5.1.  Információk

A számvitelt és a könyvvitelt Magyarországon a Számviteli törvény és a Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott jogszabályok szabályozzák. A Számviteli törvény mellett speciális szabályok vonatkoznak a pénzügyi intézményekre, a biztosító társaságokra, a költségvetési szervekre és az önkormányzatokra. A magyar számviteli szabályozás harmonizált a nemzetközi számviteli elvekkel. 

A törvény minden gazdasági társaságra vonatkozik, de nem vonatkozik az egyéni vállalkozókra, a polgári jogi társaságokra, az építőközösségekre és a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére.

Szakértő segítségére van szüksége? Keresse munkatársainkat!

5.2.  Főbb könyvviteli szabályok

A számviteli nyilvántartásokat, a pénzügyi beszámolót magyar nyelven kell elkészíteni, a számviteli elvekkel összhangban.

A gazdasági társaságoknak minden üzleti évről beszámolót kell készíteniük, melynek formája az éves nettó árbevétel nagyságától, a mérleg főösszegétől, a foglalkoztatottak létszámától, és mindezek határértékeitől függ.

A gazdálkodónak a beszámolót kettős könyvvitellel kell alátámasztania.

A kettős könyveléshez szükséges a könyvelési rendszer kialakítása, melynek összhangban kell lennie a számlakeretre vonatkozó hatályos előírásokkal.

A nemzetközi vállalatirányítási információs rendszerek Magyarországon is alkalmazhatóak, azonban a helyi szabályoknak való megfeleltetésük elkerülhetetlen.

A számlakeret előírt struktúrája

Az 1-4. számlaosztály tartalmazza a mérlegszámlákat, ezen belül az 1-3. számlaosztály az eszközszámlákat, a 4. számlaosztály pedig a forrásszámlákat. E számlaosztályok számlái biztosítják a mérleg elkészítéséhez szükséges adatokat.

Az eredménykimutatás elkészítéséhez, az adózott eredmény megállapításához szükséges adatokat az 5. és a 8-9. számlaosztály számlái tartalmazzák. Az 5-8. számlaosztály a költségeket és ráfordításokat tartalmazza, a 9. számlaosztályban kell kimutatni az értékesítés árbevételét, az egyéb bevételeket és a pénzügyi műveletek bevételeit.

A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során számviteli alapelveket kell érvényesíteni, a legfontosabbak a következők: 

• a vállalkozás folytatásának elve, 
• a teljesség elve, 
• a valódiság elve, 
• a világosság elve, 
• a következetesség elve, 
• a folytonosság elve, 
• az összemérés elve, 
• az óvatosság elve, 
• a bruttó elszámolás elve,
• az egyedi értékelés elve,
• az időbeli elhatárolás elve,
• a tartalom elsődlegessége a formával szemben elve,
• a lényegesség elve,
• a költség-haszon összevetésének elve.

A gazdálkodó az üzleti évről készített beszámolót, az üzleti jelentést, valamint az azokat alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, továbbá a naplófőkönyvet vagy más, a törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában legalább 8 évig köteles megőrizni.

A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is),legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni. 

Az elektronikus formában kiállított bizonylatot – a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabály előírásainak figyelembevételével - elektronikus formában kell megőrizni, oly módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa a bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, ill. kizárja az utólagos módosítás lehetőségét.

Az iratokat a könyvelés, feldolgozás időtartamára más helyre lehet továbbítani, az adóhatóság felhívására azonban azokat 3 munkanapon belül be kell mutatni.

Amennyiben az ellenőrzés lefolytatásához szükséges bizonylat idegen nyelven – kivéve angol, német, francia nyelvű iratokat - áll rendelkezésre, és az adójogi tényállás tisztázása másként nem lehetséges, az adózó köteles felhívásra annak szakfordítását magyar nyelven az adóhatóság részére átadni.

A könyvelési bizonylat általános alaki kelléke a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozás, a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés időpontja, annak igazolása. Ezek az információk a könyvelési szoftverből is kinyomtathatóak.

Az üzleti év az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni. Az üzleti év időtartama általános esetben megegyezik a naptári évvel.

Az üzleti év a naptári évtől eltérhet:

• a hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak vagy biztosítónak nem minősülő vállalkozónál,
• a Magyarország területén engedéllyel működő külföldi felsőoktatási intézménynél,

amennyiben azt a működés jellemzői indokolttá teszik (különösen az üzletmenet ciklussága, illetve konszolidálásba bevont vállalkozás esetén az anyavállalat információs igénye).

