Doing Business in Hungary

Általános tudnivalók

1.1.  Áttekintő bemutatás

abra_1-1.jpg

  • Terület: 93 036 km²
  • Főváros: Budapest
  • Hivatalos nyelv: magyar
  • Pénznem: magyar forint, Ft, HUF aktuális irányadó kamat és árfolyamok
  • Államforma: köztársaság
  • Népesség: 9 797 561 fő
  • Nemzetközi repülőtér: Budapest Ferihegy, BUD
  • OECD tagság kezdete: 1996
  • Csatlakozás az Európai Unióhoz: 2004. május 1.

Magyarország image-filmek:
Hungary - World of Potentials  
Budapest Business Region - Get Engaged
Itthon a legjobb... Minden élménnyel több leszel!

1.2.  Földrajz és éghajlat

Magyarország Közép-Európában a 44. és 48. északi szélességi és a 16. és 22. keleti hosszúsági körök között terül el, 93 036 km2 területen. Északon Szlovákiával, keleten Ukrajnával és Romániával, délen Szerbiával, Horvátországgal és Szlovéniával, nyugaton Ausztriával határos.

Az ország területének jelentős része alföld és középhegység, a legmagasabb hegycsúcs a Kékes is csak 1 014 méter magas. Két nagy folyója, a Duna és a Tisza hajózható. Magyarországon található Közép-Európa legnagyobb tava, a Balaton. Az ország természeti kincsei között a termőföldet és a vizeket tartják számon, ez utóbbiba a folyóvizek és tavak mellett a kiváló minőségű artézi és rendkívül változatos összetételű termálvizek is beletartoznak.

Magyarország éghajlata kontinentális, de az országot elérik nyugatról az óceáni, délről pedig a mediterrán éghajlat hatásai is. A nyár általában 25-30 °C közötti hőmérséklettel meleg, napos, néhány hét kánikulával, amikor akár a 35-38 °C fokot is meghaladhatja a nappali hőmérséklet. A telek hidegek, -10-0 °C fok közötti hőmérséklettel. A tavasz és az ősz gyakran rövid és általában csapadékos.

1.3.  Népesség

Magyarország lakossága 2001 óta folyamatosan csökken. 2019. január 1-jei adatok szerint Magyarország teljes népessége 9 836 065 (becsült adat) fő volt. A népességcsökkenés megállítása kiemelt kormányzati cél. A korfa öregedő demográfiai képet mutat.

Az ország lakosságának közel 20 százaléka Budapesten és vonzáskörzetében él. Ennek oka többek között a főváros kiemelt szerepe az ország felsőoktatási, közigazgatási és gazdasági életében, illetve a közlekedési infrastruktúra. Az erős budapesti centralizáció mellett az ország nagy és közepes településein élők száma is jelentős, jellemző a kis településekről való elvándorlás.

Etnikai összetételét tekintve a lakosság túlnyomó része magyar, de a szomszédos országokból és a történelem során betelepült népek közül több erős kisebbségi képviselettel rendelkezik. Ezek jelentőségük sorrendjében: cigányok, németek, horvátok, szlovákok, románok, ukránok, szerbek és szlovének.

1.4.  Történelem

A magyar törzsek hosszú vándorlás után a 9. században telepedtek le a Kárpát-medencében. A törzsek egységes vezetés alá vonása a 10. században nagyrészt lezajlott. Az itt élők keresztény vallásra való áttérítése I. (Szent) István király nevéhez fűződik és több évtizedet vett igénybe. Magyarország megalapításának időpontját Istvánnak a római pápától származó koronával való királlyá koronázásától származtatják.

A középkorban a királyság központosítását és az állam megszilárdulását a tatárjárás pusztításai ellenére is sikerült elérni. A magyar Árpád-házat először az Anjou-királyok követték a trónon, akik az országot európai nagyhatalommá emelték. Az őket követő királyok a politikai és gazdasági szerepek mellett Magyarország kulturális életének jelentőségét is növelték, az ország a reneszánsz korszakban virágzott, ennek az oszmán hódoltság vetett véget.

