján kezdődik. 

Gépjárműadó mértéke

Az adó mértéke a személygépkocsi esetén annak gyártási évétől és teljesítményétől, teherautó, nyerges vontató, autóbusz, lakókocsi esetén pedig annak tömegétől függően változik. Az adó személygépkocsi esetén kilowattonként 140 és 345 forint között kerül megállapításra.

Busz, lakókocsi esetén az adó a nyilvántartásban feltüntetett saját tömeg, nyerges vontató esetén, a saját tömeg kétszerese növelve a vontatható össztömeg meghatározott részével, tehergépjármű esetén a saját tömeg plusz raksúly 50 százaléka alapján, minden megkezdett 100 kilogramm után kerül megállapításra, rugózási rendszertől függően 850 forintos vagy 1 380 forintos mértékkel kerül kiszabásra. 

Adómentesség

Többek között az alábbi esetekben mentesülhet a gépkocsi tulajdonos a gépjárműfizetési kötelezettség alól:

• környezetkímélő gépkocsi esetén
• az egyesület, az alapítvány a tulajdonában lévő gépjármű után, feltéve, ha a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett
• súlyosan mozgáskorlátozott kiskorúval egy háztartásban élő, őt szállító hozzátartozó, illetve a súlyosan mozgáskorlátozott személy gépjárműve esetén, ha annak teljesítménye a 100 kW-ot nem éri el (legfeljebb 13 000 Ft/adóév erejéig),
• egyházi jogi személy tulajdonában álló gépjármű esetén.

További adómentességek is alkalmazhatók.

Adóbevallási és adófizetési határidő

Az éves gépjárműadó évente két részletben fizetendő, főszabály szerint a tárgyév március 15. napjáig, valamint a tárgyév szeptember 15. napjáig.

3.7.3.  Cégautóadó

Cégautóadót kell fizetni a nem magánszemély tulajdonában lévő személygépkocsik után (ideértve a pénzügyi lízingbe vett személygépkocsit),továbbá olyan magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi után is, mellyel kapcsolatban a magánszemély költséget, ráfordítást vagy értékcsökkenést számol el.

Cégautóadó alanya

Az adó alanya a személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa. Pénzügyi lízing esetén az adó alanya a hatósági nyilvántartásba bejegyzett lízingbe vevő, illetve bérlő. Az adókötelezettség főszabály szerint a tulajdonszerzést, pénzügyi lízingbe vételt követő hónap 1. napján keletkezik.

Cégautóadó mértéke

A személygépkocsi teljesítménye és környezetvédelmi besorolása függvényében havi 14 000 és 81 000 forint közé esik. A kétszeres adóztatás kizárása érdekében a cégautóból levonható a megállapított gépjárműadó a negyedév azon hónapjaira tekintettel, amelyben az adott személygépkocsi után cégautóadó- és gépjárműadó-kötelezettség egyaránt fennállt, feltéve, hogy a gépjárműadó kötelezettség határidőben megfizetésre került.

Adómentesség

Nem kell cégautóadót fizetni többek között:

• Környezetkímélő gépkocsik után
• Egyházi jogi személy elsődlegesen vallási vagy azzal közvetlenül összefüggő más tevékenysége ellátásához üzemeltett gépkocsi után
• Olyan gépkocsi után, amelyet személygépkocsi-kereskedelemmel üzletszerűen foglalkozó személy vagy szervezet kizárólag továbbértékesítési céllal szerzett be.

További adómentességek is alkalmazhatók.

Adóbevallási és adófizetési határidő 

A bevallást benyújtani és az adót megfizetni negyedévente kell, a negyedévet követő hónap 20. napig.

3.7.4.  Regisztrációs adó

A Magyarországon forgalomba hozott gépjárművek után regisztrációs adót kell fizetni, vagyis a forgalomba helyezés feltétele az adó megfizetése. Az adó import, Európai Közösségen belüli beszerzés és gépjármű-átalakítás esetén is fizetendő.

Regisztrációs adó alanya

Az adó alanya az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, akinek/amelynek a nevére a forgalomba helyezést kezdeményezik, vagyis az a személy, aki/amely a forgalomba helyezést követően a törzskönyvben is mint tulajdonos lesz feltüntetve. Import esetében – ha az importra kifejezetten azért kerül sor, mert a gépjárműveket forgalomba kívánják helyezni – az adó alanya az importőr lesz.

