Doing Business in Hungary

Adózás

3.1.  Bevezetés

Magyarországon az adózás központi és helyi szintre tagolódik. Míg a központi adók az állami költségvetés bevételeit képezik, addig a helyi adók az önkormányzatokat illetik.

A központi adók rendeltetésük szerint általános és különadókra bonthatók. Általános adóknak tekinthetők a hagyományos adók (társasági adó, általános forgalmi adó, személyi jövedelemadó) különadók alatt pedig az egyes iparágakat/gazdasági szektorokat terhelő adókat értjük (energiaellátók jövedelemadója, pénzügyi szervezetek különadója, hitelintézeti járadék, energiaadó, közműadó, távközlési adó, reklámadó, népegészségügyi termékadó).

A helyi adók – melyek közül a legjelentősebbek a helyi iparűzési adó, a telekadó és az építményadó – bevezetése és mértékének megállapítása az egyes önkormányzatok döntési kompetenciájába tartozik.

Magyarországon az adózásban főszabályként az önadózás elve érvényesül. A vállalkozások, magánszemélyek maguk állapítják meg, vallják be és fizetik meg az adójukat.

Az önadózás mellett bizonyos esetekben bejelentés alapján a hatóság kivetéssel, kiszabással állapítja meg az adót. Így például a termékimportot terhelő áfa, a regisztrációs adó, a helyi kommunális adó és az építményadó esetében kivetés, a vagyonszerzési illetéknél és az eljárási illetéknél kiszabás érvényesül.

A közteherviselés rendszerében fontos szerepet töltenek be az illetékek és a járulékok is.

A magyarországi adópolitika alapján a központi adók a jövedelemadózás felől a fogyasztási adók felé, illetve az általános adók felől a különadók felé tolódnak.

Magyarország az Európai Unió tagjaként harmonizált hozzáadott értékadó, vám- és jövedéki szabályozással rendelkezik. Adórendszerének működtetése során mindent megtesz annak érdekében, hogy a hazai adóigazgatás az Európai Unió, az OECD és a BEPS elvárásainak megfeleljen.

Az elsőre akár bonyolultnak tűnő adórendszer, a néha túlzott mértékű adminisztráció ellenére megéri Magyarországon vállalkozni adózási szempontból is, hiszen az alacsony társasági adókulcs és az adókedvezmények széles köre (különösen a beruházási, fejlesztési adókedvezmények) a foglalkoztatás adóterhelésének folyamatos csökkentése kedvező adózási környezetet biztosít.


Adószakértő segítségét kérné? Keresse adótanácsadó kollégáinkat!


Koronavírus miatti rendkívüli adózási változások

A koronavírus-járvány hatásai az élet minden területén megjelentek az elmúlt egy év során. Nincs ez másként az adórendszerrel sem, ugyanis a 2020-óta valamilyen formában folyamatosan fennálló korlátozások leginkább az egyes gazdasági vállalkozásokat érintették negatívan. A vállalkozások támogatásának céljából a kormány több, a vállalkozások számára kedvező adóváltozásról döntött 2020-as év végén, amely az egyes adónemeknél kiemelésre kerül. 

Amennyiben Ön Magyarországon szeretne üzletet indítani, akkor a következő kérdéseket érdemes tisztázni:

Miért vállalkozna Magyarországon?

Első körben azt kell megvizsgálnia, hogy milyen célból kíván Magyarországon tevékenykedni? Csak az Ön által már előállított áruk, szolgáltatások jelennének meg, vagy magyarországi tőkebefektetést szeretne megvalósítani? Meg kell vizsgálnia, hogy a tevékenysége gazdasági célú letelepedéshez kötött-e. Bizonyos tevékenységek esetén Ön döntési szabadsággal rendelkezik, hogy le kíván-e telepedni Magyarországon, ám előfordulhat, hogy tevékenysége alapján mindenképpen magyarországi letelepedettségre és meghatározott vállalkozási formára lesz szüksége. Amennyiben letelepedés mellett dönt, el kell döntenie, hogy gazdasági célú letelepedés keretében önálló céget, vagy fióktelepet akar létrehozni, esetlegesen csak kereskedelmi képviselettel jelenne meg Magyarországon.

Mit jelent a gazdasági célú letelepedettség? Miért fontos ez Önnek?

Önálló, üzletszerű gazdasági tevékenységet folytathat gazdasági célú letelepedés keretében az a külföldi, aki Magyarország területén, rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett járó tevékenységet végez – tartós, huzamos jelleggel – és az erre a célra szolgáló létesítmény útján telephelye, azaz potenciális adókötelezettsége keletkezik, bizonyos kivételektől eltekintve.

Az adókötelezettségek megállapítása érdekében a társasági adó és az általános forgalmi adó szempontjából azonban egymástól függetlenül kell megítélni, hogy tevékenysége miatt keletkezik-e Magyarországon valamilyen típusú telephelye. Előfordulhat, hogy társasági adó szempontjából nem, de általános forgalmi adóban Önnek telephelye keletkezik Magyarországon, ami általános forgalmi adófizetési kötelezettségeket von maga után, vagy fordítva. Társasági adó telephely keletkezése meghatározásánál kiemelt jelentőséggel bírnak a kettős adóztatás elkerülését szolgáló bilaterális egyezmények.

Ez azért fontos, mert Önnek eltérő kötelezettségekkel kell számolnia mind a direkt, mind az indirekt adók tekintetében, annak függvényében, hogy rendelkezik-e  belföldi gazdasági letelepedettséggel.

Milyen tevékenységekhez nem szükséges a gazdasági célú letelepedettség?

Ha Ön tevékenységéhez belföldön alkalmazottat nem foglalkoztat, akkor gazdasági célú letelepedettség nélkül is tud végezni nevelési-oktatási intézménynél, szakképzési intézménynél, felsőoktatási intézménynél oktatási, kutatási tevékenységet, előadóművészi tevékenységet, hivatásos sportolói tevékenységet, vagy olyan tevékenységet, amely az Ön által külföldön megszerzett Magyarországon lévő termék értékesítésére, illetve szolgáltatás nyújtására korlátozódik, amennyiben ez személyes jelenlét nélkül történik. Ugyanígy végezhető letelepedettség nélkül ingatlan és természeti erőforrás térítés ellenében történő hasznosítása.

Az EGT-államban letelepedett, ott jogszerűen szolgáltatási tevékenységet folytató, szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló szolgáltatásnyújtásához főszabályként nincs szükség letelepedésre, engedélyezésre vagy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének a bejelentésére, bármilyen tanúsítvány, hatósági bizonyítvány vagy igazolvány meglétére, szigorúbb speciális ágazati rendelkezések vonatkoznak azonban például a különböző pénzügyi szolgáltatókra (pl. bankok, biztosítók) közlekedési vagy egészségügyi szolgáltatókra, stb.  A szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező vállalkozásnak Magyarország területén való, határon átnyúló szolgáltatásnyújtása nem korlátozható, vele szemben követelmények nem alkalmazhatók. Ennek a vizsgálata azonban elengedhetetlen és szakértelmet igényel. 

Kik képviselhetik a vállalkozásokat? Mi a pénzügyi képviselet? 

A külföldi vállalkozás nevében belföldi gazdasági tevékenységével összefüggésben adózási ügyekben főszabály szerint kizárólag belföldi fióktelepe járhat el, ha a külföldi vállalkozás belföldi fióktelep alapítására köteles vagy egyébként ilyennel rendelkezik. Ilyenkor a fióktelep gyakorolja a külföldi vállalkozás nevében az adózói jogokat, teljesíti az adókötelezettségeket, eljár a hatóságokkal és harmadik személyekkel szemben.

Ha Ön gazdasági tevékenységére tekintettel Magyarországon adókötelezetté válik és belföldi fiókteleppel nem rendelkezik, az adókötelezettségek teljesítése érdekében meghatalmazottat bízhat meg. Bizonyos esetekben pénzügyi képviselőt is kötelező megbízni adózási ügyeinek vitelére. Ilyen például az EU-n kívül letelepedett, de belföldön áfaköteles ügyleteket végző vállalkozások esete, de az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező vállalkozások részére is lehetőség van pénzügyi képviselő megbízására. 

Magyarországi gazdasági társaság alapításkor külföldi tulajdonosok, illetve külföldi ügyvezetők esetén kötelező kézbesítési megbízott megadása, ha ők egyébként nem rendelkeznek állandó magyarországi lakcímmel. A kézbesítési megbízott feladata, hogy a bíróságnak, illetve más hatóságnak a cég működésével összefüggésben keletkezett, a külföldi személy részére kézbesítendő iratokat átvegye, és azokat a megbízója részére továbbítsa. 

A már letelepedett vállalkozások esetében az adóhatóság előtti képviseleti jog alapulhat közvetlenül jogszabály alapján hozott szervezeti döntésen (törvényes képviselet) vagy a képviseleti jog egyoldalú jognyilatkozat alapján történő átadásával (meghatalmazáson alapuló képviselet). A gazdasági társaságot vezető tisztségviselői és képviseletre feljogosított munkavállalói írásban cégjegyzés útján képviselik. A meghatalmazás történhet közokiratban, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban.

Mit jelent a kötelező elektronikus kapcsolattartás? 

2018-tól valamennyi vállalkozás esetében kötelező elektronikus kapcsolattartás érvényesül a hatóságok előtt (ideértve az adóhatóságot is). Az elektronikus kapcsolattartás azt jelenti, hogy a hivatalos kommunikáció mindkét irányban kizárólagosan csak elektronikus csatornán keresztül valósulhat meg.

Az egyéni vállalkozók az ügyfélkapun keresztül jogosultak az elektronikus kapcsolattartásra.

Az ügyfélkapu (Központi Ügyintézési Nyilvántartás/KÜNY) természetes személyek számára biztosítja, hogy a felhasználói a személyazonosság igazolása mellett, egyszeri belépéssel, biztonságosan kapcsolatba léphessenek az elektronikus közigazgatási ügyintézést és szolgáltatást nyújtó szervekkel. 2018-tól a gazdálkodó szervezetek már nem ügyfélkapun, hanem az erre a célra létrehozott Cégkapun keresztül kötelesek az elektronikus kapcsolattartásra a kötelező Cégkapu regisztrációt követően. A Cégkapu a gazdálkodó szervezetek számára biztosított hivatalos tárhely, elektronikus ügyintézésre, kapcsolattartásra szolgál. Közvetlenül a Cégkapura érkezik valamennyi hatósági hivatalos irat és a cégkapu megbízott, továbbá az általa az egyes ügycsoportokban történő eljárásra feljogosított Cégkapu ügyintézők is csak a Cégkapun keresztül tudnak kapcsolatot teremteni a hatóságokkal.

Milyen vállalkozási formák léteznek? 

  •  önálló/egyéni vállalkozó, 
  • gazdasági társaság, 
  • fióktelep, vagy 
  • kereskedelmi képviselet.



Miért jó a gazdasági társaság? Mennyi idő, adminisztráció, költség a cégalapítás?

Külföldi állampolgár Magyarországon társaságot alapíthat, abban részesedést szerezhet. Amennyiben a magyarországi cégalapítás létrehozatala mellett dönt, akkor egy jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságot szükséges alapítania. Fontos tudni, hogy társaság alapítása esetén az anyacégnek a felelőssége nem terjed ki az általa alapított társaság tartozásaira, ezzel ellentétben az anyagcég felelősséggel tartozik a fióktelep és kereskedelmi képviselet tartozásaiért.

Az elektronikus ügyintézés lehetőséget biztosít a gyors cégalapításra és az úgynevezett egyablakos rendszeren keresztül Ön a társaság alapításával egyidejűleg az adóhatósághoz történő bejelentkezését és az adószám igénylést is teljesíteni tudja. A cégalapításkor nyilatkozni kell az általános forgalmi adóval összefüggésben, milyen adózási formát kíván választani. A cég könyvelésére, az adókötelezettségek teljesítésére, illetve a társaság éves beszámolójának elkészítésére könyvelési szolgáltatót kell megbízni, vagy mérlegképes könyvelői végezettséggel rendelkező munkavállalót kell foglalkoztatni. 

Tudni kell, hogy a kötelező könyvvizsgálat is megjelenik, amely alól akkor mentesülnek a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások, amennyiben két egymást követő üzleti év átlagában a vállalkozás éves nettó árbevétele nem haladja meg a 300 millió forintot és a munkavállalók száma az 50 főt.

Mi a fióktelep jogi, adózási státusza?

Külföldi vállalkozók fióktelep alapításával is végezhetnek vállalkozási tevékenységet Magyarországon. A fióktelep a külföldi vállalkozás elkülönült, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egysége, melyet a magyar cégbíróság vesz nyilvántartásba. A külföldi vállalkozás a fióktelepen keresztül jogosult vállalkozási tevékenységet folytatni, ennek során a hatóságokkal és harmadik személyekkel szemben a fióktelep jár el. A fióktelep jogképes, saját cégneve alatt a külföldi vállalkozás javára szerez jogokat és vállal kötelezettségeket.

A fióktelep adózási szempontból önálló jogalanynak minősül. 

A cég könyvelésére, az adókötelezettségek teljesítésére, illetve a társaság éves beszámolójának elkészítésére könyvelési szolgáltatót kell megbíznia, vagy mérlegképes könyvelői végezettséggel rendelkező munkavállalót kell foglalkoztatnia. 

A fióktelep foglalkoztatottjai a külföldi vállalkozással állnak jogviszonyban, de az adókötelezettségeket a fióktelep útján kell teljesíteni.

Mi a kereskedelmi képviselet jogi, adózási státusza? 

A kereskedelmi képviselet a külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egysége, működését a cégbejegyzést követően kezdheti meg. A kereskedelmi képviselet által végezhető tevékenységek köre a szerződések külföldi vállalkozás nevében történő közvetítésére, előkészítésére, valamint tájékoztatási, reklám- és propagandatevékenység végzésére korlátozódik.

A kereskedelmi képviselet saját nevében profit- vagy más bevételszerzéssel járó vállalkozási tevékenységet nem folytathat, de a külföldi vállalkozás nevében és javára megkötheti a képviselet működtetésével összefüggő szerződéseket.

A kereskedelmi képviseletnél történő munkavállalás esetén ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni, mint a fióktelep esetében.  

Külföldiek tulajdonszerzése Magyarországon (ingatlan, termőföld)

Külföldi jogi vagy külföldi természetes személy termőföld tulajdonjogát nem szerezheti meg. Mező- és erdőgazdasági földnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogát pedig, az ingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal engedélyével szerezheti meg. Nem szükséges kormányhivatali engedély az Európai Unió, az EGT tagállamai, Svájc állampolgárai, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezetei ingatlanszerzéséhez, illetve öröklés esetén.

Milyen kötelezettségei vannak, ha munkavállalókat is alkalmaz a társaság? 

A magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi vállalkozásnak (munkáltatónak),aki Magyarországon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében foglalkoztat munkavállalót, illetve Magyarországon kívül foglalkoztat olyan munkavállalót, aki a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján a társadalombiztosítás hatálya alá tartozik, bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget a fióktelep, illetve pénzügyi képviselő útján, ennek hiányában közvetlenül saját magának kell teljesíteni.

Abban az esetben, ha a járulékkötelezettségek teljesítésére nem rendelkezik képviselővel (fióktelep, pénzügyi képviselő),és foglalkoztatóként történő bejelentkezését is elmulasztja, akkor a foglalkoztatott természetes személy teljesíti a bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget, és viseli a járulékkötelezettségek elmulasztása miatti egyes jogkövetkezményeket. 

Magyarországon a foglalkoztatáshoz kapcsolódó munkabér adóterhei mind a munkáltatót, mind a munkavállalót terhelik. 

Kik a kapcsolt vállalkozások, milyen kötelezettségek párosulnak ehhez? 

Kapcsolt vállalkozásnak minősülnek azok a vállalkozások(ideértve a fióktelepeket is),amelyek egy tulajdonosi körhöz tartoznak és egymásra többségi befolyást gyakorolnak.

  • adózó és az ő általa közvetlenül/közvetve befolyásolt személy, 
  • adózó és az őt közvetlenül/közvetve befolyásoló személy, 
  • adózó és az a személy, akikben egy harmadik személy közvetlenül/közvetve többségi befolyással rendelkezik, 
  • adózó és külföldi telephelye, továbbá a külföldi telephely és az a személy, amely adózóval az előző pontban leírt viszonylatokban áll, 
  • adózó és más személy az ügyvezetés egyezőségére tekintettel, amennyiben az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg. 

Többségi befolyásról beszélünk, ha egy személy egy másik személyben a szavazatok több, mint felével, vagy egyéb meghatározó befolyással rendelkezik, pl. jogosult a vezető tisztségviselők vagy felügyelőbizottsági tagok többségének megválasztására vagy visszahívására, vagy a jogi személy más tagjai, részvényesei a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján, vele azonos tartalommal szavaznak, vagy rajta keresztül gyakorolják szavazati jogukat, és együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek. Magyarországon a cégek közötti ügyvezetés azonossága is megalapozza a kapcsoltsági jogviszonyt.

Bizonyos esetben többségi befolyás alatt is megvalósulhat a kapcsoltsági viszony, pl. ellenőrzött külföldi társaság, tőkekivonás esetén 25% közvetlen vagy közvetett szavazatijog-részesedésszerzés, illetve tőke, vagy nyereségrészesedés esetén; vagy a hibrid struktúrák esetén 50%, ahol még az összehangoltan eljáró személyek befolyását is egybe kell számítani. 

A kapcsolt vállalkozások egymás közti ügyleteik adóalapjának meghatározásakor figyelemmel kell lenniük a független felek közötti ügyletekben alkalmazott, szokásos piaci árnak tekintendő árakra. A kapcsolt vállalkozások az egymás között alkalmazott transzferár piaci mivoltát bizonyos esetektől eltekintve minden évben nyilvántartással kötelesek alátámasztani. Minden vállalkozásnak a kapcsolt vállalkozásaival kötött első szerződést követően be kell jelentenie az adóhatóságnak a másik kapcsolt vállalkozást, valamint az egymás közötti készpénzfizetést, ha az 1 millió forintot meghaladja.

A belföldi kapcsolt vállalkozások meghatározott köre 2019 óta csoportos társasági adó alanyiságot hozhatnak létre. A csoportos társasági adó alanyiság előnye, hogy a negatív adóalappal rendelkező csoporttagok adóalapja a pozitív adóalappal rendelkező tagok adóalapjával szemben beszámítható (annak maximum 50  százalékáig) valamint a csoporttagok közötti ügyletek kapcsán nem kell alkalmazni az adóalap-módosításra vonatkozó transzferár-kiigazítási szabályokat, illetve transzferár dokumentációs kötelezettséget.

Miért van jelentősége a kettős adózást elkerülő egyezményeknek, az OECD-modellegyezménynek, BEPS-akcióterveknek?

Társasági adó szempontjából nem csak a társasági adótörvény szabályait kell figyelembe venni, hanem a Magyarország által a jövedelemadózást illetően kötött kettős adózást elkerülő egyezmények rendelkezéseit, az OECD-modellegyezményben, annak Kommentárjában és a jelentésben foglaltakat. 

A kettős adóztatás elkerülése mellett az OECD által kidolgozott BEPS-akcióterv célja olyan belföldi és nemzetközi adózási szabályozás kifejlesztése, amely a kettős „nem-adóztatási” helyzetekben a gazdasági tevékenység adóztatását biztosítja, illetve az ilyen adótervezési stratégiák felismerésére és jelzésére tartalmaz szabályozást.

A BEPS-tanulmány egy 15 pontból álló akcióterv, amely egy átfogó, nemzetközileg koordinált összefogást sürget a globális agresszív adótervezés visszaszorítása érdekében. A 15 BEPS-akcióterv együtt gyakorlatilag 3 különböző területre terjed ki: 

  • hazai adójogszabályokra vonatkozó ajánlások és modellek (pl. kamat levonhatóság szabályozása, ellenőrzött külföldi társaság meghatározása, hibrid tranzakciók),
  • az OECD kettős adóztatási modellegyezmény módosítása és iránymutatás annak implementálására (pl. Multilaterális Egyezmény),illetve
  • egyéb riportok (CbCR/országonkénti jelentés, DAC6/jelentés a határon átnyúló adótervezési konstrukciókról)

Mi az a Multilaterális Egyezmény, vagy MLI?

A Multilaterális Egyezmény egy többoldalú nemzetközi adóegyezmény, melynek hivatalos neve „Multilaterális egyezmény az adóalap-eróziót és mesterséges profitátcsoportosítást megakadályozni hivatott adóegyezményekhez kapcsolódó intézkedések megvalósítására” (Multilateral Convention to Implement Tax Treaty Related Measures to Prevent BEPS, röviden Multilateral Instrument) (a továbbiakban: MLI). Az MLI célja átültetni az OECD BEPS-projektjének adóegyezményeket érintő ajánlásait és javaslatait több mint 2000 kétoldalú adóegyezménybe.