Az újkor elejére az ország politikai ereje is csökkent, majd az oszmán betöréssel 1541-ben három részre szakadt. Az országnak az oszmánoktól való visszafoglalásáért folytatott harcok következtében szinte teljesen pusztává vált, a középső országrész és a korábban oszmán hűbéres Erdély felett könnyen szerezett erős befolyást a nyugati országrészt uraló Habsburg Birodalom. A 18. század elejétől az I. világháborúig Magyarország a Habsburg birodalom része volt.

Az I. világháborút követően Magyarország köztársaságként vált függetlenné. Az ország új határai a trianoni békeszerződésben 1920. június 4-én kerültek rögzítésre, amivel az ország végleg elveszíttette háború előtti területének és lakosságának kétharmadát. A békeszerződés és a II. világháború közötti években Magyarország államformáját tekintve ismét királyság volt, de az országot kormányzó vezette.

A II. világháborúban Magyarország az elvesztett területek visszacsatolásának reményében Németország oldalán lépett hadba 1941-ben. 1944-ben német megszállás alá került az ország. A németek legyőzésével a szovjet csapatok szállták meg a jelentős emberveszteséget és anyagi károkat elszenvedett országot.

A párizsi békeszerződés megerősítette a Trianonban rögzített határokat. A háborút követő csaknem négy évig tartó parlamenti demokrácia időszaka 1949 augusztusában a szovjetek által támogatott kommunista párt hatalomátvételével és az egypártrendszer kialakulásával ért véget. Az ország az 50-es évek első felében a sztálini totalitarizmus mintájára épült, amivel szemben 1956-ban a munkásság és az ifjúság vezetésével kirobbant a forradalom. A forradalom szovjet csapatok általi leverését követően a kommunista hatalom ismét megerősödött, de a Szovjetunió által irányított szocialista tömb többi országához képest a diktatúra viszonylag enyhe maradt (gulyás-kommunizmus).

A 80-as évek közepétől lazuló szovjet befolyás készítette elő az 1989-es rendszerváltást, ami a Magyar Köztársaság 1989. október 23-ai kikiáltásával politikai értelemben megtörtént. 1990-ben zajlottak le az első demokratikus országgyűlési és önkormányzati választások. A teljes demokratikus átalakulás és az új intézményi rendszer megszilárdulása a gazdasági élet gyökeres átalakulása mellett párhuzamosan történt.

Magyarország 1990-től az euroatlanti integrációra törekedett, 1999 óta tagja a NATO-nak, 2004. május 1-től az Európai Uniónak és 2007 decemberében csatlakozott a Schengeni Övezethez.

1.5.  Politikai és jogi környezet

A Magyar Köztársaság politikai berendezkedése 1990 óta parlamentáris demokrácia. A népképviselet legfőbb szerve az Országgyűlés. Az országgyűlési képviselőket közvetlen választás során négyévente szavazzák meg a választók. Az Országgyűlés választja a köztársasági elnök javaslatára a miniszterelnököt, aki megalakítja a kormányt. A kormány tagjait a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A köztársasági elnököt az Országgyűlés választja meg öt éves időtartamra.

A köztársasági elnök első sorban diplomáciai feladatokat lát el, de ő jelöli ki a választások időpontját és a köztársasági elnök jóváhagyása szükséges az Országgyűlés által elfogadott jogszabályok hatályba lépéséhez.

A 15 tagú Alkotmánybíróság az a független fórum, ahol a jogszabályok alkotmányosságának vizsgálata lehetséges. Az 1949-ben készült, a rendszerváltás kapcsán 1989-ben módosított alkotmány helyébe 2012. január 1-jével új alaptörvény lépett, amely tükrözi az európai és az általános nemzetközi irányelveket.

Magyarország közigazgatási szempontból 19 megyére és az önálló régiót képviselő fővárosra osztható, fejlesztési, valamint statisztikai szempontból pedig 7 régióra.