Az üzleti év - a törvényi kivételektől eltekintve - 12 naptári hónap. 

Az üzleti év mérlegforduló napjának megváltoztatására a következő esetekben van lehetőség:

• három, beszámolóval lezárt üzleti év után, vagy 
• a konszolidálásba történő bevonáskor, vagy 
• az anyavállalat személyében bekövetkezett változás esetén van lehetőség, 

a létesítő okirat ennek megfelelő módosítása mellett. 

A számviteli politika keretében írásban rögzíteni kell azokat a

• gazdálkodóra jellemző szabályokat, 
• előírásokat, 
• módszereket, 

amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából 

• lényegesnek, jelentősnek, 
• nem lényegesnek, nem jelentősnek,
• kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételnek, költségnek, ráfordításnak továbbá

meghatározza azt, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz, az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni.

A számviteli politika keretében el kell készíteni:

• az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát,
• az eszközök és a források értékelési szabályzatát,
• az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot,
• a pénzkezelési szabályzatot.

Az újonnan alakuló gazdálkodó a számviteli politikát, az előzőekben felsorolt szabályzatokat a megalakulás időpontjától számított 90 napon belül köteles elkészíteni. Törvénymódosítás esetén a változásokat annak hatálybalépését követő 90 napon belül kell keresztül kell a számviteli politikán keresztülvezetni.

5.3.  Beszámolóval kapcsolatos előírások

A gazdasági társaságoknak minden üzleti évről magyar nyelven beszámolót kell készíteniük. A beszámolónak megbízható és valós összképet kell adnia a gazdálkodó vagyonáról, annak összetételéről (eszközeiről és forrásairól),pénzügyi helyzetéről és tevékenysége eredményéről.

A beszámoló pénznemének meg kell egyeznie a létesítő okiratban rögzített pénznemmel, és a könyvvezetés során is ezt a pénznemet kell használni. 

A beszámoló formája az éves nettó árbevétel nagyságától, a mérleg főösszegétől, a foglalkoztatottak létszámától, mindezek határértékeitől függ. 

A beszámoló lehet:

• éves beszámoló,
• egyszerűsített éves beszámoló,
• összevont (konszolidált) éves beszámoló,
• egyszerűsített beszámoló.

Az éves beszámoló és az összevont (konszolidált) éves beszámoló mérlegből, eredménykimutatásból és kiegészítő mellékletből áll, a beszámolóval egyidejűleg üzleti jelentést kell készíteni, azonban ezt nem kell a beszámolóval együtt közzétenni. 

Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

• a mérlegfőösszeg az 1 200 millió forintot,
• az éves nettó árbevétel az 2 400 millió forintot,
• az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.

Az adózónak egyszerűsített éves beszámoló készítési kötelezettség esetén nem kell cash flow kimutatást és az üzleti jelentést készítenie. 

Összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentést is köteles készíteni az a vállalkozó, amely egy vagy több vállalkozóhoz fűződő viszonyában anyavállalatnak minősül, kivéve, ha az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

• a mérlegfőösszeg 6 000 millió forintot,
• az éves nettó árbevétel 12 000 millió forintot,
• az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt.

Anyavállalatnak minősül az a vállalkozó, amely egy másik vállalkozónál (leányvállalatnál) közvetlenül, vagy leányvállalatán keresztül közvetetten, meghatározó befolyást képes gyakorolni, mert az alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik:

• a tulajdonosok (a részvényesek) szavazatának többségével (50 százalékot meghaladóval) tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik, vagy
• más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján a szavazatok többségét egyedül birtokolja, vagy
• a társaság tulajdonosaként (részvényeseként) jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelőbizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy
• a tulajdonosokkal (a részvényesekkel) kötött szerződés (vagy a létesítő okirat rendelkezése) alapján – függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól – döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol.

Azon vállalkozó esetében, amely a nemzetközi számviteli standardok szerint állítja össze az összevont (konszolidált) éves beszámolóját, könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég részére megbízás, ha a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég rendelkezik IFRS-minősítéssel. 