Az MLI segít széles körben átültetni az adóegyezményekkel történő visszaélésre vonatkozó rendelkezéseket, illetve fejleszteni az egyezményekben található vitarendezési eljárást is. Az MLI az átültetés során figyelembe veszi az egyes országok eltérő adópolitikai megfontolásait, és ehhez kapcsolódóan megfelelő szintű rugalmasságot biztosít. Az MLI segítségével számos speciális, nemzetközi adózást érintő rendelkezés átültetésére van mód. 

2017. június 7-én valamennyi európai uniós tagállam, így Magyarország is csatlakozott az MLI-hez, azonban az adóegyezmények módosítása tekintetében többnyire az OECD által meghatározott minimum követelményeket választotta. Az új szabályozás következtében az egyezmények alkalmazása során vizsgálni kell majd, hogy multilaterális egyezményt az ügylettel érintett ország aláírta-e, sor került-e annak nemzeti ratifikációjára, illetve az adott ország milyen mértékben vette át az MLI-ben foglalt szabályozást. 

Mi az a DAC6?

A Tanács (EU) 2018/822 irányelve vezette be az adótervezésben közreműködők - adótanácsadók, ügyvédek stb. - azon kötelezettségét, miszerint bizonyos nemzetközi adótervezési konstrukciók részleteiről bejelentést kell tenniük az adóhatóságok felé. Vannak olyan helyzetek, amikor a jelentéstételi kötelezettség az érintett adózót terheli.

Ez az egyik legutóbbi módosítása a közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU irányelvnek. A módosítás DAC6 néven vált ismertté.

Az irányelv fő célja, hogy az érintett országok adóhatóságai megfelelő időben tudomást szerezzenek azokról a potenciálisan agresszív adótervezési struktúrákról, amelyek során a felek gazdaságilag nem kívánatos jövedelem-átcsoportosításokat valósítanak meg. 

A DAC6 keretében kapott információkat az adóhatóságok megosztják egymás között, így valamennyi érintett adóhatóság információt szerez az adott adótervezési konstrukció részleteiről.

A jelentéstételi kötelezettség a 2018. június 25-ét követően megvalósított ügyletekre vonatkozik. A jelentéstételi kötelezettség szabályai Magyarországon 2021. januárjától léptek hatályba.

Mi az az adózói minősítés, miért kell róla tudnia?

Magyarországon adózói minősítést alkalmaz az adóhatóság az egyes vállalkozásokra vonatkozóan, mely alapján három kategóriába sorolják a vállalkozásokat: általános, megbízható és kockázatos adózók. 

Kezdő vállalkozások a működésük első három évében még csak általános vagy kockázatos adózónak minősülhetnek. A megbízható minősítést előszőr három év elteltével nyerhetik el, amely minősítés esetén a vállalkozások különböző kedvezményekben részesülnek, mind adókötelezettségek teljesítésekor, mind az adóellenőrzések alatt. Ezzel szemben a kockázatos minősítés szigorúbb adóhatósági felügyeletet, nagyobb adminisztrációt és gyakoribb ellenőrzéseket von maga után.

A veszélyhelyzet ideje alatt végzett és az azt követő minősítés során az adózó megbízható adózói minősítése csak kivételes esetekben szüntethető meg adókülönbözet vagy végrehajtási eljárás miatt. 

Mit kell tudni a vállalkozások ellenőrzéseiről, mikor számíthat adóellenőrzésre az adóhatóságtól?

Magyarországon egy-két kivételes esetet leszámítva nincs kötelezően lefolytatandó adóellenőrzés. Legtipikusabb eset, amikor egy vállalkozás szinte biztosan számíthat adóellenőrzésre, ha olyan adóbevallást nyújt be, amelyben nagyobb összegű adót igényel vissza az államtól. Ettől az esettől eltekintve az adóhatóság kockázatelemzés alapján választja ki az adózókat ellenőrzésre. Az állami adóhatóság minden év elején ellenőrzési tervet tesz közzé, amelyben felsorolásra kerülnek az adott évben kiemelten vizsgálandó, jelentős költségvetési kockázatot jelentő adózók és tevékenységek köre. A tervben felsorolt feltételeknek megfelelő adózók tehát nagyobb valószínűséggel számíthatnak adóellenőrzésre az év során, ez azonban nem azt jelenti, hogy az adott évre meghirdetett ellenőrzési tervben nem szereplő gazdasági tevékenységet végző vállalkozások ellenőrzésére ne kerülhetne sor. 

Az ellenőrzés megindításáról az adóhatóság értesíti az adózókat, tájékoztatást adva a vizsgálat alá vont adókról, gazdasági eseményről, adóelszámolási időszakról. Az ellenőrzés lefolytatása jellemzően az iratok bekérésével kezdődik. Az adóhatóság különféle ellenőrzési/bizonyítási cselekmény elvégzésére jogosult, pl. nyilatkozattételre idézhet, tanúkat hallgathat meg, helyszíni ellenőrzést végezhet, a gazdasági cselekményekkel összefüggésben más adóalanyoknál is vizsgálatot rendelhet el. Az ellenőrzés befejezéseként jegyzőkönyv készül, amelyre az adózónak – amennyiben az abban foglalt megállapításokkal nem ért egyet –lehetősége van jogvesztő határidőn belül észrevételt tenni. A jegyzőkönyv alapján, illetve ha észrevétel benyújtásra került, az abban foglaltak vizsgálatát követen az adóhatóság határozatot hoz összefoglalva az ellenőrzés folyamán tett adóhatósági megállapításokat. Amennyiben az adóhatóság korábban meg nem fizetett adót, valamint az ahhoz kapcsolódó adóbírságot, késedelmi pótlékot, az elmulasztott adókötelezettség esetében mulasztási bírságot állapít meg, azt is ezen határozat fogja tartalmazni.

Az elsőfokú határozat elleni fellebbezési jogról történő lemondás és az előírt adókülönbözet esedékességig történő megfizetése esetén az adózót megilleti az ún. feltételes adóbírság-kedvezmény, azaz az adózó mentesül a kiszabott adóbírság 50 százalékának megfizetése alól. 

Ha az adózó a kedvezménnyel nem él, a határozat jogvesztő határidőn belül fellebbezéssel megtámadható. Ha az adózó a másodfokú határozattal sem ért egyet, bírósághoz fordulhat jogorvoslatért, ehhez azonban már jogi képviseletre is szüksége lesz. 

Magyarországon az adókötelezettségek a bevallási határidő évét követő ötödik év utolsó napjával évülnek el. 


Adókulcsok 2021. - Töltse le összefoglalónkat!

Ki lehet egyéni vállalkozó?

Az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államnak az állampolgára, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy jogosult egyéni vállalkozói tevékenységet indítani Magyarországon.

Az egyéni vállalkozás bejelentése díjmentes. A bejelentéskor meg kell adni a vállalkozás keretében folytatni kívánt tevékenységeket. Az egyéni vállalkozói minőség kizárólag a bejelentett tevékenységre korlátozódik, a bejelentést követő nyilvántartásba vétellel már folytatható a gazdasági tevékenység. Meghatározott tevékenységek folytatásához, mint például ingatlan bérbeadása, nem kell egyéni vállalkozóként bejelentkezni, arra önálló tevékenység formájában is lehetőség van. Az egyéni vállalkozó pénzforgalmi szemléletben köteles gazdasági tevékenységéről nyilvántartást vezetni, ezért javasolt könyvelő megbízása.

Fontos tudni, hogy az egyéni vállalkozó felelőssége korlátlan, azaz teljes vagyonával felel vállalkozása tartozásaiért.

3.2.  Jövedelemadók

3.2.1.  Vállalkozások jövedelemadózása

Társasági adó

A Magyarországon jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy azt eredményező gazdasági tevékenység alapján, az annak során keletkezett jövedelem után a vállalkozásokat társasági adókötelezettség terheli.

Társasági adó alanya, alapja

A Magyarországon belföldi illetőséggel rendelkező adóalanyok adókötelezettsége a belföldről és külföldről származó jövedelmükre egyaránt kiterjed. A belföldi illetőséggel nem rendelkező vállalkozásokra az adókötelezettség csak a belföldi, azaz a magyarországi telephelyen végzett tevékenységből (külföldi vállalkozó),illetve az ingatlannal rendelkező társaságban meglévő részesedés elidegenítéséből, kivonásából származó jövedelemre terjed ki.

Belföldi illetőségűnek minősülnek többek között a következő belföldi személyek:

• gazdasági társaság (pl.:  nyilvánosan működő részvénytársaság, a zártkörűen működő részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság, betéti társaság) ideértve többek között a nonprofit gazdasági társaságot és a szabályozott ingatlanbefektetési társaságot (elővállalkozást, projekttársaságot) is;

• alapítvány, közalapítvány;

• ingatlannal rendelkező társaság;

• Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete (MRP);

• európai részvénytársaság, európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium (ERIC),európai területi csoportosulás;

• bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon.

Belföldi illetőségű adóalanynak minősül a külföldi személy, ha üzletvezetésének helye belföld, illetve, ha ingatlannal rendelkező társaságban meglévő részesedés elidegenítése vagy kivonása révén szerez jövedelmet. Ingatlannal rendelkező társaságnak minősül az adózó, amelynek beszámolójában önállóan vagy a kapcsolt vállalkozásaival együttesen vizsgálva, az  eszközök könyv szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlan értéke több, mint 75 százalék. További feltétel, hogy az ingatlannal rendelkező társaság tagja vagy a csoport valamelyikének tagja az adóév során legalább egy napig olyan államban rendelkezzen illetőséggel, amellyel Magyarország nem a kötött kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt vagy az egyezmény az árfolyamnyereség adóztatását Magyarországon lehetővé teszi.

Az általános telephely fogalmon túl, a külföldi személyt telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni - többek között - ingatlan, vagy természeti erőforrás ellenérték fejében történő hasznosítása, vagy értékesítése esetén. A hasznosítás magában foglalja a vagyoni értékű jog térítés ellenében történő átadását és értékesítését is. Ez a szabály nem vonatkozik a valamely EGT-államban alapított külföldi ingatlanbefektetési alapokra, ha alapításuk szerinti államban nem alanyai társasági adónak megfelelő nyereségadónak, vagy amelyek az alapítása szerinti államban ugyan alanyai a társasági adónak megfelelő nyereségadónak, de adókötelezettség nem terheli.

A magyar szabályozás eddig nem tekintette adóköteles tényállásnak, ha egy külföldi vállalkozásnak személyzete volt Magyarországon, ha az egyébként nem párosult egy rendelkezésére álló fix hellyel, pl. irodával, amelyen keresztül a külföldi vállalkozás az üzleti tevékenységét huzamosabb ideig kifejtette. 2021-től azonban bevezetésre került a szolgáltatási telephely, ami alapján a nyújtott szolgáltatások is telephelyet keletkeztethetnek, ha a magyarországi jelenlétet - fizikai létesítmény hiányában - csak a munkavállalók vagy egyéb természetes személyek általi szolgáltatásnyújtás jelenti, feltéve, hogy a szolgáltatás időtartama a 183 napot meghaladja. A kapcsolódó projekteket együttesen kell vizsgálni. 

2021-től minden esetben telephely keletkezik, ha az egyezményi telephely fogalomnak való megfelelés fennáll, következésképpen az egyezmény akkor is elsődleges lesz a társasági adó törvényhez képest, ha belső szabályozás alapján nem keletkezne telephely. 

Csoportos társaságiadó-alanyiság 

2019-től a törvény lehetőséget ad arra, hogy legalább két adózó meghatározott feltételek teljesülése esetén csoportos társasági adóalanyt hozzon létre. Csoportos adóalanyiság tagja lehet többek között bármilyen belföldi társaság, illetve belföldi telephelye útján a külföldi vállalkozó, továbbá az üzletvezetésének helyére tekintettel belföldi illetőségű adózónak minősülő külföldi személy is. Egy adózó egyidejűleg csak egy csoportos társasági adóalany tagja lehet. 

A csoportos adóalanyiság létrehozásának feltétele, hogy 

  • a csoportban részt venni kívánó adózók között legalább 75 százalékos arányú szavazati jogon alapuló kapcsolt vállalkozási viszony álljon fenn, továbbá 
  • a csoporttagok éves beszámolójukat azonos számviteli sztenderd alapján állítsák össze, és
  • megegyezzen a mérleg-fordulónapja.

A csoportos adóalanyiság előnye, hogy 

  • a negatív adóalappal rendelkező csoporttagok adóalapja beszámítható a pozitív adóalappal rendelkező tagok adóalapjával szemben annak akár 50 százalékáig, mely összeszámítás által jelentős adómegtakarítás érhető el, továbbá
  • a csoporttagok közötti belföldi ügyletek kapcsán az adóalap meghatározása során nem kell alkalmazni a társasági adóalap-módosításra vonatkozó transzferár szabályokat, illetve transzferár dokumentációs kötelezettség sem merül fel ezekkel az ügyletekkel kapcsolatban, mely az adómegtakarítás mellett adminisztrációs szempontból is előnyt jelenthet. 

Annyiban nem jelent egyszerűsítést a csoportos adóalanyiság, hogy az egyes tagoknak külön is meg kell határozniuk az egyedi adóalapjukat, és erről adatot kell szolgáltatniuk a csoportképviselő felé a csoportos társasági adóalany bevallási határidejét megelőző 15. napig.  Továbbá a csoporttagoknak egyetemleges felelősségük áll fenn a csoportos adóalanyiság fennállása előtt és alatt keletkezett adókötelezettségek tekintetében.

A csoportos társasági adóalany adókötelezettségét főszabály szerint a csoporttagok közül e célra kijelölt és az állami adó- és vámhatóságnak bejelentett csoporttag, mint csoportképviselő útján, a csoportazonosító szám alatt teljesíti, valamint ugyanilyen módon gyakorolja adózói jogait.

A csoportos adóalanyiságot kérelmezni kell. Amennyiben egy naptári év szerint működő adózó 2022. január 1-től kíván csoportos társasági adóalanyiságot létrehozni, úgy az erre irányuló kérelmet 2021. november 1. és 20. között kell benyújtania. 

A társasági adó alapja 

Az adó alapja belföldi és külföldi vállalkozások esetében is az adózás előtti eredmény módosítva a társasági adóról szóló törvény által nevesített csökkentő, növelő tételekkel.

Csoportos adóalanyiság esetében az adó alapja a nyereséges és veszteséges csoporttagok összeszámított adóalapja (az adóévi negatív adóalapok legfeljebb a pozitív adóalapok 50 százalékáig számolhatók el). 

Fontos tudni, hogy a kapcsolódó feltételek teljesülése esetén a jogdíjként elszámolt nyereség 50 százaléka és a kutatás -fejlesztési tevékenység közvetlen költsége csökkenti a társasági adóalapot. A belföldi K+F szolgáltatásokat nyújtó fél és az ilyen jellegű szolgáltatásokat igénybe vevő adózó megállapodásuk szerint megoszthatják egymás között az K+F adóalap kedvezményt. Kiemelendő továbbá, hogy a K+F tevékenységhez kapcsolódó társasági adóalapkedvezmény jelentős része érvényesíthető szociális hozzájárulási adóban is.

A társaság által az adóévben kapott osztalékként elszámolt bevétel csökkenti az adóalapot, kivéve, ha az osztalékot ellenőrzött külföldi társaságtól kapta.

Jelentős mértékű, de akár 100%-os adóalapcsökkentés érhető el fejlesztési tartalék képzésével, amely előrehozott adótörvény szerinti értékcsökkenésnek tekinthető, amely többek között az ingatlanberuházásokat is elősegítheti. Az adóévenként képezhető fejlesztési tartalék felső határértéke 2020-ban 10 milliárd forint volt (maximum az adózás előtti nyereség),ez a korlát 2021. január 1-jei hatállyal megszűnt, így a csökkentő tétel az adóévi adózás előtti nyereség összegéig vehető igénybe.

A bejelentett részesedéseket érinti az a kedvező változás, mely szerint az újonnan szerzett részesedések új bejelentéssel a kedvezmény igénybevételére jogosítanak akkor is, ha a koráb-ban szerzett részesedés nem volt bejelentve.

Az adózó a korábbi évek elhatárolt veszteségét legfeljebb az – elhatárolt veszteség nélkül számított – adóalap 50 százalékáig jogosult adóalap-csökkentő tételként érvényesíteni. A fel nem használt elhatárolt veszteség a következő 5 adóévre átvihető. A 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett elhatárolt veszteségek felhasználására 2030. december 31-ig van lehetőség. 

Csoportos adóalanyiság esetében a csoporttag a csoportos adóalanyiság előtt keletkezett veszteségét nem oszthatja meg a csoportos adóalannyal, de továbbra is érvényesítheti az egyedi adóalap meghatározása során. A csoportos adóalany vesztesége 5 éven keresztül határolható el az adóalap 50 százalékáig. A csoportos adóalany szintjén az adóévi elhatárolt veszteség egyenlő a negatív egyedi adóalappal rendelkező csoporttagok egyedi adóalapjának az összegével. 

Társasági adó mértéke

2017. január 1-jétől az adó mértéke az adóalap 9 százaléka.

Jövedelemminimum

Ha a vállalkozás adózás előtti eredménye, vagy adóalapja közül a nagyobb nem éri el a jövedelem-minimumot, akkor a következő két lehetőség közül választhat:

  • nyilatkozatot tesz az adóbevallásában a költségszerkezetéről, vagy
  • a jövedelemminimumot tekinti adóalapjának, és az után fizeti meg az adót.

A jövedelemminimum a módosított összes bevétel 2 százaléka.

Az előtársasági időszak adóévében, illetve az azt követő első adóévben nem kell figyelembe venni a jövedelemminimumra vonatkozó szabályokat.

A csoportos adóalanyiság időszaka alatt a csoporttagok egyedi adóalapjuk megállapítása során alkalmazhatják a jövedelem-(nyereség-)minimumra vonatkozó szabályokat. 

Ellenőrzött külföldi társaság (EKT/CFC)

Ellenőrzött külföldi társaságnak az a külföldi személy minősülhet, amely a társasági adó alapján nem minősül belföldi adózónak, és nem külföldi vállalkozás. Az EU-s szabályozással összhangban a külföldi személy akkor válhat ellenőrzött külföldi társasággá, ha

  • benne az adózó (önmagában vagy kapcsolt vállalkozásaival együttesen) a szavazati jogok 50 százalékát meghaladó, vagy a jegyzett tőkéből 50 százalékot meghaladó közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik, vagy az adózott nyereségéből 50 százalékot meghaladó részre jogosult, és
  • az adóévre külföldön ténylegesen megfizetett társasági adónak megfelelő adó kisebb, mint az anyavállalat társasági adókulcsának a fele (azaz magyar közvetlen vagy közvetett anyavállalat esetében kisebb, mint 4,5 százalék).

Az EKT státusz szempontjából a kapcsolt vállalkozási viszonyt már a 25 százalékos befolyás megteremti. Nem minősül EKT-nek a külföldi személy, illetve a külföldi telephely, ha kizárólag ún. valódi ügyletekből realizál jövedelmet. 

Valódi jogügyletnek az olyan tranzakció minősül, amelynek elsődleges célja nem adóelőny elérése és ezzel kapcsolatban a külföldi entitás saját eszközökkel végez tevékenységet saját kockázatára. 

Az előzőektől függetlenül nem minősül EKT-nek az a külföldi személy sem, 

  • amelynek adózás előtti nyeresége nem éri el a 243.952.500 forintot, továbbá nem kereskedelmi tevékenységből (pl. kamat, jogdíj, osztalék stb.) származó nyeresége nem éri el a 24.395.250 forintot, vagy 
  • a külföldi személy adózás előtti nyeresége nem haladja meg elszámolt működési költségeinek 10 százalékát, 
  • a külföldi telephely, ha nem EU, EGT tagállamban van, a telephely szerinti ország és Magyarország között van olyan egyezmény, amely a külföldi entitást telephelynek minősíti és a külföldi telephely jövedelmét mentesíti a magyar társasági adó alól.

A korábbi szabályozással ellentétben megszűnik az elismert tőzsdei társaságok automatikus mentesítése az EKT státusz alól. 

Az EKT-minősítéssel összefüggésben az adózóhoz/magyar anyavállalathoz adóalap-növelő tétel kapcsolódhat.  Növeli az adózás előtti eredményt az EKT által kimutatott, osztalékkal csökkentett,- nem valódi jogügyletből vagy nem valódi jogügyletek sorozatából származó pozitív adózott eredmény, de csak olyan mértékben, amennyi a belföldi társaság általi irányításhoz kötődik. Amennyiben az EKT részesedés kivezetésre kerül, úgy az ezen realizált nyereséget, de legfeljebb a korábban növelő tételként elszámolt összeget, nem terheli adókötelezettség, amennyiben a valódi jogügyletekhez kapcsolódó tőkenyereség-rész mentesül a társasági adó alól. Ezáltal a valódi és nem valódi jogügylettel egyaránt rendelkező ellenőrzött külföldi társaságra vonatkozóan csak a nem valódi jogügyletet vonjuk magyar társasági adókötelezettség alá mind osztalék, mind tőkekivonás esetén.