1.6.  Oktatás és kultúra

A magyar oktatási rendszer alap- közép- és felsőoktatási szintekre tagozódik, ezen belül különböző rendszerű intézmények választhatók mind állami, mind magán üzemeltetésben. Magyarország 1999-ben csatlakozott a bolognai folyamathoz.

1.7.  Gazdasági információk

A magyar gazdaság ágazati szerkezete nagy vonalakban megfelel a hasonló fejlettségű országokénak.

A szolgáltató ágazat a GDP szűk kétharmadát képviseli. A szolgáltató ágazatokon belül az úgynevezett magánszolgáltatások (kereskedelem, idegenforgalom, pénzügyi és egyéb gazdasági szolgáltatások) fejlettsége magas szintű. Magyarország kivitelében a szolgáltatások viszonylag jelentős súlyt képviselnek, különösen a gazdasági szolgáltatások területén. A közlekedési ágazatban (részben magán, részben állami) kedvező földrajzi elhelyezkedésünk optimális feltételeket kínál a tranzitforgalomnak. Az állami szolgáltató ágazatok (egészségügy, oktatás, közigazgatási szolgáltatások) nem fejlődtek a többi szolgáltatási ághoz hasonló mértékben, ezek fundamentális átalakítása aktuális kérdés.

Az agrárium, amely terén Magyarország különösen kedvező éghajlati adottságokkal rendelkezik, a GDP körülbelül 4 százalékát reprezentálja. Az ipar – a nemzetközi trendeknek megfelelően – a GDP termelésének mintegy egynegyedét képviseli. Az elmúlt években azok az iparágak tudtak növekedni, amelyek elsősorban exportra termeltek. Az iparági eltolódások ezért a kivitelben kiemelkedő szerepet játszó gépjármű-ipar, híradás- és számítástechnikai ipar előretöréséről tanúskodnak, miközben az élelmiszeripar és a könnyűipar jelentősen vesztett pozíciójából, az építőipar pedig a válság hatásai miatt továbbra is nehéz helyzetben marad. Az élelmiszeripar esetében a lemaradás részben az uniós csatlakozás kedvezőtlen feltételeivel magyarázható. A korábban komoly hagyományokkal rendelkező könnyűipar ma már csak nyomokban létezik – a fejlett országok közé tartozó Magyarország is vesztett pozícióiból a dél-kelet-ázsiai exporttal szemben.

1.8.  Aktuális gazdasági kép

Aktuális gazdasági kép

2018-ban régiónként és országonként széttartó, összességében lassuló gazdasági növekedés jellemezte a világgazdaságot. Európa magországai, Kína és Japán növekedési üteme visszaesett. A motor ismét az USA volt, ám túlfűtött, kiszámíthatatlan, protekcionista gazdaságpolitikájával az egyik fő kockázatot is ez az ország jelenti. Az egyensúlytalanságok nem erősödtek: a német és a kínai folyó fizetési mérleg aktívum csökkent, és az USA mérleghiánya sem nőtt számottevően.

A jelentős pénzbőség ellenére az infláció a fejlett országokban mérsékelt maradt, bár kissé emelkedett. Az Európai Unióban 1,8, az eurózónában 1,7 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, közelítve az EKB inflációs célkitűzését.

2019 elején egyre pesszimistább hangulat jellemzi a világgazdasági várakozásokat. Az előrejelzések a növekedés lassulására, az erősödő protekcionizmus káros következményeire hívják fel a figyelmet. A konjunktúramutatók, bizalmi indexek is pesszimizmust jeleznek. A legfontosabb kockázati tényezők: a kereskedelmi korlátozások eszkalálódása, a Brexit kiszámíthatatlansága és a kínai gazdaság vártnál nagyobb lassulása; ezek egymást erősítve az alapprognózisnál sokkal gyengébb növekedést hozhatnak.