Regisztrációs adó mértéke

A személygépkocsik után fizetendő adó 45 000 és 4 800 000 forint között kerül megállapításra a gépkocsi életkorának, környezetvédelmi besorolásának és műszaki tulajdonságának függvényében. A hibrid meghajtású személygépkocsik után a fizetendő regisztrációs adó egységesen 76 ezer forint. 

Adómentesség

Környezetkímélő gépkocsik után nem kell regisztrációs adót fizetni, és további mentességek is alkalmazhatók.

Nem merül fel adókötelezettség a gépjármű Magyarország területén történő forgalomba helyezésének meghiúsulása esetében.

3.7.5.  Biztosítási adó

Adóköteles a biztosítási szolgáltatás nyújtása, ha a kockázat felmerülésének helye a vonatkozó jogszabály alapján Magyarország.

Biztosítási adó alanya

Az adó alanya a biztosító. Adóalany az Európai Gazdasági Térség tagállamában székhellyel rendelkező vagy harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe, továbbá a határon átnyúló biztosítási szolgáltatást nyújtó is, feltéve, hogy ezen külföldi székhelyű biztosítók Magyarországon adóköteles biztosítási szolgáltatást nyújtanak.

Biztosítási adó alapja

Az adó alapja a biztosítási díj.

Biztosítási adó mértéke

Az adó mértéke casco esetén a bruttó biztosítási díj 15 százaléka, vagyon- és baleset-biztosítás esetén a bruttó biztosítási díj 10 százaléka, kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén az adóalap 23 százaléka, de a biztosító kockázatviselésével érintett időtartam naptári napjaira naponta legfeljebb 83 forint/gépjármű. 

Amennyiben a megelőző évben a biztosító casco, illetve vagyon- és baleset-biztosítási szolgáltatásból származó biztosításidíj-bevétele nem érte el a 8 milliárd forintot, abban az esetben kedvezményes adómértékek alkalmazandóak: az adóévi összesített casco, valamint vagyon- és balesetbiztosításból származó díjbevétel 100 millió forintot meg nem haladó része után a normál adómérték 25 százaléka, míg a 100 millió forintot meghaladó, de 700 millió forintot meg nem haladó része után a normál adómérték 50 százaléka alapján kell a biztosítási adót meghatározni. 

Biztosítási pótadó

2024. december 31-ig pótadó terheli a biztosítókat. A pótadót a biztosítási díj alapján kell fizetni, mértéke sávosan változik 2-14 százalék között.

Adóbevallási és adófizetési határidő

A biztosító az adót a biztosítási díj, díjrészlet elszámolása hónapját követő hónap 20. napjáig állapítja meg, vallja be az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon és fizeti meg.

3.7.6.  Kiskereskedelmi adó

Kiskereskedelmi adó alanya

Kiskereskedelmi adó alanyának az adóköteles kiskereskedelmi tevékenységet üzletszerűen végző kül-, vagy belföldi illetőségű személyek vagy szervezetek minősülnek.

Kiskereskedelmi tevékenység

Kiskereskedelmi tevékenység alatt értendő a 2020. január 1-jén hatályos Gazdasági Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszere (TEÁOR’08) szerint:

• a 45.1 ágazatba (Gépjármű-kereskedelem, ide nem értve a gépjármű, pótkocsi nagykereskedelmét)
• a 45.32 ágazatba (Gépjárműalkatrész-kiskereskedelem)
• a 45.40 ágazatba (Motorkerékpár, -alkatrész kereskedelme, javítása, ide nem értve a motorkerékpár javítását, nagykereskedelmét)
• a 47.1-47.9 ágazatokba (pl.: élelmiszer, ital, dohányáru, állateledel, elektronikai eszközök, háztartási cikkek, könyv, sportszer, játék, ruha, és bútor kiskereskedelme, továbbá gépjárműüzemanyag-kiskereskedelem, valamint gyógyszer- és gyógyászati termék kiskereskedeleme)

sorolt azon tevékenységek, melyek folytatása esetén a vevő magánszemély is lehet.

Kiskereskedelmi adó alapja

A kiskereskedelmi adó alapja az adóalany adott évi adóköteles tevékenységéből származó nettó árbevétele. Függetlenül attól, hogy az adott kereskedő üzleti tevékenysége nyereséges vagy veszteséges volt-e.

Az árbevételen túl az adóalapba tartozik továbbá az adóalany által az áru szállítójának nyújtott szolgáltatásért kapott ellenérték, illetve a beszállító által a kiskereskedőnek adott árengedmény is.