2021-től a nem együttműködő állambeli külföldi személy vagy telephely - a jövedelmére vonatkozó adóalap-növelő tétel szempontjából - nem alkalmazhatja azokat a mentesítő szabályokat, melyek kivételt jelenthetnek az EKT minősítés során. Nem együttműködő állambeli külföldi személy vagy telephely az, amely szerepel az Európai Unió adós feketelistáján. Ezen a listán azok az országok szerepelnek, amelyeket adózási kérdésekben nem működnek együtt az Európai Unióval.

Az adózó köteles bizonyítani, hogy a társaság nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak. 

Tőkekivonás

2020. január 1-től a tőkekivonás valós piaci értéke után kell adót fizetni. Amennyiben egy vállalkozás külföldre helyezi üzletvezetését, áttelepíti eszközeit, vagy üzleti tevékenységét helyezi át külföldi telephelyre, akkor meg kell fizetnie az úgynevezett „exit tax”-nek nevezett adót.

Az adókötelezettség alapja az áthelyezett eszközök, tevékenységek kivonáskori piaci értéke és a számított nyilvántartási értéke közötti különbözet, ha a társasági adó törvény rendelkezései alapján egyébként a kivonásra okot adó körülmény miatt adóalap-módosítási kötelezettsége nem merülne fel.

Ha az áthelyezés EU (vagy bizonyos EGT) tagállamba történik, akkor lehetőség van részletfizetés választására a fizetendő adó esetében, ez alapján a részletfizetést választó adózó a fizetendő adót 5 év alatt fizetheti meg.

Kamatlevonhatóság

Az adóalap-erózió visszaszorítása érdekében kerültek bevezetésre a korábbi alultőkésítési szabályok helyett az új kamatlevonhatósági szabályok. Ezek értelmében legfeljebb az adózási EBITDA 30 százalékát vagy a 3 millió euró/939.810.000 forint nominális értéket meg nem haladó nettó finanszírozási költségek lesznek elismert költségek társasági adó szempontból.

Az új szabály értelmében a finanszírozási költségeknek csak a finanszírozási bevételeket meghaladó részét kell viszonyítani az előbb említett mutatókhoz, azonban a számítás során a banki finanszírozás költségeit is figyelembe kell venni. A fel nem használt kamatlevonási kapacitás elhatárolható, és bizonyos esetekben felhasználható a következő évek adóalapjának csökkentéseként a keletkezését követő öt éven belül.

Osztalék

Magyarországon nincs osztalékadó a társaságok esetében, így forrásadó sem terheli a nem magyar illetőségű vállalkozások részére kifizetett osztalékot. A magyar vállalkozások az adóévben kapott (járó) osztalékként elszámolt bevételükkel csökkenthetik az adóalapjukat, kivéve, ha az osztalékot ellenőrzött külföldi társaságtól kapták.

Kapott jogdíj

Bizonyos feltételek teljesülése esetén a jogdíjként elszámolt nyereség 50 százaléka csökkenti az adóalapot. Az így elszámolt csökkentő tétel összege nem haladhatja meg az adózás előtti nyereség 50 százalékát.

Kedvezményre jogosító jogdíjnak a társasági adó törvény szempontjából az alábbi kizárólagos jogokból származó eredmény minősülhet: a szabadalom, a használatiminta-oltalom, a növényfajta-oltalom, a kiegészítő oltalmi tanúsítvány, a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma, a szerzői jogi védelemben részesülő szoftver hasznosítási engedélye, felhasználási engedélye, illetve a ritka betegségek gyógyszerévé minősítés.

Kutatás és fejlesztés

A törvény által előírt feltételek teljesülése esetén a kutatás és fejlesztés felmerült közvetlen költsége csökkentheti a társasági adóalapot.

Továbbá bizonyos feltételek fennállása esetén a kapcsolt vállalkozások szétoszthatják egymás között a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeit, azaz a fel nem használt kedvezmény döntésük szerint csökkentheti nem csak a K+F tevékenységet végző, hanem a kapcsolt vállalkozás adóalapját is. Elsőként 2018-ra vonatkozóan alkalmazható a szabály, mely szerint a belföldi K+F szolgáltatásokat nyújtó fél és az ilyen jellegű szolgáltatásokat igénybe vevő adózó megállapodásuk szerint megoszthatják egymás között a K+F adóalap kedvezményt. 

Adókedvezmények

Fejlesztési adókedvezmény

A vállalkozás – a fejlesztési adókedvezményről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint - a számított adó 80 százalékáig adókedvezményt vehet igénybe - többek között- az alábbi beruházásokra:

  • jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű beruházás;
  • meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén üzembe helyezett és üzemeltetett, jelenértéken legalább 1 milliárd forint értékű beruházás;
  • jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, korábban már használatba vett, állati eredetű élelmiszert előállító létesítmény élelmiszer-higiéniai feltételeinek megteremtését szolgáló beruházás;
  • jelenértéken legalább 100 millió forint értékű önálló környezetvédelmi beruházás;
  • a jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, az alapkutatást, az alkalmazott kutatást vagy a kísérleti fejlesztést szolgáló beruházás;
  • jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, kizárólag film- és videógyártást szolgáló beruházás;
  • munkahelyteremtést szolgáló beruházás;
  • a jegyzett tőke felemelése keretében kibocsátott részvények szabályozott piacra történő bevezetésének a napját követően, de legkésőbb az e napot követő harmadik év utolsó napjáig megkezdett, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás;
  • jelenértéken legalább 200 millió forint értékű, kisvállalkozás által megvalósított beruházás;
  • jelenértéken legalább 300 millió forint értékű, középvállalkozás által megvalósított beruházás;
  • szabad vállalkozási zóna területén üzembe helyezett és üzemeltetett, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás;

A fenti adókedvezmények esetében feltétel, hogy a beruházás induló beruházásnak minősüljön, amelyet kis- és középvállalkozás valósít meg, vagy meghatározott régióban valósuljon meg a beruházás. Induló beruházás az a beruházás, amely új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény bővítését, létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem gyártott termékekkel történő bővítését vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának lényegi átalakítását eredményezi. 

  • jelenértéken legalább 6 milliárd forint értékű beruházás,
  • jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű munkahelyteremtést szolgáló beruházás

A fenti két adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a beruházás olyan termék-diverzifikációt eredményező induló beruházásnak vagy új eljárási innovációt eredményező induló beruházásnak minősüljön, amelyet a Közép-Magyarország régió kormányrendeletben meghatározott támogatható településein nagyvállalkozás valósít meg.

A fejlesztési adókedvezmény igénybevételéhez egyéb feltételekre is figyelemmel kell lenni, többek között ilyen például, hogy a beruházás megkezdése előtt az igényt be kell jelenteni a pénzügyminiszterhez, a beruházás 25 százalékát saját erőként biztosítani kell, a beruházás célja alapján nem minden beruházás támogatható, a beruházást az üzembe helyezést követő három/öt adóévben üzemeltetni kell a beruházás helye szerinti településen, illetve munkahelyteremtő   beruházás esetén az új munkahelyeket három/öt évig meg kell tartani, stb.

Kis- és középvállalkozások (KKV) adókedvezménye

A kis- és középvállalkozás a megkötött hitelszerződés alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához, pénzügyi intézménytől igénybe vett hitel kamata után adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmény az adóévben fizetett kamat összege.

1) KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek 

  • összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és 
  • éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. 
  • megfelel a 4) pontban foglalt feltételeknek. 

2) A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek 

  • összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és 
  • éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. 
  • megfelel a 4) pontban foglalt feltételeknek. 

3) A KKV kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek 

  • összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és 
  • éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg. 
  • megfelel a 4) pontban foglalt feltételeknek. 

4) A vállalkozásban az állam, az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése - tőke vagy szavazati joga alapján - külön-külön vagy együttesen sem haladja meg a 25%-ot. 

Látványcsapat-sporttámogatásának adókedvezménye

A látványcsapat-sportágak részére visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás értéke után, a kiállított támogatási igazolásban szereplő összegig, de legfeljebb a fizetendő adó 70 százalékáig adókedvezmény vehető igénybe a juttatás adóévében, és az azt követő adóévek adójából, de utoljára a támogatás naptári évét követő 8. naptári évben lezáruló adóév adójából.

Amennyiben az adózó sporttámogatást nyújt, abban az esetben köteles egy úgynevezett kiegészítő sportfejlesztési támogatást is adni, melyet az adóévet követő 90 napon belül kell teljesíteni az országos sportági szakszövetség, illetve a sportköztestület által megnyitott, e célt szolgáló elkülönített fizetési számlára. Azonban a kiegészítő sporttámogatás összegével nem csökkenthető sem a fizetendő adó, sem pedig a társasági adó alapja.

Filmalkotáshoz támogatásához kapcsolódó adókedvezmények

A vállalkozás a fizetendő adó 70 százalékáig adókedvezményt vehet igénybe az adóévben és az azt követő adóévek adójából, de utoljára a támogatás naptári évét követő 8. naptári évben lezáruló adóév adójából a szakmai hatóság által filmalkotások támogatásáról kiadott támogatási igazolások összegéig. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó meghatározott feltételek szerint kiegészítő támogatást is nyújtson a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt. részére.

Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezménye

Adókedvezmény érvényesíthető az energiahatékonyság növekedését eredményező eszközberuházások megvalósítása és üzemeltetése esetén. 2019-től az adókedvezmény a számviteli értelemben vett felújítások után is érvényesíthető. 

Az adókedvezményt döntés szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében, vagy az azt követő adóévben, illetve az azt követő 5 adóévben lehet igénybe venni, melynek teljes összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek összegének 30, 35, 45 százalékát, de maximum a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget. A támogatási intenzitás (30-45 százalék) a beruházás helyszínétől függ, azonban ez a támogatás - kisvállalkozás esetén további 20, míg középvállalkozás esetén további 10 százalékponttal növelhető. A kötelező üzemeltetési időszakot a jogszabály 5 évben állapítja meg. 

Fontos kiemelni, hogy a társasági adó törvény 2020.12.27-től hatályos módosítása értelmében nem vehető igénybe az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezménye elektromos (hibrid) személygépkocsik esetében. Kivételt képeznek ez alól az ún. „nagy rakodóterű” személygépkocsik, amelyek esetében a továbbiakban is alkalmazható az adókedvezmény.

Elszámolható költségnek minősül az adókedvezmény szempontjából:

  • a magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értéke, feltéve, hogy a beruházási értéken belül ezek az eszközök külön beruházásként meghatározhatók, vagy
  • energiahatékonysági célokat közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értékének azon része, ami többletköltségként jelenik meg a kevésbé energia-hatékony beruházáshoz viszonyítva, amit az adókedvezmény, illetve más állami támogatás igénybevétele hiányában az érintett adózó megvalósított volna. 

Adóvisszatartás formájában érvényesíthető, a fejlesztési adókedvezménnyel csökkentett adó 70 százalékáig. 

Élőzene-szolgáltatás adókedvezménye

Az adókedvezmény mértéke az adózó által üzemeltetett vendéglátóhelyen megvalósított élőzenei szolgáltatásra tekintettel az általa költségként, ráfordításként elszámolt ellenérték (díj) áfa nélkül számított összegének legfeljebb 50 százaléka.

Az elszámolt költség, ráfordítás összegének azon része, amellyel az adózó csökkenti a fizetendő adóját, az adóalapnál nem minősül elismert költségnek, azaz növeli a társasági adó alapját. Az élőzene-szolgáltatás adókedvezménye az adóévben igénybe vett, csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.

Rendelkezés az adóról

Az adózók felajánlhatják társasági adó kötelezettségük maximum 80 százalékát a filmalkotások, illetve látvány-csapatsportok támogatására. A felajánlott összeg után utólagos adójóváírásra jogosult az adózó a felajánlott összeg (de maximum a fizetendő adó 80 százaléka) után. Ennek mértéke adóelőlegből felajánlott juttatás esetén 7,5 százalék, illetve 2,5 százalék az év végi társasági adóból történő felajánláskor. Az adóról történő rendelkezést nem lehet együttesen alkalmazni a filmalkotások, illetve látvány-csapatsportok támogatásából eredő adókedvezmény igénybevételével.

2019-től megszűnt az előadó-művészeti szervezetek részére történő felajánlás lehetősége.

Növekedési adóhitel

Az a vállalkozás, amely jogvesztő határidőig nyilatkozatot tesz az adóhatóság felé növekedési hitel alkalmazásának szándékáról, és

  • társaság adóalanyisága az adóévet megelőző harmadik adóévben, vagy korábban kezdődött, és
  • az adóévben és az adóévet megelőző három adóévben nem vett részt átalakulásban, egyesülésben, szétválásban, és
  • az adóévi adózás előtti eredményének a megelőző adóévi adózás előtti eredményét meghaladó része eléri vagy meghaladja az adózó megelőző adóévi adózás előtti eredménye abszolút értékének az ötszörösét,

az adóévi adózás előtti eredményének a megelőző adóév adózás előtti eredményét meghaladó része után (növekedési adóhitel) az adóelőleget/adót a következő két adóév során kell megfizetni azzal, hogy a növekedési adóhitel összegének számításakor a kapott (járó) osztalék, a kapott (esedékes) kamat összegét, valamint az adóévben kapcsolt vállalkozástól visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás, véglegesen átvett pénzeszköz összegét, és térítés nélkül átvett eszköz értékét, továbbá az ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek adóévi bevételként elszámolt összegét nem lehet figyelembe venni.

A csoportos adóalanyiság létrejöttét megelőző adóévben és a csoportos adóalanyiság időszaka alatt nem vehető igénybe a növekedési adóhitel. 

Társasági adó bevallási és fizetési határidő

A társaságoknak Magyarországon évente (üzleti évente) kell társaságiadó-bevallást benyújtaniuk az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig. Attól függően, hogy a társaság előző adóévi adókötelezettsége eléri-e vagy sem az 5 millió forintot, havonta vagy negyedévente köteles társaságiadó-előleget fizetni. A befizetési határidők a bevallási határidőkhöz igazodnak.

Társaságiadó-feltöltésre 2019. július 24-ei jogszabályváltozás következtében már semelyik társaság sem kötelezett.

A csoportos adóalanyiság tagja tagsági jogviszonyának megszűnését követő 30 napon belül a csoportos társasági adóalany és a volt csoporttag, a csoportos adóalany megszűnése esetén a volt csoporttag köteles a csoportos adóalany által bevallott előleget megosztani és bevallani, illetve az adóelőleget megfizetni.

Forrásadó

Magyarország nem vet ki forrásadót az osztalék, kamat és jogdíjak után, ha társaság részére történik a kifizetés. Ha magánszemélyek részére történik a kifizetés, akkor erre a kettős adóztatást elkerülő egyezmények alapján kerülhet sor.

Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA)

A KATA kiszámítható, tervezhető és egyszerű adminisztrációval járó alternatív tételes adó. Az adó megfizetésével mentesül a vállalkozás a társasági adó, a személyi jövedelemadó, a szociális hozzájárulási adó, az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, a munkaerőpiaci járulék és a szakképzési hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége alól. 

KATA alanya

KATA alanya lehet választása alapján egyéni vállalkozó, egyéni cég, ügyvédi iroda, valamint, vállalkozások közül a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság és betéti társaság.

A katás jogviszony 2021. januártól csak egyetlen vállalkozási minőségben választható, nem lehet valaki egyszemélyben katás egyéni vállalkozó és katás társaság tagja.

KATA alapja, mértéke és megfizetése

A kisadózó vállalkozás a főállású kisadózóként bejelentett magánszemély után havi 50 ezer (vagy választása szerint, magasabb tb-ellátási alapra való jogosultság igénylése miatt 75 ezer) forint tételes adót fizet. A kisadózó vállalkozás a főállásúnak nem minősülő bejelentett kisadózó után (pl. akinek heti 36 órás vagy azt meghaladó munkaviszonya van, öregségi nyugdíjas, külföldön biztosítottnak minősül, más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó) havi 25 ezer forint tételes adót fizet. 

További 40% mértékű extra adófizetési kötelezettség merül fel az alábbi feltételek egyikének megvalósulása esetén:

  • az évi 3 millió forint feletti, egy (nem kapcsolt) partnernek kiállított összesített számlaérték átlépése esetén;
  • kapcsolt vállalkozások között értékhatártól függetlenül;
  • naptári évi 12 millió forintos bevétel felett.

Az első két esetben az extra adót a számlabefogadó fizeti, kivéve, ha a kifizető nem belföldi, mely esetben a kisadózó vállalkozónak kell teljesíteni az adókötelezettséget. A harmadik esetben a kisadózó vállalkozót terheli a 40%-os adókötelezettség.

Megjegyzendő, hogy külföldi kapcsolt vállalkozástól szerzett bevétel esetében, a kapott juttatás 71,42 százaléka után kell a 40%-os adót megfizetni a megszerzés hónapját követő hónap 12. napjáig.

Külföldi kifizetőtől a tárgyévben 3 millió forintot meghaladó bevételszerzés esetén, a 3 millió forint feletti bevétel 71,42%-a után kell a kisadózó vállalkozásnak a 40%-os mértékű extra adót megfizetnie.

KATA bevallási és fizetési határidő

A tételes adót havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni. A kisadózó vállalkozás az adóévet követő év február 25-éig bevallással egyenértékű nyilatkozatot tesz az adóévben adóalanyként megszerzett bevételéről.

Kisvállalati adó (KIVA)

A KIVA egy viszonylag új, speciális adónem, amely módot ad arra, hogy a vállalkozások meghatározott köre a „hagyományos” adózási formákhoz képest kedvezőbb szabályok szerint teljesítse adókötelezettségei jelentős részét. Amennyiben a vállalkozás ezen adónemet választja, az kiváltja a társasági adó (9%),a szociális hozzájárulási adó (15,5%),illetve a szakképzési hozzájárulásfizetési kötelezettségét (1,5%).

KIVA alanya, alapja

KIVA alanya lehet a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével bármely formában működő gazdasági társaság, szövetkezet, külföldi vállalkozó, belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy, ha megfelel a következő törvényi előírásoknak:

  • az átlagos statisztikai létszám nem haladhatja meg az 50 főt,
  • a bevétel nem haladhatja meg a 3 milliárd forintot,
  • míg a megelőző évi beszámoló szerinti mérlegfőösszeg nem haladhatja meg a 3 milliárd forintot,
  • az adószámát nem törölték az adóévet megelőző két évben,
  • a mérleg fordulónapja december 31. (nem lehet eltérő üzleti éves),
  • a beszámoló forintban van összeállítva,
  • nem rendelkezik ellenőrzött külföldi társasággal
  • a nettó finanszírozási költségei nem haladják meg a 939 810 000 forintos értékhatárt.

Fontos, hogy a létszám és a bevétel számításánál a kapcsolt vállalkozások adatait figyelembe kell venni .

A kisvállalati adó alapja a jóváhagyott osztalék és a tőkeműveletek eredménye, valamint egyes további módosító tételek egyenlege, növelve a személyi jellegű kifizetésekkel, de legalább a személyi jellegű kifizetések összege. Az előző években keletkezett elhatárolt veszteség csökkenti az adóalapot. Főszabályként az adó alapja azonban nem lehet kevesebb, mint a járulékalapot képező személyi jellegű kifizetések összege, amelybe beleszámítanak szociális hozzájárulási adó alapot képező béren kívüli juttatások, illetve az egyes meghatározott juttatások, tehát az adót fő szabály szerint minimum a személyi jellegű kifizetések összege után kell megfizetni.

2020. január 1-jétől a külföldről kapott (járó) osztalék-bevétellel történő adóalap-csökkentésnek már az is feltétele, hogy az osztalék összegét az azt megállapító társaság (ideértve a kezelt vagyont is) ne számolja el az adózás előtti eredménye terhére ráfordításként.

A külföldön adóztatható osztaléknak nem minősülő jövedelem 2020. január 1-jétől már nem a teljes adóalappal, hanem csak a személyi jellegű kifizetéseken felüli módosító tételek egyenlegével szemben számolható el.

KIVA mértéke

Az adó mértéke az adóalap 11 százaléka.

KIVA bevallási és fizetési határidő

Az adóalany a kisvállalati adó alapját és az adót adóévenként köteles megállapítani, és az adóévet követő év május 31-ig bevallani, befizetni. Az adó alanya az adóelőleg-megállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségét negyedévente köteles teljesíteni, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig.

3.2.2.  Magánszemélyek jövedelemadózása

Egyéni vállalkozó adózása

Magyarország területén természetes személy üzletszerű – rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott – gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet.

Adó alanya 

Többek között az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély, közjegyző, bírósági végrehajtó, ügyvéd. 

Vállalkozói személyi jövedelemadó alapja, vállalkozói osztalékalap 

Az egyéni vállalkozó az adófizetési kötelezettségeinek megállapításkor először a vállalkozói személyi jövedelemadó alapot és annak adóját köteles megállapítani és megfizetni. A vállalkozói személyi jövedelemadó-alapot az egyéni vállalkozó a teljes bevételéből a költségek levonásával, és a törvényben meghatározott tételekkel korrigálva határozza meg. Az egyéni vállalkozó a társaságokhoz hasonlóan számolja el a veszteségelhatárolását, illetve köteles a jövedelemnyereség-minimum után megállapítani a fizetendő adóját.  

Az egyéni vállalkozó a törvényi feltételek megléte esetén átalányadózást választhat.  