Ebben az esetben a vállalkozó köteles gondoskodni arról, hogy a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítását, vezetését, az éves beszámoló, az összevont (konszolidált) beszámoló elkészítését olyan személy végezze, aki IFRS-regisztrálási szakterületen szerepel a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásában, vagy IFRS-minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló, vagy IFRS mérlegképes könyvelői szakképesítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló.

A konszolidált beszámoló részletesebb adatokat tartalmaz mind a mérlegben, mind az eredmény-kimutatásban, mint az éves beszámoló. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló az összevont (konszolidált) mérlegből, az összevont (konszolidált) eredménykimutatásból, az összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletből áll.  Az összevont (konszolidált) éves beszámolót úgy kell elkészíteni, hogy a konszolidálásba bevont vállalatok együttes vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet adjon.

Nem kötelező konszolidált éves beszámolót és konszolidált üzleti jelentést készítenie annak a mentesíthető anyavállalatnak, amely maga is leányvállalata egy fölérendelt anyavállalatnak, ha a fölérendelt anyavállalat az Európai Gazdasági Térség valamely államában rendelkezik székhellyel, a Számviteli törvény vagy az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/34/EU irányelve, illetve az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 19-i 1606/2002/EK rendelete szerint készít és hoz nyilvánosságra konszolidált éves beszámolót (és konszolidált üzleti jelentését),amelyben a mentesíthető anyavállalat és annak leányvállalatai beszámolóit is konszolidálják. Ebben az esetben magyar nyelven kell közzétenni a fölérendelt külföldi anyavállalat konszolidált éves beszámolóját és konszolidált üzleti jelentését, és az ezekről készült könyvvizsgálói jelentést. E közzétételről a mentesített anyavállalat köteles gondoskodni a fölérendelt külföldi anyavállalat konszolidált éves beszámolójának elfogadásától számított 60 napon belül.

Éves beszámolóját az IFRS-ek szerint állítja össze:

• az a vállalkozó, amelynek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák,
• a hitelintézet, továbbá a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás.

Éves beszámolóját az IFRS-ek szerint állíthatja össze:

• az a vállalkozó, amelynek közvetlen vagy közvetett anyavállalata az összevont (konszolidált) éves beszámolóját az IFRS-ek szerint készíti el,
• a biztosító,
• a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank felügyelete alá tartozó pénzügyi vállalkozás, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, befektetési vállalkozás, a központi értéktár, a központi szerződő fél, a tőzsde, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató, az IFRS-ek szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokba anyavállalati döntés alapján bevont pénzpiaci közvetítő és biztosításközvetítő, valamint a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény hatálya alá tartozó alap és alapkezelő,
• a könyvvizsgálatra kötelezett gazdasági társaság,
• a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe.

5.4.  Beszámoló közzététele

A beszámolójuk közzétételére kötelezett vállalkozók úgy tehetnek eleget a beszámoló közzétételi kötelezettségüknek, hogy elektronikusan megküldik a céginformációs szolgálatnak az éves beszámolójukat, egyszerűsített éves beszámolójukat, az anyavállalatok az összevont (konszolidált) éves beszámolójukat a könyvvizsgálatra kötelezett vállalkozók esetében a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt a cégnyilvánosságról, a bírósági eljárásról és a végelszámolásról szóló törvényben meghatározott módon .az adott üzleti év mérleg fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig. 

Minden gazdálkodó szervezetnek elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőséggel kell rendelkeznie, amelyet az állam a Cégkapu tárhely szolgáltatással biztosít. Az Országos Beszámoló és űrlapkitöltő Rendszeren (OBR-en) keresztül kizárólag olyan KAÜ által azonosított felhasználóval nyújtható be beszámoló, aki az adott cég hivatalos elérhetőségéhez kapcsolattartóként, vagy ügykezelőként hozzáféréssel rendelkezik. A cégkapu, valamint Hivatali tárhelyről történő dokumentum küldéséhez arra van szükség, hogy az adott cég tárhelyéhez kapcsolattartói vagy ügykezelői jogosultsággal rendelkezzen.

Az anyavállalat az összevont (konszolidált) éves beszámolót a független könyvvizsgálói jelentéssel együtt az összevont (konszolidált) éves beszámoló mérleg fordulónapját követő hatodik hónap utolsó napjáig köteles letétbe helyezni. Az elektronikus úton összeállított beszámolócsomagot a vállalkozó képviseletére jogosult, cégkapu-regisztrációval rendelkező jogosult benyújtani a Céginformációs Szolgálat részére.