Az eurózónában, illetve az Európai Unióban várhatóan tovább lassul a növekedés. A jelzett világgazdasági kockázatok szinte mindegyike sújtja Európát, amiket saját belső nehézségek is tetéznek: az olasz makrogazdasági problémák, a gyenge ipari teljesítmény, a német gazdaság kifulladó növekedése. Az eurózóna növekedése 1,2 százalékra, legerősebb gazdasága, a német 1 százalékra eshet. A feltörekvő, fejlődő országcsoport növekedési üteme is mérséklődik az idén.

A GDP-növekedés alakulása

A kormány év közepétől érvényesített demográfiai csomagja is elsősorban a lakossági (fogyasztási és ingatlan-befektetési) keresletet élénkíti. Az esztendő átlagában a GDP várhatóan 3,7 százalékkal növekszik, aminek forrása szinte teljes egészében a termelékenység emelkedése lesz. A növekedés szerkezetében sem keresleti, sem kínálati oldalról nem várunk érdemi elmozdulást. A nettó export továbbra is levonást eredményez a GDP belföldi felhasználásából, az ágazatok körében pedig változatlanul az uniós és lakossági pénzeket felszívó építőipar, illetve a háztartások keresletét kielégítő szolgáltatások dinamikáját véljük erőteljesebbnek.

A növekedés forrásai

Beruházások 

2019-ben a várhatóan romló külső konjunktúra és a növekvő világgazdasági kockázatok visszavetik a beruházási dinamikát. Ezt részben ellensúlyozzák a már korábban meghozott fejlesztési döntések, az odaítélt, de még fel nem használt uniós források beáramlása a gazdaságba és a több módszerrel is ösztönzött lakásépítések. A költségvetés és a monetáris politika is a beruházások növelésére fókuszál, továbbá a munkaerőhiány és a fajlagos bérköltségek emelkedése is ebbe az irányba hat. A kedvező hitelezési feltételek, valamint a kkv-beruházások extra támogatása elindíthatja a korábbról elhalasztott fejlesztések pótlását. Éves szinten a beruházások 8 százalékos növekedését várjuk.

Keresetek 

2019-ben további jelentős, bár az előző évitől kissé elmaradó keresetnövekedés várható. Ezt valószínűsíti, hogy a minimálbér növekedése nem változott ugyan, de a bérminimumé 12-ről 8 százalékra csökkent, és a költségvetési szférában sem látszanak egyelőre az előző évihez hasonló nagyságú emelések. Ugyanakkor a fokozódó munkaerőhiány miatt folytatódhatnak a béremelések, a multinacionális cégeknél új jelenségként beindult sztrájkok, sztrájkfenyegetések pedig arra mutatnak, hogy ezeknek a vállalatoknak a hazai munkaerőpiaci hatások mellett a nemzetközi hálózatuk bérfelhajtó hatásával is számolniuk kell.

Foglalkoztatás, munkanélküliség

2019-ben a foglakoztatás korábbinál visszafogottabb bővülésére számítunk. A munkaerőpiac kezd telítődni, elfogy a tartalék. A kormány azzal számol ugyan, hogy egyre több közfoglalkoztatott tud elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon, ezt azonban nehezíti, hogy többségük nem rendelkezik a szükséges szaktudással, és a területi egyenlőtlenségek miatt jelentős belső migráció is szükséges lenne. Éves átlagban a foglalkoztatottak számát 4,5 millió főre becsüljük (ez 60,5 százalékos foglalkoztatási ráta),a munkanélküliekét 160 ezer főre. A munkanélküliségi ráta 3,5 százalékra mérséklődhet.

Külkereskedelem

2019-ben a gyengülő világgazdasági és európai konjunktúra, valamint a járműipar nehézségeinek hatására (euróban számolva) 4 százalékra lassulhat az export növekedése. A csökkenő ütemben bővülő fogyasztás és beruházás az áruimportot is 5 százalékra mérsékelheti. Bár kissé záródik az import javára elnyíló olló, a külkereskedelmi mérleg aktívuma 5 milliárd euró alá süllyedhet. A magyar külkereskedelemben meghatározó marad az Európai Unió, ezen belül a régi tagországok, illetve Németország. Az export áruszerkezete továbbra is erőteljesen koncentrált marad, a járműiparé lesz meghatározó szerep. 