A Tao tv. szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok adóköteles tevékenységből származó nettó árbevételét (tehát az adóalapot) össze kell számítani, és a megfelelő adómértékkel kiszámított összeget az egyes adóalanyok között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az általuk elért nettó árbevétel képvisel az összes nettó árbevételben.

A fenti összeszámítási szabályt csak a 2020. április 14. után szétválással, kiválással létrejövő kapcsolt vállalkozások, vagy kapcsolt vállalkozások közötti eszközátadás esetén lehet alkalmazni. Ezekben az esetekben is lehet mentesülni az összeszámítás alól, ha az adózó bizonyítja az átszervezés gazdasági indokoltságát.

Kiskereskedelmi adó mértéke

A kiskereskedelmi adó mértéke a 2023-ban kezdődő adóévben (eltérően a Kiskeradó törvény főszabályától, az extraprofit adó rendelkezései szerint) sávosan az alábbiak szerint alakul:

• 500 millió forintot meg nem haladó adóalap esetén nem kell adófizetési kötelezettséggel számolni, azaz 0 százalék, (ez esetben bevallási kötelezettség sem merül fel),
• az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forint alatti része után 0,15 százalék,
• az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forint alatti része után 1 százalék,
• az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után pedig 4,1 százalék.

Adóbevallási és adófizetési határidő

A kiskereskedelmi adó megállapítása, bevallása az adóalanyok feladata, amelyet az adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell megtenniük, megfizetniük. Év közben az adóalanyokat adóelőleg fizetési kötelezettség terheli. 

Az adóelőleget – főszabály szerint – az előző év adóköteles tevékenységéből származó nettó árbevétel alapján kell megállapítani. 

Azoknak az adóalanyoknak, akiknek az adóévet megelőző adóévük 12 hónapnál rövidebb volt, az előző adóévi, adóköteles tevékenységből származó nettó árbevételt 12 hónapra kell átszámítaniuk, és a sávos adókulcsokkal kiszámított adó alapulvételével kell megállapítani az adóelőleget.

Fő szabály szerint az adóelőlegfizetési kötelezettséget évente két egyenlő részletben, az adóév hetedik és tizedik hónapjának 20. napjáig kell teljesíteni.

3.7.7.  Illetékek

Magyarországon öröklés, ajándékozás és visszterhes vagyonátruházás esetén vagyonszerzési illetéket, a közigazgatási hatósági és bírósági eljárásért eljárási illetéket, a cégbíróságok törvényességi felügyeleti tevékenységéért felügyeleti illetéket kell fizetni.

Visszterhes vagyonátruházási illeték

Illeték tárgya, alanya

Az ingatlan, a törvényben meghatározott ingó és vagyoni értékű jog megszerzése visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik. Az illetékfizetési kötelezettség főszabály szerint a vagyonszerzőt terheli.

Az illetékfizetési kötelezettség a következő vagyoni értékű jogokra és ingókra terjed ki:

• az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése, továbbá e jognak a megszüntetése folytán bekövetkező vagyonszerzés;
• az ingatlanon fennálló építményi jog, haszonélvezet gyakorlásának átengedése;
• ingónak hatósági árverésen történő megszerzése;
• gépjármű, illetőleg pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése;
• közterületen álló, ingatlannak nem minősülő felépítmény tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése;
• az értékpapír öröklési szerződéssel való megszerzése;
• belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részesedés, átalakított befektetői részjegy) megszerzésére.

A fentieken túl 2020. február 1-jétől az ingatlanok belterületbe vonása és értékesítése miatti ingatlanügyletek fokozottabb teherviselése érdekében visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik a

• belterületbe vont ingatlan, illetve
• a belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjének 

a visszterhes átruházása is. Ezen fenti két esetben az illetéket az átruházó fél köteles megfizetni.

Speciális szabályok vonatkoznak például az ingatlanforgalmazási célú, a szabályozott ingatlanbefektetési társaság és a hitelintézetek általi vagyonszerzésekre.

Illeték alapja

A visszterhes vagyonátruházási illeték alapja a megszerzett vagyon forgalmi értéke. Lakástulajdon szerzése esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja a lakástulajdon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke.

Illeték általános mértéke

A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke a megszerzett vagyon forgalmi értéke után 4 százalék, ingatlan, illetve belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4 százalék, a forgalmi érték ezt meghaladó része után pedig 2 százalék, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint.

Gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke a jármű hajtómotorjának teljesítményétől és a jármű korától függően 300 forint/kW és 850 forint/kW között alakul.

Mentesség

Megkülönböztethető személyi és tárgyi illetékmentesség. Személyi illetékmentesség illeti például az egyesületet, alapítványt, közhasznú nonprofit gazdasági társaságokat, illetve a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány és az általa fenntartott felsőoktatási intézményt.

A tárgyi illetékmentességet élvez többek közt:

• a vállalkozó által értékesítési célra újonnan épített 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás tulajdonjogának, ilyen lakás tulajdoni hányadának megvásárlása,
• a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak),valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10 százalékát és lakóházépítési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozatott tesz,
• ingatlan, vagy belföldi ingatlannal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét kedvezményezett ügyletek keretében történő megszerzése,
• ingatlan, vagy belföldi ingatlannal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét kapcsolt vállalkozások közötti átruházása, (ingatlanszerzés esetében akkor, ha a vagyonszerző főtevékenysége ingatlan bérbeadása, üzemeltetése, vagy ingatlan adásvétele),
• egyenes ági rokonok, házastársak egymás közötti ügyletében megvalósuló vagyonátruházás,
• házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyon megszerzése,
• a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) felhasználásával történő ingatlanvásárlás.

Öröklési és ajándékozási illeték

Illeték tárgya

Az öröklési és az ajándékozási illeték tárgya a haláleset folytán, illetve az ajándékozással történt vagyonszerzés (örökség, hagyomány, meghagyás, kötelesrész, halál esetére szóló ajándékozás).

Illeték alanya

Az örökös, illetve a megajándékozott személy.

Illeték alapja 

Az illeték alapja a megszerzett vagyon tiszta értéke.

Illeték mértéke

Az örökösödési és ajándékozási illeték általános mértéke 18 százalék, lakástulajdon és lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetében 9 százalék.

Mentesség

Megkülönböztethető személyi és tárgyi illetékmentesség. Személyi illetékmentesség illeti például az egyesületet, alapítványt, közhasznú nonprofit gazdasági társaságokat.

Tárgyi illetékmentesség alapján az illetékkötelezettség alól mentes többek közt:

• az öröklési és ajándékozási illeték alól az egyenesági rokonok, testvérek és házastársak közötti öröklés és ajándékozás,
• az egy örökösnek jutó ingóörökség 300 000 forint forgalmi értéket meg nem haladó része,
• az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megszerzése. 

Eljárási illeték

Illeték tárgya

Általában a közigazgatási hatósági eljárásért eljárási illetéket, vagy igazgatási szolgáltatási díjat, míg a bírósági eljárásért eljárási illetéket kell fizetni.

Illeték alanya

Az eljárás megindítását kérő személy, aki azt főszabály szerint kérelmenként fizeti meg.

Illeték alapja, mértéke

Az illeték az eljárás tárgya értékének függvényében, vagy tételesen kerül meghatározásra.

3.8.  Kettős adóztatást elkerülő egyezmények

Magyarország több mint nyolcvan országgal kötött a kettős adóztatást elkerüléséről szóló egyezményt, köztük az Európai Unió valamennyi tagállamával. A Függelék 1. pontja ezeket az országokat tartalmazza.

3.9.  A transzferárakkal kapcsolatos szabályozás

A magyar transzferár-szabályozás összhangban áll az OECD transzferár-irányelvekben foglalt szabályozással.

A kapcsolt vállalkozásoknak az egymás közötti szerződéseik során olyan árat kell meghatározniuk, ami megegyezik a hasonló körülmények és független felek között alkalmazott árral.

Amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között alkalmaznának, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték különbözetével az adóalapot módosítani kell, illetve lehet. Az adózónak a különbözettel növelnie kell az adózás előtti eredményét, amennyiben az eltérés következtében alacsonyabb adózás előtti eredményt ért el, mint a szokásos piaci ár mellett ért volna el.

Amennyiben magasabb adózás előtti eredményt ért el, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett elért volna, meghatározott feltételek teljesülése esetén a különbözettel csökkentheti az adóalapot.

Transzferár-nyilvántartás készítésének kötelezettsége terheli általánosan az adóalanyt a kapcsolt vállalkozásával kötött hatályos szerződése, megállapodása alapján, amennyiben az adóévben teljesítés történt. Nem köteles transzferár-nyilvántartást készíteni az adóév utolsó napján a mikro-, vagy kisvállalkozásnak minősülő adózó.