Ezért a vállalkozó törvényes képviselőjének a közzétételi határidő előtt kérelmeznie kell valamelyik okmányirodában az ügyfélkapu-regisztrációt, vagy pedig meghatalmazást kell adnia ügyfélkapu-regisztrációval és cégkapu jogosultsággal rendelkező

• jogtanácsos, ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász,
• nyilvántartásba vett adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó,
• számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetve egyéb szervezet alkalmazottja, tagja számára,
• nyilvántartásba vett könyvelő.

A beszámolócsomagot beküldő személynek igazolnia kell, hogy a csatolt dokumentumok megegyeznek a papíralapon elkészített dokumentumokkal. A gazdálkodó az üzleti évről készített beszámolót, az üzleti jelentést, valamint az azokat alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, továbbá a naplófőkönyvet, vagy más, az Sztv. követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában legalább 8 évig köteles megőrizni.

A Céginformációs Szolgálat a hozzá benyújtott elektronikus űrlapot a hozzá csatolt mérleggel, eredménykimutatással és kiegészítő melléklettel együtt megküldi az állami adóhatóság számára. Az állami adóhatóság az elektronikus űrlap alapján ellenőrzi a beszámoló közzétételének tényét és időpontját, és ha egy vállalkozónál az elektronikus űrlapok alapján a közzétételi kötelezettség elmulasztását tapasztalja, akkor az állami adóhatóság 30 napos határidő kitűzésével 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírság kiszabása mellett felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére. Amennyiben az adózó a felhívás szerinti határidőben nem pótolja a kötelezettség teljesítését, az állami adó- és vámhatóság 60 napos határidő kitűzésével 1 millió forintig terjedő mulasztási bírság kiszabása mellett ismételten felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére. Ha az adózó a beszámoló letétbe helyezési kötelezettségének az ismételt felhívásban szereplő határidőn belül sem tesz eleget a beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, az esetben az állami adóhatóság – felfüggesztés nélkül – hivatalból törli és erről haladéktalanul értesíti a cégbíróságot elektronikus úton, s egyúttal kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását.

5.5.  Könyvvizsgálati kötelezettség

5.5.1.  Könyvvizsgálati kötelezettség

A könyvvizsgálati és egyéb bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokra a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény előírásai vonatkoznak. Ezen jogszabályon túl, a gazdálkodók működéséről és beszámolási kötelezettségeiről szóló egyéb jogszabályok számos speciális előírást tartalmaznak a könyvvizsgálati tevékenységre vonatkozóan.

Könyvvizsgáló választása minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozás számára kötelező. Minden olyan esetben, amikor a könyvvizsgálat e törvény vagy más jogszabály előírásai szerint nem kötelező, a vállalkozó dönthet arról, hogy a beszámoló felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg. A Számviteli törvény általános szabályának értelmében ez alól mentesülnek azon társaságok, melyek esetében az alábbi két feltétel együttesen teljesül:

• az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó (éves szintre átszámított) éves nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió forintot,
• az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.

A könyvvizsgálati kötelezettség alól nem mentesül a tárgyévi üzleti évet követő üzleti évben a vállalkozó, ha a tárgyévi üzleti év mérlegforduló napján 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt – az adózás rendjéről szóló törvény szerinti – köztartozása van.

A jogelőd nélkül alapított társaságok esetében várható adatok alapján, majd azt követően az első lezárt üzleti év éves, vagy éves szintre számított adatai alapján kell figyelembe venni a határértékeket.

Azonban a fenti határérték alapján történő mentesség nem vonatkozik azon társaságokra, melyek könyvvizsgálatát jogszabály írja elő, például takarékszövetkezetek, konszolidálásba bevont vállalkozások, külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepe, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó, valamint azon társaságok, melyek a Számviteli törvényből eredő lehetőséggel élve, a valós és hű kép érdekében, eltérnek a Számviteli törvény előírásaitól.

Könyvvizsgálati kötelezettség egyéb esetekben is fennállhat, például bizonyos feltételek esetén Európai Uniós projektekben való részvétel, vagy európai uniós támogatások igénylése esetén.