Külső finanszírozási képesség

2019-ben a lanyhuló világgazdasági konjunktúrában mérséklődő külső kereslet, valamint a továbbra is élénk lakossági fogyasztás miatt a korábbiaknál kisebb többletre számítunk az áruforgalomban és a szolgáltatásokban. A csökkenő uniós transzferek mellett kissé erősödhet a jövedelemkiáramlás, így a folyó fizetési mérleg aktívuma várhatóan nem éri el a GDP 1 százalékát, 1,2 milliárd euró körül alakulhat. A költségvetés által részben megelőlegezett, de csak idén beérkező uniós transzferek jóvoltából a külső finanszírozási képesség elérheti a GDP 2,6 százalékát.

Államháztartás egyenlege 

A belső kereslet erősödése 2018-ban tovább mérsékli az áruforgalmi aktívumot, aminek hatására a folyó fizetési mérleg többlete 3,4 milliárd euróra, a GDP 2,6 százalékára csökkenhet. A tőkemérleget azonban tovább erősítik az uniós transzferek, így a külső finanszírozási képesség elérheti a 6,8 milliárd eurót, a GDP 5,2 százalékát. Bár az évek óta magas finanszírozási többlet javítja a külső adósságmutatókat és mérsékli az ország sérülékenységét, egyúttal azt is jelzi, hogy a magyar gazdaság fejlődése elmarad attól a lehetőségtől, amit a jelentős mértékű uniós forrásbevonás lehetővé tenne.

Államadósság 

A bruttó államadósságnak a GDP-hez mért aránya 2018 végére 69 százalékra csökkent, és előrejelzésünk szerint 2019 végére 67,5 százalékra mérséklődhet. Az adósságráta csökkenésében közrejátszanak az alapfolyamatok. A dinamikus növekedés, a lábrakapó infláció és az adósságra fizetett implicit reálkamat további csökkenése a korábbiaknál jobban mérsékelheti az adósságrátát. 

A fogyasztói árak alakulása 

2019-ben a külső áralakulás mérséklően hat a hazai árakra (a dekonjunktúrában gyengül az áremelkedés és az olajárak elszaladása sem várható),és a kissé erősödő forintárfolyam is fékezi az importált inflációt. A belső inflációs tényezők azonban tovább erősödnek. A kereslet oldaláról továbbra is táplálja az inflációt a reálkereseteknek a GDP emelkedését meghaladó növekedése és a foglalkoztatás bővülése, valamint a háztartások bátrabb hitelfelvétele. A huzamosabb ideje tartó élénk piaci kereslet a cégek áremelési lehetőségét is megnöveli, miközben a fajlagos bérköltségek emelkedése áremelési kényszert is jelent. Az állami árpolitika azonban az idei (választási) évben sem változik, és a monetáris politika sem törekszik még az infláció mérséklésére. Éves átlagban 3,2 százalékos drágulást várunk, amit főként a politikailag rángatott olajárszint változása téríthet el.

A kamatok alakulása 

A Monetáris Tanács a kamatszintet 2019-re is megfelelőnek látja az inflációs cél tartásához, ezért egyelőre csak a nem konvencionális eszközök leépítését tervezi. A kisvállalati hitelezés élénkítését szolgáló új konstrukció is azt tükrözi, hogy az MNB nem aggódik a gazdaság túlfűtöttsége miatt, pedig a magyar gazdaság dinamikus növekedése és az inflációs veszély miatt már itt indokolt lenne a szigorítás beindítása. Erre azonban legkorábban az év második felében látunk esélyt, amikor az MNB feltehetően változatlan alapkamat mellett a kamatfolyosó szűkítésével növeli a jelenlegi –0,15 százalékról 0-ra a bankok számára megállapított egynapos kamatát. A piaci kamatok és a hosszabb lejáratú állampapír-hozamok emelkedése várhatóan folytatódik.