Ezt követően kerül sor az adózás utáni jövedelem után vállalkozói osztalékalap és az osztalékadó fizetési kötelezettség megállapítására.  

Vállalkozói személyi jövedelemadó mértéke 

A vállalkozói személyi jövedelemadó mértéke 9 százalék.

A vállalkozót az adózás utáni vállalkozói jövedelemből megállapított vállalkozói osztalékalap után további adófizetési kötelezettség terheli. Ennek mértéke 15 százalék.

Vállalkozói személyi jövedelemadó bevallási és fizetési határidő

Az egyéni vállalkozó az adót adóévenként köteles megállapítani. NAV az egyéni vállalkozóknak is készít adóbevallási tervezetet, melyet a vállalkozónak kell kiegészítenie a hiányzó adatokkal és bevallását az adóévet követő év május 20-ig kell véglegesíteni, benyújtania és a fizetendő adót megfizetnie. Az adó alanya az adóelőleg-megállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségét negyedévente köteles teljesíteni, a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig.

Személyi jövedelemadó

A személyi jövedelemadó célja, hogy a magánszemélyek hozzájáruljanak a közterhekhez, valamint az adóbevételek biztosítása a költségvetés számára.

Személyi jövedelemadó alanya 

A belföldi illetőségű adóalanyok adókötelezettsége az összes bevételükre, azaz a világjövedelmükre terjed ki. A külföldi illetőségű magánszemélyek adókötelezettsége kizárólag a Magyarországról származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján Magyarországon adóztatható bevételére terjed ki.

Belföldi illetőségű magánszemély többek között:

  • a magyar állampolgár (kivéve, ha kettős állampolgár és nem rendelkezik lakhellyel vagy tartózkodási hellyel Magyarországon),
  • az EGT-tagállam állampolgára, ha 183 napnál többet tartózkodik Magyarországon,
  • harmadik országbeli állampolgárok, ha letelepedési engedéllyel rendelkeznek,
  • az olyan személyek, akiknek kizárólag Magyarországon van lakóhelyük.

Amennyiben a vonatkozó országok kötöttek kettős adóztatást elkerülő egyezményt, akkor az adófizetési kötelezettség megállapításra elsődlegesen az egyezmény alkalmazandó.

Személyi jövedelemadó alapja

A belföldi illetőségű adóalanyok adókötelezettsége az összes bevételükre, azaz a világjövedelmükre terjed ki. A külföldi illetőségű magánszemélyek adókötelezettsége kizárólag a Magyarországról származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján Magyarországon adóztatható bevételére terjed ki. 

Összevont adóalap

Az összevont adóalap részét képezi az önálló tevékenységből származó jövedelem, a nem önálló tevékenységből származó jövedelem, és az egyéb jövedelem. 

Az önálló tevékenységből származó jövedelem esetén az adóalapot az adózó döntése alapján két módszer alapján kalkulálhatja: tételes költségelszámolást vagy 10 százalékos költséghányadot alkalmazhat.

Külön adózó jövedelmek

Külön adózó jövedelemnek minősül többek között az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem, a kamatjövedelem, az osztalékból származó jövedelem és a tartós befektetésből származó jövedelem.

A külön adózó jövedelmek a természetbeni juttatások, valamint a kamatkedvezményből származó jövedelem is. Ez utóbbi két jövedelem után nem a magánszemély, hanem a jövedelmet juttató köteles az adó bevallására és megfizetésére. 

Személyi jövedelemadó mértéke 

Az adó mértéke az adóalap 15 százaléka.

Bérkalkulátor 2021 - Számolja ki a nettó bért és a járulékokat!

Adókedvezmények 

Az adókedvezményekkel kizárólag az összevont adóalapba tartozó jövedelmekre számított adó csökkenthető, a külön adózó jövedelmekkel szemben azokat nem lehet érvényesíteni. 

Ha valakinek több, személyi jövedelemadót, illetve adóalapot csökkentő kedvezmény is jár, meghatározott sorrendben kell azokat érvényesíteni:

  1. a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye
  2. személyi kedvezmény
  3. első házasok kedvezménye
  4. családi kedvezmény. 

Négy vagy több gyermeket növelő anyák kedvezménye

A négy vagy több gyermekes kedvezményre jogosult édesanyának nem kell személyi jövedelemadót fizetnie a jogosultságának időszakában a törvényben meghatározott jövedelmei (például munkabér és táppénz) után.

Személyi kedvezmény

A súlyosan fogyatékosnak minősülő magánszemélyek adóalap kedvezményének mértéke jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmada, azaz 2021-ben 55 800 forint.

Családi adóalap-kedvezmény

Külföldi illetőségű magánszemély csak akkor érvényesíthet családi kedvezményt, ha ugyanarra az időszakra máshol nem illeti meg ugyanolyan vagy hasonló kedvezmény, és összes jövedelmének legalább 75 százaléka Magyarországon adóköteles.

Családi adóalap-kedvezményként havonta egy gyermek esetén 66 670 forint, két gyermek esetén gyermekenként 133 330 forint, míg három és több gyermek esetén gyermekenként 220 000 forint vehető figyelembe.

Első házasok kedvezménye

Minden olyan házaspár, ahol az egyik fél első házasságát köti, együttesen jogosultsági hónaponként, de legfeljebb 24 hónapon keresztül 33 335 forinttal csökkentheti adóalapját. 

Személyi jövedelemadó bevallási és fizetési határidő 

A magánszemélyeknek naptári évenként kell a személyi jövedelemadó-bevallásukat benyújtaniuk. A bevallás benyújtásának határideje a tárgyévet követő év május 20. napja. 

Amennyiben a magánszemélynek nem önálló tevékenységből, különösen munkaviszonyból vagy munkaviszonyhoz hasonló egyéb jogviszonyból származik a jövedelme, a magánszemély munkáltatójának minden hónapban a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell adóbevallást benyújtania az általa levont adóelőlegekről, melyek összesített összegeiről a tárgyévet követően a munkáltatónak igazolást kell kiállítania a munkavállaló részére. A munkáltatónak elektronikus úton havi adatszolgáltatási kötelezettsége is van az adóhatóság felé. 

A magánszemélynek, ha nem kifizetőtől származó jövedelmet szerzett, vagy ha az adóelőleg levonására a kifizető nem kötelezett, az egyéni vállalkozónak, valamint a mezőgazdasági őstermelőnek az adóelőleget negyedévenként, a negyedévet követő hó 12. napjáig kell megfizetnie, és az adóévről benyújtandó személyi jövedelemadó bevallásban kell bevallania.

A Magyarországra kiküldött munkavállalóknak negyedévente, a negyedévet követő hó 12. napjáig kell személyi jövedelemadót fizetniük.

Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO)

A művészeti alkotás szabadságának megvalósulását a testkultúra, különösen a sport fejlődésének előmozdítása céljából a törvényben meghatározott foglalkozású magánszemélyek alkalmazhatják az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást. 

EKHO alanya

Az adó alanya az újságíró, az író, a képzőművész, a rendező, a színész, a zenész, a sportoló, az edző, a cirkuszi előadóművészi tevékenységet végző személy, illetve a törvényben meghatározott foglalkozást végző magánszeméllyel szerződéses kapcsolatban álló kifizető.

Az EKHO választásának feltétele, hogy a magánszemély éves jövedelme kevesebb mint 60 millió forint (az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet hivatásos sportolói esetén 500 millió forint, edzők esetén 250 millió forint) és rendelkezik munkaviszonyból vagy egyéb jogviszonyból származó jövedelemmel, amely után a közteherviselési kötelezettség teljesítése az általános szabályok szerint történik, vagy nyugdíjas.

EKHO mértéke

Az EKHO alkalmazása esetén a kifizetőt terhelő hozzájárulás 15,5 százalék, a magánszemély által fizetendő hozzájárulás 15 százalék (nyugdíjas magánszemély esetén 9,5 százalék).

EU-tagállamban biztosítási jogviszonnyal rendelkező magánszemély esetén az általa fizetendő EKHO összesen 9,5 százalék, a kifizetőt nem terheli EKHO-fizetési kötelezettség.

EKHO bevallási és fizetési határidő

A magánszemély EKHO-s jövedelmét a személyijövedelemadó-bevallásában kell bevallania az arra előírt határidőn belül.

Mentesség az EKHO alól

A hivatásos sportolók részére a foglalkoztatás ellenértékeként juttatott jövedelem után a kifizető nem fizet EKHO-t.

3.3.  Fogyasztáshoz kapcsolódó adók

3.3.1.  Általános forgalmi adó

A magyar áfatörvény összhangban van az EU áfadirektívával, mely egyes esetekben választási lehetőséget ad a tagállamok számára az adott rendelkezés nemzeti jogba való átültetése kapcsán. Az áfatörvény hatálya a magyarországi termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra, termék Európai Közösségen belüli beszerzésére, valamint Európai Közösségen belülre történő értékesítésére, a termék exportjára és importjára, valamint a szolgáltatásexportra és -importra terjed ki.

Általános forgalmi adó alanya

Adóalanynak minősül az a jogképes személy vagy szervezet, amely gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. Amennyiben a Magyarországon nem letelepedett adózó olyan tevékenységet végez, amely Magyarországon adóköteles, akkor regisztráltatnia kell magát, és adószámot kell kérnie. A regisztráció nincs minimális forgalomhoz kötve, akár már egy kisebb értékű ügylet miatt is kötelező adószámot regisztrálni Magyarországon.

Több esetben mentesülnek azonban a külföldi adóalanyok a magyarországi áfa regisztráció alól, például, ha magyarországi termékimportot követően Közösségen belül értékesítik az árut háromszögügylet középső szereplőjeként, vevői készlet egyszerűsítés esetén, áfaraktáron belüli belföldi értékesítés és áfaraktárból történő Közösségen belüli értékesítés esetén.

A gazdasági céllal belföldön nem telepedett regisztrált áfaalany az áfatörvényben szabályozott jogainak gyakorlására, kötelezettségeinek teljesítésére pénzügyi képviselőt bízhat meg. 

Ha az adófizetésre kötelezett adóalany gazdasági céllal harmadik államban telepedett le, akkor számára pénzügyi képviselő megbízása kötelező.

Általános forgalmi adó mértéke

Magyarországon az általános adókulcs 27 százalék. Az általános adókulcs mellett egy 5 százalékos és 18 százalékos kedvezményes adókulcs került meghatározásra. 

A 18 százalékos adókulcsot kell alkalmazni például a tejtermékekre, valamint a gabona, liszt, keményítő vagy tej felhasználásával készülő termékekre, és az alkalmi szabadtéri rendezvényre történő kizárólag belépést biztosító szolgáltatások után. 

Az 5 százalékos adókulcs alkalmazandó többek között a gyógyszerekre, gyógyászati segédeszközökre, könyvekre, e-könyvekre, folyóiratokra, sertésre, szarvasmarhára, juhra, kecskére, baromfira, halra, madártojásra, tejre (kivéve az anyatejet),távhőszolgáltatásra, internetszolgáltatásra, étkezőhelyi vendéglátásra, kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásra, valamint előadóművészek zártkörű rendezvényeken nyújtott hangszeres élőzenei szolgáltatásaira. Adott feltételek mentén a kedvezményes, 5 százalékos adókulcs alá tartozik új lakás vagy családi ház, valamint az ún. rozsdaövezeti akcióterületnek minősülő városrészben épülő új lakás értékesítése. 

Általános forgalmi adó alapja

A pénzben kifejezett ellenérték, amit a termék értékesítője, a szolgáltatás nyújtója kap. Ha az ellenérték nem pénzben kifejezett, az adó alapját a termék, szolgáltatás szokásos piaci árán, pénzben kifejezve kell megállapítani.

Elszámolandó adó, adóvisszaigénylés

Az adóalany a fizetendő adót csökkentheti az adó-megállapítási időszakban keletkezett és levonható, előzetesen felszámított adó összesített összegével. A fizetendő adó és a felszámított adó különbözete az elszámolandó adó. Abban az esetben, ha az elszámolandó adó pozitív, az adóalany köteles ezt a pozitív részre jutó összeget megfizetni a bevallás benyújtásával egyidejűleg. Abban az esetben pedig, ha negatív az elszámolandó adó, erre a negatív részre jutó negatív összegre nyílik meg – további feltételek teljesítése esetén – az adózó adó-visszaigénylési joga.

Az adóalany a negatív elszámolandó adóját a következő esetekben igényelheti vissza az adóhatóságtól, amennyiben az adóalany visszaigénylendő adója abszolút értékben

  • havi bevallásra kötelezett esetében az 1 millió forintot,
  • negyedéves bevallásra kötelezett esetében a 250 ezer forintot,
  • éves bevallásra kötelezett esetében az 50 ezer forintot eléri vagy meghaladja.

Magyarország meglehetősen szigorú mind az áfa megfizetése, mind a visszaigénylése terén. Például a számlakiállítónak akkor is minden esetben be kell fizetnie az áfát, ha a vevő nem egyenlítette ki a számlát. Ezen szabály alól kivételt jelent 2020-tól a behajthatatlan követelésekre jutó áfa csökkentésének a lehetősége, ez azonban szigorú feltételekhez kötött.

Általános forgalmi adó kiutalása

Abban az esetben, ha az adóalany adó-visszaigénylést kér, az adóhatóságnak az áfa kiutalására nyitva álló határideje – főszabály szerint – az adóbevallás benyújtásától, de legkorábban az adó esedékességétől számított 75 nap. 

Amennyiben az adóalany a bevallás benyújtásának napjáig maradéktalanul, teljes mértékig megfizette azon számlák ellenértékét, amelyekkel kapcsolatban adólevonási jogot gyakorolt, és a visszaigényelhető adó összege az 1 millió forintot nem éri el, abban az esetben a kiutalásra nyitva álló határidő 30 nap, amennyiben pedig az 1 millió forintot meghaladja, 45 nap. Amennyiben az adóhatóság az adóalanyt ún. kockázatos adózónak minősíti, a kiutalási határidő – a fentiektől függetlenül – 75 nap. Amennyiben az adóhatóság az adóalanyt ún. megbízható adózónak minősíti, a kiutalási határidő – a fentiektől függetlenül – 30 nap, megbízható adózónak minősülő nyilvánosan működő részvénytársaság esetében pedig 20 nap.

Vevői készlettel kapcsolatos egyszerűsítés

Magyarország az uniós szabályokkal összhangban alkalmazza a vevői készlettel kapcsolatos egyszerűsítést. Ennek megfelelően a belföldi adóalanynak nem minősülő értékesítőnek nem kell bejelentkeznie az áfatörvény hatálya alá, amennyiben az árut bizonyos feltételek teljesülése mellett az EU-ból egy belföldi raktárba tárolja be. Ebben az esetben az eladó Közösségen belüli termékértékesítést számlázhat a vevőjének.

Ingatlannal kapcsolatos szabályok

Adóköteles, és egyenes adózás alá esik az új épület, valamint az építési telek értékesítése. Új épület az az épület, amelynél az első rendeltetésszerű használatbavétel még nem történt meg, vagy az arra jogosító engedély jogerőre emelkedése, illetve a használatbavétel tudomásulvétele óta még nem telt el 2 év. Minden más ingatlan értékesítése, illetve valamennyi ingatlan bérbeadása, haszonbérbeadása mentes az áfa alól. A mentesség helyett eltérő adózási mód választása (adókötelessé tétel) azonban lehetséges. Ha az eladó adókötelessé tette az értékesítését, és egy másik adóalanynak adja el az ingatlant, a belföldi fordított adózás szabályai alkalmazandók.

Amennyiben nem adóalany magánszemély 2 éven belül 4 ingatlant értékesít, akkor a negyedik értékesítés adóalanyiságot eredményez.

Belföldi (Magyarországon belüli) fordított áfa

Bizonyos ügylettípusok és feltételek fennállása esetén, belföldi adózók közötti ügylet során, a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője lesz az adófizetésére kötelezett. Ilyen ügyletnek minősül többek között:

  • a kivitelező által kulcsrakész ingatlan értékesítése,
  • az olyan ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások, amelyek építésiengedély-kötelesek, építési-szerelési és egyéb szerelési munkák, amelyek ingatlan bővítésére, bontására, átalakítására irányulnak, 
  • bizonyos hulladékok értékesítése,
  • ingatlanértékesítés, amely főszabály szerint adómentesnek minősül, azonban az értékesítő adókötelezettséget választott,
  • dologi biztosíték értékesítése,
  • felszámolási vagy más fizetésképtelenségi eljárás alatt álló vállalkozás által teljesített termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások, 
  • üvegházhatású gázok kibocsátására jogosító kvóta értékesítése,
  • gabonafélék és bizonyos termények értékesítése,
  • egyes vas- és acélipari termékek értékesítése.

Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER)

Az adócsalás elleni küzdelem jegyében vezette be Magyarország az EKAER-rendszert. Cél a közúton fuvarozott ún. kockázatos áruk valós útjának nyomon követése, az árubeszerzések, értékesítések során keletkező közterhek megfizetésének biztosítása. 

A kockázatosnak minősülő (bejelentésköteles) termékek tekintetében EKAER-regisztrációs és bejelentési kötelezettsége keletkezik mindenkinek, aki

  • az Európai Unióból Magyarországra beszerzést vagy behozatalt valósít meg gépjárművel,
  • Magyarországról az Európai Unió területére értékesítést vagy kivitelt valósít meg gépjárművel,
  • Magyarországon  nem fogyasztó felé első adóköteles értékesítést végez gépjárművel.

A bejelentés elmaradása esetén a rakományt lefoglalhatják, a bírság elérheti az áru értékének 40 százalékát.

Összesítő nyilatkozat (VIES)

Az Európai Közösség területén belül történő közösségi termékértékesítésekről és szolgáltatásnyújtásokról, valamint az Európai Közösség területéről történő termékbeszerzésekről és szolgáltatás-igénybevételről is szükséges az adóalanyoknak Magyarországon összesítő nyilatkozatot benyújtaniuk havonta vagy negyedévente. Az összesítő nyilatkozatot általában az áfabevallással megegyező gyakorisággal kell benyújtani.

Összesítő jelentés

2018. július 1-jétől az áfaalanyok azokról a termékbeszerzésekről, igénybevett szolgáltatásokról befogadott számlákról kötelesek tételes nyilatkozatot benyújtani, amelyekben az áthárított áfa összege eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintot, 2020. július 1-jétől ez az összeg 0 Ft-ra változott, azaz minden belföldi áfás számla bevonásra kerül. Az adózó – önkéntes alapon – összeghatártól függetlenül teljesítheti összesítő jelentéstételi kötelezettségét az év első felében is . 

Számlánkénti valós idejű NAV Online Számla adatszolgáltatás

2018. július 1-jét követően a termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások esetén minden belföldön nyilvántartásba vett adóalany köteles azokról a belföldi adóalany részére kiállított számlákról elektronikus módon adatot szolgáltatni, amelyekben az áthárított adó összege eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintot. 2020. július 1-től minden belföldi egyenes és  belföldi fordított áfás, illetve minden belföldi adóalanynak adómentesen kiállított számlát online jelenteni kell, így pl. az alanyi adómentes adóalanyokra is kiterjed ez a kötelezettség. 2021-től már nem csak a belföldi nyilvántartásba vett áfaalany partnernek kiállított számláról kell adatot szolgáltatni, hanem minden kiállított számla esetében, melyre az Áfa tv. számlázási szabályai alkalmazandók. Ennek következtében az uniós, illetve az unión kívüli partnerek, illetve a magánszemélyek számára kiállított számlák is az online számla adatszolgáltatási körbe tartoznak 2021-től. 

Számlázóprogram bejelentése

Minden adóalany köteles az általa használt számlázóprogramot bejelenteni az adóhatóságnak. A számlázóprogramnak önálló, de a programba beépített, „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” elnevezésű funkcióval kell rendelkeznie, amelynek elindításával adatexport végezhető a kibocsátott számlák adatairól, a NAV által megadott formátumban.

Általános forgalmi adó bevallási és fizetési határideje

Az adóalanyoknak az adófizetési kötelezettségük mértékétől függően havonta, negyedévente vagy évente kell adóbevallást benyújtaniuk a bevallási időszakot követő hónap 20. napjáig, éves bevalló esetén pedig a bevallással érintett évet követő február 25-ig, és ezzel egyidejűleg kell az adófizetési kötelezettségüket teljesíteniük. A bevallási kötelezettséggel összefüggésben összesítő nyilatkozat, illetve összesítőjelentés-benyújtási kötelezettség is megjelenhet. A magyar rendszerben tehát nincs „előzetes bevallás” és „végleges bevallás", hanem minden benyújtott bevallás jogerős nyilatkozatnak tekintendő.

Külföldiek áfa-visszatéríttetése

Az EU más tagállamában letelepedett áfaalanyok 2010. január 1-jétől az országuk szerinti adóhatósághoz elektronikus úton előterjesztett kérelemmel jogosultak a rájuk áthárított áfa visszatéríttetésére. 

Az elismert harmadik államban (Svájc, Liechtenstein, Norvégia, Szerbia és bizonyos ügyletek tekintetében Törökország is) letelepedett áfaalanyok azonban továbbra is közvetlenül a magyar adóhatósághoz nyújthatják be kérelmüket papíralapon vagy elektronikus üzenet formájában.