A magyar jogszabályok bizonyos speciális esetekben a fentieken felül és az éves beszámoló könyvvizsgálatán túl is előírhatják a könyvvizsgáló alkalmazását (például nyilvános ajánlattétel véleményezése, bizonyos ágazatokban működni szándékozó cégek alapításakor benyújtandó üzleti terv véleményezése, átalakulás, stb.).

Attól függetlenül, hogy egy társaság sem a Számviteli törvény, sem más jogszabály alapján nem köteles könyvvizsgálót megbízni, dönthet a könyvvizsgáló megbízása mellett. 

A könyvvizsgáló megválasztása a társaság legfőbb szervének a feladata. Az első könyvvizsgálót kötelező feltüntetni a társasági szerződésben. Ezt követően a könyvvizsgáló nevét a társasági szerződésnek nem kell tartalmaznia, azonban a cégbíróságon be kell jelenteni a változást.

5.5.2.  Könyvvizsgálati Standardok

A könyvvizsgálati tevékenységet a magyar jogszabályok és Magyar Könyvvizsgálói Kamara által elfogadott és közzétett, 2020. december 30-tól hatályos Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok alapján kell végrehajtani, mely standardok a Nemzetközi Könyvvizsgálati Standardokkal (ISA) összhangban kerültek kialakításra.

5.5.3.  Könyvvizsgáló személye és minősítése

Könyvvizsgálói tevékenységet Magyarország területén az végezhet, aki a Könyvvizsgálói Kamara aktív állományú tagja. Könyvvizsgálati tevékenységgel könyvvizsgáló társaságot és könyvvizsgáló engedéllyel rendelkező személyt is meg lehet bízni, de könyvvizsgáló cég választása esetén is meg kell választani és ki kell jelölni a személyében felelős könyvvizsgálót is.

Ezen felül a kamarai szabályok speciális minősítéseket írnak elő bizonyos tevékenységet folytató társaságok könyvvizsgálata esetén. A hitelintézeti és befektetési szolgáltatók, befektetési és kockázati tőkealapok, biztosítási és nyugdíjbiztosítási intézmények esetén a könyvvizsgálónak külön minősítéssel kell rendelkeznie.

A fentieken felül az IFRS szerint készített pénzügyi beszámolókat csak IFRS-szakterületen regisztrált könyvviteli szolgáltatók, valamint IFRS-minősítéssel rendelkező könyvvizsgálók állíthatják össze, illetve csak IFRS-minősítéssel rendelkező könyvvizsgálók hitelesíthetik.

A könyvvizsgáló jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására irányuló megbízása legfeljebb 5 üzleti évre szólhat, a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó tekintetében végzi e tevékenységét. Ugyanazon közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó tekintetében a megbízás lejáratát követő két üzleti éven belül a könyvvizsgáló nem vállalhat jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására irányuló megbízást.

Az előzőeket a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásáért személyében felelős könyvvizsgálóra kell alkalmazni, ha a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására irányuló megbízást könyvvizsgáló cég kötötte a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó tekintetében.

5.5.4.  Külső minőség-ellenőrzési rendszer

A jogszabályok alapján közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók esetében 2013. július 1-től a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát ellátó könyvvizsgáló minőség-ellenőrzését a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Hatóság látja el. Egyéb esetekben a Magyar Könyvvizsgálói Kamara belső szabályzatai szerint felállított minőség-ellenőrzési bizottság gyakorol kontrollt a könyvvizsgálók tevékenysége felett. A 2013. július 1-től hatályos törvényi módosítások értelmében az új közfelügyeleti hatóság látja el a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálóinak minőség-ellenőrzését és a Könyvvizsgálói Kamara törvényességi ellenőrzésének bizonyos részeit. Így a könyvvizsgáló-tevékenység felett kettős minőségbiztosítási rendszer, míg a Könyvvizsgáló Kamara felett kettős felügyeleti rendszer kerül kialakításra. A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Hatóság a minőség-ellenőrzési rendszert a Magyar Könyvvizsgálói Kamara közreműködésével működteti, tevékenysége kiterjed a kamarai könyvvizsgálókra és könyvvizsgáló cégekre. A közfelügyeleti hatóság feladatait a Kkt., a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokkal összefüggő tevékenységek szabályozásáról szóló 28/2013. (VI. 29.) NGM rendelet, a Pénzügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló PM utasítás, valamint a hatóság belső Ügyrendje tartalmazza és szabályozza.