Az árfolyamok alakulása 

A 2019-ben felerősödő infláció mellett tovább mérséklődő reálkamatok csökkentik a forinteszközök vonzását a befektetők szemében, ám ezt ellentételezheti a magyar gazdaság továbbra is dinamikus növekedése és az ország felminősítése. A forint iránti bizalmat az is erősítheti, hogy az MNB a második félévben várhatóan kissé szigorít a politikáján. A forint gyengülése ellen hat emellett a továbbra is jelentős mennyiségben beáramló uniós transzfer, ami fenntarthatja az ország külső finanszírozási többletét. Mindezek alapján 2019-ben kissé erősödő forintárfolyammal számolunk: az euró év végi értéke 315, átlaga pedig 318 forint körül alakulhat. A dollár az év végén 267, éves átlagban pedig 269 forintot érhet.

Főbb ágazatok teljesítménye 

Ipar 

2019-ben az ipar növekedési üteme valamelyest tovább mérséklődhet, mert a külső feltételek – elsősorban az uniós tagállamok, ezen belül Németország konjunktúrájának – enyhe romlása várható. Az értékesítésből egyharmados aránnyal részesedő belföldi eladásokban pedig a magas bázis miatt is csökkenhet a dinamika. Így ebben az évben 3 százalék körüli ipari bővülésre számítunk.

Építőipar

2019-ben az építőipar egészében lassulásra számítunk. Ennek fő oka az uniós források beáramlásának mérséklődése, ami az egyéb építmények szegmensének tavaly kiugró bázisán a növekedési ütem csökkenését okozza, ahogy erre az új rendelések értékének zuhanása is utal. A lakásépítések területén az áfa-kedvezmény rövid távú meghosszabbítása miatt előrehozott kereslet 2019-ben még erős lakásépítési piacot vetít előre, ami a kivitelezés megszokott csúszása miatt 2020-ra is áthúzódhat. Ezután azonban az ütem csökkenése várható, mert a csok és a 2019. elején meghirdetett újabb családi kedvezmények az építkezések kifulladását legfeljebb mérsékelhetik, de megakadályozni nem tudják. Mindennek alapján 2019-re az építőiparban 15 és 20 százalék közötti növekedést várunk.

Agrárgazdaság

A megvalósult fejlesztések és a Vidékfejlesztési Program uniós támogatással segített beruházásai 2019-ben is megnövelik a mezőgazdasági termelést, hacsak nem lesznek nagyon kedvezőtlen időjárási hatások. A létrejött mezőgazdasági kapacitások stabilitása a magyarországi feldolgozóipar megújulását igényelné középtávon. A hazai élelmiszerfogyasztás 2019-ben legfeljebb 2 százalékkal, az import és az export egyaránt 3 százalékkal nőhet. Az agrárágazat külkereskedelmi szaldója újra megközelítheti a 3 milliárd eurót. A mezőgazdasági beruházások a nyertes uniós pályázati projektek nagyobb számú megvalósulásával növekednek, mintegy 6 százalékkal haladhatják meg az előző évi szintet.

Összefoglaló számszerű előrejelzés
(előző év=100 százalék)

Megnevezés

2016

201720182019
Világgazdaság
GDP-termelés

103,2

103,6

103,7

103,3

Ebből - Eurózóna

101,9

102,4101,9101,2
           - Németország

102,2

102,5101,5101,0
Infláció a fejlett országokban (százalék)

0,8

1,72,01,7
Áruk- és szolgáltatások a világkereskedelemben

102,2

105,3104,0102,5
Magyar gazdaság
GDP-termelés

102,3

104,1104,9103,7
Bruttó állóeszköz-felhalmozás a GDP-ben

88,3

118,2116,5108,4
Háztartások fogyasztása

104,0

104,7105,3104,5
Háztartások nettó megtakarítása (A GDP százalékában)

4,4

5,05,94,6
Reálkereset

107,7

110,3108,3105,9
Foglalkoztatottak száma - munkaerő-felmérés szerint, évi átlag (ezer fő)