A Magyarországon székhellyel, illetve állandó telephellyel rendelkező áfaalanyok az Európai Közösség más tagállamában rájuk áthárított hozzáadottérték-adó (külföldi áfa) visszatéríttetése iránt a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) fordulhatnak. A NAV az eljárásban csak előzetes szűrőfeladatokat lát el. Ha a kérelmezők megfelelnek a jogszabályi előírásoknak, a kérelmeket a hivatal az átvételük napjától számított 15 napon belül köteles továbbítani a külföldi adóhatóságokhoz. A kérelem beérkezésének határideje a tárgyévet követő év szeptember 30. napja.

A Brexit ÁFA-következményei

2021. január 1-jén lejárt az az átmeneti időszak, amely során még a régi, EU-s szabályok vonatkoztak az Egyesült Királyságra is többek között a kereskedelem és a munkavállalás tekintetében. 2021-től kezdve azonban az Egyesült Királyság valóban „harmadik országnak” minősül. 

Ez a gyakorlatban ÁFA-szempontból mindenekelőtt az alábbiakat jelenti: 

  • az Egyesült Királyságban gazdasági céllal letelepedett, Magyarországon adófizetésre kötelezett adóalany számára pénzügyi képviselő megbízása kötelező;
  • az Egyesült Királyságba irányuló termékértékesítések 2021-től már nem az adómentes Közösségen belüli termékértékesítés, hanem a termékexport szabályai szerint kezelendők, így 2021-től a korábban megszokotthoz képest más módon kell igazolni az adómentességet.   Az Egyesült Királyságból történő termékbeszerzésekre nem a Közösségen belüli termékbeszerzés, hanem a termékimport szabályait kell alkalmazni áfa szempontból. 
  • 2021-től sem a háromszögügylet-egyszerűsítés, sem pedig a vevői készlet egyszerűsítés nem alkalmazható EU-Egyesült Királyság viszonylatban. 
  • Az Egyesült Királyság a kilépést követően teljesített ügyletek tekintetében nem köteles biztosítani az ún. különleges áfa visszatérítés lehetőségét az Európai Unió tagállamaiba tartozó adóalanyok számára. 
  • a szolgáltatásnyújtásokra vonatkozó teljesítési hely szabályokat nem érinti a Brexit, változik viszont a szolgáltatást megrendelő illetőség igazolásának a módja.

3.3.2.  Jövedéki adó

2017. július elseje óta teljes mértékben az európai uniós irányelvekkel összhangban megalkotott jövedéki szabályozás (2016. évi LXVIII. törvény (továbbiakban: Jöt.)) van hatályban. A Jöt-ben meghatározott termékkörök és kötelezettségek  teljes mértékben kompatibilisek az EU-s szabályozással, illetve a vonatkozó irányelvi szabályoknak is minden tekintetben megfelelnek.

Jövedéki adó alanya

A törvényben meghatározott esetekben jövedéki termékkel szabadforgalomban kereskedni, jövedéki terméket exportálni és importálni, közösségi forgalomban értékesíteni, vagy onnan beszerezni meghatározott mennyiség feletti kereskedelmét csak jövedéki engedéllyel lehet.

Nem jövedéki engedélyes kereskedő jövedéki terméket csak adóraktárból, jövedéki engedéllyel rendelkező kereskedőtől és importálótól, felhasználói engedélyestől szerezhet be.

Adókötelezettség a jövedékiadó-köteles termékek előállításával egyidejűleg, illetve ezen termékeknek harmadik országból az EU területére történő behozatalakor keletkezik. Az adófizetési kötelezettség viszont kizárólag a jövedéki termékek fogyasztás céljára történő kibocsátása időpontjában válik esedékessé, valamint akkor, amikor az előállított adóköteles termék olyan hiányát állapítják meg, amely nem számolható el adómentesen.

Jövedéki adó tárgya

Jövedéki termék kategóriák az energiatermékek, a sör, a csendes és habzóbor, az egyéb csendes és habzó erjesztett ital, a köztes alkoholtermék, az alkoholtermék és a dohánygyártmányok.  

Az energiatermék kategória további alkategóriákra osztható, mint ellenőrzött energiatermékek, egyéb ellenőrzött energiatermékek, egyéb ellenőrzött ásványolajok, valamint megfigyelt termékek. 

A fentiek értelmében az alábbi termékek után keletkezik jövedékiadófizetési-kötelezettség Magyarországon:

  • Energiatermékek a
    1. szén
    2. villamos energia
    3. földgáz
    4. benzin 
    5. petróleum, 
    6. LPG
    7. ásványolajok
    8. kenőolaj
    9. fűtőolaj
    10. gázolaj
    11. ellenőrzött ásványolaj
    12. fűtő és tüzelőanyag céllal előállított, vagy behozott növényi olajok
    13. bioetanol
    14. alkoholtartalmú üzemanyagok
    15. üzemanyagként felhasznált termék
  • a sör
  • a csendes és habzóbor
  • az egyéb csendes és habzó erjesztett ital
  • a köztes alkoholtermék
  • az alkoholtermék
  • Dohánygyártmányok:
    1. cigaretta
    2. szivar, szivarka
    3. finomra vágott fogyasztási dohány és egyéb fogyasztási dohány
    4. füst nélküli dohánytermék,
    5. töltőfolyadék,
    6. új dohánytermék-kategóriák
    7. és a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék, kivéve a kizárólag gyógyászati célra használt, gyógyhatású anyagot tartalmazó terméket, amely nem tartalmaz dohányt és a külön jogszabályban meghatározott hatóság által kiadott hatályos forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezik.

Adófizetés keletkezése

  • a jövedéki termék belföldi előállításával, 
  • a jövedéki termék importálásával, azaz harmadik országból történő behozatala során, 
  • másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék kereskedelmi céllal vagy csomagküldő kereskedelem keretében történő belföldre szállításával. 

A jövedéki termékek előállítása, tárolása, felhasználása, fogadása, továbbítása és az azzal folytatott nagykereskedelem kizárólag a NAV által kiadott megfelelő engedély birtokában végezhető.

Jövedéki adó alapja és mértéke

Az alábbi jövedékiadó-mértékek hatályosak.

Benzin

  • ha a kőolaj A Jöt. 110. § (3) bekezdése szerinti világpiaci ára az 50 amerikai dollár (a továbbiakban: USD)/hordó értéket meghaladja, 120 ezer forint/ezer liter,
  • ha a kőolaj (3) bekezdés szerinti világpiaci ára nem haladja meg az 50 USD/hordó értéket, 125 ezer forint/ezer liter,

Petróleum

  • ha a kőolaj (3) bekezdés szerinti világpiaci ára meghaladja az 50 USD/hordó értéket, 124 200 forint/ezer liter,
  • ha a kőolaj (3) bekezdés szerinti világpiaci ára nem haladja meg az 50 USD/hordó értéket, 129 200 forint/ezer liter,

Gázolaj üzemanyagkénti vagy tüzelő-, fűtőanyagkénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén

  • ha a kőolaj (3) bekezdés szerinti világpiaci ára meghaladja az 50 USD/hordó értéket, 110 350 forint/ezer liter,
  • ha a kőolaj (3) bekezdés szerinti világpiaci ára nem haladja meg az 50 USD/hordó értéket, 120 350 forint/ezer liter,

Fűtőolaj tüzelő-, fűtőanyagkénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 4 655 Ft/ezer kilogramm, üzemanyagkénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 116 ezer forint/ezer kilogramm,

LPG közúti járművek üzemanyagakénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 95 800 Ft/ezer kilogramm, egyéb motorikus célú kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 12 725 forint/ezer kilogramm, tüzelő-, fűtőanyagkénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 0 forint/ezer kilogramm,

Földgáz közúti járművek üzemanyagkénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 28 forint/nm3, egyébként 0,3038 Ft/kWh,

Villamos energia 310,50 forint/megawattóra,

Szén 2 516 forint/ezer kilogramm,

Sör Az adó mértéke hektoliterenként és tényleges alkoholtartalom fokonként

  • a kisüzemi sörfőzdében előállított sör esetében 810 forint,
  • más sör esetében 1 620 forint.

Csendes bor esetében az adó mértéke hektoliterenként 0 forint

Habzóbor esetében az adó mértéke hektoliterenként 16 460 forint

Egyéb csendes erjesztett ital mértéke hektoliterenként:

  • a csendes bor és hozzáadott ízesítés nélküli szénsavas víz 8,5 térfogatszázalékot meg nem haladó alkoholtartalmú, olyan kiszerelt keveréke esetében, amelyben a csendes bor aránya meghaladja az 50 százalékot, 0 forint,
  • más egyéb csendes erjesztett ital esetében 9 870 forint.

Egyéb habzó erjesztett ital: az adó mértéke hektoliterenként 16 460 forint.

Köztes alkoholtermék az adó mértéke hektoliterenként 25 520 forint.

Alkoholtermék

a) bérfőzött párlat esetében

  • egy bérfőzető részére évente legfeljebb 50 liter mennyiségig - abban az esetben is, ha a bérfőzető adóraktárnak kívánja értékesíteni - hektoliterenként 0 forint,
  • egy bérfőzető részére évente az 50 litert meghaladó vagy a nem adóraktárnak értékesítésre szánt mennyiségre hektoliterenként 333 385 forint,

b) az a) pontban meg nem határozott esetben hektoliterenként 333 385 forint.

Dohánygyártmány

a)  a cigaretta

aa) a 2021. január 1. és 2021. március 31. közötti időszakban 24 000 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 23 százaléka, de legalább 37 300 forint ezer darabonként,

ab) 2021. április 1-jétől 26 000 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 23 százaléka, de legalább 39 300 forint ezer darabonként, b) a szivarra, a szivarkára a kiskereskedelmi eladási ár 14 százaléka, de legalább 4 400 forint ezer darabonként,

c) a finomra vágott fogyasztási dohányra és az egyéb fogyasztási dohányra

ca) a 2021. január 1. és 2021. március 31. közötti időszakban 22 400 forint kilogrammonként,

cb) 2021. április 1-jétől 23 600 forint kilogrammonként,d) a töltőfolyadékra 

da) a 2021. január 1. és 2021. március 31. közötti időszakban 25 forint milliliterenként,

db) 2021. április 1-jétől 30 forint milliliterenként,e) az új dohánytermék-kategóriák dohányt tartalmazó, vagy dohánnyal együtt fogyasztott

a) egyszer használatos termékeire a 2021. január 1. és 2021. március 31. közötti időszakban 12,5 forint darabonként (szálanként),2021. április 1-jétől 15 forint darabonként (szálanként),

eb) folyadékára 70 forint milliliterenként,f) a füst nélküli dohánytermékre

fa) a 2021. január 1. és 2021. március 31. közötti időszakban.

A jövedéki adó megállapítása szempontjából a cigaretta tételes adójának alapját kétszerezni kell, ha annak hossza - füstszűrő és szopóka nélkül - meghaladja a 8 centimétert, de nem hosszabb, mint 11 centiméter, háromszorozni kell, ha annak hossza - füstszűrő és szopóka nélkül - meghaladja a 11 centimétert, de nem hosszabb, mint 14 centiméter; az előzőek szerinti mérettartomány minden további 3 centiméterenkénti növekedése esetén a tételes adó alapjának szorzószámát eggyel növelni kell.

3.3.3.  Környezetvédelmi termékdíj

A környezetvédelmi termékdíj bevezetésének célja, hogy ösztönzőleg hasson a szennyezőanyag kibocsátásának csökkentésére, elősegítse a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodást, illetve a hazai és nemzetközi előírásokon alapuló hulladékgazdálkodási célkitűzések megvalósulását.

Környezetvédelmi termékdíj alanya

A következő termékkategóriák saját célú felhasználása, illetve első belföldi forgalomba hozatala környezetvédelmitermékdíj-fizetési kötelezettséget eredményez:

  • az akkumulátor
  • a csomagolóeszköz, az egyéb csomagolószer (a továbbiakban együtt: csomagolószer)
  • az egyéb kőolajtermék
  • az elektromos, elektronikai berendezés
  • a gumiabroncs
  • a reklámhordozó papír
  • az egyéb műanyag termék
  • az egyéb vegyipari termék
  • az irodai papír.

Bármilyen termék külföldről (EU-ból, vagy 3. országból) történő beszerzése esetén a beszerző feltételezhetően a termékdíj törvény alanyává válik amennyiben azt saját célra felhasználja, vagy belföldön forgalomba hozza. Behozatalkor meg kell vizsgálni a behozott termék vámtarifaszám alapján, hogy maga a termék termékdíjköteles-e, illetve annak csomagolása minden esetben termékdíjköteles lesz. Fontos, hogy a csomagolóeszköz végleges elválasztása a terméktől, azaz a csomagolás lebontása saját felhasználásnak minősül, így termékdíj fizetési kötelezettséget eredményez, függetlenül attól, hogy a lebontó esetleg nem a termék, illetve a csomagolóanyag tulajdonosa. Amennyiben a lebontott csomagolóanyag, illetve a termék Magyarországon marad, azaz itthon terheli a környezetet, úgy termékdíj fizetési kötelezettség keletkezik. Amennyiben a termékdíjköteles terméket kiviszik Magyarország területéről, úgy az esedékes termékdíjat nem kell megfizetni, illetve az után a megfizetett termékdíjat vissza lehet igényelni.

Külön szabályok vonatkoznak a belföldi előállítású egyéb kőolajtermék esetében, mert akkor az első belföldi forgalomba hozó első vevőjét, vagy a saját célú felhasználót terheli a termékdíj fizetési kötelezettség, illetve bérgyártás esetén a bérgyártatót terheli a kötelezettség.

A termékdíj-kötelezettség számla vagy szerződés alapján bizonyos esetekben átvállalható.

Környezetvédelmi termékdíj alapja

A környezetvédelmi termékdíj alapja a termékdíjköteles termék kilogrammban kifejezett nettó tömege.

Környezetvédelmi termékdíj mértéke

A környezetvédelmi termékdíjköteles termékek és az azokat terhelő termékdíjtételek a következők:

MegnevezésTermékdíjtétel
Akkumulátor57 Ft/kg
Csomagolószer19-1 900 Ft/kg
Egyéb kőolajtermék114 Ft/kg
Elektromos, elektronikai berendezés57 Ft/kg
Gumiabroncs57 Ft/kg
Reklámhordozó papír85 Ft/kg
Egyéb műanyagtermék1900 Ft/kg
Egyéb vegyipari termék11 – 57 Ft/kg
Irodai papír19 Ft/kg

Bizonyos feltételek teljesülése mellett a csekély mennyiségű kibocsátó, a mezőgazdasági termelő és a gépjármű alkotórészeként, tartozékaként termékdíjköteles terméket belföldi forgalomba hozó, saját célra felhasználó vagy készletre vevő kötelezett átalányfizetést is választhat. 

Bejelentési kötelezettség

A termékdíjköteles tevékenység megkezdését követő 15 napon belül be kell jelentkezni a NAV felé az erre a célra rendszeresített elektronikus nyomtatványon. Továbbá a termékdíj-kötelezettségre kiható bármilyen változást be kell jelenteni a NAV részére a változás megtörténtét követő 15 napon belül. 

Nyilvántartás-vezetési kötelezettség

A jogszabály előírja a termékdíj-kötelezettek számára a valóságot tükröző nyilvántartás vezetését. A nyilvántartás minimális kötelező adattartalma a következő: megnevezés, tarifaszám, CSK vagy KT kód, mennyiség, termékdíjtétel, eredete (külföld vagy belföld),a kötelezettség keletkezésének napja és a megfizetés napja.

Átvállalás, visszaigénylés és egyéb speciális esetekben további adatok nyilvántartása is szükséges lehet. 

Környezetvédelmi termékdíj,  bevallási és fizetési határidő

Az adófizetésre kötelezett adózóknak negyedévente kell bevallást benyújtaniuk a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig az erre a célra rendszeresített elektronikus nyomtatványon. 

A kötelezettet a tárgyév negyedik negyedévére nézve termékdíjelőleg-megállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettség terheli, amelyet a tárgyév december 20-ig szükséges teljesíteni. Ennek mértéke a tárgyév első három negyedéve után fizetett termékdíj egyharmadának a 80 százaléka.

Számlazáradékolási kötelezettség

A termékdíj-kötelezettség átvállalása, visszaigénylés vagy termékdíjátalány-fizetés esetén a termékdíj alanyának számlán történő termékdíj-feltüntetési kötelezettsége merül fel. 

3.3.4.  Vám

A vám az országhatáron áthaladó áruk után fizetendő adó, amelyet iránya (behozatali, kiviteli és átviteli vám),hatása (pénzügyi vagy közgazdasági vám),időbeli hatálya (állandó és időszaki vám),és számos más funkciója alapján tudunk különböző kategóriákba sorolni. Az Európai Unióban vámunió jött létre, mellyel megszűntek az Unió tagországai közötti határokon fizetendő vámok, és egységes uniós importvámrendszer lépett életbe a Közösségen kívüli országokból behozott termékekre vonatkozóan. Az egységes uniós importvámrendszer legfőbb célja egyrészt költségvetési bevételi forrás teremtése, másrészt külső kereskedelempolitikai funkciók ellátása.

A magyar vámszabályozás teljes mértékben harmonizál a Közösségi vámjogi szabályozással.

Vám alanya

A vámtartozás megfizetésére köteles bármely személy az adós. Vámadós lehet a nyilatkozattevő, illetve közvetett vámjogi képviselet esetén a megbízó (akinek a nevében a vámáru-nyilatkozatot tették),illetve a közvetett vámjogi képviselő is.

Vám alapja

A vámérték a vám és az importáfa alapja. A vámérték meghatározása rendkívül komplex tudomány, tekintettel arra, hogy nagyon sok olyan tényező van, amely befolyásolja a vámérték meghatározását. A vámérték a Közösség területére importált áruknak a Közösség határán felmerülő értéke. Ennek meghatározására különféle módszerek állnak a rendelkezésünkre. 

A vámértéket elsődlegesen az ügyletiérték-módszer alapján kell meghatározni, a következők szerint: a vámérték meghatározáshoz az ügyletiérték-módszer alkalmazása mellett szükség van magára az áru ügyleti értékére (a számlán szereplő összeg),a fuvarparitásra (az a földrajzi pont, ahol a szállítással kapcsolatos költségek átszállnak az eladóról a vevőre),valamint a kiigazító tényezőkre (vámérték-növelő és -csökkentő tényezők). 

Az ügyletiérték-módszer során az importált áruért ténylegesen kifizetett árhoz – többek között – hozzá kell számítani az importált árunak a Közösség vámterületére történő beléptetési helyéig felmerülő szállítási és biztosítási költségét, valamint a szállítással kapcsolatos rakodási és anyagmozgatási költségeket is.

A vámértékbe ügyletiérték-módszer alapján nem számítható bele – többek között – az áruk szállítási költsége Közösség vámterületére történő beléptetésüket követően, illetve a behozatali vámok és az áru Közösségi értékesítése miatt felmerülő egyéb terhek.

Amennyiben a vámérték megállapításához nem alkalmazható az ügyletiérték-módszer, úgy az alábbi módszerek egyikével határozható meg: 

  • azonos áruk értékének figyelembevételével,
  • hasonló áruk értékének figyelembevételével,
  • azonos vagy hasonló áruk egységára alapján,
  • számított érték alapján,
  • szabad módszerrel.

Fontos, hogy a fenti sorrendiségtől eltérni nem lehet.

Vám mértéke

A vámtartozás összegét a vámtartozás keletkezési időpontjában érvényes vámkivetési szabályok szerint kell meghatározni. A vámtartozás megállapításához ismerni kell a vám alapját és a vám mértékét. 

A vám mértékét a Kombinált Nómenklatúra határozza meg. A Kombinált Nómenklatúra árubesorolási rendszere szigorú természetrajzi sorrendiség alapján sorolja fel az egyes termékköröket, amelyeket vámtarifaszámok alá kódol. Ezek alapján megállapítható az adott áru importjához kapcsolódó fizetendő vám mértéke. Különböző származási országok esetén azonban lehetőség van kedvezményes vámtétel alkalmazására. 

Vámmentességek

A vámmentességi eljárás azt jelenti, hogy – bizonyos feltételek teljesülése mellett – a szabadforgalomba bocsátást az általánostól kedvezőbb, vagy 0 százalékos vámtétellel lehet kezdeményezni. 

Az alábbiakban néhány gyakrabban előforduló vámmentességi jogcímet sorolunk fel:

  • tértiáru vámmentessége,
  • külföldről visszaérkező áruminta vámmentessége,
  • külföldön bejegyzett és belföldi tartózkodása alatt megsérült szállítóeszköz kijavítására behozott alkatrész vámmentessége,
  • csereáru, cserealkatrész vámmentessége,
  • letelepülők vámmentessége – személyes vagyontárgyak, ingóságok,
  • házasságkötés céljából a Közösség területére költözők vámmentessége – ingóságok, nászajándékok,
  • hagyaték vámmentessége, 
  • elhanyagolható értékű küldemények vámmentessége.