2023-tól új adatszolgáltatási kötelezettség terheli az adózókat a transzferár dokumentációjuk kapcsán, ugyanis új elemként már a társasági adóbevallásban is szerepeltetni kell a kapcsolt tranzakciókkal összefüggő információkat. Bár magát a transzferár dokumentációt továbbra sem kell benyújtaniuk az adózóknak, azonban az adatszolgáltatás szorosan támaszkodik majd az elkészült TP dokumentációra, hiszen annak minden lényeges elemét fel kell tüntetni a társasági adóbevallásban. 

Nem terheli transzferár-nyilvántartás készítésének kötelezettsége a kapcsolt vállalkozásokat, ha a szerződés alapján történő teljesítések értéke az adóévben az általános forgalmi adó nélkül számított szokásos piaci áron nem haladja meg az 100 millió forintot (2022. december 31-ig ezen értékhatár 50 millió forint volt). Az értékhatár megállapításánál az összevonható szerződések alapján történő teljesítések értékét együttesen kell figyelembe venni. Továbbá nem terheli transzferár-nyilvántartási kötelezettség szolgáltatás, termékértékesítés ellenértékének kapcsolt vállalkozás(ok) részére változatlan összegben, illetve értéken történő átterhelését, feltéve, hogy a szolgáltatást nyújtó, terméket értékesítő kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll az adózóval, a költséget viselő féllel.

2018-tól kezdődően a transzferár nyilvántartás háromszintűvé vált, amelynek elemei a következők: 

• Fődokumentum (Master file); 
• Helyi dokumentum (Local file); 
• Országonkénti jelentés (CbC-report).

Az országonkénti jelentés (melynek kapcsán adatszolgáltatásra, ill. bejelentésre csak azok a multinacionális vállalatcsoportok kötelezettek, melyek konszolidált nettó árbevétele eléri a 750 millió EUR-t) nem képezi a dokumentációs kötelezettség közvetlen részét. A nyilvántartási kötelezettségnek a Fődokumentum, valamint a Helyi dokumentum együttes elkészítésével kell eleget tenni. A Fődokumentum a cégcsoport egészére vonatkozó adatokat és információkat tartalmaz, ebből a teljes cégcsoportra egyet kell elkészíteni. A dokumentációs kötelezettség alá eső ügyletek bemutatása, valamint a szokásos piaci ár vizsgálata a Helyi dokumentumban történik, amelynek minden érintett adózó esetében külön-külön rendelkezésre kell állnia.

A Helyi dokumentumban a szokásos piaci árat a következő módszerek valamelyikével kell meghatározni:

• összehasonlító árak módszerével,
• viszonteladási árak módszerével,
• költség és jövedelem módszerrel,
• ügyleti nettó nyereségen alapuló módszerrel,
• nyereségmegosztásos módszerrel,
• egyéb módszer alapján, ha a szokásos piaci ár a fenti pontokban foglaltak alapján nem határozható meg.

Főszabály szerint a Fődokumentumból és Helyi dokumentumból álló transzferár dokumentáció elkészítésének határideje a magyar társasági adóról szóló bevallás benyújtásának napja, amelynek végső határideje a tárgyévet követő 5. hónap utolsó napja. A Fődokumentum esetén a magyar szabályozás lehetőséget ad későbbi elkészítésre is, amennyiben az anyavállalat országában a Fődokumentum elkészítésére vonatkozó határidő későbbi, mint a magyar társasági adó bevallás határideje. Ebben az esetben a Fődokumentum elkészítésének határideje a tárgyévet követő 12. hónap utolsó napja.

Az adóhatóság kérelemre (APA kérelem) határozattal állapítja meg a kapcsolt vállalkozások közötti jövőbeni ügyletben érvényesíthető szokásos piaci árat. A szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárás egyoldalúan, kétoldalúan, illetőleg többoldalúan folytatható le. Végeredményként a NAV határozatban hagyja jóvá a szokásos piaci árat, melynek érvényessége legalább 3, maximum 5 év, és az érvényességi idő alatt nincs szükség transzferár dokumentáció készítésére sem az érintett ügylet esetében. Az eljárás díja annyiszor 2 millió forint, ahány oldalú eljárást kezdeményeztek. Az előzetes konzultáció díja 500 ezer forint konzultációnként.

Adószakértő segítségét kérné? Keresse adótanácsadó kollégáinkat!