4 352

4 4214 4704 500
Munkanélküliség rátája, évi átlag

5,1

4,23,73,5
Kivitel (folyó áron, euróban)

101,7

111,2

107,3

105,0
Behozatal (folyó áron, euróban)

104,6

101,7112,0108,0
Külkereskedelmi mérleg egyenlege, millió euró

9 725

8 0785 5574 790
Folyó fizetési mérleg egyenlege, millió euró

7 071

3 9471 3001 200
Kulső finanszírozási képesség a GDP százalékában

6,2

3,21,00,8
Államháztartás egyenlege a GDP százalékában (ESA 2010)

-1,7

-2,0-1,9-2,2
Államadóság a GDP százalékában

76,0

73,669,067,5
Infláció, éves átlag (százalék)

0,4

2,42,83,2
Infláció, év végén (százalék)

1,8

2,12,73,3
Jegybanki irányadó kamat, év végén (százalék)

0,9

0,90,90,9
Egynapos betéti kamat

-0,05

-0,15-0,150,00
3 hónapos állampapír hozama, év végén (százalék)

0,1

0,00,00,9
Forint/euró árfolyama, év végén

311,0

310,1321,5315,0
Forint/euró árfolyama, éves átlag

311,5

309,2318,9318
Forint/dollár árfolyama, év végén

293,7

258,8280,9267
Ipari termelés

100,9

104,6103,6103,0
Építőipari termelés

81,2

129,7122,3118,0
Mezőgazdasági termelés

110,1

96,0103,6102,5
Nominális GDP, milliárd forint

35 474

38 35542 07345 228

Forrás: A Pénzügykutató Zrt. prognózisa

1.9.  Tőkepiac: a Budapesti Értéktőzsde

A Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) zajlik a Magyarországon bejegyzett nyilvános részvénytársaságok részvényeinek, a cégek és a magyar állam által kibocsátott kötvények, egyéb értékpapírok kereskedelme. A Budapest Értéktőzsdén négy szekcióban folyik kereskedelem: részvénypiac, kötvénypiac, derivatívak és tőzsdei áruk szekciókban. Bővebb információk a BÉT-ről és vezető indexéről (BUX) a tőzsde honlapján:

Bővebb információk a BÉT-ről és vezető indexéről (BUX) a tőzsde honlapján »

A Budapesti Értéktőzsde több nemzetközi szakmai szövetség és szervezet teljes jogú tagja:

1.10.  Vízumok, munkavállalási és tartózkodási engedélyek

A Magyar Köztársaság vízumokat illető előírásai az Európai Unió és a Schengeni Egyezmény előírásaival és ajánlásaival összhangban vannak. Magyarország 2007 decemberében csatlakozott a schengeni országokhoz.

Magyarország schengeni tagságának következtében lényeges kiemelni, hogy 

  • bármely más schengeni ország által kibocsátott vízum és tartózkodási engedély a Magyar Köztársaságban is érvényes, és ugyanígy
  • a külföldi magyar képviseletek által kibocsátott vízumok, valamint a magyar nemzeti hatóságok által kibocsátott tartózkodási engedélyek is érvényesek a teljes schengeni területen, ahogy a schengeni országokban kibocsátott vízum bélyeg felirata is megerősíti: „érvényes minden schengeni államban”.

A schengeni vízum- és belépési előírások csak a 90 napot meg nem haladó tartózkodások tekintetében alkalmazandók. Az ennél hosszabb időszakra vonatkozó vízumeljárási szabályokat a tagországok külön szabályozzák.

További részletes tájékoztatás a belépési és tartózkodási engedélyek feltételeiről és a vonatkozó eljárásokról, valamint azoknak az országoknak a listája, amelyek állampolgárai vízum nélkül utazhatnak be Magyarországra és az Európai Unión kívül országok állampolgárait érintő külön szabályok a Külügyminisztérium honlapján találhatók.

1.11.  Egyéb hasznos információk

Magyarország a metrikus mértékegységeket alkalmazza.