Fontos, hogy a vámmentességi jogcímek alkalmazása szigorú feltételekhez kötött, amelyet a vámmentességek közösségi rendszeréről szóló 1186/2009 EK tanácsi rendelet részletez.

Vámfizetési határidő

A vámtartozás megfizetése azonnali vagy halasztott fizetési módszerekkel történhet. 

Azonnali fizetés esetén a vámtartozás közlésétől számított 10 napon belül kell a vámtartozást megfizetni, annak érdekében, hogy az importált áru felszabadításra kerüljön a vámfelügyelet alól és az importőr rendelkezésére álljon.

A halasztott vámfizetésnek az alábbi három módja létezik: 

  • az adós minden vámtartozás vonatkozásában külön-külön, a közlést követő 30 napon belül fizeti meg a vámtartozást, 
  • egyhetes összevonási időszak esetén az adós az összevonás hetét követő negyedik hét péntekéig fizeti meg a vámtartozást, 
  • egyhónapos összevonás esetén az adós a naptári hónapot követő hónap 16. napjáig fizeti meg a vámtartozást.

Halasztott vámfizetésre külön engedély birtokában van lehetőségmely engedély kiadására a NAV KAVIG illetékes.

A vámteher kiszabó határozat fellebbezésre való tekintet nélkül azonnal végrehajtható.

BREXIT

Az Egyesült Királyság 2020. február 1-én kilépett az Európai Unióból. A kilépést követő közel egy éves átmeneti időszakot követően 2021. január 1-jétől a kilépés adózási hatásai is érezhetővé váltak. Ahogy azt az általános forgalmi adó kezelésnél már jeleztük, az Egyesült Királyság harmadik országgá vált így a kilépés legfontosabb eredménye, hogy az eddig szabadon áramló árukat a jövőben vámeljárás alá szükséges vonni!

Az áruk Nagy-Britanniából történő behozatala importnak, oda történő kivitelük pedig exportnak fog minősülni, így azokat a megfelelő vámeljárás alá szükséges vonni.

A fentieken túl az Egyesült Királyságból érkező árukkal a Közösség területén végzett gazdasági/feldolgozási tevékenységhez, illetve a Közösség területéről az Egyesült Királyság területére bevitt és ott feldolgozni kívánt termékeket a megfelelő gazdasági vámeljárás alá szükséges vonni és azokhoz a megfelelő vámengedélyek megszerzése szükséges.

Ugyan az Egyesült Királyság 3. országgá vált és így az oda induló és onnan érkező árukat vámeljárás alá szükséges vonni, azonban az EU és az Egyesült Királyság között létrejött szabadkereskedelmi megállapodásnak köszönhetően az import vámtételek általában 0% és 14% között mozognak, illetve az áruk származása tekintetében is alkalmazhatók a preferenciális származási szabályok és így a kedvezőbb vámtételek.

A vámkezelések elvégzéséhez a gazdálkodóknak fel kell készülniük az adminisztrációs kötelezettségekre és terhekre. Ezek közül elsőként Vámazonosító számot, azaz EORI számot szükséges igényelniük, mely szám ezt követően egyedileg azonosítja majd a gazdálkodót a vámhatóságok előtt. Az EORI szám igénylése nem bonyolult, az ANYK nyomtatvány segítségével Cégkapun keresztül igényelhető, azonban a pár napos átfutás miatt érdemes már előre megigényelni.

3.4.  Foglalkoztatással összefüggő közterhek

Magyarországon, az EU más tagállamaihoz hasonlóan hatályos a 883/2004/EK rendelet, illetve annak végrehajtásáról szóló 987/2009/EK rendelet, amelyek a migráns munkavállalók társadalombiztosítási helyzetét szabályozza.

Főszabály szerint a munkavállaló abban az államban biztosított, amelyikben dolgozik. Ez alól kivételt képez a rövid időtartamú kiküldetés (STA),amely esetében bizonyos feltételek mellett a munkavállaló főszabály szerint maximum 2 (5) évig a kiküldő országban maradhat biztosított.

A biztosítás nem terjed ki a nem bejegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy a munkavégzés a 2 évet nem haladja meg.

Magyarország szociálpolitikai, vagy szociális biztonsági egyezményt kötött néhány országgal a biztosítási kötelezettség meghatározásának és a kettős járulékfizetés elkerülésének érdekében. Ilyen országok többek között (Oroszország),Szerbia, Horvátország, Bosznia és Hercegovina, Montenegró, Koreai Köztársaság, Kanada, Québec, Moldova, Japán, Mongólia, Ausztrália, India. A jelenleg hatályos egyezményeket a Függelék 2. pontja tartalmazza.

A fenti társadalombiztosítási járulékra vonatkozó rendelkezések érvényesek a szociális hozzájárulási adóra is.

3.4.1.  Munkavállalót, biztosítottat terhelő társadalombiztosítási járulék

Járulék alanya

Az a magánszemély, aki biztosítottnak minősül. Biztosított a munkaviszonyban, meghatározott havi jövedelmet meghaladó, díjazás ellenében munkavégzésre irányuló megbízási, vállalkozási viszonyban személyesen munkát végző személy. Biztosítottnak minősül bármely vállalkozás - a társaság tevékenységében személyesen közreműködő  - természetes személy tulajdonosa, valamint az egyéni vállalkozó. 

Járulék alapja

A járulék alapja a biztosítottat foglalkoztató személytől származó személyi jövedelemadó-előleg megállapításánál figyelembe vett jövedelem. 

Ha nemzetközi szerződés alapján Magyarországon nincs személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség, járulékalapot képező jövedelem

  • az alapbér, de legalább a tárgyévet megelőző év 7. hónapjára a KSH által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset (2021. január 1-jétől 401 800 Ft),vagy 
  • a tevékenység ellenértékeként a tárgyhónapban megszerezett – munkaviszony esetében a tárgyhónapra elszámolt – jövedelem, ha az nem éri el az előző pont szerinti összeget. 

Járulék mértéke

Társadalombiztosítási járulék mértéke 18,5 százalék.

Családi járulékkedvezmény

A családi adókedvezményre jogosult személyek, az igénybe nem vett családi kedvezmény személyi jövedelemadó tartalmának megfelelő összeget levonhatják a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékból.

Bevallási és járulékfizetési határidő

A kifizető (munkáltató) a levont személyi jövedelemadó előleggel egyidejűleg a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig köteles a járulékokkal kapcsolatos bevallást benyújtani és az adót megfizetni.

3.4.2.  Munkáltatót, foglalkoztatót terhelő közterhek

Szociális hozzájárulási adó

Szociális hozzájárulási adó alanya

Minden olyan kifizető (munkáltató),amely/aki adófizetési kötelezettséget eredményező, biztosítotti jogviszonyban álló belföldi természetes személy (munkavállaló) részére nem önálló, vagy önálló tevékenységből származó jövedelmet fizet ki. 

Az adó alanya a juttatás után megállapítja és megfizeti az őt terhelő szociális hozzájárulási adót. 

Szociális hozzájárulási adó alapja

A személyijövedelemadó-előleg megállapításánál figyelembe vett összeg. Abban az esetben, ha nincs ilyen jövedelem, a szociális hozzájárulási adó alapja megegyezik a járulékalapot képező jövedelemmel.

Szociális hozzájárulási adó mértéke

A kifizető (munkáltató) által fizetendő adó mértéke 15,5 százalék. 

Adókedvezmény

A munkáltató több jogcímen is csökkentheti az adófizetési kötelezettségét. A kedvezményekkel jellemzően a hátrányos helyzetben lévő munkavállalók, illetve munkavállalók hátrányos térségekben történő foglalkoztatását ösztönzik, de a magas hozzáadott értéket produkáló munkaerő foglalkoztatását is támogatják. 

További kedvezmény igénybevételének alapját képezhetik többek között a szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott személy, megváltozott munkaképességű személy, a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők, , a közfoglalkoztatottak, valamint a kutatók foglalkoztatása, továbbá a kutatás-fejlesztési tevékenység.

Adóbevallási és adófizetési határidő

A kifizető (munkáltató) a levont személyijövedelemadó-előleggel egyidejűleg a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig köteles a járulékokkal kapcsolatos bevallást benyújtani és az adót megfizetni.

Szakképzési hozzájárulás 

A kötelezettséget pénzbeli befizetéssel, tanulók, hallgatók gyakorlati képzésével lehet teljesíteni. 

Szakképzési hozzájárulás alanya

A gazdálkodó szervezet, az egyéni vállalkozó és a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató külföldi adóügyi illetőségű személy, ha belföldön székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezik, vagy üzletvezetésének helye belföld. 

Szakképzési hozzájárulás alapja

A szakképzési hozzájárulás alapja, főszabály szerint, megegyezik a szociális hozzájárulási adó alapjával. Ettől eltérően 2021. január 1-től nem képez a szakképzési hozzájárulás alapját többek között a béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások, a kamatkedvezményből származó jövedelem és a vállalkozásból kivont jövedelem.

Szakképzési hozzájárulás mértéke

A szakképzési hozzájárulás mértéke az adó alapjának 1,5 százaléka. 

A szakképzési hozzájárulás teljesíthető gyakorlati képzés szervezésével, illetőleg az adó megfizetésével. A kötelezettség teljesítésének módját a hozzájárulásra kötelezett választja meg. Gyakorlati képzés szervezése esetén a bruttó kötelezettség mértéke a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott alapnormatíva (650 ezer forint/fő/év) alapján csökkenthető.

Adókedvezmény

Ha a csökkentő tételek összege meghaladja a kötelezettség mértékét, a különbözet visszaigényelhető.

Nem keletkezik szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség azokban az esetekben, amikor szociális hozzájárulási adót sem kell fizetni.

Adóbevallási és adófizetési határidő

A hozzájárulásra kötelezetteknek előleget kell fizetniük az adott év első 11 hónapjára. Az előleget havonta kell bevallani és megfizetni a tárgyhót követő hónap 12. napjáig. A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő év január 12. napjáig kell befizetni, illetve a többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni.

Rehabilitációs hozzájárulás 

Rehabilitációs hozzájárulás alanya

A munkaadó rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási rehabilitációjának elősegítése érdekében. 

Rehabilitációs hozzájárulás alapja

Amennyiben a vállalkozásnál foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általuk foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát, akkor megjelenik a hozzájárulásfizetési-kötelezettség.

Rehabilitációs hozzájárulás mértéke

A rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese/fő/év, 2021-ben ez 1  449 ezer forint/fő/év. Ezt az összeget az éves fizetendő rehabilitációs hozzájárulás megállapításához az egy tizedes jegyre kerekített átlagos statisztikai állományi létszámból megállapított 5 százalékos kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszámmal kell megszorozni. 

Adóbevallási és adófizetési határidő

A munkaadó a rehabilitációs hozzájárulást a NAV felé köteles megállapítani, illetve bevallani és megfizetni. A rehabilitációs hozzájárulásra év közben negyedévenként előleget kell fizetni. Az előleg mértéke a mindenkori tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség 25 százaléka. Az előleg összegét az I-III. negyedévben a negyedévet követő hó 20. napjáig kell bevallani és megfizetni. 

A befizetett előlegek és az éves hozzájárulás különbözetét az adóévet követő év február 25. napjáig kell megfizetni.

A megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztató munkaadónak a rehabilitációs hozzájárulás megállapítása céljából nyilvántartást kell vezetnie, mely tartalmazza:

  • a megváltozott munkaképességű munkavállaló természetes személyazonosító adatait, a társadalombiztosításiadóazonosító jelét,
  • a munkaképesség változásának, egészségi állapotának, egészségkárosodásának mértékét,
  • a fogyatékosság tényét, továbbá az ezek igazolására szolgáló okirat másolatát.

3.5.  Önkormányzati adók

A települési önkormányzatok illetékességi területükön dönthetnek települési adók és helyi adók bevezetéséről. Helyi adók a helyi iparűzési adó, az építményadó, a telekadó, a magánszemélyek kommunális adója és az idegenforgalmi adó.

3.5.1.  Települési adó

A települési adó lehet bármilyen adó, feltéve, hogy nem olyan adótárgyat terhel, amelyre más törvényben meghatározott közteher vonatkozik, ideértve a helyi adókat is.

Települési adó alanya

Kizárólag természetes személy lehet.

Települési adó alapja, mértéke, adóbevallás és fizetési határidő

Minden önkormányzat maga dönti el, hogy vezet-e be ilyen adót egyáltalán, így nincs törvényi kötöttség.

3.5.2.  Helyi iparűzési adó

A helyi iparűzési adó a legszélesebb körben elterjedt és alkalmazott helyi adó. Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység.

Helyi iparűzési adó (HIPA) alanya, alapja

Helyi iparűzési adót köteles fizetni az a vállalkozó, akinek a székhelye vagy a telephelye az adott önkormányzat területén található.

A törvény értelmében vállalkozónak minősül az egyéni vállalkozó, az őstermelő akinek a bevétele az éves minimálbér 50%-át meghaladja, jogi személyek, az egyéni cég, egyéb szervezet, és a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon. 

Telephelynek minősül egy állandó létesítmény, ahol az adózó részben vagy egészben gazdasági tevékenységet folytat tekintet nélkül a használat jogcímére. Jellemzően, de nem kizárólagosan telephelynek minősül a gyár, raktár, bánya, víz- kőolaj- gázkút, iroda, termőföld, bérbe vagy lízingbe adott ingatlan. 

Az adó alapja fő szabály szerint a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az alvállalkozói teljesítések értékével, a kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségével, illetve az anyagköltséggel.

Amennyiben a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén is végez iparűzési tevékenységet, úgy az adóalapot a jogszabályban meghatározott módszerrel szükséges megosztani. 

További speciális telephely megállapítási, illetve adóalap megosztási szabályok vonatkoznak távközlési szolgáltatást végzőkre, a villamos energia és földgáz egyetemes szolgáltatókra.  

Helyi iparűzési adó mértéke

Az adó maximális mértéke az adóalap 2 százaléka. Ettől az önkormányzatok eltérhetnek, azonban dönthetnek úgy is, hogy nem vezetik be.

2021-re a kormány a koronavírus nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében a 4 milliárd forint árbevételt vagy mérlegfőösszeget el nem érő mikro- kis és középvállalkozások (KKV) számára 1%-ban maximalizálta a helyi iparűzési adó mértékét. Fontos tudni, hogy a kedvezményezett KKV-kat az árbevétel és mérlegfőösszeg mellett a létszám adat is definiálja, ami maximum 50 fő lehet. Az adatokat az utolsó elfogadott beszámoló alapján kell meghatározni, illetve, ha ilyen nincs, akkor becslésekre kell támaszkodni. Amennyiben egy társaság egy cégcsoportba tartozik, akkor a küszöbértékeket konszolidált szinten kell vizsgálni. 

HIPA adómentesség, adókedvezmény, egyéb adócsökkentési lehetőségek

Mentes az adó alól a szabályozott ingatlanbefektetési társaság, annak elővállalkozása, illetve ezek projekttársasága.

Mentes az adó alól a beszerző, értékesítő szövetkezet.

A fentieken túlmenően az önkormányzat is jogosult rendeletében adómentességet, adókedvezményt megállapítani többek között azon vállalkozó számára, amelynek az adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió forintot, valamint a vállalkozó azon beruházásának értéke vagy annak egy része után, melyet a vállalkozó az adóévben helyezett üzembe.

Az önkormányzat az adómentességre, adókedvezményre való jogosultság szempontjából 2,5 millió forintnál alacsonyabb adóalapösszeget is meghatározhat. 

Az adómentesség, adókedvezmény terjedelmének, mértékének valamennyi vállalkozó számára azonosnak kell lennie.

Az adóból levonható a ráfordításként, költségként elszámolt, külföldi és belföldi autópályák, autóutak használatáért fizetett útdíj 7,5 %-a, illetve önkormányzati rendelet alapján a kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségének 10 %-a az adókötelezettség összegéig. 

Helyi iparűzési adó bevallási és fizetési határideje 

Helyi iparűzésiadó-előleget évente kétszer, az adóév harmadik hónapjának tizenötödik napjáig, valamint kilencedik hónapjának tizenötödik napjáig (jellemzően március 15-ig, illetve szeptember 15-ig) kell megfizetni. 

A helyi iparűzésiadó-bevallás benyújtásának és az adó megfizetésének határideje az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napja (naptári éves adózóknak május 31-e). A bevallás az önkormányzati és az állami adóhatósághoz is benyújtható, azzal, hogy a NAV csak a hibátlan bevallást továbbítja az önkormányzati adóhatóság részére.

2021-ben a kormány koronavírussal összefüggő rendelkezései szerint a HIPA kedvezményre jogosult KKV-nak a 2021-es naptári évben esedékes adóelőlegeknek csak az 50%-át kell megfizetni.

Azonban, ahhoz, hogy valaki a fenti kedvezménnyel élhessen, annak 2021.02.25-ig nyilatkoznia kellett arról a helyi önkormányzatnak, hogy KKV-nak minősül és a 4 milliárdos árbevétel és mérlegfőösszeg korlátnak eleget tesz.

3.5.3.  Építményadó

Az adókötelezettséget alkalmazó önkormányzatok illetékességi területén fekvő lakás és nem lakás céljára szolgáló épületek valamennyi helyisége után kell megfizetni, függetlenül annak rendeltetésétől és hasznosításától. 

Építményadó alanya

Az építményadó alanya tárgyév január 1-jén regisztrált tulajdonosa.

Építményadó mértéke

  • maximum 1 951,65 Ft/m2 az építmény hasznos alapterülete után, vagy
  • a korrigált forgalmi érték maximum 3,6 százaléka.

Fizetési határidő 

Az éves építményadó évente két részletben fizetendő, március 15-ig és szeptember 15-ig.

3.5.4.  Telekadó

Telekadó alanya

A telekadó alanya a tárgyév január 1-jén regisztrált tulajdonosa.

Telekadó mértéke

  • maximum 354,859 Ft/m2, vagy
  • a korrigált forgalmi érték maximum 3 százaléka.

Fizetési határidő 

Az éves telekadó évente két részletben fizetendő, március 15-ig és szeptember 15-ig.

3.5.5.  Magánszemély kommunális adója

Az adó alanya

Az a magánszemély, aki az év első napján építmény, vagy telek tulajdonjogával, továbbá az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik.

Az adó mértéke

  • építményenként, telkenként, lakásbérleti jogonként maximum 30 161,907 Ft. 

Fizetési határidő 

Az éves adó évente két részletben fizetendő, március 15-ig és szeptember 15-ig.

3.5.6.  Idegenforgalmi adó

Idegenforgalmi adó alanya

Az a magánszemély, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt.

Idegenforgalmi adó mértéke

  • személyenként és vendégéjszakánként maximum 532,2 forint, vagy
  • a szállásdíj (ennek hiányában a szállásért bármilyen jogcímen fizetett ellenérték) maximum 4 százaléka

Adóbevallási és adófizetési határidő

Az idegenforgalmi adó beszedésére a szállásadó köteles. Az adó befizetésének határideje a beszedést követő hónap 15. napja.

A Covid 19 járvány következtében a kormány 2021. január 1-től a veszélyhelyzet megszűnéséig felfüggeszti az idegenforgalmi adó beszedését. 

A kormányrendelet alapján az idegenforgalmi adót nem kell beszednie a szállásadónak, azonban a nála eltöltött vendégéjszakák után azt – mint megállapított adót – változatlanul be kell vallania. A bevallott, de a vendég által meg nem fizetett adóval egyező összegű, vissza nem térítendő költségvetési támogatást nyújt az állam a települési önkormányzatok számára.

3.6.  Különadók

Különadó alatt az egyes iparágakat/gazdasági szektorokat terhelő adókat értjük (energiaellátók jövedelemadója, pénzügyi szervezetek különadója, közműadó, távközlési adó, népegészségügyi termékadó, bányajáradék, a jelenleg felfüggesztés alatt álló reklámadó, továbbá korábban ilyen volt a hitelintézetek különadója, a hitelintézeti járadék, a jövedéki adóba beolvadó energiaadó).

Ezekkel az adókkal csak az adott gazdasági szektorban vállalkozóknak kell számolniuk.

3.6.1.  Pénzügyi tranzakciós illeték

A tranzakciós illeték bevezetésének célja a pénzügyi szektor szereplőinek fokozottabb bevonása a társadalmi közös kiadások fedezete biztosításának folyamatába. A pénzügyi tranzakciós illeték a lakossági és vállalati banki, postai tranzakciókra, így egyebek között az átutalási megbízásra, beszedési megbízásra, bankkártyás vásárlásra, csekkbeváltásra, készpénzkifizetésre, készpénzátutalásra, továbbá kölcsöntörlesztésre, pénzváltási tevékenységre, valamint a banki díj és jutalék felszámítására terjed ki.

Pénzügyi tranzakciós illeték alanya, alapja

Az adó a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatóra, a pénzforgalmi szolgáltatóknak nem minősülő, hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézményre, a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézetre, pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítőre terjed ki. Az illetéket minden esetben a szolgáltatónak kell megfizetnie.

Alapja, főszabály szerint, az az összeg, amellyel a pénzforgalmi szolgáltató a fizető fél fizetési számláját megterheli, készpénzutalás esetén az átutalási megbízásban szereplő pénzösszeg, amit az ügyfél készpénzben megfizet. Meghatározott esetekben nem keletkezik illetékfizetési kötelezettség. Többek között a csoportfinanszírozási tevékenység (cash-pool) esetén sem, feltéve, hogy a csoport tagjainak számláit ugyanazon pénzforgalmi szolgáltató vezeti. Nem keletkezik tranzakciós illetékfizetési kötelezettség a SZÉP -kártyára történő átutalások, illetve a magánszemélyek fizetési számlája és a kincstári állampapír-forgalmazási számlák között lebonyolított fizetési műveletek esetében sem. 

Mentesek a pénzügyi tranzakciós illeték alól a 20 ezer Ft-ot el nem érő postai befizetések, illetve a magánszemély fizetési számlájáról történő 20 ezer Ft-ot meg nem haladó átutalások. 

Tranzakciós illeték mértéke

Mértéke főszabály szerint az illeték alapjának 0,3 százaléka, de műveletenként legfeljebb 6 ezer forint. A készpénz-kifizetési tranzakciót magasabb, 0,6 százalékos illeték terheli, és az illetékfizetési kötelezettségnek nincs maximuma. Bizonyos ügylettípusokra fix illetékmérték alkalmazandó.

Illetékkedvezmény

A törvény kedvezményt biztosít azon pénzforgalmi szolgáltatóknak, amelyeknél az ügyfélkövetelésállomány legalább 20 %-kal növekedett az utóbbi két évben. Mértéke az ügyfélállomány-növekedés 0,6 százaléka, összege azonban nem haladhatja meg az adóévi fizetendő tranzakciós illeték 80 százalékát, illetve a 300 millió forintot. A pénzforgalmi szolgáltató az adóévet követően megállapítja a tényleges ügyfélállomány-növekedés mértékét.

Bevallási és befizetési határidő

Az adófizetésre kötelezett adózóknak havonta, a teljesítési napot követő hónap 20. napjáig kell bevallaniuk és megfizetniük az illetéket.

3.6.2.  Népegészségügyi termékadó

A népegészségügyi termékadó bevezetésére a népegészségügyileg nem hasznos élelmiszerek fogyasztásának visszaszorítása és az egészséges táplálkozás előmozdítása, valamint az egészségügyi szolgáltatások, különösen a népegészségügyi célú programok finanszírozásának javítása érdekében került sor.

Népegészségügyi termékadó alanya

Azok a személyek, szervezetek, akik/amelyek a következő termékeket első alkalommal Magyarországon értékesítik, vagy külföldről szerzik be, és azt saját előállítású termék gyártásához használják fel alapanyagként, összetevőként és a terméket belföldön értékesítik, népegészségügyi termékadót kötelesek fizetni: a jogszabályban definiált üdítőital, energiaital, előrecsomagolt cukrozott készítmény, sós snack, ételízesítő, ízesített sör, alkoholos frissítő, gyümölcsíz és, alkoholos ital esetében.

Népegészségügyi termékadó alapja 

Az adó alapja az adóalany által értékesített, beszerzett adóköteles termék mennyisége kilogrammban vagy literben kifejezve. Az adóalap meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni a csomagolás tömegét.

Népegészségügyi termékadó mértéke

Az adó mértéke termékenként változó 

Termék megnevezéseAdó mértéke
Üdítőital szörp formában240 forint/liter
Gyümölcs és zöldség levelek, más üdítőital15 forint/liter
Energiaital metil-xantin tartalommal50 forint/liter
Cukrozott kakaópor85 forint/kilogramm
Előrecsomagolt cukrozott készítmény160 forint/kilogramm
Sós snack300 forint/kilogramm
Ételízesítő300 forint/kilogramm
Ízesített sör 25 forint/liter
Más alkoholos frissítő25 forint/liter
Gyümölcsíz600 forint/kilogramm
Alkoholos ital25-1100 forint/liter, az alkoholtartalom térfogatszázalékához igazodóan sávosan változó

Adócsökkentési lehetőségek

Az adó alanya a fizetendő adóját felajánlhatja egészségmegőrző program finanszírozására az adóbevallásában tett rendelkező nyilatkozatával, azzal, hogy az adófelajánlás összege legfeljebb az egyébként fizetendő adó összegének 10 százalékáig terjedhet.

Adómentességek

A termékadó-fizetési kötelezettség alól mennyiséghez, értékesítéshez, beszerzéshez kötött mentességek kapcsolódhatnak. 

Az adott naptári éven belül 50 kg vagy 50 l alatti értékesítés esetén, nem terheli adófizetési kötelezettség az adóköteles termék értékesítését végző adóalanyt.

Adómentesnek minősül az adóköteles termék beszerzése, amennyiben azt az adóalany saját adóköteles termék előállításához használja fel, anélkül, hogy a beszerzett termék előrecsomagolt jellegét megváltoztatná. 

Adóbevallási és fizetési határidő

A bevallási kötelezettséget az adó alanya a rá irányadó áfabevallási időszakra (havi, negyedéves, éves),az általános forgalmi adóra előírt határidőig, a tárgyidőszakot követő hónap 20. napjáig teljesíti. Az általános forgalmi adó alanyának nem minősülő adóalany bevallási kötelezettségét az adóévet követő év második hónapjának 25. napjáig teljesíti.

3.6.3.  Energiaellátók jövedelemadója (Robin Hood-adó)

Az energiaellátók jövedelemadója bevezetésére a lakossági felhasználókat sújtó versenyhátrány csökkentése és megszüntetése, valamint az energiafelhasználás hatékonyabbá tétele, ezáltal az energiafelhasználás költségeinek csökkentése érdekében került sor.

Energiaellátók jövedelemadójának alanya, alapja

Az energiaellátó vállalatok, a közszolgáltatók, a külföldi vállalatok energiaellátó tevékenységet végző magyarországi telephelyei kötelezettek az energiaellátók jövedelemadójának megfizetésére. 

Az adó alapja a jogszabály által meghatározott adóalap korrekciós tételekkel módosított adózás előtti eredmény.

Energiaellátók jövedelemadójának mértéke 

Az adó mértéke a pozitív adóalap 31 százaléka. 

Adókedvezmény

A társasági adóban fejlesztési adókedvezményt, illetve energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások kedvezményét érvényesíteni jogosult adóalany a Robin Hood számított adó 50 százalékáig vehet figyelembe adókedvezményt. Csoportos társasági adóalany tag a jogosultsági összeget az egyedileg megállapított pozitív társasági adóalapja arányában számított összegben veszi figyelembe. 

Adóbevallási és adófizetési határidő

Az energiaellátók jövedelemadójáról a bevallási, adófizetési kötelezettséget az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig kell teljesíteni. 

Az adó alanya adóelőleg fizetésére kötelezett. A jövedelemadó-előleg havonta vagy negyedévente, egyenlő részletben esedékes annak függvényében, hogy az előző évi fizetendő adó meghaladta-e a törvényben meghatározott összeget, vagy sem. 

3.6.4.  Távközlési adó

A távközlési adó bevezetésével a jogalkotó a távközlési szektor szereplőit kívánta bevonni a társadalmi közös kiadások fedezete biztosításának folyamatába.

Távközlési adó alanya, alapja

A távközlési adó (telefon- vagy SMS-adó) a távközlési szolgáltatást terheli. Alanya a Magyarországon távközlési szolgáltatást nyújtó természetes személy, jogi személy vagy egyéb szervezet.

Az adó alapja a hívószámról indított hívások időtartama, illetve a küldött üzenetek száma. Fontos, hogy mentes az adó alól a segélyhívás, az adománygyűjtő számra indított hívás és üzenet küldés, a teszthívás, teszt-SMS, valamint a magánszemély előfizető hívószámáról indított hívások időtartamából havonta 10 megkezdett perc.

Távközlési adó mértéke 

Mértéke híváskezdeményezésnél magánszemély előfizető esetén percenként 2 forint, nem magánszemély előfizető esetén percenként 3 forint, SMS- és MMS-üzenetnél magánszemély esetén darabonként 2 forint, nem magánszemély esetén darabonként 3 forint. A kiszabható adó mértékének azonban van maximuma, mely hívószámonként magánszemély esetében legfeljebb 700 forint havonta, nem magánszemély esetén pedig 5 000 forint havonta.

Adóbevallási és adófizetési határidő

A szolgáltató az adót a hívást, üzenetküldést követő második hónap 20. napjáig vallja be és fizeti meg külön erre a célra rendszeresített bevallási nyomtatványon.

3.6.5.  Reklámadó

A reklámadó a 2019. július 1. és 2022. december 31. közötti időszakban felfüggesztésre került. 

A felfüggesztés időtartama alatt nem kell adót fizetni sem reklám közzétevőként, sem reklám megrendelőként, továbbá nincs lehetőség a bejelentkezési kötelezettséget elmulasztó vállalkozásokkal szemben szankció alkalmazására, becsült adó megállapítására sem. Az említett időszakban nyilatkozattételi kötelezettség sem terheli a reklám közzétevőket.  A reklámadó felfüggesztésének időtartama alatt a reklámköltségek a társasági adóban minden további nélkül elszámolhatók költségként.

Az Európai Bíróság 2020. március 2-án – a Google Ireland ügyben – hozott - ítélete megállapította, hogy a bejelentkezési kötelezettségüket elmulasztó külföldi vállalkozásokkal szemben alkalmazott emelt összegű szankció diszkriminatív, aránytalan, így sérti a szolgáltatásnyújtás szabadságának uniós alapelvét.

A 2019. július 1. előtti szabályozás

Az arányos közteherviselés jegyében Magyarországon adóköteles a reklámnak médiaszolgáltatásban, Magyarországon kiadott, vagy terjesztett magyar nyelvű sajtótermékben, szabadtéri reklámhordozón, ingatlanon, gépjárművön, nyomtatott anyagon, interneten magyar nyelven vagy magyar nyelvű internetes oldalon ellenszolgáltatás fejében történő közzététele, illetve annak megrendelése.

Reklámadó alanya 

Az adó alanya a reklám közzétevőjének minősülő belföldön letelepedett, vagy napi műsoridejének legalább felében magyar tartalmat belföldön elérhetővé tevő médiatartalom-szolgáltató, sajtótermék kiadója, a meghatározott eszközt reklámozás céljára hasznosító, valamint a reklámot interneten közzétevő személy. 

Az adóalanyt illetőségtől függetlenül terheli adókötelezettség. A Magyarországon nyilvántartásba nem vett külföldi vállalkozás köteles adószámot kérni a magyar adóhatóságtól. Amennyiben a külföldi vállalkozás ezt vagy egyéb, a reklámadóval összefüggő kötelezettségét nem teljesítette, az általános szabályoktól eltérő, emelt összegű szankciókkal kellett számolnia. 

A reklám közzétevője, meghatározott kivételektől eltekintve, köteles volt megrendelője részére a reklámadó-kötelezettségének fennállásáról nyilatkozatot adni. Amennyiben ezt elmulasztotta, a megrendelő volt köteles reklámadót fizetni. Mentesült a megrendelő az adókötelezettség alól, ha a nyilatkozatot kérte a reklám közzétevőtől, ám az felszólítás ellenére sem adta, és a megrendelő e tényről tájékoztatta az adóhatóságot.

Reklámadó alapja 

A reklám közzétevők által fizetendő adó alapja az adóköteles tevékenységből származó módosított adóévi nettó árbevétel. A reklámközzététel megrendelője esetén az adó alapja a havi reklámköltség.

A reklámközzététel megrendelője esetén az adó alapja a reklám-közzététel havi összesített ellenértékének 2 500 000 forintot meghaladó része.

Reklámadó mértéke

2019. július 1-jétől 2022. december 31-ig az adóalap 0 százaléka.

Reklám közzétevőként 2017. január 1. és 2017 között 0 %, 2017 után 7,5 % reklámadót kellett fizetni. A közzétevő 100 millió Ft-ot meg nem haladó reklámbevétele de minimis támogatásként adómentességet élvezett. 

A reklámmegrendelő által fizetendő reklámadó mértéke 5 százalék volt.

Adóbevallási és fizetési határidő

A reklámadót a reklám közzétevőnek évente kellett bevallani és megfizetni az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig. 2019. július 1. előtt az adóelőleg fizetésére kötelezett adózók évente kétszer voltak kötelesek adóelőleget fizetni, és az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig feltöltési kötelezettség is terhelte őket. 2019-ben a 0 %-os adókulcs évközi bevezetésére tekintettel speciális átmeneti szabályok alapján kellett arányosítani az adóköteles és adómentes adóalapjukat a reklám közzétevőknek. A reklámadó felfüggesztése miatt 2019-ben már nem terhelte adóelőlegkiegészítési kötelezettség a közzétevőket, és a reklámadóelőleget is csak egy alkalommal kellett megfizetniük. 

A reklám megrendelője 2019 előtt havonta, a reklám közzétételéről szóló számla, számviteli bizonylat kézhezvételét követő hónap 20. napjáig volt köteles az általa megrendelt reklám-közzététel utáni adót összesítve bevallani és megfizetni.

3.6.6.  Turizmusfejlesztési hozzájárulás

Speciális szabályok

2021. január 1. napjától a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig a turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezettet nem terheli turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettség, erre az időszakra a turizmusfejlesztési hozzájárulást nem kell megállapítania, bevallania és megfizetnie.

Általános szabályok

Turizmusfejlesztési hozzájárulás alanya

Hozzájárulás-köteles az étkezőhelyi vendéglátásban az étel és a helyben készített, nem alkoholtartalmú ital forgalmazása és a kereskedelmi szálláshelyszolgáltatás

Adóalany az a személy vagy szervezet, amely saját nevében hozzájárulás-köteles szolgáltatást nyújt.

Turizmusfejlesztési hozzájárulás alapja

A hozzájárulás-köteles szolgáltatásnyújtás áfa nélküli ellenértéke.

Turizmusfejlesztési hozzájárulás mértéke

A hozzájárulás mértéke 4 százalék.

Turizmusfejlesztési hozzájárulás, bevallási és fizetési határidő

A turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett a bevallási kötelezettségét

  • a rá irányadó áfabevallási időszak szerint, az áfabevallás benyújtására előírt határidőig,
  • azon időszakról, amelyről áfabevallás benyújtására nem köteles, a hozzájárulás-köteles szolgáltatásnyújtás Áfatörvény szerinti teljesítési időpontját követő év február 25. napjáig

az e célra rendszeresített elektronikus nyomtatványon, az állami adó- és vámhatósághoz kell teljesíteni. A hozzájárulás fizetésére kötelezettnek a hozzájárulást a bevallás benyújtására előírt határnapig kell megfizetnie.

A 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet alapján a Covid 19 járvány következtében kialakult helyzet miatt 2020. március, április, május és június hónapokra vonatkozóan nem kell turizmusfejlesztési hozzájárulást fizetni.

3.6.7.  Pénzügyi szervezetek, a forgalmazó és a befektetési alap különadója

A köznyelvben csak bankadóként ismert, a pénzügyi szervezetek egy szélesebb körét érintő közterhek bevezetésének indoka a pénzügyi szektor szereplőinek fokozottabb bevonása a társadalmi közös kiadások fedezete biztosításának folyamatába.

Speciális szabályok

2021. január 1-től a Hitelintézeti Különadó Rendelet alapján a hitelintézetek által 2020. adóévben megfizetett hitelintézeti különadó összege adóvisszatartás formájában csökkenti a fizetendő pénzügyi szervezetek különadójának összegét.

A csökkentést a hitelintézetek a 2020. adóévét követő 5 adóévében, adóévente legfeljebb a 2020. adóévi kötelezettség 20 százalékának megfelelő összegben alkalmazhatják. Az igénybevételre vonatkozóan a hitelintézeteket nyilvántartásvezetési kötelezettség terheli.

Általános szabályok

Adó alanya, alapja

A különadóval érintett pénzügyi szervezetek a következők: bankok, szakosított hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, befektetési vállalkozások, a tőzsde, a befektetésialap-kezelők, kockázati tőkealap-kezelők.

Különadó fizetésére köteles továbbá a forgalmazó az általa Magyarországon forgalmazott, értékpapírszámlán nyilvántartott külföldi kollektív befektetési értékpapír után, illetve a befektetési alapkezelő az által kezelt Magyarországon bejegyzett befektetési alap befektetési jegye után.

A pénzügyi szervezetek különadóalapja az egyes pénzügyi szervek meghatározott éves beszámoló adataiból számított, módosított mérlegfőösszeg, korrigált árbevétel.

A forgalmazó és befektetési alap esetében a különadó alapja a törvényben meghatározott befektetési értékpapírok, befektetési jegyek forintban meghatározott törvény alapján számított értéke.

Adó mértéke

Hitelintézetek esetében az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék, az e feletti összegre 0,2 százalék. 

Pénzügyi vállalkozásnál az adóalap 6,5 százaléka, tőzsdénél, árutőzsdei szolgáltatónál, kockázati tőkealap-kezelőnél 5,6 százalék. 

A forgalmazó és befektetési alap esetében a különadó mértéke az adóalap 0,05 százaléka.

Adóbevallási és fizetési határidő

Az adó megállapításának módja (alapja és mértéke) az egyes kötelezetteknél eltérően került meghatározásra. 

A pénzügyi szervezet a különadót az adóév március 10-ig megállapítja, és az esedékességének megfelelő részletezésben külön nyomtatványon bevallja, valamint negyedévenként, a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig négy egyenlő részletben megfizeti.

A forgalmazó, illetve a befektetési alapkezelő a befektetési alap különadó-kötelezettségét negyedévente, az éves adómérték egy negyedét figyelembe véve, a negyedévet követő hónap 20. napjáig állapítja meg, vallja be és fizeti meg.

3.7.  Egyéb adók

3.7.1.  Innovációs járulék

Közepes és nagyvállalatok innovációs járulék fizetésére kötelesek Magyarországon. Az innovációs járulék alapja megegyezik a helyi iparűzési adó adókedvezmények nélkül számított alapjával. Az adó mértéke 0,3 százalék.

A járulékfizetésre kötelezett adóalanyoknak negyedévente kell előleget fizetniük, a negyedévet követő hónap 20. napjáig. A járulékelőlegnek az adóévi várható fizetendő járulék összegére való kiegészítési kötelezettség 2019-től megszűnt. Járulékfizetési kötelezettségéről az adózónak adóbevallást évente kell készíteniük, amelynek határideje az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napja.

3.7.2.  Gépjárműadó

A gépjárműadóval kapcsolatos adóztatási feladatokat 2021-től a Nemzeti Adó- és Vámhivatal veszi át, tehát 2021-től kezdve ezen adónem már nem az önkormányzatokhoz fog befolyni, hanem az államkasszába. A változás a gépjármű-üzembentartókat (tulajdonosokat) nem érinti, plusz teendőjük nem lesz. 

2021-es év elején a NAV minden érintettnek határozatot küld a fizetendő adóról, az aktuális fizetési határidőkről és az új gépjárműadó-bevételi számláról.

A gépjármű forgalomba helyezését követően gépjárműadó-kötelezettség keletkezik. A gépjárműadó célja a motorizációval járó közterhek arányosabb elosztása, a közúthálózat karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges források bővítése. 

Gépjárműadó alanya, tárgya

A járműnyilvántartásban szereplő gépjármű üzembentartója vagy tulajdonosa. 

Gépjárműadó mértéke

Az adó mértéke a személygépkocsi esetén annak gyártási évétől és teljesítményétől, teherautó, nyerges vontató, autóbusz, lakókocsi esetén pedig annak tömegétől függően változik. Az adó személygépkocsi esetén kilowattonként 140 és 345 forint között kerül megállapításra.

Busz, lakókocsi esetén az adó a nyilvántartásban feltüntetett saját tömeg, nyerges vontató esetén, a saját tömeg kétszerese növelve a vontatható össztömeg meghatározott részével, tehergépjármű esetén a saját tömeg plusz raksúly 50 százaléka alapján, minden megkezdett 100 kilogramm után kerül megállapításra, rugózási rendszertől függően 850 forintos vagy 1 380 forintos mértékkel kerül kiszabásra. 

Adómentesség

Többek között az alábbi esetekben mentesülhet a gépkocsi tulajdonos a gépjárműfizetési kötelezettség alól:

  • környezetkímélő gépkocsi esetén
  • az egyesület, az alapítvány a tulajdonában lévő gépjármű után, feltéve, ha a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett
  • súlyosan mozgáskorlátozott kiskorúval egy háztartásban élő, őt szállító hozzátartozó, illetve a súlyosan mozgáskorlátozott személy gépjárműve esetén, ha annak teljesítménye a 100 kW-ot nem éri el (legfeljebb 13 000 Ft/adóév erejéig),
  • egyházi jogi személy tulajdonában álló gépjármű esetén.

További adómentességek is alkalmazhatók.

Az adózási feladatokat ellátó személyben történő változások 2021-ben nem befolyásolják a gépjárműadó alóli mentességeket. A 2020. december 31-én fennálló adómentességet és szüneteltetést az önkormányzatok adatszolgáltatása alapján a NAV hivatalból, automatikusan veszi figyelembe az adó kivetésénél.