A dátumok magyar helyesírás szerinti sorrendje: év/hónap/nap. Az élelmiszerkereskedelemben 2012. január 1-től a magyar helyesírás szabályaitól eltérően, az EU előírásaival összhangban nap/hónap/év sorrendben kerül a szavatossági időrögzítésre.

Írásban a számjegyek közötti vessző a tizedes jegyeket, a pont pedig az ezres elválasztót jelöli.

Időzóna

Magyarország a közép-európai idősávba esik (CET, Central European Time Zone),ami a greenwichi középidőnél egy órával több. Magyarország is alkalmazza a nyári időszámítást, ami a március utolsó hétvégéjétől október utolsó hétvégéjéig tartó időszakban, a szokásos időhöz képes egy órával későbbi időt jelent.

Szokásos üzleti nyitva tartás:

  • Irodák, hivatalok: 8:00-16:00, szombat, vasárnap szünnap
  • Kiskereskedelem: hétfőtől péntekig 10:00-18:00, szombaton 9:00-13:00
  • Bevásárló központok, hipermarketek: hétfőtől vasárnapig 7:00-21:00 
  • Éttermek: 12:00-22:00

Az itt jelzett nyitvatartási idők nem teljes körű felsorolást tartalmaznak, csak irányadónak tekinthetők és ezektől lényegesen eltérő nyitvatartási idők is lehetségesek és elterjedtek.

2018. évi ünnepnapok:

    • január 1. Újév, pihenőnap
    • március 15. Nemzeti ünnep, pihenőnap
    • április 19. Nagypéntek
    • április 22. Húsvét 
    • május 1.  Munka ünnepe
    • június 10. Pünkösd
    • augusztus 20. Államalapítás ünnepe
    • október 23. Az 1956-os forradalom ünnepe
    • november 1. Mindenszentek napja
    • december 24. Szenteste
    • december 25-26. Karácsony

    Budapest és néhány nagyobb európai város távolsága:

    • Bécs, Ausztria: 243 km
    • Frankfurt am Main, Németország: 964 km
    • Róma, Olaszország: 1 225 km
    • Párizs, Franciaország: 1 448 km
    • Prága, Csehország: 525 km
    • Varsó, Lengyelország: 741 km
    • Bukarest, Románia: 821 km
    • Kijev, Ukrajna: 1 107 km
    • Amsterdam, Hollandia: 1 395 km

    THE POWER OF BEING UNDERSTOOD Könyvvizsgálat | Adó | Tanácsadás

    Az RSM Hungary Zrt. honlapján  közzétett információk, elemzések és következtetések tájékoztató jellegűek, és nincsenek tekintettel az olvasók egyéni igényeire és adójogi helyzetére. A közölt adatok teljességéért, pontosságáért valamint aktualitásáért az RSM Hungary Zrt. nem vállal felelősséget. A közzétett információk nem minősülnek továbbá tanácsadásnak (úgymint adó-, jogi- vagy egyéb tanácsadásnak),és ezáltal nem helyettesítik a társaságunk szakértőivel folytatott személyes megbeszélést. A honlapon és az ott feltüntetett linkeken keresztül elérhető weboldalakon található információk alapján hozott, illetve az azokra alapozott üzleti döntésekből eredő károkért az RSM Hungary Zrt. nem vállal felelősséget. 

    Az RSM Hungary az RSM-hálózat tagja. Az RSM International tagjai független könyvelő és tanácsadó cégek, melyek saját nevükben járnak el. Az RSM-hálózat maga semmilyen fogalommeghatározás szerint és semelyik állam joghatósága alatt sem tekinthető önálló jogi személynek.

    Az RSM hálózatot az RSM International Limited irányítja, a társaság székhelye 50 Cannon Street, London EC4N 6JJ Wales, Anglia (cégjegyzékszám: 4040589). A hálózat tagjai által használt RSM márkanév és védjegy, illetve az egyéb szellemi tulajdon, az RSM International Associatiation tulajdona. Az RSM International Association Svájcban, a svájci Ptk. §60 alapján működik, székhelye Zugban található.

     Tovább