2021-es évet követően az adómentességeket, szüneteltetést vagy egyéb adókedvezményt a GJADÓ „adat- és változásbejelentő lap a gépjárműadó mentesség/kedvezmény/szüneteltetés igénybevételéhez” elnevezésű adatlapon lehet bejelenteni.

Adóbevallási és adófizetési határidő

Az éves gépjárműadó évente két részletben fizetendő, főszabály szerint a tárgyév március 15. napjáig, valamint a tárgyév szeptember 15. napjáig, azonban a 2021-es változásra tekintettel 2021-ben az első részletet kivételesen elegendő április 15-ig befizetni a NAV honlapján elérhető 410-es adónemhez tartozó Belföldi gépjárműadó bevételi számlára.

3.7.3.  Cégautóadó

Cégautóadót kell fizetni a nem magánszemély tulajdonában lévő személygépkocsik után (ideértve a pénzügyi lízingbe vett személygépkocsit),továbbá olyan magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi után is, mellyel kapcsolatban a magánszemély költséget, ráfordítást vagy értékcsökkenést számol el.

Cégautóadó alanya

Az adó a személygépkocsi tulajdonosát terheli. Pénzügyi lízing esetén a hatósági nyilvántartásba bejegyzett lízingbe vevő, illetve bérlő.

Cégautóadó mértéke

A személygépkocsi teljesítménye és környezetvédelmi besorolása függvényében havi 7 700 és 44 000 forint közé esik. A kétszeres adóztatás kizárása érdekében a cégautóból levonható a megállapított gépjárműadó a negyedév azon hónapjaira tekintettel, amelyben az adott személygépkocsi után cégautóadó- és gépjárműadó-kötelezettség egyaránt fennállt, feltéve, hogy a gépjárműadó fizetési kötelezettség határidőben megfizetésre került.

Adómentesség

Nem kell cégautóadót fizetni többek között:

  • Környezetkímélő gépkocsik után
  • Egyházi jogi személy elsődlegesen vallási vagy azzal közvetlenül összefüggő más tevékenysége ellátásához üzemeltett gépkocsi után
  • Olyan gépkocsi után, amelyet személygépkocsi-kereskedelemmel üzletszerűen foglalkozó személy vagy szervezet kizárólag továbbértékesítési céllal szerzett be.

További adómentességek is alkalmazhatók.

Adóbevallási és adófizetési határidő 

A bevallást benyújtani és az adót megfizetni negyedévente kell, a negyedévet követő hónap 20. napig.

3.7.4.  Regisztrációs adó

A Magyarországon forgalomba hozott gépjárművek után regisztrációs adót kell fizetni, vagyis a forgalomba helyezés feltétele az adó megfizetése. Az adó import, Európai Közösségen belüli beszerzés és gépjármű-átalakítás esetén is fizetendő.

Regisztrációs adó alanya

Az adó alanya az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, akinek/amelynek a nevére a forgalomba helyezést kezdeményezik, vagyis az a személy, aki/amely a forgalomba helyezést követően a törzskönyvben is mint tulajdonos lesz feltüntetve. Import esetében – ha az importra kifejezetten azért kerül sor, mert a gépjárműveket forgalomba kívánják helyezni – az adó alanya az importőr lesz.

Regisztrációs adó mértéke

A személygépkocsik után fizetendő adó 45 000 és 4 800 000 forint között kerül megállapításra a gépkocsi életkorának, környezetvédelmi besorolásának és műszaki tulajdonságának függvényében. A hibrid meghajtású személygépkocsik után a fizetendő regisztrációs adó egységesen 76 ezer forint. 

Adómentesség

Környezetkímélő gépkocsik után nem kell regisztrációs adót fizetni, és további mentességek is alkalmazhatók.

Nem merül fel adókötelezettség a gépjármű Magyarország területén történő forgalomba helyezésének meghiúsulása esetében.

3.7.5.  Biztosítási adó

Az adó mértéke casco esetén a bruttó biztosítási díj 15 százaléka, vagyon- és baleset-biztosítás esetén a bruttó biztosítási díj 10 százaléka, kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén az adóalap 23 százaléka, de a biztosító kockázatviselésével érintett időtartam naptári napjaira naponta legfeljebb 83 forint/gépjármű. 

Biztosítási adó alanya

Az adó alanya a biztosító. Adóalany az Európai Gazdasági Térség tagállamában székhellyel rendelkező vagy harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe, továbbá a határon átnyúló biztosítási szolgáltatást nyújtó is, feltéve, hogy ezen külföldi székhelyű biztosítók Magyarországon adóköteles biztosítási szolgáltatást nyújtanak.

Biztosítási adó alapja

Az adó alapja a biztosítási díj.

Biztosítási adó mértéke

Az adó mértéke casco esetén a bruttó biztosítási díj 15 százaléka, vagyon- és baleset-biztosítás esetén a bruttó biztosítási díj 10 százaléka. 

Amennyiben a megelőző évben a biztosító casco, illetve vagyon- és baleset-biztosítási szolgáltatásból származó biztosításidíj-bevétele nem érte el a 8 milliárd forintot, abban az esetben kedvezményes adómértékek alkalmazandóak. Az adóévi összesített casco, valamint vagyon- és balesetbiztosításból származó díjbevétel 100 millió forintot meg nem haladó része után a normál adómérték 25 százaléka, míg a 100 millió forintot meghaladó, de 700 millió forintot meg nem haladó része után a normál adómérték 50 százaléka alapján kell a biztosítási adót meghatározni.

Adóbevallási és adófizetési határidő

A biztosító az adót a biztosítási díj, díjrészlet elszámolása hónapját követő hónap 20. napjáig állapítja meg, vallja be az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon és fizeti meg.

3.7.6..  Kiskereskedelmi adó

Kiskereskedelmi adó alanya

Kiskereskedelmi adó alanyának az adóköteles kiskereskedelmi tevékenységet üzletszerűen végző kül-, vagy belföldi illetőségű személyek vagy szervezetek minősülnek.

Kiskereskedelmi tevékenység

Kiskereskedelmi tevékenység alatt értendő a 2020. január 1-jén hatályos Gazdasági Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszere (TEÁOR’08) szerint:

  • a 45.1 ágazatba (Gépjármű-kereskedelem, ide nem értve a gépjármű, pótkocsi nagykereskedelmét)
  • a 45.32 ágazatba (Gépjárműalkatrész-kiskereskedelem)
  • a 45.40 ágazatba (Motorkerékpár, -alkatrész kereskedelme, javítása, ide nem értve a motorkerékpár javítását, nagykereskedelmét)
  • a 47.1-47.9 ágazatokba (pl.: élelmiszer, ital, dohányáru, állateledel, elektronikai eszközök, háztartási cikkek, könyv, sportszer, játék, ruha, és bútor kiskereskedelme, továbbá gépjárműüzemanyag-kiskereskedelem, valamint gyógyszer- és gyógyászati termék kiskereskedeleme)

sorolt azon tevékenységek, melyek folytatása esetén a vevő magánszemély is lehet.

Kiskereskedelmi adó alapja

A kiskereskedelmi adó alapja az adóalany adott évi adóköteles tevékenységéből származó nettó árbevétele. Függetlenül attól, hogy az adott kereskedő üzleti tevékenysége nyereséges vagy veszteséges volt-e.

Az árbevételen túl az adóalapba tartozik továbbá az adóalany által az áru szállítójának nyújtott szolgáltatásért kapott ellenérték, illetve a beszállító által a kiskereskedőnek adott árengedmény is.

A Tao tv. szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok adóköteles tevékenységből származó nettó árbevételét (tehát az adóalapot) össze kell számítani, és a megfelelő adómértékkel kiszámított összeget az egyes adóalanyok között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az általuk elért nettó árbevétel képvisel az összes nettó árbevételben.

A fenti összeszámítási szabályt csak a 2020. április 14. után szétválással, kiválással létrejövő kapcsolt vállalkozások, vagy kapcsolt vállalkozások közötti eszközátadás esetén lehet alkalmazni. Ezekben az esetekben is lehet mentesülni az összeszámítás alól, ha az adózó bizonyítja az átszervezés gazdasági indokoltságát.

Kiskereskedelmi adó mértéke

A kiskereskedelmi adó esetében az adómérték sávosan az alábbiak szerint alakul:

  • 500 millió forintot meg nem haladó adóalap esetén nem kell adófizetési kötelezettséggel számolni, azaz 0 százalék, (ez esetben bevallási kötelezettség sem merül fel),
  • az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forint alatti része után 0,1 százalék,
  • az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forint alatti része után 0,4 százalék,
  • az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után pedig 2,5 százalék.

Adóbevallási és adófizetési határidő

A kiskereskedelmi adó megállapítása, bevallása az adóalanyok feladata, amelyet az adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell megtenniük, megfizetniük. Év közben az adóalanyokat adóelőleg fizetési kötelezettség terheli. 

Az adóelőleget – főszabály szerint – az előző év adóköteles tevékenységéből származó nettó árbevétel alapján kell megállapítani. 

Azoknak az adóalanyoknak, akiknek az adóévet megelőző adóévük 12 hónapnál rövidebb volt, az előző adóévi, adóköteles tevékenységből származó nettó árbevételt 12 hónapra kell átszámítaniuk, és a sávos adókulcsokkal kiszámított adó alapulvételével kell megállapítani az adóelőleget.

Fő szabály szerint az adóelőlegfizetési kötelezettséget évente két egyenlő részletben, az adóév hetedik és tizedik hónapjának 20. napjáig kell teljesíteni.

3.7.7.  Illetékek

Magyarországon öröklés, ajándékozás és visszterhes vagyonátruházás esetén vagyonszerzési illetéket, a közigazgatási hatósági és bírósági eljárásért eljárási illetéket, a cégbíróságok törvényességi felügyeleti tevékenységéért felügyeleti illetéket kell fizetni.

Visszterhes vagyonátruházási illeték

Illeték tárgya, alanya

Az ingatlan, a törvényben meghatározott ingó és vagyoni értékű jog megszerzése visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik. Az illetékfizetési kötelezettség főszabály szerint a vagyonszerzőt terheli.

Az illetékfizetési kötelezettség a következő vagyoni értékű jogokra és ingókra terjed ki:

  • az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése, továbbá e jognak a megszüntetése folytán bekövetkező vagyonszerzés,
  • az ingatlanon fennálló haszonélvezet gyakorlásának átengedése,
  • ingónak hatósági árverésen történő megszerzése,
  • gépjármű, illetőleg pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése,
  • közterületen álló, ingatlannak nem minősülő felépítmény tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése,
  • értékpapír öröklési szerződéssel való megszerzésére,
  • belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy) megszerzésére.

A fentieken túl 2020. február 1-jétől az ingatlanok belterületbe vonása és értékesítése miatti ingatlanügyletek fokozottabb teherviselése érdekében visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik a

  • belterületbe vont ingatlan, illetve
  • a belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjének 

a visszterhes átruházása is. Ezen fenti két esetben az illetéket az átruházó fél köteles megfizetni.

Speciális szabályok vonatkoznak például az ingatlanforgalmazási célú, a szabályozott ingatlanbefektetési társaság és a hitelintézetek általi vagyonszerzésekre.

Illeték alapja

A visszterhes vagyonátruházási illeték alapja a megszerzett vagyon forgalmi értéke. Lakástulajdon szerzése esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja a lakástulajdon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke.

Illeték általános mértéke

A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke a megszerzett vagyon forgalmi értéke után 4 százalék, ingatlan, illetve belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4 százalék, a forgalmi érték ezt meghaladó része után pedig 2 százalék, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint.

Gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke a jármű hajtómotorjának teljesítményétől és a jármű korától függően 300 forint/kW és 850 forint/kW között alakul.

Mentesség

Megkülönböztethető személyi és tárgyi illetékmentesség. Személyi illetékmentesség illeti például az egyesületet, alapítványt, közhasznú nonprofit gazdasági társaságokat.

A tárgyi illetékmentességet élvez többek közt:

  • a vállalkozó által értékesítési célra újonnan épített lakás tulajdonjogának megvásárlása,
  • a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak),valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10 százalékát és lakóházépítési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozatott tesz,
  • ingatlan, vagy belföldi ingatlannal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét kedvezményezett ügyletek keretében történő megszerzése,
  • ingatlan, vagy belföldi ingatlannal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét kapcsolt vállalkozások közötti átruházása, (ingatlanszerzés esetében akkor, ha a vagyonszerző főtevékenysége ingatlan bérbeadása, üzemeltetése, vagy ingatlan adásvétele),
  • ingatlan visszlízing konstrukcióban történő megszerzése,
  • egyenes ági rokonok, házastársak egymás közötti ügyletében megvalósuló vagyonátruházás,
  • házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyon megszerzése,
  • a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) felhasználásával történő ingatlanvásárlás.

Öröklési és ajándékozási illeték

Illeték tárgya

Az öröklési és az ajándékozási illeték tárgya a haláleset folytán, illetve az ajándékozással történt vagyonszerzés (örökség, hagyomány, meghagyás, kötelesrész, halál esetére szóló ajándékozás).

Illeték alanya

Az örökös, illetve a megajándékozott személy.

Illeték alapja 

Az illeték alapja a megszerzett vagyon tiszta értéke.

Illeték mértéke

Az örökösödési és ajándékozási illeték általános mértéke 18 százalék, lakástulajdon és lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetében 9 százalék.

Mentesség

Megkülönböztethető személyi és tárgyi illetékmentesség. Személyi illetékmentesség illeti például az egyesületet, alapítványt, közhasznú nonprofit gazdasági társaságokat.

Tárgyi illetékmentesség alapján az illetékkötelezettség alól mentes többek közt:

  • az öröklési és ajándékozási illeték alól az egyenesági rokonok, testvérek és házastársak közötti öröklés és ajándékozás,
  • az egy örökösnek jutó ingóörökség 300 000 forint forgalmi értéket meg nem haladó része,
  • az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megszerzése. 

Eljárási illeték

Illeték tárgya

Általában a közigazgatási hatósági eljárásért eljárási illetéket, vagy igazgatási szolgáltatási díjat, míg a bírósági eljárásért eljárási illetéket kell fizetni.

Illeték alanya

Az eljárás megindítását kérő személy, aki azt főszabály szerint kérelmenként fizeti meg.

Illeték alapja, mértéke

Az illeték az eljárás tárgya értékének függvényében, vagy tételesen kerül meghatározásra.

3.8.  Kettős adóztatást elkerülő egyezmények

Magyarország több mint nyolcvan országgal kötött a kettős adóztatást elkerüléséről szóló egyezményt, köztük az Európai Unió valamennyi tagállamával. A Függelék 1. pontja ezeket az országokat tartalmazza.

3.9.  A transzferárakkal kapcsolatos szabályozás

A magyar transzferár-szabályozás összhangban áll az  OECD transzferár-irányelvekben foglalt szabályozással.

A kapcsolt vállalkozásoknak az egymás közötti szerződéseik során olyan árat kell meghatározniuk, ami megegyezik a hasonló körülmények és független felek között alkalmazott árral.

Amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között alkalmaznának, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték különbözetével az adóalapot módosítani kell, illetve lehet. Az adózónak a különbözettel növelnie kell az adózás előtti eredményét, amennyiben az eltérés következtében alacsonyabb adózás előtti eredményt ért el, mint a szokásos piaci ár mellett ért volna el.

Amennyiben magasabb adózás előtti eredményt ért el, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett elért volna, meghatározott feltételek teljesülése esetén a különbözettel csökkentheti az adóalapot.

Transzferár-nyilvántartás készítésének kötelezettsége terheli általánosan az adóalanyt a kapcsolt vállalkozásával kötött hatályos szerződése, megállapodása alapján, amennyiben az adóévben teljesítés történt. Nem köteles transzferár-nyilvántartást készíteni az adóév utolsó napján a mikro-, vagy kisvállalkozásnak minősülő adózó.

Nem terheli transzferár-nyilvántartás készítésének kötelezettsége a kapcsolt vállalkozásokat, ha a szerződés alapján történő teljesítések értéke az adóévben az általános forgalmi adó nélkül számított szokásos piaci áron nem haladja meg az 50 millió forintot. Az értékhatár megállapításánál az összevonható szerződések alapján történő teljesítések értékét együttesen kell figyelembe venni. Továbbá nem terheli transzferár-nyilvántartási kötelezettség szolgáltatás, termékértékesítés ellenértékének kapcsolt vállalkozás(ok) részére változatlan összegben, illetve értéken történő átterhelését, feltéve, hogy a szolgáltatást nyújtó, terméket értékesítő kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll az adózóval, a költséget viselő féllel.

2018-tól kezdődően a transzferár nyilvántartás háromszintűvé vált, amelynek elemei a következők: 

  • Fődokumentum (Master file); 
  • Helyi dokumentum (Local file); 
  • Országonkénti jelentés (CbC-report).

Az országonkénti jelentés (melynek kapcsán adatszolgáltatásra, ill. bejelentésre csak azok a multinacionális vállalatcsoportok kötelezettek, melyek konszolidált nettó árbevétele eléri a 750 millió EUR-t) nem képezi a dokumentációs kötelezettség közvetlen részét. A nyilvántartási kötelezettségnek a Fődokumentum, valamint a Helyi dokumentum együttes elkészítésével kell eleget tenni. A Fődokumentum a cégcsoport egészére vonatkozó adatokat és információkat tartalmaz, ebből a teljes cégcsoportra egyet kell elkészíteni. A dokumentációs kötelezettség alá eső ügyletek bemutatása, valamint a szokásos piaci ár vizsgálata a Helyi dokumentumban történik, amelynek minden érintett adózó esetében külön-külön rendelkezésre kell állnia.

A Helyi dokumentumban a szokásos piaci árat a következő módszerek valamelyikével kell meghatározni:

  • összehasonlító árak módszerével,
  • viszonteladási árak módszerével,
  • költség és jövedelem módszerrel,
  • ügyleti nettó nyereségen alapuló módszerrel,
  • nyereségmegosztásos módszerrel,
  • egyéb módszer alapján, ha a szokásos piaci ár a fenti pontokban foglaltak alapján nem határozható meg.

Főszabály szerint a Fődokumentumból és Helyi dokumentumból álló transzferár dokumentáció elkészítésének határideje a magyar társasági adóról szóló bevallás benyújtásának napja, amelynek végső határideje a tárgyévet követő 5. hónap utolsó napja. A Fődokumentum esetén a magyar szabályozás lehetőséget ad későbbi elkészítésre is, amennyiben az anyavállalat országában a Fődokumentum elkészítésére vonatkozó határidő későbbi, mint a magyar társasági adó bevallás határideje. Ebben az esetben a Fődokumentum elkészítésének határideje a tárgyévet követő 12. hónap utolsó napja.

Az adóhatóság kérelemre (APA kérelem) határozattal állapítja meg a kapcsolt vállalkozások közötti jövőbeni ügyletben érvényesíthető szokásos piaci árat. A szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárás egyoldalúan, kétoldalúan, illetőleg többoldalúan folytatható le. Végeredményként a NAV határozatban hagyja jóvá a szokásos piaci árat, melynek érvényessége legalább 3, maximum 5 év, és az érvényességi idő alatt nincs szükség transzferár dokumentáció készítésére sem az érintett ügylet esetében. Az eljárás díja annyiszor 2 millió forint, ahány oldalú eljárást kezdeményeztek. Az előzetes konzultáció díja 500 ezer forint konzultációnként.

Adószakértő segítségét kérné? Keresse adótanácsadó kollégáinkat!


THE POWER OF BEING UNDERSTOOD Könyvvizsgálat | Adó | Tanácsadás

Az RSM Hungary Zrt. honlapján  közzétett információk, elemzések és következtetések tájékoztató jellegűek, és nincsenek tekintettel az olvasók egyéni igényeire és adójogi helyzetére. A közölt adatok teljességéért, pontosságáért valamint aktualitásáért az RSM Hungary Zrt. nem vállal felelősséget. A közzétett információk nem minősülnek továbbá tanácsadásnak (úgymint adó-, jogi- vagy egyéb tanácsadásnak),és ezáltal nem helyettesítik a társaságunk szakértőivel folytatott személyes megbeszélést. A honlapon és az ott feltüntetett linkeken keresztül elérhető weboldalakon található információk alapján hozott, illetve az azokra alapozott üzleti döntésekből eredő károkért az RSM Hungary Zrt. nem vállal felelősséget. 

Az RSM Hungary az RSM-hálózat tagja. Az RSM International tagjai független könyvelő és tanácsadó cégek, melyek saját nevükben járnak el. Az RSM-hálózat maga semmilyen fogalommeghatározás szerint és semelyik állam joghatósága alatt sem tekinthető önálló jogi személynek.

Az RSM hálózatot az RSM International Limited irányítja, a társaság székhelye 50 Cannon Street, London EC4N 6JJ Wales, Anglia (cégjegyzékszám: 4040589). A hálózat tagjai által használt RSM márkanév és védjegy, illetve az egyéb szellemi tulajdon, az RSM International Associatiation tulajdona. Az RSM International Association Svájcban, a svájci Ptk. §60 alapján működik, székhelye Zugban található.